Új Magyar Út, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1952-03-01 / 3. szám

Az Egyesült Államok nagysága, Az Egyesült Államok nem “gyermek” többé, hanem “óriássá” fejlődött hetvenöt év alatt.26 — Népe örök nagyságra hívatott, mert a szabadság szeretete majd­nem a bölcsőnél kezdődik, megerősödik a férfikebelben és melegéből semmit nem veszít az öregember szívé­ben. — A világ egyetlen országában sincs olyan nagy méltósága az igazságszolgáltatásnak, mint az Egyesült Államokban, mert nemcsak az egyéni tulajdont és a személyt védi, hanem az állam törvényét: minden pol­gár közös jogát a szabadság és alkotmányos jogai élve­zetében.^ — Amerre jár, de különösen New England­­ban, két dolog ragadja meg. Egyrészt a prosperitás: nem látni koldust és szegénységet, amikor Európában ehhez hozzászokott az ember szeme. Másrészt a művelt­ség, amit mindenhol tapasztalhat az ember. A nép mű­veltsége volt a titka nagy embereik sikerének: nem voltak bölcsebbek, mint hallgatóságuk közszelleme, ha­nem ékesszóló tolmácsolói a nép felvilágosodott ösztö­nének.^ Nem földrajzi helyzetük, nem anyagi erejük, nem merész vállalkozó szellemük a fő garancia a jö­vőre, hanem a nevelés általánossága. Mert intelligens nép soha nem nyugszik bele, hogy ne legyen szabad.29 — A nép prosperitásában és morális nagyságában a szabadság princípiumának diadalát és annak bizonyíté­kát látja, hogy a népben megvan a képesség az önkor­­mányzatra.30 Morális nagyságuknak talán legszebb bi­zonyítéka az, hogy nem következett be rajtuk a közös emberi sors: a jólét nem keményítette meg szivükétől Sikerének titka. A nép. Boldog az ország, ahol a múlt történelme a nép történelme és nem csupán a királyok dicsőítése.32 Mi a titka a csodálatos gyors fejlődésnek? Nézte a tör­ténelmet, nem talált nevet. De halandó ember neve helyett egy halhatatlan nevet talált és ez: a nép. Ha­talmas változás megy végbe az emberi fejlődésben. Azelőtt a nagy dolgokat a nagy emberek csinálták, kik­nek neve mérföldkőként állt a történelemben, jelezve az emberiség haladását. Az emberiség haladt és mégis észrevétlen és ismeretlen maradt, mert az egyéni nagy­ság árnyékolta be a népet. Ez volt a népek gyermek­kora. A gyermek ragaszkodik a járszalaghoz és jótéte­ménynek érzi, hogy vezetik. De a népek vezetői hama­rosan királyok lettek és az ambíció jogként igényelte a pozíciót, amit a nagy emberek érdemeik elismerése­ként önként nyertek a néptől. Arrogáncia váltotta fel a nagyságot és a gyermekes ragaszkodásból az erőszak vaskeze a vak engedelmesség kötelességét formálta. Ez volt a nem vitatott despotizmus kora és az emberiség csak lassan jutott előre a haladás útján, mert célja nem volt öntudatos és az elnyomásban szomorú sors­szerűséget látott. A szín azonban megváltozott. A népek jogaik és rendeltetésük öntudatára ébredtek és nem tűrnek többé maguk felett urat, sem nem tűrik tovább az elnyomást. A szabadság szelleme a levegőben van és ezért az Egyesült Államok népe erkölcsileg felelős is, mert az ő dicsőséges függetlenségi harcuk volt az 26) Staten Island, 185t. december 5. 27) New York, Bar küldöttségéhez, 1851. december 9. 28) Boston, Faneuil Hall, 1852. április 29. 29) New York, Banquet of the Press, 1851 december 15. 30) Boston, Senate Chamber, 1852. április 28. Plymouth, 1852. május 12. 31) Boston, Faneuil Hall, Legislative Banquet, 1852. ápr. 30. 32) Washington Anniversary of the Battle of New Orleans, 1852. január 8. 33) Cincinnati, 1852. február 9. 34) Washington, Anniversary of the Battle of New Orleans, 1852. január 8. 