Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1935-11-10 / 11. szám

11. szám. új korszak 5. oldal. tanítóképzés a szovjetunióban a tanulók és a tanítók száma az első ötéves terv idején , az iskola az isk. év a tanulók a tanítók 1 tanítóra neme száma száma iut 1. fokú 1926/27. 8,000.000 200.000 40 1932/33. 16,000.000 450.000 35 II. fokú 1926/27. 2 500.000 100.000 25 1932/33. 4 500.000 180.000 25 az első ötéves terv célja volt : 275.000 ta­nítót az I. fokú és 100.000 tanítót a 11. fokú iskolák számára kiképezni, azaz a 20,500.000 tanuló tanítására 630.000 tanítóra volt szük­ség . a második ötéves terv szerint a tanu­lók száma 27.000 000 lesz a tanítóké 1,000.000. a tanítóképző intézetnek két fajtája van : 1. a 3 éves pedagógiai technikum, amelyből az ovodák és az I. fokú iskola tanítói kerülnek ki . 2. a 4 éves pedagógiai fakultás a 11. fokú iskola tanítói részére . a pedatechnikumnak két típusa van : 1. ipari, a 7 éves üzemi iskolák tanítói részére és 2. mezőgazdasági, a földművesiskolák tanítói számára . mindkét típus ismét három szakra osz­lik : 1. kezdő, 2. politechnikai és 3. politi­kaira . minden szak ismét 3 ciklusra oszlik : a) szociális-gazdasági, b) politechnikai és c) pedagógiai körre . a) a szociális gazdasági ciklus tantár­gyai : az osztályharc története ; a kommu­nista internacionálé és a kom. párt története ; politikai gazdaságtan és a szovjefgazdaság­­lan alapelemei ; bevezetés a dialektikus materializmusba ; gazd. földrajz ; az orosz nyelv és irodalom ; egy idegen nyelv ; a szovjetépítés és a szovjetjog alapelvei . b) a politechnikai ciklus tantárgyai : matematika ; fizika ; ábrázoló geometria ; az ipari és mezőgazdaság alapelemei ; vegytan ; fizikai földrajz ; biológia (botanika és zoologia) ; az evolúció elmélete ; üzemi prakszis ; katonai kiképzés . c) a pedagógiai ciklus tantárgyai : pe­dagógia ; a politikai nevelés tanterve : könyv­társzervezés a szovjetunióban ; a könyvek elrendezésének módszere ; könyvtártechnika ; könyvtárrendezés a gyermek részvételével ; könyvterjesztés metodikája ; a könyvtáros együttmunkálkodása az olvasók karakterisz­tikus csoportjával ; bibliográfia ; mozi és rádió ; plakátok és más propagandadolgok szerkesztése ; testnevelés ; pedagógiai prak­szis : pedologia és isk. egészségtan ; a munka metodikája ; közművelődési munka szervezése egy bizonvos csoportban, a fal­vakon és intézmények keretén belül ; mar­xista, leninista nevelés ; vallásellenes nevelés ; a tömegmunka módszerei . a pedagógiai fakultás hét szakra vszlik : 1. szocialis-gazdaságtani, 2. politikai­­gazdeságtani. 3. történelmi, 4. közgazdaság­tantörténeti, 5. fizikai és matefizikai, 6. ché­­miai és 7. irodalmi szakra . ezenkívül 10—10 napi prakszist kell felmutatni az iskola műhelyében és egy gyárüzemben . a tanítóság továbbképzéséről az u. n. esti tanfolyamok gondoskodnak . mivel a tanulók száma rohamosan emelkedett, a tanítóképzők nem tudtak elég tanítót munkába állítani . ezért a nehézsé­gek ill. a tanítóhiány leküzdésére pedagógiai ♦anfolyamot (6 hónap) szerveztek . ez azon­ban csak átmeneti jellegű intézkedés volt . az 1928/29. isk. évben a pedtechniku­­mokon 65.000, a ped. fakultásokon 18,000, a ped. kurzusokon 45.000 hallgató végzett. az 1932/33. isk évben a pedtechniku­­moknak 150.000, a pedfakultásoknak 50.000, a pedkurzusoknak 125.000 hallgatója volt . a tanítóképzőkhöz tartozik még : a kommunista nevelés akadémiája . en­nek 9 szaka van : 1. szervezők részére ; 2. indusztriálpedagódiai szak (a ped­­technikum első [ipari] típusának tanítói ré­szére) ; 3- agrárpedagógiai szak (a pedtechni­­kum második típusának tanítói részére) 4. iskolai szak (a pedtechnikum peda­gógiai és pedologiai szakos tanítói részére) ; 5. kezdő (a pedtechnikum első szaká­nak tanítói részére) ; 6. politikai-művelődési szak (a tömeg­munka, a kultúrparkok, a