Új Kelet, 1998. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-09 / 108. szám
Természet 1998. május 9., szombat Az Igrice mocsarának felfedezetlen foltjai Nyíregyháza természetvédelmi területén, az Igrice- mocsárban vérszomjas ragadozóval is számolnunk kell. Azért ijedelemre nincs ok, hiszen a menyétfélék családjába tartozó hermelin egészen kis termetű, kb. negyven cm hosszú a fejétől a farka végéig, áldozatai pedig többnyire rágcsálók. A bájos, karcsú jószág nappal többnyire a búvóhelyén pihen, alkonyattájt indul vadászni. Villámgyorsan, jellegzetesen elnyújtott ugrásokkal fut. Időnként felágaskodik, s mozdulatlanul ülve figyeli a környéket. Ha zsákmányt szimatol, azonnal lecsap. Még a nála jóval nagyobb üregi nyulat is képes elejteni, de könnyen válhat vacsorává minden kisebb állat vagy madár, amit el tuyd kapni. Az egérrjftk, hödflpgnék, vakondnak éjjíé- lyc sjhcs vele szemben.; Föld- be vájt tanyáikra a legkisebb lyukakon át is képes befurakodni, éles fogai elől nincs menekvés. A hermelinek magányosan élnek. Az ellenkező neműek is csak a párzási időben, kora tavasszal keresik egymás társaságát, s az aktus után rögtön elválnak útjaik. A hím a továbbiakban nem foglalkozik sem párjával, sem az utódaival. A vemhesség általában 5-7 hétig tart, de lehet egy év is, mert a késleltetés ennél a fajnál is megfigyelhető. Ez a jelenség az oka, hogy a rtiég- termékenyített, osztódásnak indult petesejt - még a beágyazódás előtt - egy ideig nem változik. Aztán az embrió újra növekedni kezd, rögzül az anyaméhben, és a szülésig már folyamatosan fejlődik. így olyankorra időzíthető az ellés, amikor bőséges a táplálék. Az 5-8 kölyök vakon és szinte csupaszon jön világra, a nőstény odaadóan gondozza őket. A felcseperedő kicsinyek egészen őszig anyjukkal maradnak, tőle tanulnak meg vadászni is. A hennelin vörösesbarna nyári öltözékét télen szép fehér bundára cseréli, hogy észrevehetetlen maradjon a hóval borított talajon is. Remek álcája miau télen sem kopik fel az álla. Régebben mégis ebben az időszakban pusztult el a legtöbb állat. Persze nem valami titokzatos kór végzett velük, a hideget is kibírták volna, de az emberrel szemben védtelenek voltak. Évszázadokon át megszállottan vadásztak rájuk, hiszen téli prémjükből készítették a fejedelmek méltóságát jelző hemteiin- palástol. Ma már védettek, remélhetőleg többé nem bántja őket senki, s bundájukat kizárólag saját maguk fogják hordani. Egy valamirevaló mocsárból természetesen nem hiányozhat a mocsári teknős sem. Bár a hüllők többsége nem örvend túl nagy népszerűségnek, ezt az egy fajt általában kedvelik az emberek. Kisebb termetű, tenyésztett rokona, az ékszerteknős sok családban számít házi kedvencnek. Hazánk egyetlen, védett teknősfajának képviselői kb. 20 cm nagyságúra nőnek meg. Hátpáncéljuk ovális, kissé domború. A gerincvonal mentén 5-6 nagy, hatszögletű gerincpajzs található. Színüket elég nehéz első ránézésre meghatározni, mert többnyire vastag iszapréteg takarja páncélját, fejét, lábait. Valójában zöldesbamák, sárgásfehér pöty- työkkel, csíkokkal tarkítottak. A mocsári teknős március végén, április elején ébredezik téli álmából. A május náluk is a szerelem hónapja, a hímek hevesen megküzdenek egymással szívük választottjáért. A párzás után kb. egy hónappal a nőstény kis mélyedést ás a laza talajba. Oda rakja 4-12 darab, lágy héjú, hosszúkás tojását, aztán betemeti a gödröt, és felületét simára döngöli. Az alig három centiméteres kicsinyek szeptember végén kelnek ki, s hat-nyolc éves korukra