Új Korszak, 1936 (3. évfolyam, 1-6. szám)

1936-04-10 / 4. szám

4. szám. új korszak 3. oldal. üzenet a copi tankerületböl kucharik mihály Copi tanfelügyelőt nyugdíjazták . januárban a pozso­nyi isk.-ügyl referátustól egy bizottság szállt ki s több napon át foly­tatott vizsgálatot . a referátus nem közölt semmit az ügyről . állítólag a „nőügy“ törte ki a nyakát . egy választás epilógusa . a copi tankerületből üzenek mindazoknak a kollégáknak és hivatalnokoknak, akik az 1933. évi aug. 27-ón és szept. 9.-én velky-ke­­vezsden szlovenszkó lefolytatott szabálytalan és törvényellenes I. számú végleges közs. ta­nítói választással kapcsolatban „véleményü­ket“ nilvánították és ellenem ebből az ügyből kifolyólag titokban aknamunkát folytattak . az „új korszak ' múlt számaiban néhány cikk jelent meg e szabálytalan tanítói válasz­tást illetőleg és így a nyilvánosság és lanügy­­férfiak már az ügy előzményeit tudják, tud­ják azt, hogy a copi tanfelügyelő úr, micháJ kucliárik lábbal tiporta a törvényeket, ren­­dieleteket és előírásokat, azt gondolva, bőgj’ neki mindent szabad tenni, mert ő tanfelügye­lő, mert ő légionárius ! akkor, amidőn én az „igazságot“ keresve, a választást annak rendje és módja szerint megfellebbeztem, sok kollégámnak az az „okos" véleménye volt, hogy : „amibe a tanfelügyelő beletette a ke­zét, azon már változtatni nem lehet !! “ én azonban más véleményen voltam és haladtam azokon az útakon, melyeket a republika tör­vényei nekem és minden esi. állampolgárnak megadtak és megadnak . bíztam abban, hogy a republikában minden ember egyforma és ha egy égbekiáltó és nyilvánvalóan látható igazságtalanságot bármilyen nemzetiségű e­­gyen is követ el, mindegy ! ! nincs igaza, ha az egekbe ugrál is ! a járási hivatal jóváhagyja a törvény­telen választást, de az országos hivatal megsemmisíti azt ! azt a bizonyos első (szept. 9 ! I. szánni tanítói választási megfellebbeztem és a král.­­chlumeci járási hivatal azt „szokás szerint“ jóváhagyta 1933. év dee. 16-án k. 17.689-933. számú végzésében . én ezt a végzést megfel­lebbeztem a bratislavai országos hivatalhoz, mely 1934. év április 28-án k. 109.817-6.-934. sz. végzésében a járási hivatal fenti számú végzéséi „teljes egészében” megsemmisítette és utasította a král.-chlumeci járási hivatalt, hogy : a tanítói választás újból legyen le­folytatva a vel.-kevezsdi közs. iskolán !“ Slo­vak nyelven teljesen így volt írva :... „aby völba ucilela na ob. lud. skole vo vel.-kevezsdi „znova“ bola prevedená.“ továbbá közölte a törvényeket és Vendeleteket, melyek szerint aug. 27.-érői szept. 9.-éré nem volt szabad a tanítói választást elhalasztani, mert arra sem­mi ok nem volt és végül, hogy kucliárik michál őopi tanfelügyelő úr állal pártfogolt jelölt nem is jöhetett szóba az emlilett válasz­táson, miután 3 nappal később (aug. 30 !) ad­ta be pályázati kérvényét . a fent említeti első országos hivatali végzés kifordítására az­tán összeültek a „jogászok“, „nyelvészek“ és „philosophusok“ és megállapították azt. hogy a „znova“ szó nem azt jelenti, hogy az el­múlt hibás választást kell lefolytatni újból, hanem, hogy új pályázatot“ kell kiírni . a fenti országos hivatali első végzést ne­kem 1934. év májusában kézbesítették ki . én ennek alapján megjelentem kucliárik tanfelü­gyelő úr irodájában . megmutattam neki a kapott országos hivatali végzést és megma­gyaráztam, hogy a végzés értelmében más nem választható az említett állásra, mint tóth istván, mert a rendes határidőig csak az je­lentkezett rendes képesítéssel a pályázat alap­ján az állásra és, hogy a referátusi intézke­dések, rendeletek és választásokra vonatkozó törvények így diktálják ezt . kucliárik michál tanfelügyelő úr esetlen érveivel azt igyekezett nekem magyarázni, hogy én „nem értem a végzés tartalmát“. nincs igazam, mert a „z n o­­va“ szó azt jelenti, hogy „mindent újonnan kell kezdeni ! néhány nap múlva bementem a král.-chlumeci járási hivatalba (lévén szó nem állami közs. iskoláról !) és ott igyekeztem az első és fentebb említett országos hivatali végzést „megm agyar áztatni“. voltam a vég­zéssel malinó vsky komiszárus úrnál, kabát béta járásfőnök úrnál és mindketten ugyan­azt mondták, amit a őopi tanfelügyelő úr, sőt kabát bélá král.