Új Kelet, 1998. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-09 / 108. szám

Megyei krónika 1998. május 9., szombat 3 Megyei matekverseny Babus Andrea (Új Kelet) Pénteken délelőtt zajlott le a nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskolában a Dienes Megypj Matematika Verseny. A matekpéldák kiválasztásánál figyelembe vették a gyerekek logikus gondolkodását, a kicsik játékos szöveges, a nagyok kombinatorikus és egyenlettel megoldható feladatokat kap­tak. Az általános iskola összes évfolyama képviseltette magát a megmérettetésen. Természe­tesen külön-külön feladatsort kaplak, így végül nyolc első he­lyezettet hirdettek ki. Minden intézmény három tanulót küld­hetett, s így negyvenkilenc is­kolából összesen négyszázki- lencven tanuló érkezett a ver­senyre. A rendező intézmény ta­nulóit - a hagyományokhoz hí­ven - nem értékelték a többiek között, s a kiemelkedő teljesít­ményű móriczosokal külön- díjjal jutalmazták. Az első osz­tályosok között Orosz Ákos győzedelmeskedett, aki a nyír­egyházi Arany János Gimná­zium tanulója, mellette a Móriczba járó Mészáros Ákos különdíjas lelt. A második év­folyamon Szirmai Péter nyert a Váry Emil Általános Iskolá­ból, Kisvárdáról. A harmadiko- sok korcsoportjában Vági Ba­lázs lett az első, ő a nyíregyhá­zi Bem József Általános Isko­la nebulója, különdíjat Ku- kucska Gergő kapott a Móricz Zsigmond Általános Iskolából. A negyedikeseknél Liíí/v/í,' Ist­ván aratta le a babérokat a vásárosnaményi Eötvös Álta­lános Iskolából. Az ötödik év­folyamosok versengésében Béres Edit győzött a nyíregy­házi 17. Számú Általános Is­kolából. A hatodikos tanulók között Paulin Dániel bizo­nyult a legjobbnak, ő ugyan­csak a vásárosnaményi Eöt­vösből érkezett. A hetedikes évfolyam versenyzői közül Gáithy Lajosnak sikerült leg­jobban megoldani a feladat­sort, aki a fehérgyarmati Zalka Máté Általános Iskola és Gimnázium diákja. A legna­gyobbak versenyében Runyó Zoltán kisvárdai tanuló lett az első a Váry Emil Általá­nos Iskolából. Évfolyamon­ként az első három helyezeti - holtverseny esetén is - könyvjutalomban részesült, és oklevelet vehetett át. Minimális változás Új Kelet-információ A száraz, napos időjárás és a folyamatos szivattyúzás ellené­re megyénkben lényegesen nem változott a belvízi helyzet. Noha 300 hektárral csökkent az elöntött területek száma, még mindig 5 ezer hektár van víz alatt, amelyből 1350 hektár vetés és 1750 hektár a szántó. Fazekas Lászlótól, a Felső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjétől megtudtuk, hogy a megyében még mindig hét szakaszon II. fokú a belvízvé­delmi készültség. Továbbra is kaszálják a Belfő- és a Nagy- halász-Pátrohai csatornát, és az igazgatóság 17 szivattyú- telepe másodpercenként 21 köbméter vizet emel át. A zsadányi szivattyútelep meghibásodása miatt Deme- cser térségében feladatát mozgatható berendezés vet­te át. A belvízi védekezésben 134-en vesznek részt. Természeti szépségek Új Kelet információ Balogh Ildikó akvarelljeiből és olajképeiből nyílik kiállítás a vásárosnaményi művelődési központban május 11-én, hét­főn délután fél négykor. A munkácsi születésű művésznő Munkácson, majd Ungváron folytatott képző- és iparművé­szeti tanulmányait követően, öt éve települt át hazánkba. Jelen­leg Mátészalkán él. Akvarell­és olajtechnikával egyaránt dolgozik, képeinek témája szülőhazája, Kárpátalja és Magyarország szép tájai. „A természettől elszakadt embereket szeretném közel hozni környezetükhöz, be­mutatni ritkán felkeresett vi­dékek harmonikus arányait, szépségeit” - vallja. Képei magyarországi és ukrán ma­gángyűjteményekben egya­ránt fellelhetők. Hunyadi-gála Új Kelet információ ______ Az örökösföldi Hunyadi Má­tyás Általános Iskola (Sem­melweis u. 15. ) május 11-én, hétfőn 18 órától ünnepélyes gálát rendez az iskola aulájá­ban. Az iskola vezetősége, ta­nári kara és diákjai szeretettel várják azokat, akik kíváncsi­ak az idén nyolcéves intéz­mény eddigi eredményeit be­mutató produkciókra, a diákok színvonalas műsorszámaira. Újabb kincsek a Kállay-gyűjteményben Palotai István (Új Kelet)__ Ki a magyar? Sokszor és so­kan tették már fel ezt a kérdést, válasz is született számtalan. Az elméleti tézisek azonban mindig megkérdőjelezhetők... Erre a kérdésre is a gyakorlat adhatja meg a választ. A hazá­jáért cselekvő ember minden­képpen magyar! Nem is akár­milyen, főleg, ha teszi mind­ezt az országtól tízezer kilo­méterekre, ott, ahol magyar­nak lenni nemcsak elhiva­tottság, hanem kemény küz­delem is. Nagy Ákos és neje nevét is­merik Torontótól Buenos Ai- resig, Portlandtől Welling- tonig. Nagy Ákos Nyíregy­háza szülötte, itt érettségi­zett, majd egy ideig a Páz­mány Péter Tudományegyete­men volt tanársegéd. A törté­nelem viharai messze so­dorták, egészen Ausztráliáig. Nyolc gyermekük van, mind­annyian igazi magyarok, bár a messzi távolban van az ott­honuk. Nagy Ákos a magyar törté­nelem, közelebbről: a ma­gyar őstörténet megszállott kutatója immár ötven eszten­deje. Fő műve a Közép-Eu- rópa kulturális és történelmi áttekintése című kötet, angol nyelven, Ausztráliában je­lent meg. A sumér—szittya—hun—ma­gyar őstörténeti „jogfolyto­nosság” szószólójaként beír­ta magát az emigrációs sajtó „örökös aranykönyvébe”. Felesége, Magda asszony fáradtságot és időt nem kí­mélve tevékenykedte végig az életét, természetesen szin­tén a magyarság, nevezete­sen a magyar kultúra terén. Néptáncklubokat alakított és vezetett, a „délutáni iskolák­ban” az anyanyelvi oktatás úttörőjeként azt is sikerült elérnie, hogy magyar nyel­vű érettségiző osztály vé­gezzen Adelaide-ban, Auszt­ráliában. Az Adelaidei Ma­gyar Értesítőben nyelvtani sorozatai az anyanyelv ápo­lását szolgálták. A házaspár szinte számtalan rendjel és kitüntetés birto­kosa. Mindezeket Lakatos Sarol­ta, a Jósa András Megyei Mú­zeum Kállay-gyűjteményé- nek vezetője mondotta el teg­nap, amikor a házaspár ado­mányaként átvette azt a fel­becsülhetetlen értékű, 77 féle folyóiratból és 2994 pél­dányból álló emigrációs saj­tóanyag-gyűjteményt, ami É948 és 1997 között látta meg a napvilágot. A Nagy házaspár által ado­mányozott - saját költségü­kön gyűjtött, és bőrbe kötte­tett - újságok legértékesebb darabjai természetesen az 1953-1956 között kiadott példányok, amelyek előfor­dulása Magyarországon az ÁVH .„áldásos” tevékenysé­ge folytán nagyon nagy rit­kaságnak tekinthetők napja­inkban. A ajándékgyűjte­mény közösségi sajtóorgá­numokból (mint például a Adelaidei Magyar Értesítő, az MHBK kiadványai), po­litikai lapokból (Hídfő, Új Hídfő, Nemzeti Újság stb.), valamint folyóiratokból és történelmi füzetekből áll. (pl. A Nap fiai, Argentína, Észa­ki vártán, Svédország, Ősi gyökér, Buenos Aires). A Kállay-gyűjtemény leg­újabb szerzeménye (hétfő kivételével) mindennap reg­gel 8-tól este hat óráig te­kinthető meg a nagyközön­ség számára. Nyirszőlősi Szőlőskert Babus Andrea (Új Kelet) A nyirszőlősi 16. Számú Ál­talános Iskola és Diákotthon a gyerekek és a szülők szavaza­tai alapján ezentúl a Szőlős­kerti Általános Iskola és Diák­otthon nevet viseli. A névadót május 8-án, pénteken délelőtt tartották. Az ünnepségen a je­lenlegi diákok mellett részt vettek a korábbi évek tanulói, tanárai, valamint a testvérváros, Gorlizce 6. Számú Általános Iskolájának küldöttei is. Lelep­lezték az iskola emblémáját, melyet Kis Gyuláné demecseri művésztanár alkotott tűzzo­mánctechnikával, valamint