válnak ivaréretté. A mocsári teknős nappal legszívesebben a parton napozgat, de ha megzavarják, gyorsan eltűnik a vízben. Éjszaka jár táplálék után, leggyakrabban vízi rovarokkal, csigákkal, békákkal, esetleg legyengült halakkal csillapítja éhségét, de jobb híján a dögre is ráfanyalodhat. Október végén tér nyugovóra, mélyen beássa magát a tófenék iszapjába, és átalussza a zord lelet. Töltsünk együtt egy délelőttöt az Igrice- mocsárban! Az Igrice-mocsár minden lakója felébredt, megérkezett már, hiszen itt a tavasz. A madarak, állatok lázasan készülődnek a nászra, az új nemzedék felnevelésére, a növényzet most a legdúsabb, legzöldebb. Az élet illatát, ízét érezni mindenütt. Részesévé válni ennek a csodának, akár csak néhány órára is, felejthetetlen élményt jelenthet mindenkinek. Május 30-án (szombaton) várunk mindenkit, aki szívesen részt venne az idén is megrendezett, kirándulással egybekötött takarítási akcióban. Találkozzunk 9.30-kor a Korányi Frigyes utca-Csaló köz sarkán lévő ABC előtt! Terepöltözet, gumicsizma vagy bakancs szükséges. Érdeklődni, illetve jelentkezni a (42/407-457-es telefonszámon lehet. Kaland, pihenés, tanulás! \ Félnomád táborok a Tisza mellett: A tanítás lassan véget ér az iskolákban. Már biztosan sokan tervezgetik - szülők és gyerekek egyaránt -, hogy mivel töltik majd a szünidőt. Egy biztos: senki sem szeretné az egész nyarat otthon, a négy fal között tölteni. Azok a 10-18 éves diákok, akik izgalmas, kalandos vakációt álmodtak maguknak, bizonyára örömmel hallják a hírt, hogy a Felső-Tisza Alapítvány idén is szervez félnomád táborokat Tisza-menti, vadregényes tájakon. Az érdeklődők kél helyszín közül is választhatnak. A „Morotva” természetismereti tábor Szabolcs községben lesz. A jelentkezők távcsővel, madárlesből figyelhetik a jellegzetes ártéri élővilágot, szakember vezetésével részt vehetnek a madárgyűrűzésben is. Megismerhetik a helység honfoglalás kori emlékeit, éjszakai túrákra is indulnak, bebarangolhatják a természetvédelmi területet, kétkezi munkájukkal segíthetik a természeti értékek megóvását. A Rétközi természetvédelmi tábornak a Paszab-Tiszabercel határában lévő kutatóbázis ad otthont. Az ide érkező fiatalokra a Bodrog-köz felfedezése vár. A bátrabbak az éjszakai megfigyeléseken baglyokkal, denevérekkel, sőt a fokozottan védett harissal is találkozhatnak. Madárgyűrűzés, növény- és állattani fajismereti foglalkozások, életközösségek vizsgálata, terepmunka is szerepel a programok között. Mindkét tábor lakói kirándulnak a környéken, fakultatív programként sétahajózhatnak is. További információkkal az alapítvány munkatársai szolgálnak a következő címen: Felső- Tisza Alapítvány, 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9. 2/208. Tel/fax: (42/407-457. Keresd a gólyát! Ha azt akarjuk, hogy gyermekeinket, unokáinkat is gólya hozza, nekünk is tenni kell valamit kerepelő madaraink megmentéséért! Mivel a hagyományos fészkelő- és táplálkozóhelyek eltűnőben vannak, a magyar népdalok, mondókák hosszú lábú hőse egyre nehezebben talál otthont magának ezen a vidéken is. A szakemberek, természetvédők mindent megtesznek, hogy hatékony helyi programot dolgozzanak ki védelmükre, ehhez azonban pontos információkra van szükség a megyénkben költő madarak számáról, fészkelési szokásairól, viselkedéséről. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Felső-Tisza Alapítvánnyal közösen gólyafigyelő akciót hirdetett meg, hogy választ kapjon a legfontosabb kérdésekre. Várják azok jelentkezését, akik településükön lakott vagy üres fészekről tudnak. Természetjáró baráti társaságok, iskolai közösségek részvételére is számítanak a szervezők. Az érdeklődők részletes tájékoztatást kaphatnak a felmérésről a (42) 407-457-es számon. Akik szívesen csatlakoznának a „megfigyelők táborához”, legkésőbb május 15-éig telefonáljanak! Ha leomlanak _____a falak..._____I .. .akkor költenek a partifecskék. A madarak gyakran választanak olyan fészkelőhelyet fiókáik biztonságos felneveléséhez, amely az ember számára meglehetősen furcsának tűnhet. A partifecske például földbe vájt üregekben költ. Hazánk legkisebb termetű fecskéje külsejében is különbözik a többiektől. Farka nem villás, tollazatának színe nem csillogó fekete, hanem barnás. Leginkább azonban élőhelyválasztása tér el a szokásostól. Nem az eresz alatt, vagy istállókban, tornácokon fészkel, hanem homokfalakba ásott, 50-70 cm hosszú üregekben. Ott tud megtelepedni, ahol a talaj nem laza, de nem is nagyon tömör, és nincs benne sok apró gyökér. Ilyenek a folyók mentén található, évről évre megújuló szakadópartok, és a homokbányák rendszeresen leomlasztott falai is. Miután a bánya megszűnik, sajnos gyakran szemétlerakó hellyé alakul át, innen 1-2 éven belül eltűnnek a madarak. A rossz időpontban történő föld- kitermelés, az emberi figyelmetlenség miatt sokan el is pusztulnak közülük, pedig a partifecskék védettek. Egyébként is számtalan veszély fenyegeti őket. Közép-Afrikában telelnek, s a hosszú, fárasztó utazást, a gyakori szárazság miatti táplálékhiányt kevesen élik túl. Európa legnagyobb parti- fecske-állománya hazánkban található - főleg a Felső-Ti- szán, illetve a környező homokbányákban él a legtöbb madár. Hogy ez így marad-e, rajtunk is múlik. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nyíregyházi csoportja a Felső- Tisza Alapítvány koordinátori közreműködésével élőhelyvédelmi programot indított el a partifecskék megmentése érdekében. Ennek részeként szeretnék megőrizni a madarak számára az Ibrány határában lévő, felhagyott földkitennelőt is. Jelenleg ugyanis itt található Magyarország egyik legnagyobb, homokbányában lévő partifecsketelepe, tavaly 2500 üreget számoltak a szakemberek. A helyi önkormányzat is támogatja a kezdeményezést, segít megakadályozni az illegális szemétlerakást, a mesterséges falomlasztáshoz pedig munkagépet biztosítottak. Ez utóbbi azért fontos, mert a fecskék minden évben új fészket vájnak maguknak. Ehhez lehetőleg függőleges, egyenes homokfalakra van szükség, melyek tetején 1-1,5 m széles sávban készítik a madarak az üregeket. Az így kialakított élőhelyet ezekben a hetekben foglalják el a madarak. Az E-Misszió májusi programajánlata 1998. május 15-én, pénteken 15 órakor a klímaváltozási világnap alkalmából utcai demonstrációra készül a belvárosban az egyesület. A kerékpáros felvonulással a felelőtlen emberi magatartás következményeire akarják felhívni a figyelmet. A környezetszennyezés és a globális felmelegedés, sőt napjaink „meg- kergült” időjárása között ugyanis összefüggés van. Máris a saját bőrünkön érezhetjük ennek káros hatásait, s ha nem teszünk valamit egy még súlyosabb helyzet kialakulása ellen, saját civilizációnkat sodorjuk veszélybe. :|c 1998. május 22-én, pénteken 17 órától hallgathatják meg az érdeklődők dr. Dám László néprajz- kutató diavetítéses előadását a szatmár-beregi tájegység tárgyi, építészeti, szellemi hagyományairól az E-Misszió Egyesület irodájában: Nyíregyháza, Hősök tere 9. 2/236. Az oldalt Taligás Ildikó írta / Fészekhely készül a parti fecskéknek