klubok vezetői számára) ; 7. közgazdasági szak (a politikai gazda­ságtan és szovjetgazdaságtan tanítói részére); 8. történelmi és 9. a történelmi és dialektikus materia­lizmus szaka . a kommunista nevelés akadémiájába csakis 3 éves párttagokat vesznek fel . a kommunista nevelés akadémiája a mai filo­zófiai fakultásunknak felel meg . a felvétel­nél azon munkások élveznek elsőbbséget, akik 2 éves vezetőmunkát tudnak felmutatni és középiskolai (vagy munkásfakultás) vég­zettségük van . Az 1932/33. isk. évben az akadémia hallgatóinak 70%-a munkáscsalád­ból származott . az akadémia hallgatói a pedtechnikumokon végzett gyakorlatukért fi­zetést kapnak . a nőtlenek havi 85, a nősek 105—175 rubelt . a hallgatók ötös csopor­tokban kollektive dolgoznak . az előadó csupán a laboratóriumi munkához szükséges utasításokat adja meg . ezenkívül moszkvában három pedagó­giai tudományos intézet van . és pedig : a metodikai intézet, a pedagógiai intézet és a nemzetköziségek központi kísérleti pedagógiai intézete . az utóbbi intézet munkája 5 ágra fosz­lik : 1. pedagógia-történelmi ; 2. metodikai ; 3. a népnevelés terveinek elkészítése és annak megszervezése ; 4. az idegen nyelvek tanu­lásának metodikája és 5. a nemzetiségek tankönyveinek kiadása . a második ötéves terv likvidálja a pe­dagógiai kurzusokat, emelni fogja a tanító­ság továbbképzési lehetőségét, a II. fokú iskola részére a politechnikai munkában jártas instruktorokat fog kiképezni . a szovjetunió mérföldes léptekkel ha­lad a művelődés útján . egy évszázadokon ót leigázott, analfabéta tömegből öntudatos, művelt, épitőmunkásokat nevel, akik az új szocialista társadalmi rend alapjait rakják le. (skola a lid. vzdélání v sssr.) ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ militarizálják az iskolát. olyan hírek járnak, kogy az elemi és középiskolákban is meg akarják honosítani azt a katonaszellemet, melynek bevezetője: katona s lövészeti gyakorlatok. mi ezt a kérdést nagyon fontosnak tartjuk, nyilvánosságra hozzuk, hogy lehetőleg akadá­lyozzuk ennek a természetellenes követelés­nek propagálását . t. i. arról van szó, hogy a katonai kiképzés egyik funkcióját mennél nagyobb mértékben részint az iskola, részint a társadalom (cserkészet) vállalja magára . már pedig e lúlkövetelést még a katonai ki­képzés szempontjából sem lehet igazolni . az iskola és a társadalmi akció szempontjá­ból pedig egyenesen ellenezni kell. a katonai kiképzés és nevelés reform­gondolatét ugyanis az összes katonai szak­írók kivétel nélkül a morális tényezők foko­zásában keresik . nagyon meggyőző érvek­kel bizonyítják, hogy a hadseregek fölszere­lésére és kiképzésére fordított óriási összegek tetemes része még háború esetében is telje­sen hiábavaló, meddő áldozat, mert úgy a a tiszteknek, mint az altiszteknek és a legény­ségnek értelmi és különösen morális diszpo­zíciói mellett azokat sohasem lehet kellően kihasználni . minden reform­­programm megegyezik abban és a katonai kiképzés gyakorlati iránya is azon a csapá­son jár, hogy a legsürgősebb teendő a le­génység intelligenciájának, a szolidaritás ér­zetének, az egyéni öntudatnak, a személyes bátorságnak, az odaadó hűségnek és önfel­áldozásnak mennél hathatósabb fölfokozása . moltke az iskolai zászlóaljak tervezeté­vel eléje járult német tornatanítóknak ezt mondotta : neveljenek önök nekünk ép, erős, egészséges és értelmes fiatal embereket, mi majd csinálunk belőlük jó katonákat .