Új Korszak, 1936 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1936-01-10 / 1. szám
4. oldal. új korszak 1. szám. a tanüás munkája csak akkor ér teljesen véget, amikor a tanító a tanulót már képessé tette arra, hogy a megszerzett ismereteket helyesen alkalmazni tudja . ez csak akkor lehetséges, ha a tanuló tudása biztos és ha ismereteinek köréből a konkrét dologra vonatkozó ismeretek gyorsan mozgásba hozhatók . áníi a tudás biztosságát, állandósításál illeti, ennek legjobb eszköze az ismétlés, még pedig nem csupán sablonos ismétlése az anyagnak, hanem a tanulás egész folyamatának gondolatban való gyors átfutása az előbbi fokozatok szerint . az ismétlés kiegészítője a gyakorlás, a megszerzett ismereteknek minél több konkrét esetre vagy példára való alkalmazása . aki az ismétlésben és a gyakorlásban jártas, arra szokták mondani, hogy „fegyelmezett elme“, „rendszeres gondolkodó“ . az alkalmazásnál válik a tanuló egészen önállóvá, itt nyílik meg előtte a tér az öntevékenység számára . a tanítás munkája pedig, mihelyt képessé tette a tanulót a helyes irányban való öntevékenységre, már véget is ért . a harc, amelyet a kultúra a reakcióval vív meg, az iskolában dől el . mindenütt és mind sűrűbben fölvetik a kérdést, hogy a mai vallás-erkölcsi oktatás meg felel-e feladatának ? és erre mindenütt nemmel felelnek . az iskolában ma dívó vallásoktatás éppenséggel gátja az igazi erkölcsös nevelésnek . korai abstrakció, a gyermek leikéhez nem férkőző verbalizmus uralkodik benne . elvont fogalmakat és lehetetlen definíciókat ad nak itt serdülő gyermekeknek . a vallásoktatás a vallásnak mindig inkább oly elemeire fektette a súlyt, melyek a lelkeket egymástól elidegenítik . illusztráció gyanánt álljon itt néhány szó a lélek fogalmáról, a legnyugtalanítóbb problémák egyikéről, mely a filozófus szellemét foglalkoztatja . és a halhatatlanság eszmélyéről, mely a három nagy monoteista vallásban a feltámadás gondolatával áll válhatatlan kapcsolatban . a lélekhit s a lélek halhatatlanságába vetett hit szabadságát a tudomány nem korlátozhatja, már csak azért sem, mert a tudományos célok és módszerek a hit körén kívül esnek . mihelyt azonban e hit mint pozitív vallási tan vagy éppenséggel mint metafizikai doktrína lép föl, melyet bizonyítani is akarnak, akkor e bizonyító okok helyes vagy helytelen voltát a tudománynak igenis bírálat tárgyává kell tennie. a mai tudományos filozófia arra az eredményre jutott, hogy a lélek nem önálló valóság, hanem logikai kategória, egyike ama segédfogalmaknak, melyek egy teljes világkép megalkotásához mellőzhetetlenül szükségesek . ily értelemben a lélek csak magyarázó elv, az emberi elmének abstrakciója vagy ha tetszik, egy sui generis realitás, mint amínő a fizikusok éterje, newton közvetítő ágense, hirn dinamikus közege stb. a lélek halhatatlanságáról szóló tanban például ne feszegessük, hogy a lélek bár a testtel össze van kötve, mégis tőle független s önálló léttel bíró szellemi lény, ennélfogva a test vagy agyvelő enyésztével is fennmarad . mert : hol van az a független lélek ? mikor, honnan és hogyan költözik az emberi testbe ? mi módon hatol be immateriális való a testbe ? hová lesz a testből való kiszabadulása után az agyvelőtől megválva ? miképpen folytatja szellemi működését, tartja meg öntudatát, emlékezetét, akaratát stb. ? s végül a halhatatlanságból, mint tulajdonságból, azt kell következtetnünk, hogy kimeríthetetlen erőnek forrása . de hogyan egyesztethelő össze e kimeríthetetlen erőforrással, hogy az elagott ember, ki szebb idejében értelmi tehetségét eréllyel párosította, aki hatott és alkotott, most gyenge akaratú, közömbös a körülötte történtek iránt és önálló ítéletre nem képes ? miféle halhatatlan lélek az, mely a korral kifárad és tönkremegy ? hogy isten halhatatlan lelkei lehelt az emberbe, ez a bibliai kor naív felfogásának megfelelő állítása, de a mai tubomány