Új Kelet, 1998. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-07 / 106. szám
Falujáró 1998. május 7., csütörtök „Munkahelyre találtam” Nagybányáról települt át Kemecsére Czompa Bertalan gyógyszerész, majd Vasmegyeren patikát nyitott. Megkértük, beszéljen életéről.- Szinérváralján születtem, Erdélyben. 1979-ben végeztem el a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű tagozatát. Három évi gyakornoki időmet Nagybányán töltöttem, majd két évig Aranyosmeggyesen gyógyszertárvezető voltam. Versenyvizsgával kerültem vissza Nagybányára. Beosztott gyógyszerészként dolgoztam. Feletteseim burkoltan a tudomásomra hozták, hogy ne számítsak semmiféle előrelépésre, vezetői állásra, mert magyar vagyok. Tudtam, hogy ez a hozzáállás jellemző volt az akkori Romániára, de mégis elkeserített. Ez is közrejátszott abban, hogy 1990- ben áttelepültem Magyarországra. Persze, más motivációk is voltak: a kilátástalanság, a gyerekek bizonytalan jövője. Már akkor megvolt a két fiunk. A feleségem türelme korábban fogyott el, mert ő már 1989 szeptemberében, tehát a forradalom előtt átjött Magyarországra. Természetes, hogy az első adandó alkalommal követtem. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gyógyszertári Központnál jelentkeztem, hogy munkát keresek. Nagyon segítőkészek, kedvesek voltak. Nyíregyházán kaptam állást, a kertvárosi gyógyszertárban. Beosztott gyógyszerészként dolgoztam. Végtelenül rendesek, megértőek voltak a kollégáim, csak jót tudok mondani róluk. Egy év múlva tudomást szereztem arról, hogy Vasmegyeren gyógyszertárat szeretnének nyitni, ám a lakosság száma nem indokolta állami patika létrehozását. Egyrészt veszteséges lett volna, másrészt gyógyszerész sem akadt. Ekkor határoztam úgy, hogy megpróbálok magángyógyszertárat nyitni. Felkerestem a polgármestert és a jegyzőt, megbeszéltük a lehetőségeket, a részleteket. Felajánlották az egykori pártházat gyógyszer- tárnak. Vállalták az épület rendbehozását és megfelelő átalakítását. Nekem pedig szakvizsgát kellett tennem, illetve meg kellett szereznem a magyar állampolgárságot, ami előfeltétele volt a magángyógyszertár megnyitásának. Szerencsére a feleségem tanácsára már korábban bejelentkeztem szakvizsgára és benyújtottam állampolgársági kérelmemet, így nem kellett sokáig várnom. Ennek köszönhetően 1992 júniusában megnyithattam a Primula patikát Vasmegyeren. Később Beszterecen fiókgyógyszertárat építettem a községtől ingyen kapott telken. Az ellátási körzetembe tartozik Ti- szarád is. Két éve úgy döntött a vasmegyeri önkormányzat, hogy eladja az ingatlanokat. Nekem is felajánlották, hogy vegyem meg a patika épületét. Váratlanul ért a dolog, mert négy év alatt nem tudtam annyi pénzt összegyűjteni, hogy kifizethessem. Kénytelen voltam banki hitelt felvenni, amit még két évig törleszténem kell, s ez elég nagy anyagi megterhelést jeleni. Éppen ezért egyelőre sajnos nem tudok fejleszteni a kél gyógyszertárban. Jól érzem magam itt, úgy érzem, Kemecsén otthonra, Vasmegyeren és Beszterecen pedig megfelelő munkahelyre találtam. Nagyon remélem, hogy fiaim közül valamelyik folytatja majd a gyógyszerészszakmái. PÚJBI ... • ~sraír .. v-”*.S A Makara Imre ügy vezető igazgató által irányított Rétköz Kft. jó híre ma már messze túljutott a megye határán. A mezőgazdasági termeléssel és szolgáltatással foglalkozó társaság 350 hektáron gazdálkodik. Elsősorban zöldségféléket termesztenek: brokkolit, karfiolt, paradicsomot. A termékek legnagyobb felvásárolja a helyi Petisfood Kft., de szállítanak a Hajdúsági Hűtőipari RL-nek is. A képünkön látható fóliaházban kiültetésre váró paradicsompalánták sorakoznak. Ahol a jövőt építik Immár huszonegyedik éve, 1977-től vezetője a községnek Szabó József, előbb mint tanácselnök, a rendszer- váltás óta pedig mint polgármester. Huszonkilenc évesen került a falu élére. Korábban autószerelő volt, majd személyzetis a termelőszövetkezetben. Itt született, ismeri a falu apraja-nagyját, minden zugát, épületét. Az, hogy a falubeliek hosszú évek óta bizalmat szavaznak neki, meglátszik Vasmegyeren. Szép, rendezett község, takaros portákkal. Vasmegyer korábban némi előnnyel rendelkezett a szomszédos községekkel szemben, hisz 1970-től húsz évig közös tanács székhelye volt. 1990-től újra önálló. Nem volt zökkenőmentes a válás, a visszaönállósodás. A korábbi előny hirtelen hátránnyá változott. Mivel Vasmegyer nem tartozott a hátrányos helyzetű települések közé, a polgármester számításai szerint 25-30 millió forint támogatástól esett el az elmúlt hat-hét évben. Pedig az is előfordult, hogy a jobb mutatószámokkal rendelkező községek hátrányos helyzetűeknek számítottak, s így jelentős állami dotációban részesültek.- Kettévált az egykori téesz - halljuk a polgármestertől -, lett egy szövetkezet és egy kft. A Rádi Szövetkezet több, a Rétköz Kft. kevesebb embert foglalkoztat, de az a lényeg, hogy a mezőgazdasági termelést nem érték olyan méretű megrázkódtatások, mint sok más helyen. Az önkormányzat, hogy az embereken, de önmagán is segítsen, igyekezett újabb munkahelyeket teremteni. A Nyírségi Ruházati Szövetkezettel közösen létrehoztak egy modem, jól felszerelt varrodát, amely harminc főt foglalkoztat. Tavaly volt olyan időszak, hogy mindössze két jövedelempótló támogatási kellett folyósítaniuk.- Segített a közhasznú foglalkoztatás is - folytatja Szabó József -, figyelemmel követtük a munkahelyek létrejöttét, értesítettük róla az embereket. Megfelelően fejlődik a községben az infrastruktúra. 1986- tól vezetékes víz, 1994-től pedig vezetékes gáz szolgálja az emberek kényelmét. Kiépült a telefonhálózat is. Az utak és utcák mintegy 80 százaléka szilárd burkolatú. A fennmaradó 20 százalék aszfaltozását már csak a szennyvízprogram teljesítése utánra tervezik, hogy ne végezzenek dupla munkát. Persze, addig sem áll meg az élet a faluban. Folytatódik az 1983-ban megnyílt általános iskola lapos tetejének beépítése, amivel két gondot oldanak meg egyszerre: megszüntetik a tető beázását és az emeletráépítéssel újabb helyiségekhez, öt tanteremhez jutnak. Ennek köszönhetően lesz például nyelvi laboratórium, informatikai tanterem, könyvtár az iskolában. A kivitelezési munkát a Kalevala Kft. vállalta, s a szerződés értelmében júliusban átadja rendeltetésének az épületet. Természetesen a földszint is megújul, ahol a festésen kívül a szükséges javításokat is elvégzik. Vasmegyeren tehát a jövőt építik. Most lesz harmincéves a községi óvoda. A polgármester úr örömmel mondja, hogy nem csökken a gyereklétszám, mint ahogy a lakosság is gyarapszik évről évre néhány fővel. Nem sikerült még véglegesen megoldani a szemételszállítást. Az önkormányzat jelezte Nagyhalásznak, hogy ha elkészül az ottani szeméttároló, csatlakoznak a használatához. Ez már a pályázatba is bekerült. Öt környező község, Újdombrád, Ti- szatelek, Beszterec, Tiszarád és Vasmegyer pályázatot nyújtott be a szennyvízprogram teljesítésére, várják a kedvező elbírálást. Ha megkapják a szükséges támogatást, akkor ebben az évben és jövőre meg tudnák oldani a szennyvízhálózat kiépítését. Ezzel megvalósulnának a nagyobb infrastrukturális beruházások a községben. Ad magára ez a falu. Apró, de meggyőző bizonyítéka ennek, hogy az idén elkészítették a község címerét, zászlaját, augusztusban első ízben ítélik oda a díszpolgári címet és a Vasmegyerért emléklapot a vele járó pénzjutalommal. Az egészségügyi ellátás vállalkozásban történik. Fiatal, agilis háziorvosuk van, a Kárpát- aljáról áttelepült dr. Spenik Vladimír. A rendszerváltás után gyógyszertárat építettek, azt a Nagybányáról Kemecsére költözött Czompa Bertalan működteti. Ez a környék legjobban berendezett patikája. A vállalkozóknak, a magán- kereskedőknek köszönhetően lényegesen javult az ellátás a községben. Ma már szinte minden élelmiszer- és iparcikk megvásárolható vagy megrendelhető itt a faluban. Büszkén említi a polgármester, hogy jól szerepel újonc labdarúgócsapatuk a megyei bajnokság második csoportjában.- Úgy érzem, hogy fiatal, lelkes, a községért dolgozó képviselő-testületünk van. Nálunk nincsenek pártvillongások, hisz valamennyi képviselőnk független - mondja Szabó József. Természetesen gondok is akadnak a faluban. Ahhoz, hogy fejleszteni tudjanak, az intézmények működési költségeiből kellett pénzt lecsípni. Nem tudják úgy támogatni az iskolát, ahogy szeretnék. Az öregek napközi otthona sem bentlakásos, csak ebédelni járnak oda a rászorulók. A jövedelmek nem magasak. Erről sokat elárul az a tény, hogy a 480 iskolás közül 280 részesül gyermekvédelmi támogatásban. Ez havi 700-800 ezer forinttal terheli az önkormányzatot. A cigány etnikummal viszont nincsenek problémák. Mintegy 100-110 fő él közülük a faluban. Ami érdekesség és bizonyára példa nélküli: nem lakik egymás mellett két cigány család. Valamennyien új házban élnek, sokan közülük igénybe vették a szociálpolitikai támogatást. Más településről beköl- tözöttek nincsenek közöttük. Jól beilleszkedtek a falu közösségébe. Él, mert élni akar Vasmegyer. Az emberek szorgalma, ragaszkodásuk szülőfalujukhoz, a képviselők s nem utolsósorban a polgármester lelkiismeretes munkája segít átvészelni az időszakos nehézségeket.- Reméljük, a választások után is ilyen tettre kész képviselőtestülete lesz Vasmegyeinek - szól búcsúzóul a polgármester úr -, s akkor sikerül megoldani minden gondunkat. / Beszterec^O Ibrány Nagyhalász & 1 Ncgyttolósdiholau '■ \ Vasmegyerj Hornoktoíjya Kemecse Falukalauz Vasmegyer a Nyírség és a Rétköz találkozásánál fekszik. Kiss Lajos nyelvész szerint neve a Megyer törzsnévből, a Vas előtag pedig feltehetően személynévből keletkezett. A helybeliek viszont úgy tudják, hogy a falunév előtagja erősséget, megerősített helyet jelent. Már évezredekkel ezelőtt település volt a falu délkeleti határában. Erről tanúskodnak a talajművelés során talált szerszámok, edények, megmunkált ob- szidiándarabok. Ezeket Erdei Imre volt iskolaigazgató gyűjtötte össze, és a tanintézet múzeumában helyezte el. Réz- és bronzkori leletek bizonyítják, hogy később is lakott település volt itt. A nagy számban előkerült hálónehezékek arra utalnak, hogy a környéken élt emberek halászattal foglalkoztak. Maga Vasmegyer (korábban Moger, Meger, Fel- Meger, Kis- és Nagy-Meger, Vas-Megyer) hosszabb ideig királyi birtok, az uralkodó katonai kíséretének lakóhelye volt. 1337-től a Me- gyery család birtokolta. A falunak már 1483-ban temploma volt. Ennek helyén, részben a régi alapon áll a mai református templom, amelynek tornyát 1883-ban építették. Egy 1597-es feljegyzés szerint a lelkész mellett tanítója is volt a falunak, amelyben akkor 42 házban, 52 családban 248-an éltek. 1815-ben is csak 299 lakója volt a településnek. 1909-ben Lichtmann Mór vásárolta meg a község földterületének egyharma- dát, s azon modem gazdálkodást folytatott. 1939-ben a Lichtmann-uradalom területén konzervgyár épült, ennek helyén van most a hűtőház. A lélekszám 1949-ben volt a legmagasabb Vasmegyeren: 2087 fő. A falunak ma 1600 lakosa van. Könyvtár, művelődési ház, öregek otthona, gyógyszertár áll az emberek szolgálatára. Vállalkozó orvos látja el a háziorvosi teendőket. Nevezetessége a falunak a templom előtt álló tölgyfa, amelyet a millennium évében ültettek. Az oldalt * Dalmay Árpád írta, fotók: Lázár Zsolt
