Új Korszak, 1936 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1936-01-10 / 1. szám
Ill, évf. 1. szám. — berehovo—beregszász, 1936. jan. 10 követeljük a közoktatás államosítását, minden felekezeti tendenciának az iskolából való kizárását s a felekezetek hatáskörébe való utalását, a tanítók gazdasági helyzetének gyökeres javítását. a csehszlovákiai progresszív irányú magyar tanítók lapja. felelős szerkesztő : czabán samu. megjelenik minden hó 10.-én. szerkesztőség és kiadóhivatal: berehovo— beregszász, asztélyi u. 6. I. lapzárta minden hó 1.-én. előfizetési ár: egész évre 40 kő fél évre 20 „ negyed évre 10 „ újév alkalmából meleg kartársi szeretettel kívánunk kedves munkatársainknak és olvasóinknak erőt, egészséget, minden szépet és jót! hinni keli! leveleket hoz a posta, sokszor panaszos, csüggedő, kétségbeejtő leveleket . olyanok ezek a levelek, amelyekből mindén! csak bátorítást nem lehel kiolvasni . aki ezeket olvasná. azt gondolhatná, hogy a magyar tanítóságot nem lehet megmozdítani, céltudatos és határozott cselekvésre bírni a haladás, a hamisítatlan népkullúria érdekében, sőt még a saját érdekében sem . az Ivangzik ki sok levélből, hogy a magyar tanítóság nem mer és nem tud hivatásához méltóan küzdeni a haladás nagyszerű gondolatáért, az igazi emberi egyenlőségért és a saját boldogulásáért . azt is írja egyik-másik : hagyjuk föl a kilátástalan harcot... igaz, nekem egyéni érdekem nincs ebben a harcban . megellem már kenyerem keserűjét . betöltetlen ambícióim nincsenek . felém már csak a penzió integet, amely talán hamar is megérkezik, mert az ilyen sokját zaklatott ember hirtelen szokott letörni . és még feni vesz erőt rajtam egy pillanatra sem a csügged és bármily kétségeskedő, pesszimista hangulatot hozzon is a posta, olyanoktól is, akiktől erőt, akarást, kemény bátorságot, megingathatatlan hitet várnék . ezek a levelek nálam a régi harci kedvet csak fokozzák . fokozzák és föltárnád a győzelmi remény is . elgondolom újra és újra. hogy a nagy átalakulások a természetben sem szoktak hirtelen végbemenni, hacsak geológiai és hidrológiai forradalmi errupciók nem támasztanak hirtelen változásokat . így van ez az emberi társadalomban meg ennek a társadalomnak egyes osztályaiban, rétegeiben is . áll ez az igazság a magyar tanítóságra vonatkozóan is . az évszázados papi elnyomatás. a régi képezdel nevelés, az anyagi nyomorúság, a túlhajtott inunkja megörlö hatása. a iiTjagára hagyatottság, és még sok tényező együttvéve okozza azt, hogy a magyar néptanító a közéletben még ma is általában gyáva és élhetetlen . igaz, én sem gondolkozóim mindig így, mint most, amikor 400 forint fizetéséri négyféle anyanyelvű (magyar, román, német és cseh) gyermeket landoltam egy büdös odúban és nyakamon éreztemegy csomó helyi nagyságnak a markát és körülöttem szaporodni kezdett az apróság, hol bába hol orvos kellett, bölcső és koporsó... mégis kiálltam a porondra és hangosan liirdellem az igazságot, amely nem más, mint a .minden ember részére egyaránt kijáró földi boldogság ! és hiába jött a fenyegetés, lilába volt az anyjagi jólétet és kiváltságos tekintélyt adó állás ígérete, hiába volt az üldözés fenyegető réme s vjégül exisztenciám tönkrelevése... semmi sem ludolt eltéríteni kitűzöl! célomtól: az igazságos életért való harctól . ma is a rí^i elszántsággal és harcos kedvvel vagyok az igazságnak letürhelelen meggyőződése katonája , i ma már tudom, hogy az ilyen áldozatos harcra nem mindenki van beállítva és ha az emberekre halni akarunk, elsősorban a miliőt, a körülményeket kell megváltoztatni • engem még az sem tudott kitéríteni az utániból, hogy azok támadtak leginkább ellenünk, akik érdekében a harcol álltuk : a sajái kollégáink. hiszen az a lelkiség, amely az állag embereket jellemzi, mindig a hatalom felé keresi az érvényesülés útját s a saját pillanatnyi érvényesülésért képes júdássá lenni • vájjon mi változott meg azóta, másfél évtized óta. a történelmi változás ólia a magyar tanítóság soraihan '! a hagyományos elnyomatás részben megszűnt (egyes tanfelügyelők, akik a demokráciából és nem a demokráciáért élnek, akik ma is és ill... egy köztársaságban : nagyobb tekintélyt akarnak maguknak biztosítani, mini a régi feudális világban a legliutalmasabbak... ezek még nyakán ülnek a tanítóságnak !