Új Magyar Út, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1952-05-01 / 5-6. szám

15 MILLIÓ DOLLÁR biztosítási kedvezményt fizetett ki megalakulása óta tagjainak, betegeinek, özvegyeinek, árváinak az amerikai magyarság legnagyobb egyesülete, melyet 13 MAGYAR BÁNYÁSZ alapított 1886-ban, hogy az életért és a kenyérért folyó küzdelemben védőbástyája legyen a bevándorolt magyaroknak. 46 MILLIÓ DOLLÁR biztosítása van ma az Egyesült Államokban élő, több mint hatvan­ezer Verhovay-tagnak, aki azért ragaszkodik egyesületéhez, mert nemcsak elsőrendű, az élet minden .körülményének megfelelő bizto­sítást nyújt, hanem azon felül a társadalmi életet ápolja; elaggott, nincstelen tagjait hűséggel gondozza, ifjúságát tanulmányaiban és sporttevékenységeiben támogatja; az élet ügyes-bajos dolgaiban ta­náccsal és segítőkészséggel áll tagjai rendelkezésére, balsors-sújtóttá tagjainak számtalan esetben életmentő segítséget nyújt a fiókjaiban gyakorolt testvérsegítés révén. A világ minden részében szétszórt magyaroknak sok-ezer ábécés­könyv ajándékozásával is segítségére sietett. Mennél többen vagyunk — annál több jót és nemeset tudunk tenni! Az amerikai magyarság legnagyobb egyesülete A magyar testvérsegítés intézménye A Verhovay Segély Egylet Verhovay Fraternal Insurance Association 436 Fourth Avenue Verhovay Building Pittsburgh 19, Pa. AKTEN ZUR DEUTSCHEN AUS­WÄRTIGEN POLITIK 1918-1945. Aus dem Archiv des Deutschen Aus­wärtigen Amtes. Baden-Baden 1951. Serie D. Band II. Deutschland und die Tschechoslovakei 1937-1938. — Serie D. Band IV. Die Nachwirkun­gen von München Oktober 1938- März 1939. A volt német külügyminisztérium okmánytárának hivatalos publikálá­sát tavaly kezdték meg és ezzel kapcsolatban minket elsősorban a II. és IV. kötet érdekel, ahol igen jelentékeny magyar vonatkozású diplomáciai anyagot is találunk. Mindez annál is értékesebb, hiszen arra semmi remény sincsen, hogy Magyarországon bármi is kiadásra kerülhetne és magyar vonatkozású okmányok tekintetében kizárólag a nyugati államok sorra kerülő ok­mány-publikálásaira vagyunk utal­va. A fenti két vaskos kötetben a háború kitörését megelőző sorsdöntő időszak eseményeit tárgyaló hatal­mas anyag rendkívül áttekinthető csoportosításban kerül az olvasó elé, ami igen megkönnyíti a kutató munkáját. Számos okmány érinti Magyarországot és e téren különö­sen Teleki Pál erőfeszítéseiről szóló dokumentumok tarthatnak igényt érdeklődésünkre, amelyekből igen élesen bontakozik ki a magyar mi­niszterelnök hősies küzdelme, hogy a német kolosszus árnyékában is megtartsa az ország függetlenségét és cselekvési szabadságát, amit a háború első szakaszában többé-ke­­vésbé sikerült is biztosítani. A fenti két kötet valóságos kincsesbá­nyája a történészeknek és a köz­zétett okmányokat Magyarországot érintő kérdésekben is gyakran fog­ják majd felhasználni. Reméljük, hogy nemcsak a magyar ügy ellen, hanem mellette is. DOCUMENTS ON GERMAN FOR­EIGN POLICY 1918-1945. — From the Archives of the German Foreign Ministry. — U. S. Government Printing Office, Washington 1951. Series D. 1937-1938. Volume II. Germany and Czechoslovakia 1937- 1938. — Series D. Volume IV. The Aftermath of Munich (October 1938- March 1939.) A fenti német diplomáciai anyag amerikai kiadását ugyancsak két kö­tetben azonos feldolgozás szerint publikálták. Miként a német erede­tiben úgy, az amerikai kiadásban is a közbeeső III. kötet a Spanyolor­szággal kapcsolatos diplomáciai ese­ményekről szól. Talán a német ere­deti nyomtatása némileg áttekinthe­tőbbnek tűnik, viszont az amerikai kiadást az angol nyelv nagyobb el­terjedése következtében valószínű­leg sokkal többször fogják majd forrásként felhasználni. Documents secrets du Ministére des Affaires Étrangéres d'Allemagne. Vol. II Hongrie. — (Paris 1946. Paul Dupont kiadása. A szovjet informá­ciós szolgálat által kiadott eredetiből franciára fordította Madeleine és Michel Eristov.) A sokat ígérő cím után csaló­dás fogja el az olvasót, ha átlapozza ezt a Magyarországról szóló, 47 ok­mány kivonatát tartalmazó, 140 ol­dalas füzetet. A feldolgozott anyag elsősorban német diplomáciai jelen­téseket, feljegyzéseket tartalmaz, amik tárgyuknál fogva a legnagyobb érdeklődésre tarthatnának igényt, h a kihagyás nélkül eredetiben let­tek volna közölve. Szemmel látha­tólag viszont majdnem mindegyik okmány lerövidített formában ke­rült kiadásra és az olvasó teljes bizonytalanságban van azt illetőleg, hogy az oroszok a kezükbe került német diplomáciai anyagból meny­nyit láttak jónak kiadni és mit hagytak ki. Az még a legkisebb kifogás, amit a könyv ellen fel le­het hozni, hogy a magyar neveket legtöbbször hibásan írják, ami igen éles ellentétben áll azzal a gondos precizitással, ami a hasonló jellegű német, angol, amerikai kiadványo­kat szokta jellemezni. E súlyos ki­fogások ellenére is a munka több­ször szerepel forrásként a Magyar­­országot érintő kérdésekről szóló külföldi szakirodalomban úgy, hogy méltán keltheti fel a magyar emig­ráció érdeklődését is. Cserenyey Géza Helyreigazítás. Lapunk ezévi első számába sajnálatos sajtóhiba csú­szott. Palásthy András Mannerheim tábornagyról írt tanulmányában a 18. old. második hasáb 4-ik, ill. 5-ik sorában egy szó kimaradt. Helyesen igy olvasandó: “Január utolsó nap­jaiban adta ki jelentőségteljes ren­deletét a wasa-megyei orosz helyőr­ség lefegyverezésére."

Next

/
Oldalképek
Tartalom