“ ezt a figyelmeztetést sohasem volna szabad fi­gyelmen kívül hagyni I a fejlődésben levő ifjúság testnevelésé­nek föladata minden fokozaton, úgy az isko­lában, mint a sportegyesületekben, csakis a harmonikus testképzés lehet . ezért alkal­mazzuk már a fiziológia tudományos megál­lapítása szerint a német- és svéd-tornát, az atlétika minden fajtáját és a játékokat • e té­ren a nevelés minden fokozatán főbenjáró nagy bűn minden egyoldalúság . már pedig a céllövés a legegyoldalúbb fogásoknak és mozdulatoknak gépies begyakorlását és gyors, lehetőleg reflexes végrehajtását kívánja . cél­lövés közben csak egyes izomcsoportok mű­ködnek és ezek is mindig ugyanazokat a mozgásokat végzik . s az egyoldalúság eny­hítésére hiába hivatkoznak arra, hogy a sza­badban való mozgás és más egyéb kapcso­latosan végezhető funkciók kiegészítik a cél­lövés hiányait, mert hiszen e járulékos kö rülmények sokkal hathatósabban érvényesül­nek a testnevelésnek minden más rendsze­rében . röviden szólva, a testnevelés szubjektív célja : a harmonikus testképzés és a lövész­tanfolyamok objektív feladata, t. i. egy spe­cializált mozdulat-csoport gépies begyakorlá­sa, homlokegyenest és oly módon ellenkezik egymással, hogy amig a harmonikus testkép­zés elősegíti a céllövés későbbi elsajátítását, addig a céllövés egyoldalúsága megakadá­lyozza a testnevelés harmóniáját • a legélesebb kritikát azonban az isko­lai nevelés érdekében kell gyakorolnunk a lövésztanfolyamokkal s általában a katonai gyakorlatok bevezetésével szemben . hosszú elméleti harcok után még nem minden vo­nalon diadalmasan, de már igen nagy terü­leteken jelentkeznek iskoláinkban a tudomá­nyoknak és az életnek realitásai . az üres skolasztika, a spekulatív antropomorfizmus egyre veszítik talajukat és helyükre lépnek a természettudományi kutatásoknak és az emberi művelődés dokumentumainak bátor szemléletei és termékeny elméletei • ezzel a reális és produktív szellemmel kerül most szembe a katonai szellem . képzeljük el egy iskola nyugodt, har­monikus elméleti munkássága közepébe a csillogó egyenruhákban megjelenő tiszteknek és altiszteknek feltűnő kis csoportját, a kar­dokat, a puskákat, az idegenszerű formali­tásokat stb., aztán a lövöldözést és mindazt, amit ezekhez a csapongó képzelet odakap­csol . van-e tanító, de van-e egyáltalán gon­dolkodó ember, aki azt hiheti, hogy mindez kedvezően hat az iskola tanulmányi mun­kásságára ? avagy ez a katonai szeljem, a maga kisérő árnyékaival együtt, ugyan alkal­mas-e a földműmes és iparos ifjúság fantá­ziájának foglalkoztatására, érdeklődéseinek irányítására ? egészen másképpen áll azonban a do­log az iskolák közszelíemére nézve . azokba az iskolákba, amelyekben a testületek céltu­datos és harmonikus működése kifejlesztette a szolidaritásnak nagy és nemes érzelmét: ezekbe aligha vonul be a katonát szellem . ahol ellenben a testület közönye, belső ellen­tétei avagy az iskola külső körülményei csak éppen a materiális és rendtartási kereteket teremtették meg : ott a céllövő tanfolyamok­kal együtt bevonul majd a kaszárnyái fegye­lem a maga külsőségeivel s tanítók és egye­temeket végzett tanárok a káplárok finomított stílusában érintkeznek tanítványaikkal . és milyen kitűnő újabb ellentétek álla­nak elő a katonai szellem iskoláinkban ! ed­dig ilyenek történtek : a természetrajznak, a fizikának tanítói és tanárai a hitoktatók taní­tásainak ellenkezőjét hirdetik . az egy hazá­nak gyermekei, az egyforma testvérek, heten­ként néhányszor szétválnak az iskolában, hogy más-más teremben tanulják vallásukat. most pedig majd meg fog történni az is, hogy talán éppen az iskola hivatalos békenapján az ifjúság célba fog lőni az öldöklésre leg­alkalmasabb hadipuskával s közben elméleti fejtegetéseket hall arról, hogy az ellenséget a köldöke táján célozza meg, mert így leg­biztosabban ölheti meg . a valóság az, hogy e kérdésben á ka­szárnya meddő romantikája és a polgári élet termékeny realitásai állanak egymással szem­ben, amely ellentét súlyát még az iskolák pedagógiai érdekei fokozzák . eddig a papok zavarták az iskolák kultúrmunkáját, most nyakunkra akarják hozni még a katonákat is . klerikalizmus és militarizmus már az is­kolákén . ez nem az emberi ideál 1 zny.

Next

/
Oldalképek
Tartalom