35) West Cambridge, 1852. május 11. öntudatos életre emelekedett emberiség szívének első nagy dobbanása.33 Fejlődése. Egy nemzet életében ugyanúgy különböző, egymás­tól eltérő sajátosságokkal rendelkező fejlődési korok vannak, mint az ember életében. Egy nemzetnek elő­ször meg kell születnie, azután nőnie kell. Utána be kell bizonyítania vitalitását először passzívan azáltal, hogy kiállja az élet próbáját, majd aktív erejét azzal, hogy betölti saját horizontját. Végül el kell foglalnia helyét a népek között, mint hatalomnak. Ez az élet szükségszerű folyamata, nem lehet tenni ellene, minden nemzetnek át kell mennie minden fázisán. És e fejlő­dési korok mindegyike bizonyos helyzetet jelent, amit el kell fogadni, mint természetes szükségszerűséget még akkor is, ha nem tetszik. Nincs tanulságosabb történelem, mint az Egyesült Államoké, mert a nemzeti élet természetes fejlődése, amit másutt csak századok alatt értek el, náluk néhány esztendőre összesűrítve található. Tévedés és nem ve­szély nélküli tévedés lenne azt hinni, hogy az amerikai nemzet még fiatalságában van, mert csak hetvenöt éves. A népek természetes állapotát nem évekkel mé­rik, hanem a fejlődés említett fázisaival. És nincs még egy nép, melynek történelmében ezeket a szakaszokat olyan pontosan meg lehetne különböztetni, mint az övékében. Először meg kellett születni. Ez volt dicső­séges függetlenségi harcuk. Vérrel keresztelték, de a keresztelőnél a szabadság géniusza állott keresztapaként s adott nekik állandó karaktert a köztársaság nevével. Azután nőniök kellett. És az amerikai föld szüzességé­nek buja gyorsaságával nőttek. Washington ismerte a fold természetét, melyet a mártírok vére termékenyí­tett meg és a szabadság napja melegített. Tudta, hogy csak húszévi békés fejlődésre van szükség, hogy egy igaz ügyért bármely hatalommal dacolni tudjanak. E húsz éven át fejlődtek, bölcsen elkerülve mindent, ami nem felelt volna meg fejlődésüknek. Azután további húsz éven át figyelték, van-e valaki, aki kétségbe vonná nemzeti létüket. A kérdés >8i2-ben vetődött fel és az Orleans-i dicsőséges győzelem döntötte el. Ennek jelentősége mélyebb, mint egy visszavert invázióé: nemzeti létük elismert, rendíthetetlen biztonságának a periódusa. Bebizonyították vele, hogy az Egyesült Álla­moknak van hatalma megőrizni azt a független nemzeti pozíciót, amit apáik a függetlenségi nyilatkozattal meg­teremtettek. Evvel foglalták el helyüket a világ füg­getlen népei között. A mexikói háború bebizonyította, hogy nemzeti érdekeiket is tiszteletben kell tartani s ezzel elérték az aktív vitalitás periódusát. Hátra ma­radt még, hogy elfoglalják helyüket nemcsak a világ nemzetei, hanem a világ hatalmai között is. Mit jelent: hatalom a földön? Azt jelenti, hogy hatalmuk van nemcsak saját partikuláris érdekeik megvédésére, ha­nem szavazati joggal rendelkeznek az emberiség közös érdekeinek intézésében is.34 Hivatása még betöltetlen. Őseik nem úgy kapták a szabadságot, mint önző ajándékot. Rendeltetésük betöltetlen, amíg Amerika se­gítsége és befolyása által a föld elnyomott népei sza­badok nem lesznek.35 “Jaj annak a népnek, mely el­hanyagolta nagy és jó embereinek tiszteletét, de higy­­jék el uraim, ez áldott lelkek elszomorodottan tekinte­nének alá e szabad és boldog országra, ha mártírságuk boldog örökösei valaha is azt hinnék, hogy a rendel­tetés, melyre a mártír vért áldozták, be van töltve és ára teljesen ki van fizetve a már elért eredményekben, mert az élő nemzedék kényelmesen lakik és két dollárt 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom