Új Korszak, 1934 (1. évfolyam, 2-18. szám)

1934-11-07 / 15-16. szám

o. m 1... évf. — 15.—16. szám. Ujságbélyeg használatát a" ko§icei postaigaz- ) gatóság 10.623-IV.-34 sz. alatt engedélyezte. ■ Feladó postahivatal Berehovo. Mutatványaz ám. Ilarcell Tibor ig. ,aníto urnái • 5 h A A ntfO' f , Jp> Berehovo—Beregszász, 1934 nov. 7, A csehszlovákiai progresszív irányú magyar tanítók lapja. Követeljük a közoktatás államosítását, minden felekezeti tendenciának az iskolából való kizárá­sát s a felekezetek hatáskörébe való utalását, a tanítók gazdasági helyzetének gyökeres javítását. Felelős szerkesztő : CZABAN SAMU. Megjelenik minden 7. és 21.-én. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Berehovo - Beregszász, Asztélyi u. 6. I. Ide cimzendők a lapot illető összes küldemé­nyek. Kéziratokat nem őrzőnk meg. Előfizetési ár: Egész évre 40 Ki-Fél évre 20 „ Negyed évre 10 „ Egyes szám ára 2 ” Október 28. Ködbe vész az emberiség születése. Az egyes nemzetek megjelenése a történelem színpadán már nem annyira ellenőrizhetet­len. Országok születését pedig már megbíz­ható történelmi kútforrásokkal is tudjuk bi zonyítani. A honfoglalások, minden nép honfoglalása, tele van színes, naiv, soha meg nem történt mesékkel. A mi köztársaságunk születése szemünk előtt történt, az emberi­ség történelmének legóriásibb vér­­fürbőjéből kelt életre. A volt Osztrák Magyar Monarchia né­peinek elnyomatását oly tökélyre emelte, a­­milyen kevés országban volt. A formailag fennálló jogegyenlőség mellett, az emberi méltóságot, a szabadságot csúnyán meg-j csúfolta, a legnagyobb mértékben az uralko dó osztály érdekeinek volt a képviselete. A nagybirtok, az egyház, a Hnanctőke, a nagy ipar parancsolt, minden intézmény, hadse­reg, közigazgatás az ő érdekeinek szolgála tóban állt. A régi Monarchia az erősza uralmát jelentette, amelyen a cenzusos vá: lasztói jog alapján választott képviselőkb regrutáit parlamentek nem igen változtattak Meg kellett bukni annak a jól fölépített rend szernek, meri létének nem volt erkölcsi a lapja, pedig ezer és ezer megfizetett tol és újság hosszú időn keresztül azt hirdette De hiába hirdette, hiába hazudta, az erköl­csi alap nem hazugságokból, hanem a va­lóságból, tényekből épül. Meg kellett buknia annak az istentől rendelt uralomnak, mert az elnyomott népeknek az igaz­ságtalanságok nyomán föltámadt ellenszenve, gyűlölete hatalma­sabb volt minden fegyveres ha­talomnál. S amikor a világháború vérfürdőjében az erőszakra épült rendszer megingott, mert az a bizonyos erkölcsi alap nem volt egyéb sö­tét hazugságnál, akkor a népek igazságot követelő akarattá izmosuk vágya romba döntötte a korhadt alkotmányt hogy helyé be fölépítse a mindenkinek egyenlő jogot biztosító szabad népek országát. Csak aki történelmi távlatban s törté­nelmi mértékkel mér, az tudja értékelni azt az eredményt, amely ennek a világégésnek követkzménye lett. Mert ha a porosz csizma és a Mo­narchia győzelmével végződik a világháború, akkor az önkény, az ember meggyalázása, rabszol­gává süllyesztésé még annál is elrettentőbb lett volna, ami most van Németországban. A mi köztársaságunk sem egységes nemzeti szempontból, amint nem volt az a régi Monarchia, de itt minden polgárnak e­­gyenlő jogokkal kell bírnia, meri ez az esz­me szülte, mert jövőjének ez az egyetlen biztosítéka. Születést ünnepeltünk s ennél az ün­nepnél meg kell mondanunk, hogy fiatal köztársaságunknak tiszta szívből kívánunk hosszú életet, boldog, békés jövőt! Amikor Változás az uzhorodi Peferátusban. Az uzhorodi tanügyi osztály új vezető­je: Dr. Kiima Viktor lett, akiről azt írták a lapok, hogy sokat várhat tőle a magyarság, mert beigazolta, hogy kulturális kérdésekben nem ismer nemzetiségi megkülönböztetést. Amikor lapunk hasábjain szívélyesen üdvözöljük Kiima Viktor dr. főtanácsos urat, meg akarván könnyíteni munkáját, előterjeszt­jük a következő kéréseinket: r Arról van szó, Referens úr, hogy sok helyen tiszta magyarlakta faluban, különbö­­|ző ígéretekkel (nemritkán fenyegetésnek is beillő tanácsai, pl. azt mondja a jegyző a házzá hivatalos ügyben eljáró szülőnek: „Jó lesz, ha cseh iskolába Íratja be gyermekéti“), cseh iskolába csalogatják a magyar anya­nyelvű gyermekeket, ahol nem tanulhat meg csehül, mert hiszen a környezetében mindig csak magyar szót hall. magyarul beszél, de nem tanulhatja meg azokat az ismereteket sem, melyek nélkül, ha 'elnő, nem teljesít­heti tökéletesen állampolgári kötelességeit. Szüntesse meg ezt a lélekfogdosást I Íme egy példa. Badalón most épült föl az állami iskola, egyelőre két tanterem van készen. Az egyikben a magyar iskola tanít 167 gyermeket d. e. és d. u. felváltva, két tani tóval, a másik teremben a cseh iskola van elhelyezve, melynek 28 magyar anyanyelvű ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ tanulóját két cseh kolléga tanítja szintén d. e. és d.-utáni beosztással. A cseh szülők gyer­mekei Cseszkóban járnak iskolában s így a cseh iskolában nincs egyetlen egy cseh gyer­mek sem és a most készülő 3. tantermet is a cseh iskola részére akarják lefoglalni! A másik kérésünk az, hogy szüntesse meg Főtanácsos úr azt a gyakorlatod, amely abban nyilvánul meg, hogy a g. k. val? lású, magyar anyanyelvű gyermekeket nem engedik magyar iskolába járni, hanem sok he­lyen a ruszin iskolába kényszerítik. A magyar iskoláknál sok olyan tanító működik, aki nem magyar anyanyelyű, kér­jük Főtanácsos urat, a jövőben a magyar is­kolához csakis magyar anyanyelvű tanítókat helyezzen ! Végül kérjük, legyen tekintettel a csa­ládos, gyermekeiket középiskolában járató tanítókra s olyan helyre, ahol középiskolák vannak, ilyen kolégákat részesítsen előnyben. Ma az a helyzet, hogy a középiskolával bíró helyekre a gimnázium- vagy polgári iskolánál működő tanárok és tanítók feleségeikkel e­­gyütt vannak elhelyezve s kiszorulnak azok, okik nem dupla fizetést húznak, de idegen­ben taníttatván gyermekeiket dupla kiadással küzdenek. y ▼▼▼TVTTTTTTTTVVTTVTVTTVVTVTTVW'rTT ezt tesszük, magunknak kívánjuk ezt a jót éppen úgy, mint többi embertestvéreinknek, mert mi is a köztársaság vagyunk és amit annak kívánunk, tulajdonképpen minden polgárnak tehát magunknak is kívánjuk. De hogy ez a jó kívánság valósággá váljék, ahhoz az szükséges, hogy mindnyájan hű­ségesen teljesíthessük állampolgári köteles­ségeinket. Mik ezek a kötelességek ? A vér és pénz adó a létfenntartásnak, a zavartalan állami éleinek elsőrendű föl­tételei. Ámde ez nem minden, sőt ezek is csak úgy jelentenek igazi erőt, ha mi, az egyesek, a családok egészségesek vagyunk, jólétnek örvendünk. Ehhez az állapothoz pe­dig elengedhetetlen föltétel: az egyesek, a családok műveltsége, amihez viszont a mo­dern népkultúrán keresztül vezet az út. A népkullúra kohója a jó népis­kola. Ezt a népkultúrát minden — e köztársaságban élő nép szá­mára biztosítani kell. Nem disszonancia az, ha mi, köztár­saságunk születése alkalmából, őszintén rá­mutatunk arra, hogy a magyar kisebbség ennek a megkívánt állampolgári hűségnek mindenoldalúlag, amint azt a köztérsaság érdeke kívánja s amint mi is szeretnők, nem felelhet meg! Itt elsősorban iskoláinkra gondolunk, ahonnan a műveltségnek kell ki­áradnia. amely a jólétnek a legfőbb bizto­sítéka. Hiszen az iskola fegyvert ad a tudásban, a legértékesebb fegyvert adja a létért való küzdelemhez. Iskoláink pedig, ezt is őszintén meg kell mondanunk, hiszen ez is állampolgári köte­lesség, iskoláink nem áraszthatják azt a mű­veltséget, meri több olyan föltétel hiányzik, amely nélkül nem teljes az iskola munkája.. . s népünk nem emelkedhetik a műveltségnek arra a színvonalára, amely — mint föntebb' kifejtettük —, a köztársaság erősségét adja. Mi nem elégedhetünk meg azzal, hogy fiaink lerójják katonai kötelezettségüket, ha letizeljük adónkat s eleget teszünk a törvény más követelményeinek. Mi azt akarjuk, hogy az a föld, amelyen a magyar nép él, inten­zíven művelt, bőven termő legyen, hogy ipa­rosaink, kereskedőink, minden más foglal­kozású polgártársaink a legnagyobb telje­sítményt végezhessék. Mindez pedig, ismétel­jük, nemcsak a mi hitünk szerint, de min­den józan gondolkodó szerint is, az iskolá­ban végzett intenzív nevelés és tanítás alap­ján lehetséges. Ezért tulajdonítunk mi oly nagy fontosságot a jó iskolának, a korsze­rű tanítóképzésnek, a fölvilágosodott, művelt tanítói karnak, az anyanyelvi oktatásnak. Ezért sürgetjük lapunk hasábjain állandóan ezeknek a kérdéseknek igazságos megol­dását. A köztársaság sorsát intéző ál­lamférfiaknak elengedhetetlen kö­telességük tudomást venni min­denről, ami erőt ad, ami a jövőt biztosítja ép úgy, mint arról, a­­mi elgyengít, azt gyarapítani, ezt kiküszöbölni: kötelesség l Október 28 nak egyetemes emlékünnep­pé tétele úgy válhatik valóvá nemcsak kül­sőségekben, hanem a lelkekben is, ha eze­ket az igazságokat az egész vonalon valóra váltják. így lesz a régi, az igazságlalansá-' gon nyugvó Monarchiának helyén az igaz­ságon fölépült szabad népek boldog országa. így legyen!

Next

/
Oldalképek
Tartalom