Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1935-12-20 / 12. szám

2. oldal. új korszak 12. szám. diplomás magyar ifjúság ankötia . amint arról a napilapok már részletesen beszámoltak, a diplomás magyar ifjúság a múlt hó elején rimaszombatban ankétot rendezett és — híven tradícióihoz —, éles kritikával vagdosott mindenfelé . nekünk már csak azért is foglalkozni kell a „gömöri diétának“ el­keresztelt ankéttal, mert az egyik előadó a következőket mondotta : »az új korszak című lap köré csoportosul a kormánypárti és marxista tanítóság . a lap hangja Ízléstelen a kritika nagy része az ellenzéki magyar pártok felé hangzott el, nagyon helyesen, még sokkal több dolgot is meg lehetett volna mondani . mindenesetre érdekes, hogy a kri­tizálok között olyanok is voltak, akik még nem is oly régen főkorifeusai voltak a makk­nak (magyar akadémikusok keresztény köre) s mint ilyenek a diákság körében az ellen­zéki politika ideológiájának képviselői voltak, akikre éppen ezen szerepükért az ellenzéki politikus urak bőven pazarolták figyelmességük jeleit . ezeknél határozott politikai érett­ségre vall, hogy kritikai hangjukat az ellenzéki magyar pártok felé csak akkor talál­ták meg, amikor már kikerülve az egyetemről — : nincs szükségük a makk-ra és a menzára . sok helyes és igaz észrevétel vetődött fel ezen az ankéton, csak az a kár, hogy azon az ankéton vetődtek fel a helyes észrevételek és megállapítások, amelyen meg­bélyegző bűnnek minősítették a marxizmust, szégyennek aposztrofálták a céltudatos és becsületes kisebbségi munkát és a kisebbséget magyarokra és — emigránsokra osztották fel . márpedig ilyen gátlásokkal nem lehet itt munkát kezdeni, legfeljebb handabandá­­zást . erre pedig igazán nincs semmi szükségünk . de ezek a gátlások nagyon is ismerő­sek nekünk, hisz szerencsétlenségünkre két pártunk is van, amelyeknek ideológiájában mint alapot találjuk meg az említett gátlásokat . ezzel az ideológiai rokonsággal, ami egészen bizonyosan nem véletlen, lerontják az általuk jónak talált munka lehetőségeit is . még nálunk sem vagy pláne nálunk, a kisebb­ségnél világnézeti gátlásokkal, mégpedig súlyos gátlásokkal, polgári korlátoltsággal és ön­kényes szelekcióval nem lehet munkát kezdeni, legfeljebb ezen erények birtokában egy újabb „kisebbségmentő“ párt alakítható . viszont ilyesmikkel bőségesen el vagyunk látva . a marxizmusnak bűnné, a becsületes kisebbségi munkának szégyenné való „értékeléséhez“ nem szólunk, hisz lehetetlen vitázni ott, ahol a felszabadultság, és az ítélet alapját ké­pező dolgok legelemibb alapismerete hiányzik (mert sajnos, a diploma még nem ok­vetlen jelent felszabadult szellemiséget, kritikai készséget és erkölcsi erőt a helyes kritika megtalálásához ) 1 ahhoz azonban, hogy valaki a kisebbséget magyarra és — emigránsokra ossza fel, hozzátesszük a magunk mondanivalóját . tudni kéne és ha már a pártvezérek képtelenek megérteni, a diplomás ifjúságnak, akik középeurópa demokratikus levegőjében nőttek fel vagy legalább is meg volt a lehe­tősége annak, hogy valóban demokratikus levegőben nőjenek fel, hogy aki ma nálunk komoly súllyal és a jövőre kihatóan számításba jöhet, az nem lehet más — csak emigráns, még akkor is, ha nincs kiadva ellene elfogatási parancs, vagy kiutasitási vég­zés . a magyarságban ma emigránsnak lenni tisztultabb világnézetet, felszabadult kul­túrát, igazabb jövőért építő munkát jelent . ezért egyenesen hivatás ma a magyarságban emigránsnak lenni . ezt csak azok nem látják vagy magyarázzák másképpen, akik vagy képtelenek meglátni az igazságot vagy akiknek kritikájukat egy hatalmi őrület felé táncoló, bűnnel és hazugságokkal túlterhelt polgári ideológia homályosítja el • viszont ezeknek semilyen alapjuk arra, hogy a kisebbségi életben mint szelektáló faktorok lépjenek fel . ami pedig az új korszak „Ízléstelen“ hangját illeti : szomorú dolog az, amikor va­laki mindenáron lekritizálni akarásában már csak a „hangba“ kapaszkodhatik bele • és szomorú dolog az.is, hogy ebben a kisebbségben az új korszaknak és a köréje csoporto­suló és tényleg dolgozó tanítóságnak : közelharcot kell vívni a reakcióval, nem annyira a magunk, mint a — kisebbség érdekében . hogy a hangunk a harcolók és nem a köl­döknézve kérődzők hangja, azt csak azoknak kell magyarázni, akiknek sok mást is meg kellene magyarázni . mi azzal, hogy dolgozunk, megszereztük a jogot, hogy beszéljünk és hogy így beszéljünk . azt szeretnénk, ha a diplomások is — becsületes és építő munkával szereznék meg a jogot — az erkölcsi jogot a — kritizáláshoz . i. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ tai, a modem szellemi élet hajótöröttéi, hogy lássák az evangéliumi boldogság teljességét . most, tolsztoj 25 éves halálának évforduló­ja alkalmából, e nagyszerű emberi élet vizs­gálatánál, ügyet nem vetve a példaadás meddő eredménytelenségére, a zárdábavonulás által elvégzett vezeklésre s az elhalálozás alkalmá­val az orosz egyház áltál rendezett megbocsá­­lási komédiával, reá kell mutatnunk arra, hogy maga a tolsztoji élet a maga egyszerű viszonylataival, altruista moráljával és kul­­túrátlanságával teljesen képtelen a huszadik (századbeli emberiség szellemi és anyagi szük­ségleteit ellátni . a szellemi és anyagi produktivitás mai a­­rányait és integráns kapcsolatait bibliai lec­kékkel és együgyű vallásossággal nem lehet kiszolgálnia gazdagság megvetését, az örö- , mök lenézését, a másvilági élet pnespektíváit jg^ a mai ember már mosolyogva bocsátja át szkeptikus agyán és a vizet prédikáló (alkoho­listáknak bálran felelhetjük : a ti tudományo­tok egy elavult kor tudománya . a ti politiká­tok a tehetetlenség beszéde . mert, amit ti képmutatók módjára hirdettek, kiseszű és kis­­szívű nyomort, babonát, azt, ime, őszintén és becsületesen végrehajtotta egy nagy és igaz (ember, egy mélyszívű gondolkodó és zseniá­lis művész . és nézzétek, ez utolsó, igazi ke­resztény feldúlt életének szomorú tanulságait! Összeütközőit korának minden nagy szabad­elvű és szociális munkájával. nem voltak {szövetségesei és bajtársai ott, ahol komolyan dolgoznak és harcolnak . a dicsőséges és gyá­szos orosz forradalmat ép oly kevéssé értette meg, mint a szakszervezetek békés organizá­cióját, a szociálpolitikusok „kleinarbeit-jét, a népegyetemek szabad gondolatot elhintő mun­káját vagy az anarchisták antimilitarizmusát. ő csak az evangéliumi szeretet békés propa­gandájával foglalkozott, erkölcsnemesítő bro­súrákat írt, kapált, szántott és cipőt tisztí­tott . és ő is csakhamar észrevette, hogy ez a gonosz világ megy tovább a maga elvete­­piült útján, a nagyobb vagyonosodás, a na­gyobb szervezettség és a mind több kétely leié . és hogy közben forradalmak süvíte­nek, háborúk dühöngenek és mindenütt osz­tályharc folyik (. s ő egyre rezignáltabban hir­dette evangéliumát, melyet egyre kevesebben [követtek . , azóta 25 év telt el . az orosz nép egy ször­nyű vérfürdő után megifjodva állt talpra és tna az egész világ felé imponálóan ható e­­rővel hirdeti a tolsztoji igazság utáni vágyjak valóságát, de nem az evangéliumi önmegtaga­dás, nem a mindenbe való belenyugvás, nem a felsőbb hatalmasságoktól való csodavárás hanem az önerejébe vetett hit, a kollektív ösz­­(szefogás, a békés és harmonikus együtt mun­kálkodásból származott fölszabadult emberi életet ... a huszadik század nem a lemondások és öinmegtagadások kálváriáján, hanem a tudo­mányok régióiban és a produktív munka me­zőin keresi boldogulását . erről kell nekünk tolsztoj emlékezeténél megemlékeznnünk . □ kisebbségi notesz vezeti: ilku pál . ezzel a címmel új és állandó ro­vatot kezdünk, amelynek az lesz a hivatása, hogy kisebbségünk fontosabb kultúreseményeit re­gisztrálja . meaL^t a^íOJÚBÍIöW-” harmadik -szánra . a csehszlovákiai szovjetbarótok egye­sülete magyar csoportjának lapja a „szov­jetföld“, amely havonta egyszer jelenik meg dr. Spiegel béla szerkesztésében, a szovjetbará­tok egyesülete pártokon felül álló egyesület, a­­melynek kizárólag az a célja, hogy mindjobban megismerje és megismertesse a szovjetunió újszerű gazdasági és kulturális éleiét, bará­tokat szerezzen ennek az alakuló új világ­nak . ezt a célt szolgálja az egyesület ma­gyar lapja is, amelynek immár a harmadik száma jelent meg . kétségtelen, hogy a lap mulaszthatatlan szükséget pótol, amikor is­meretterjesztő, megbízható, pontos adatú cik­keivel eloszlatja azokat a téves és az egész szovjet-életet hibásan feltüntető ismereteket, amelyeket a polgári sajtók oly nagy igyeke­zettel kolportáltak . kultúr-embernek szinte napról-napra tudnia kell, hogy mi történik, pontosan és igaz ismereteinek kell lenni az élet és a mindennapi történelem tényeiről, de különösen fontos és megkívánni való, hogy a világtörténelem leggigászibb épülé­séről, egy egészen új élet kialakulásáról — amelynek kortársai lehettünk —, legyenek igaz, pontos ismereteink . a szellemiség te­rületén nincs nagyobb barbárság, mint ma­gunkat vagy másokat elzárni tények megis­merése elől . előítéletekkel nem nyúlhatunk semmi­hez és különösen azt nem engedhetjük meg, hogy előítéleteink megismerésektől, tudások­tól, igazságoktól fosszanak meg . nem elő­ítéletekkel, hanem tárgyilagos szándékkal, tudnivággyal kell a „szovjetföldet“ kezünkbe venni . a „szovjetföld érdekes pályázattal igyek­szik felkelteni a minél nagyobb fokú érdek­lődést . mi érdekelne és miért a szovjet­unióban címmel pályázatot hirdet, amely kérdésre a legjobb feleletet adó nyertest a szovjetföld a szovjetbarátok csoportjával ingyen tanulmányútra küldi tavasszal a szov­jetunióba . pályázhat mindenki . ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat számot az az an­két is, amely a második számban indult meg és amelyben a kisebbség haladó szel­lemiségi vezetői szólalnak meg erről a két kérdésről : milyen legyen a szlovenszkói és kárpátaljai magyarság viszonya a szovjet­unióhoz és mi a véleménye a szovjetunió békepolitikájáról . az ankét célja az, hogy tisztázódjék a kisebbségi magyarság szov­jetunióhoz való viszonya . a jól szerkesztett lapra felhívjuk kar­­társaink figyelmét . mutatványszámot küld és megrendelhető a szerkesztőnél : dr. Spiegel béla bratislava, stúrová 9/a. a klérus a szovjetföldet nem tette in­dexre, róm. kát iskolánál működő kartársak is nyíltan járathatják . könyveket ad ki a masaryk-akadémia . tizenkét könyvet hoz ki a masaryk-aka­démia a karácsonyi könyvpiacra . már ma­gában ez az akció is páratlan eredményt je­lent kisebbségünk kulturális életében, ami­nek jelentőségét csak növelheti a könyvek szellemi rangja és becsületessége . a hír­adás szerint két tanítónak, morvay gyula peredí és ilku pál gucfai tanítónak is meg­jelenik egy egy regénye egy közös kötetben . morvay robosztus regényalakja haza­térve Oroszországból új levegőt, lelket visz a megáporodotf faluba . ilku pál könyve pedig a mai szegény *­­paraszt- és munkás-diák életet, küzdelmeit, i vágyait vetíti elénk és azt a harcot, amit | minden igazságra vágyódd diákiélek végig *• harcol — magában legalább is —, a mai | középiskolai tanári szellemiséggel és fül- \ lasztó szociális helyzettel . a megjelenő könyvek elé érthető ér­deklődéssel tekint mindenki .

Next

/
Oldalképek
Tartalom