> az anyagi nyomorúság egy pár éve megszűnt ugyan, de a fizetés leszállítás után ismét a régi . a helyi kapacitások' most is urai még az iskolának, a papok még hatalmasabbak, mint régen voltak . a dolog azonban javukra is megváltozóit: a magyjar tanítóságnak is van liecsüleles, bátor sajtója, amely ébreszlgeti, köllögeti az elaltatott, elnyomott tanítói öntudatot. terjeszti a kritikai szellemet és hirdeti ja szervezkedés hatalmát . a tanító egyénenként (kevés kivétellel) még ma is gyönge, még ma is bátortalan . egyénenként még a tanítónál is gyöngébb és függőbb emberek — az iskolázatlan bérmunkások és napszámosok —, is megmutatták, hogy mit művelhet a kollektív erő . és a tanítók, akik eddig csak tanítottak, most már tanulnak is : tanulják az élet nagy igazságail . nemsokára tudni fogják, hogy néhány ezer gyönge ember, ha egy célért öntudatosan küzd : hatalom . és ekkor áll be a tanítóság életkörülményeiben az a kívánt változás : a tanító is a szolidaritás, a kollektív cselekvés útjára lép és ily módon hatalommá válik . hatalommá, amely le fogja rázni magáról az illetéktelen gyámságot . hatalommá, amely ki fogja küzdeni a tanítóságot megillető anyagi elismerést is . ...amikor ezekre gondolok, elfelejtem a bagolyhuhogást és elfelejteni a esüggedést hozó szavakat, a pesszimista méreg nem tud megfertőzni ! a józan ész világánál, hideg számítással, reális meglátások alapján látom az igazság kiteljesedésének bizonyosságát mind közelebb és közelebb levőnek . már látom fölvillani a magas liegyormokon a szellemi forradalom harci I özeit.,. nem dolgoztunk hiába... érdemes lo vábbra is küzdeni . jertek velünk, akik hisztek az igazság diadalában ! a szovjetbarálok szövetsége most tartotta szokásos nagygyűlését prágában . a szövetségnek 20.000 tagja van és 71 más egyesület tartozik hozzá . a szovjelbarátok szövetségének érdeme, hogy a szovjetunióról gyártott tendenciózus, hamis és lehetetlen hírek nálunk csaknem teljesen eltűntek . szlovenszkó lakosainak száma 3,329.793, ebből róni. kát. 2,381.355 (71.61%) ; gór. kát. 213.725 (6.-12%) ; evangélikus 956.158 (28.71 %) ; református 145.829 (4.38%) ; pravoszláv 9.076 (0.27%); csehszlovák 11.495 (0.35%); zsidó 136.737 (4.11%) . szertelen széthúllás (korfilm — biztos szédüléssel) a szlovenszkói tanítóság tagolódása mindenkinek hasznára, csak önmagának nem . beszélünk itt csupán a magyar tanítóságról, melynek ideológiája annyira széteső és gyökértclen, hogy ha a szlovákországi tanítóság szelleméről képet akarunk alkotni, önkéntelenül is arra a megállapításra jutunk : vagyunk, de nem önmagunkért . vagyunk, mert erőnkre szervezettségünkre másnak is szüksége van . kisajátítottak, mert féltek tőlünk, de cserébe vajmi keveset kaptunk, vagy semmit. ám nézzük meg az egészet közelről . — van egy általános egyesülete a tanítóságnak, mely az öregebb, prevrát előtti tanítóságnak köszönheti megszületését . ez a szervezet nagyon is megfelelne ama feladatoknak, melyeket egy érdekvédelmi szerv célúi tűzhet maga elé . de az a függőség, melyei az élesre köszörült ideologóiák támasztottak áz eltelt 16 esztendő alatt, elsorvasztotta az akarást és elsikkasztotta a célt is, mely lelke lehetett volna a tanítói öncélúság nemcsak anyagi, de szellem-erkölcsi kiteljesedésének is . ne játszunk a szavakkal, mondjuk meg őszintén, hogy a szlovenszkói magyar tanítóságnak nincs önálló akarása, s ha van, az is erőtlen exportált árú, melynek gyökérszállai sohasem a kor valóságából terebélyesednek értékes pedagógiai tartalommá, hanem a múlt angolkóros hagyományaiból szívja magába beteges melankólikáját . a jól indult tanítói szellem elsorvasztásában legkevésbé maguk az egyesületi vezetők a hibásak . ők is csak tanítók voltak és azok még ma is, akik kötöttkezű robotosok a felekezeti röneszánsz felujuló sovinizmusában . a „magyar tanító“ kifeléható szelleme megfagyott, korlátok közé szorított mondanivalója pedig óvatosan semmitmondó . van és lenne kiteríteni való bőven, de ki az, aki mer, kinek nem kedves a kenyere ? a magyar tanítóság nem használta ki erejét akkori midőn még a helyzet alkalmas volt az állásfoglalásra és a sorsváltozásra . azóta pedig (1922) fordult az idő kereke, a múltból csak az emlék maradt meg . miről beszélhet és tárgyalhat ma a szlovenszkói magyar tanítóság ? iizetésleszállításről, könyvesboltról, tanítókházáról, a hátralékos tagdijakról és a fiatalok apokaliptikus problémáiról, melyről érzik ugyan, hogy súlyos tehertételként rájuk nehezedik, de a kiutat már nem vállalhatják . szándékosan nem említettük az iskolánkívüli kultúrmunkát, mint olyat, amelyet — hála a magas pártpolitikai előrelátásnak —, már úgyis készen kap a tanítóság a hitbuzgalmi egyesületek jámbor vezetőitől . a nagy szereposztásba« a tanítóké a statiszlálás, de ők alakítják a po- Icmkin-dcinokraták jellegzetes figuráit is. a nagy kultúrterjesztésben jelenleg az egyházzaké az elsőség s a tanítóság akarva — nem akarva is, de munkát vállal . főleg a fiatalok igyekeznek eleget tenni a kívánalomnak ..., mert állásuk csak így lesz végleges • nem akarunk tamáskodni az eredményt