itélőszéke előtt csak üres teológiai frázis, csak mítosz és semmi más . nem szólva arról, hogy a teológusok a legveszedelmesebb antropmorfizmusba esnek, ha részletekbe bocsátkoznánk arra nézve, mikép cselekedte ezt isten az első emberrel, itt is, mint általában a biblia képeiről, csak le kell szedni a misztikus ruházatot s megkapjuk az egyetemes érvényességű, észszerű tartalmat . igenis : a lélek halhatatlan . non omnis moriar ! nem halunk meg mindenestül, nem enyészünk el teljesen, mint az árnyék . munkálkodásunk nyomai kitörülhetetlenek, jő cselekedeteinknek megmarad az utóhatása, nemes törekvéseinknek utánzói támadnak, helyes eszméink újakat termelnek folytonosan . így lelkünk tovább él műveinkben, alkotásainkban, követőinkben . s ha rászolgáltunk embertársaink elismerésére, megmarad nevünk az utókor emlékében s tisztelet veszi körül mindenha . ez a halhatatlanság az igazi, a megbízható, a büszkeséget keltő, a dicsőséges . csakis az ily szellemtől áthatott vallásoktatásról mondható, hogy kellő etikai magaslaton áll és hathatósan serkent az erkölcsös viselkedésre . a kezdetleges és misztikus magyarázatok arra voltak jók, hogy segítségükkel fölépüljön az igazság . arra azonban nem szabad ma használni őket, hogy eirejsük velők az igazságot . ha a XVIII. század kigúnyolta a babonát, ha akkor, mint volíaire mondja, az emberi szellem „láncaiban járt táncot“, a mi korunknak az a kötelessége, hogy jobban átérezze e láncok súlyát . a vallási hitetlenségnek főokát az egyház tanainak számos logikai lehetetlenségében kell keresnünk, abban a maradiságban, mely megőrizte dogmaként az észszertítient, melyről benjamin constant is mondotta, hogy egyenesen türelmetlenséghez vezet . azt szokták mondani : „mit ér a fiatal léleknek, ha megtudja, hogy teil vilmos fikció, hogy homéros talán nem is létezett, hogy a teremtés története csak mese ? csak elszegényíti vele, de boldogabbá, jobbá nem teszi . mi ér neki többet : ha a fehér liliomban az ártatlanság képét látja, vagy ha a nagyitó üveg alatt megismeri sejtszerkezelél s a ráömlő vitriol fölvilágosítja arról, hogy az is csak szén meg víz ? kétségtelen, hogy a gyermeknek nemcsak az kell, hogy tényeket ismerjen . a képzelet játékaitól, a mese aranyos birodalmától, a haszon és érdek nélkül való jótól és széptől, az önzetlen gyönyöröktől sem szabad elzárnunk, ha azt nem akarjuk, hogy elfonnyadjon lelkülete . csakhogy nem arról van itt szó 1 hanem arról, hogy a gyermeki értelmet is mindig helyes irányban keil foglalkoztatni : a történetet történetnek, a mondaszerüt mondának kell bemutatnunk és így magyaráznunk . különben elfogult lesz a növendék ítéletében és ezzel elhatározásában . az erkölcsös akaratnak hatalmas sarkantyúzója az igazság szomjúhozása is, nemcsak a nagy tudósoknál, kiknek szemében az igazság a legszebb, a legbecsesebb a világon, hanem a gyermeknél is, kinek az igazság keresése élénken izgatja akaratát . az okság elve oly mélyen gyökerezik az ember természetében, hogy mindjárt a gyermek lelkében követelőleg lép föl . ilyenkor pedig a hamis megtévesztés csak merénylet a gyermek igazságér. zéke ellen . ha némely mese jó is arra, hogy a gyermekeket elszórakoztassuk vele, gondoskodnunk kell róla, hogy komolyan el ne higygyék . magna debetur puero reverentia, mondotta a római író és a gyermeknek kijáró nagy tisztesség abban nyilvánul, hogy az igazságot tárjuk elé . mivel pedig ezt egyetlen vallás sem teszi, nincs más választás, minthogy a vallásoktatást teljesen ki kell küszöbölni az iskolából . dr. k. j. új iskolák a szovjetunióban . ez év augusztus 20.-áig a következő 15 városban építettek új iskolát : leningrád, gorkij, kalinin, kirovsk, zlaloúszt, szlalinszk, chebarovszk, karaganda, prokovjevszk, Orenburg . ezen városokban 100 modern iskola épült . a legutóbbi jelentés szerint 1935. szeptember 1.