-chlumeci járásfőnök úr még alá is húzta nekem piros ceruzával a „zno­v a“ szót és ezeket mondta : „hát kérem, ez a végzés tényleg nem világos, mert az a szó, hogy „z n o v a“ nem azl jelenti, amil maga mond !“ mit mondtam ón ? kezdtem a dol­got magyárázni . „znova“ — újból . ez pedig azt jelenti, hogy újból kell azt megcsinálni, amit rosszul csináltak meg ! tehát a bratis­lavai országos hivatal „első“ és fentebb em­líteti végzése „nem volt világos“ a hivatalok előli ! még a vel.-kevezsdi közs. isk. szék elölt sem, pedig vannak olt is tanügyi férfiak ! a vel.-kevezsdi lcözs. isk. szék tehát úgy „hatá­rozott“, hogy a pályázatot kiírja az állásra és 1934. évben ki is írta segéd tanítói állásra és ismét ugyanazt a személyt választotta meg, kinek választását a bratislavai országos hiva­tal fenti számú végzésében törvényellenesnek mondotta ki . természetesen az illető kolléga az isk. évre egy fillér fizetést nem kapott . világos ! ha valaki nem volt megválasztva törvényesen, nem kajphat fizetést, mert ahhoz, hogy nem állami, közs. tanító államsegélyt kapjon, szükséges a választási jegyzőkönyv jóváhagyása, melyet a járási hivatal intéz el­ső fokon . igen ám, de ha az országos hivatal az egészet megsemmisíti, akkor nincsen pénz ! még egy törvénytelen választás, melyei a járási hivatali ismét jóváhagy, de az országos hivatal tóth istván íölebbezé­­sére megsemmisít . 1934. év szept. 2-án megtartották a bra­­tislavai országos hivatal végzése dacára a vá­lasztást és kucliárik copi tanfelügyelő úr úgy oldotta meg e kérdést, hogy 1934. év szept. 2.-ától — 1935. év június 30,.áig megválasztat­­ta az eddigi ottani kollégát „segéd tanítói mi­nőségben .“ én természetesen ezt a választást is megfellebbeztem a kezemben lévő „első“ és a bodrogközi tanügyi hatóságok által „nem világosnak“ keresztelt országos hivatali végzés alapján . izgalommai várták az eredményt a král.-chlumeci „járási hivatal ezt a má­sodik szabálytalan választást (1934. IX. 2 !> is „jóváhagyta 1934. év oki. 31-én k. 16.023-34. számú végzésében . a bratislavai országos hi­vatal fellebbezésem folytán 1935. év május 12-én kell 134.882-6—1935. számú végzésében ezl a választást is megsemmisítette, mely vég­zés ebben az ügyben a „második“. ez a vég­zés ki leli nekem kézbesítve a vel.-tarkani körjegyzői irodán keresztül 1935. év okt. 19-én és keltezve lett 1935. év május 12-én !!! ez is egy igen érdekes csel a többi között ! any­­nyira pontosnak tartom a bratislavai orszá­gos hivatalt, hogy májusban kelt végzését nem kézbesíti októberben . ez 5 hónaj)i késés ! viszont a vel.-tarkanj jegyző iroda sem lebet ebben a dologban hibás . nos, ki hát a hi­bás ? ? ? a král.-chlumeci járási hivatal, . mi volt hát a bratislavai országos hivatal „második“ és fenti számú végzésében ez ügy­re vonatkozólag ? ezt már az országos hi­vatal a gyöngébbek kedvéért „világosan“ ad­ta ki . elég hosszú és minden megvan ben­­ne ! egyes részeiben így hangzik a végzés : „a král.-clilumeci járási hivatal 1934. év oki. Síjén kell 16.023-34. számú végzése, mellyel a vel.-kevezsdi közs. tanítói választási meg­erősítene, léljes egészében töröltetik és elren­deltetik, hogy a választás az „első“ pályázat alapján legyen lefolytatva 1933. évről !“... tovább : ... „amennyiben a král.-chlumeci já­rási hivatal ezt a választást is jóváhagyta az országos hivatal „első“ végzése dacára, ez je­lenti az előírások és törvények kijátszását!“... végül citálja a 44.246-902. v. k. m. idevonatko­zó részeit . ennek a „második“ országos hivatali vég­zésnek a „befutására“ kb. dec. hónap második felében megjelent d. u. úgy 5 óra körül vel.­­kevezsd községben gépkocsin kábái béla járás­főnök úr, valamint kucliárik tani. úr és gyors tempóban „összeverbuválták“ az iskola­szék tagjait és a járásfőnök úr személyes megjelenése mellett felvettek egy „jegyzőköny­vet“, hogy : tótli istván tanítóul nem kell 1 (ejha, tanfelügyelő és járásfőnök ur, hát ez is páratlan és törvényes eljárás ? mi a tanító : harangozó vagy kondás ? és mit szólna ahhoz kabát béla járásfőnök úr, ha tóth istván be­járná járása községeit és megszavaztatná a polgárságot, hogy keilte kabát béla járási fő­nöknek vagy nem ? szerk .) a bratislavai orsz. hivatalnak ebben az ügybein már 2 egybehangzó végzése van és hiszem, hogy a járásfőnök úr kedvéért nem fog még egyet másképpen kiadni ! ugyanis a bratislavai országos hivatal ebben az ügyben teljesen tárgyilagos, minden pártpolitikai cé­lokon felülemelkedik, az igazságnak megfelelő­­leg dönt, viszont a král.