Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1935-02-07 / 2. szám

Berehova II. évf. — 2. szám. Ujságbélyeg használatát a koSicei postaigaz­gatóság 10.623-IV.-34 sz. alatt engedélyezte. Feladó postahivatal Berehovo. A csehszlovákiai progresszív irányú magyar tanítók lapja. Követeljük a közoktatás államosítását, minden felekezeti tendenciának az iskolából való kizárá­sát s a felekezetek hatáskörébe való utalását, a tanítók gazda ági helyzetének gyökeres javítását. Felelős szerkesztő; CZABÁN SAMU. Megjelenik minden hó 7. és 21.-én. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Berehovo - Beregszász, Asztélyi u. 6. 1. Ide cimzendők a lapot illető összes küldemé­nyek. Kéziratokat nem őrzünk meg. Előfizetési ár: Egész évre 40 Ké Fél évre 20 „ Negyed évre 10 „ Effves szám ára 2 _ Magyar szellemi társaság. Egy új és minden eddigitől különbö­ző szellemi szervezkedés indult meg itten. A szervezkedés alapja és célja a kisebb­ség haladó erőinek összefogása a kisebb­ségi érdekekért: a gondolat és haladás eredményeinek megvédéseire. Ez eddig a legfontosabb szervezkedésünk és ez a cél a ma legfontosabb célja. Ma az a helyzet, hogy a szabad gon­dolat és a szabad gondolati termékek tár­sadalmi helyzete a fasizmus előretörésé­vel mindinkább bizonytalanná, veszélye­­zetté válik. Nálunk ez az általános világ­­helyzet annyiban súlyosodik. hogy a hely­zetünk kisebbségi helyzet, amit egy hely­telen politika a kisebbségi faktorok részé­ről még silányabb helyzetté sülyesztett. A kisebbségi élet-érdekeinket széttépő politi­kái és kulturális tévedések tizenhetedik esztendejében a helyzetünket súlyosítja a lefelé hulló társadalmi világhelyzet, a fa­sizmus előretörése. Ebből a két összete­vőből, kisebbségi életünk politikai és kul­­túrális determináltságából és a fasizólódó világfrontból adódik a Magyar Szellemi Társaság kettős irányú célköre : egyik a kisebbségi élet megjavítá­sa kultúrális erőkifejtések útján, a másik : gátemelés a világszerte előretörő fasiszta ideológiával szemben a szabad gondolat és szabad gondolati termékek meg­védése érdekében Ez a kettős irányú elhivatottság, célkör teszi a Magyar Szellemi Társaságot nem­csak kisebbségi, de általános emberi szem­pontból korszerűvé és fontossá. A haladó magyar tanítóság átérzi en­nek a célkitűzésnek a fontosságát és ott akarja elsősorban kifejteni a maga ener giáját, ahol helyzete legközvetlenebbül le­hetővé teszi ezt: á kisebbség kultúrális megszervezésében. Mert igen is, a kisebb­ség kultúrális és más szempontokból tel­jesen szervezetlen. A kultúrerők hallga­tásra vannak kényszerítve, azok ágálnak nagy hangon a kisebbségi fórumokon, a­­kiknél anyagi és nem kisebbségi érdek diktálja ezt, a kultúr termékek ugyancsak szervezetlenség folytán nem kerülhetnek ki a kisebbség testébe, így keletkezett az a légkör, amelyben a felszabadult fasiszta­erők kiépítették és kiépítik a maguk ál­lásukat. Mi minden olyan munkát, ami a fasiszta-erőkkel szemben a haladás sán­cait akarja megásni, csak helyeselni tu­dunk és örülni neki, a haladó magyar ta­nítóságra a Magyar Szellemi Társaság e zért számíthat. Van egy megjegyzésünk azonban, a­­mit a nagy munka kezdetén meg akarunk mondani, mert azt hisszük, hogy ez fon­tos. Az a meggyőződésünk, hogy a hala­dás érdekében nem elég csak a haladó­­kultúr-erők csoportosítása, bár kétségte­len, hogy a munka felé ennek kell az első lépésnek lenni. A haladó kultúr­erők frontja magában még kevés a ha­ladás ügyének megvédéséhez, ha a fa­sizmus nagy, nyers tömegét, a fizikai erő és erőszak tömegét vonultathatja fel a koponyák erőivel szemben. A helyzet—ma az, hogy amíg kisebbségünk haladó kul­­túrerői csoportosulnak a szabad gondolat és haladás érdekében, addig a kisebbségi magyar falu paraszt és munkás-tömege védtelenül ki van téve azoknak a befolyá­soknak, amelyek a reakció részéről a fa­siszta ideológia karjába hajtják a paraszt és munkás tömegeket. így keletkezhetik az a nagyon veszélyes helyzet, hogy kisebb­ségünk mélységesen két részre szakadhat a haladó intellektuelek csoportjára és a fasizálódó és részben már el is fasizáló­­dott paraszt és munkás-tömegekre. Ebben az esetben a Magyar Szellemi Társaság munkája inkább heroizmus lenne, mint tényleg alkotó és megőrző munka. Hogy a fasizálódás veszélye a falun tényleg kisért, azt éppen mi, a tanítók, tudjuk a legjobban, valahogy a fasiszta jelszavak a levegőben vannak, Hitlert ma úgy is­merik a falun, mint egy-egy mondahőst. Ebből a helyzetből adódik a feladat: meg keli gátoiii uiitv ul. ókuviályoz­­nunk a fasizálódást a falun, nem­csak immunissá, hanem a haladás érdekében aktív erővé kell ten­nünk a falun lakó paraszt és mun­kás-tömegeket. Ennek a feladatnak elvégzésére céljánál és megépítésénél fogva legalkalmasabb a Magyar Szellemi Társaság. Igen, a Magyar Szellemi Társaság a maga nagy erejével vegye a kezébe a ki­sebbségi magyar falú kultúrális problé­máját. gondoskodjon arról, hogy a hala­dás gondolata a megszervezett néppeda­gógia folytán alkotó részévé, motorjává váljon a kisebbségi magyar falú szellemi­ségének, gondoskodjon mindenek előtt ar­ról, hogy befolyása folytán megszakadjon a reakció munkája, amely a fasizmus fe­lé tereli a népi kollektívumot. Egy meg­szervezett, határozott népi pedagógia kell, pedagógiai művelet, amellyel a népi kol­lektívumot felsorakoztatjuk a haladás gon­dolata mellé. Végzetes hiba lenne a Ma­­gvp Szellemi Társaságtól, ha a munkája c .k a haladó kultúr-erők összefogását és a szabad gondolatnak az intellektuelek. körében való erősítését jelentené, a leg­fontosabb feladat az, hogy leszereljük a nevelés fegyverével azt a veszélyt, ami a kisebbségi faluból az elfasizálódás for­májában fenyeget. A Magyar Szellemi Társaságnak új­ság, könyvek kiadásával, ezeknek meg­szervezett terjesztésével adva lesz a le­hetőség, hogy ennek a legfontosabb fel­adatnak is megfeleljen. A munka megkez­­ua»c iií ä icgutolsú időben jün. Nélkülözhetetlenek ennek a fel­adatnak az elvégzésénél a haladó magyar tanítók, akik helyzetüknél fogva megszervezés és egységes cél, irányítás folytán a legtöbbet tehetnek a népi pedagógiáért és így közvetve a haladó gondolatért. A haladó magyar kisebbségi tanítóság sok hallgatás és kényszerű mozdulatlanság u­­tán, a helyzet tökéletes ismeretével vállal­kozik is erre a mentő és teremtő mun­kára. Ilku Pál. A gerinctelenek tipusa. A Magyar Tanító szerkesztője hátbatémadja — a tanítóság pénzén fönntartott lapban —, a magyar tanítóság kisebbségi követeléseit! Boross Béla hízeleg és denunciál. A gerinctelenek típusa címen az Új Kor­szak múlt évi 17. 18. számában, egy pedagó­giai gyűlésen történt fölszólalással kapcsolatban, kifejtettük, hogy mennyi és mily nagy pedagó­giai és egyetemes társadaimi érdek fűződik ah­hoz, hogy a gyermekeket tudatosan önérzetes­nek neveljük. Egyben kihangsúlyoztuk, hogy önérzetre csak önérzetes ember nevelhet. Hi-i szén a nevelésben a példaadás egyik legfontoj sabb eszköz. (A példaadás annyit tesz, hogy saját helyes, jó, erényes cselekedeteinkkel mu­tatjuk meg a gyermeknek a helyes utat és ez­zel is iparkodunk őt erényessé nevelni. Tehát igazat mondunk, írunk és cselekszünk, a gyengét pártoljuk, az igazságtalansággal és erőszakkal szembeszállunk, erényesek, de önérzetesek va­gyunk, minden szép és jó dologért szívesen ál­dozunk stb.) Az önérzetet helytelenül értelmező nevelő nem ad alkalmat a gyermeki léleknek arra, hogy a jellemet meghatározó önérzet ben­ne tudatossá fejlődjék, az ilyen nem tűri, hogy a gyermek önnáló véleményt alkosson, hogy mindenkivel szemben bátran megmondja az iga­zat. Az ilyen nevelő akarat nélküli bábnak neveli a gyermeket. Ez a nevelő típus csak egyet is­mer: a föltétien és vak tekintély imádatot, a „kézit csókolom“ fajta embert. Mi elítéljük ezt a nevelési rendszert, mert károsnak tartjuk a haladás, a társadalom egye­temes érdekeinek szempontjából. És ebben e­gyet kell érteni velünk mindenkinek, aki igazi, szívből republikánus, aki tisztában van a sza­badság nagy, éltető erejével, (hiszen szabadság­szerető ember csak önérzetes ember leheti), a­­kinek ideálja egy szebb világ. A közéletben pedig egyenesen bűn az ön­érzet nélküli viselkedés! Az önérzettelenség: megalázkodás; meghunyászkodás, az önérzette­lenség nyílt beismerése az alacsonyabb rendü­­ségnek. A gerinctelen ember hízelgéssel, undo­rító talpnyaiással igyekszik érdemeket szerezni és fölmentvényt biztosítani kötelességmulasztá­saira. Nehéz az ilyen emberektől óvakodni, mint a kullancs: beléd csimpaszkodik, tisztelőd­nek, barátodnak hazudja magát, ellenségeket emleget legjobb barátaid sorából, hogy erős karjait védelmül ajánlhassa, nem tudod levakar­ni magadról, összeveszít barátaiddal, kitalált mesékkel ejt meg, mindent kiforgat a maga valóságából, betolakodik még álmodba is, mert ő egy „mentő“, egy „önfeláldozó„ barát. * * * Elszomorító, egyben fölháboritó eset kény­re . arra, hogy erről a témáról írjak. Szomo­rú azért, mert az eset a nagy nyilvánosság e­­lőtt történt, nyomtatásban, le nem tagadhatóan, vissza nem csinálható módon. Fölháborító, mert aki elkövette, maga is vezető ember, sőt vezér- • kari ember: a republikában élő magyar tanító-

Next

/
Oldalképek
Tartalom