-ig az egész szovjetszövetség területén 260 új iskolát építettek, ami az előirt terv 100 százalékos teljesítését jelenti I kisebbségi notesz vezeti: iiku pál . hol az „egyenes út“ ? a gömöri uieiavai megmutat polgári zajún* Komáromban is lovam) zajiou. euíiez a súlyosan tértiéit mozgalomhoz újabb tehetetiensegi nyomaték ragasztódon : a vallási ballaszt . így aztán minden jóval iel van fűszerezve ez a megmozdulás, aminek máris pozitív eredménye van : az országos keretűnek birüelett teguLobbi amiéiről kizárták a sajtót . bogy mennyiben teilet egy megmozdulás, ameiybót már legelői is hiányzik a nyiilság, egy egész kisebbségi élet újjáatakiLásának eiíuuíloja, azt nem keli kimutatni . egy mozgalom, amelynek legelső lépése is már zárt taiak közé, Homályra toppan, nem lehet a tisztulás, viiágosouás elindítója . ezt a „íejiuuesi” azoiinan eiore lehetett látni, mert egy mozgatom, amely olyan súlyos hibáktól terhelten indult ei, nem juthatott ei csakis zárt faiak közé . azt nem tudjuk, hogy miért volt fontos a sajtó kizárása a legutolsó ankélrói . nem akarjuk elhinni azonnan azt, hogy a mozgatom szervezői kisebbségünk betegsegenek megieilebbezhetetlen doktorai lennének, akiknek titokban kotyvasztott receptjeik tévedésen felüt állnának . Lalán csak nem a führen elhivatottság és csaihatatianság pózával akarlak a kritika és ellenőrzés fele kerülni V ennek a mozgalomnak „fejlődési" iránya, sót „iejlődési“, lényei is ilyen „eredmények" után szinte pontosan kiszámíthatók . volt szó a népnevelésrői is, ami minket az egész igyekvésben a legjobban érdekelne . ne ez a programpontjuk a ieghomáiyosabb pontjaik egyike . azt hisszük, itegy ennek a kérdésnek a tisztázása és megoldása akár egy mozgalom segítségévei, akár egy általános, szűk kereteken felül álló akcióval — a kisebbség legfontosabb életkérdése, mert ez jelentene a szellemi rangot, ez jelentené annak a lendületnek a megadását, amellyel a kisebbség kollektive és levedlietetienül végezné ei azt a munkát, amelyet most — bevallása szerint — az „egyenes úton“ mozgatom akarna elvégezni . már csak azért is lontos a kisebbség népnevelésié problémájának tisztázása, mert olyan népnevelést akarnak és hirdetnek itt egynéhányan, amely a szó tudományos és erkölcsös értelmében sokkal inkább népbutítás, mint népnevelés . tisztázni akarjuk ezt és ezért teszünk fel egynéhány kérdést a mozgalom szervezőihez . ismerik-e a kisebbségi hivatásos népnevelők társadalmi, pedagógiai, szociális helyzetét ? Ludják-e, hogy a klerikálizmus nálunk megfosztotta a tanítót a gondolati és kuliúrális szabadság legelemibb feltételeitől azzal, hogy' állás vesztés veszélyével fenyegeti az index ellen vétőket és a tanító személyi adatának ,tehát egyik döntő fontosságú adatnak számítja az áldozás és ielkiisnierelgyakorlai elvégzéséi ? ludják-e, hogy' a klerikálizmusnak az álliam törvényével szöges ellentétben tévő saját rendeíete van, amely szermi a nekik nem megfelelően viselkedő tanító egziszieneiájál bármikor megsemmisíthetik ? hiszik-e, hogy a legelemibb gondolati és kullúráiis szabadságtól megfosztott és megrémített népnevelőkkel lehetséges a szó becsületes értelmében vett népnevelési végeztetni '! (hisz elképzelhetetlen, hogy a népnevelés nagy munkájából kikapcsolhatok lennének a tanítók) . eiitélik-c azt a szellemi terrort, amely ma nálunk a népnevelőt gyuzshaköti ? és végül : milyen népnevelési akarnak, klerikálisba alapokon nyugvót-e vagy a szabad gondolkodást, vizsgálódást, kritikai alapot és cselekvési bátorságot adó népnevelési ? ezeken dől el, hogy óhajtjuk-e népnevelési programjuk megvalósulását, vagy nem . nem érhet minket ezen a téren sem kellemes csalódás, minden bizonnyal tudjuk, hogy mikor népnevelésről beszélnek, mit gondolnak és értenek ez alatt . de mégis tisztázni kellene ezeket a kérdéseket, hogy a kisebbségünk jobboldali polgárának ne legyenek kétségei ag „egyenes úton“ mozgalom „marxista bűnöktől“ mentessége iránt . rendezzétek előfiz;etésteket 1