-chlumeci járási hiva­tal éppen ellenkezőleg cselekszik a vel.-ke­vezsdi közs. iskolaszék az országos hivatal e­­me nyomatékos „második“ végzése dacára is­mét kiírta a p. m. h. dec 8.-iki számában a j)álvázatot az állásra 1936. év június hónap 30.-ig, segéd tanítói minőségben . miért ? ? ? még mindig „nem világos ? ? ?“ kuchárik úr és kabát béla úr jól tudták és tudják azt, hogy ez a döntés már „végleges“, ezen már segíteni nem lehet és hogy nekem az állást el kellelt volna foglalnom félévben, mint aho­gyan az szokott is lenni . ez azonban nem így történt ! nem baj ! ! megyünk tovább ! 1 és ha a král.-chlumeci járási hivatal száz­szor fogja jóváhagyni az országos hivatali végzések dacára a választást, az országos hi­vatal bizonyára százszor meg fogja semmisí­teni azt . előre el vagyok készülve arra, hogy a král.-chlumeci járási hivatali a „harmadszor“ is szabálytalanul lefolytatott tanítói váálasz­­láist (1936. év I. 11-ém!) jóvá fogja hagyni, de a járási hivatal is el lehet arra készülve, hogy én meg „nem hagyom jóvá“ és megfel­lebbezem ! kuchárik úr (ha ugyan még fog valaha működni ! ! ? ?) bizonyára az újon­nan megválasztott kollégát is azzal fogja biz­tatni, hogy minden „rendben van“ és „rend­ben lesz“ ! éppen úgy, mint újlaky Józsefnél volt minden „rendben !“ nevezett 2 évig taní­tott — ingyen ! amikor látták a községi poli­­tikusok, hogy „baj“ van, gyorsan szerveztek részére egy IV. ideiglenes állást 1935. év okt.­­I»en és átléptették őt erre az állásra, mert nem jolt a „pénz“, most ezt a szegény em­bert is így akarják „elintézni ! “ mert a bra­tislavai iskolaügyi referátus ennek sem igen utalhat államsegélyt, csak abban az esetben, ha a választást majd megerősítik a/, országos hivatalon is, amit kétlek !.. megjegyezni kí­vánom itt azt, hogy a referátus egyébként véglegesein nem állami iskolák ügyeiben nem dönthet, csupán véleménye lehel és felügye­leti jogot gyakorol az iskolák felett . (tanügyi tanácsadó és 44.246-902. v. k. ni.) minden községi iskola és tanító ügyié a közigazgatási hivatalok hatáskörébe tartozik és véglegesen dönt ! első fok : járási hivatal, második : or­szágos hivatal . ezzel egyelőre vége van ! utol­só fórum : legfelső bíróság. mondhatom, hogy egyenesen rosszindu­latúság és lelkiismeretlenség egy idegen és a viszonyokkal nem ismerős kollégát ilyen, „zavaros“ ügybe bevezetni, ahol munka van, de fizetés nincs ! mindig csak az újlaky kol­léga szomorú esete legyen azok előtt, akik fe­lelőtlenül adnak „tanácsokat“ ez ügyben . mert bizony ebben az ügyben, mely igen komoly és fontos, nem éppen géza, pista és a többi bácsik döntenek, esetleg a vel.-kevezsdi jegy­ző úr, mint isk. széki tag, vagy a ref. lelkész úr és az igazgató úr, hanem hivatalok, és- I>edig fennálló rendelkezések és törvények a­­lapján . esetleg a t, iskolaszéki tagok a saját­jukból fizethetik a tanítót, amit a 44.246-902. v. k. ni. elő is ír, hogy tudniillik : „minden isk. széki tag anyagilag felelős a hozott ha­tározatokért ! ! “ miért történik az egész nagy cirkusz ? az olvasó bizonyára nem tudja, hogy mi­ért csinálnák ebből az ügyből olyan nagy „cir­kuszt . én azonban jól tudom, mert ebben az ügyben a főszerepet játszom . hjgyjék el, kérem, hogy igazán nagyon keveset törődik géza, vagy péter bácsi azzal, hogy ki lesz a tanító vel.-kevezsden . hogy miért nem kell tóth istván, azt az ottani vezető egyéniségek sem igen tudják megmondani, még kevésbé az iskolaszék, mert nincs rá semmiféle ko­moly ok, legfeljebb bizonyos személyeskedé­sek . hogy miért „nem kell“ tóth istván és hogy miért kapálóznak annyira ellene, arra az alábbi 3 pont fog leginkább világosságot deríteni : 1. az igazgatói cím után való mohó vá­gyódás . amennyiben lévén szó az I. sz. vég­leges állásról, állítólag azzal van összekötve

Next

/
Oldalképek
Tartalom