át­adták a szülői munkaközösség által készített iskolazászlót. A rendezvényen kihirdették a városi rajzpályázat eredmé­nyeit, melyen négy intézmény nebulói vettek részt. A pályá­zó gyerekek munkáit három kategóriában bírálták el, még­pedig a „nagyszüleim háza”, a „kedvenc parkom, sétálóhe­lyem” és a „gyümölcscsend­élet” témakörökben, szabadon választott technikával. Az első kategória nyertese Mihalik Noémi ötödikes tanuló, aki a Bem József Általános Iskolá­ból küldte be rajzát, a máso­dik kategóriában Garaj Lász­ló nyolcadikos diák jeleske­dett ugyancsak a Bemből, a harmadik témakörben pedig Leskó Éva hetedikes lány ké­szítette a legjobbnak ítélt munkát, a Hunyadi Mátyás Ál­talános Iskolából. A névadó alkalmából az iskola folyosó­ján látható Dudás András éremgyűjtő, valamint Sipos László népi fafaragó kiállítása, a rajzteremben pedig az általá­nos iskola nyugdíjas rajztaná­ra, Kovács László makettjei és akvarelljei tekinthetők meg. A könyvtár egy községtörténeti bemutatónak ad otthont. Megyei hírcsokor Babus Andrea (Új Kelet) Kislétán, a Hajnal és a Bocskai utcában árok épí­tését tervezik. A másfél ki­lométeres szakasz költsége­ire pályázatot nyújtottak be. A közeljövőben új hul­ladéklerakó telepet is szeret­nének létesíteni, mert a mos­tani nagyon közel van a te­lepüléshez. Jelenleg földes út a Kossuth utca, azt szi­lárd burkolattal látják el, már estik kétszázötven mé­ter hosszú szakasz van hát­ra. E beruházás költségeit saját erőből állják, a munká­latokat az őszi hónapokban fejezik be. Pályázlak a kul- túrház teljes felújítására is, a költségekhez közel hatmil­lió forintra lenne szükségük. A művelődési ház az iskola mellett áll, s azért, hogy a Nemzeti Alaptanterv elvárá­sainak minél jobban megfe­leljenek, átadják ezt az intéz­ményt is a diákságnak. A községi könyvtár fejleszté­sére is nyújtottak be pályá­zatot, hétszázezer forintra lenne szükségük ahhoz, hogy a már számítógépes rendszer­re vitt közgyűjteményt új kö­tetekkel gazdagítsák. *** Nyírkátán harminchat közhasznú munkás foglal­koztatására pályáznak, akik majd az árkok és az utak kar­bantartásánál dolgoznak. Szeretnének megépíteni egy összekötő utat a telepü­lés és Nyírcsászári között, melynek belterületi szaka­szai már elkészültek. A majdnem ötvenmillió forin­tos beruházással „közelebb kerülne” a kátaiakhoz Nyír­bátor, Nyíregyháza, Debre­cen, oda-vissza mintegy ti­zenkét kilométer lenne a megtakarítás. A régi iskola csatornáit lecserélték, a tetőt felújították, nyáron pedig a külső karbantartási munká­kat végzik majd el. A köz­ségben most újítják fel a számítógépparkot, az isko­lában már hat Pentiumon ta- nulhatnak a gyerekek, s most pályáztak újabb gépek vásárlására. Még legalább két gépre lenne szükség. Saját erőből próbálják meg­oldani, hogy az orvosi ren­delőben is legyen végre szá­mítógép, s tervezik, rácsat­lakoznak az Internetre is. Lónyán tízmillió forintos beruházásba kezdenek, fel­újítják a közintézményeket. Idei terveik között szerepel, hogy szilárd burkolatot kap a Rákóczi út, melyhez 14 millió forintra lenne szük­ségük. A pénzt pályázat út­ján szeretnék előteremteni. A komp fedélzete és a parti művek javításához, a felsze­relések pótlásához hatmil­lió forintos támogatásra, a közintézmények fűtésének korszerűsítésére pedig négy­millió forintos hozzájáru­lásra pályázik a község. A szociális földprogramban vetőgépvásárlásra igényel­nek 2 millió 400 ezer forin­tot. Pályáznak egy másfél ki­lométeres kerékpárút építé­sére, mely a határhoz vezet­ne, valamint a Kossuth út mellett egy kilométer járda megépítésére. A közmunka tanácstól harminc személy foglalkoztatását igénylik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom