Új Kelet, 1998. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-07 / 106. szám

Falujáró 1998. május 7., csütörtök „Munkahelyre találtam” Nagybányáról települt át Kemecsére Czompa Ber­talan gyógyszerész, majd Vasmegyeren patikát nyi­tott. Megkértük, beszéljen életéről.- Szinérváralján születtem, Erdélyben. 1979-ben végez­tem el a Marosvásárhelyi Or­vosi és Gyógyszerészeti Egye­tem magyar nyelvű tagozatát. Három évi gyakornoki időmet Nagybányán töltöttem, majd két évig Aranyosmeggyesen gyógyszertárvezető voltam. Versenyvizsgával kerültem vissza Nagybányára. Beosz­tott gyógyszerészként dolgoz­tam. Feletteseim burkoltan a tudomásomra hozták, hogy ne számítsak semmiféle előrelé­pésre, vezetői állásra, mert magyar vagyok. Tudtam, hogy ez a hozzáállás jellemző volt az akkori Romániára, de mégis elkeserített. Ez is köz­rejátszott abban, hogy 1990- ben áttelepültem Magyaror­szágra. Persze, más motiváci­ók is voltak: a kilátástalanság, a gyerekek bizonytalan jövő­je. Már akkor megvolt a két fiunk. A feleségem türelme korábban fogyott el, mert ő már 1989 szeptemberében, te­hát a forradalom előtt átjött Magyarországra. Természetes, hogy az első adandó alkalom­mal követtem. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gyógyszertári Köz­pontnál jelentkeztem, hogy munkát keresek. Nagyon se­gítőkészek, kedvesek voltak. Nyíregyházán kaptam állást, a kertvárosi gyógyszertárban. Beosztott gyógyszerészként dolgoztam. Végtelenül rende­sek, megértőek voltak a kol­légáim, csak jót tudok mon­dani róluk. Egy év múlva tudomást sze­reztem arról, hogy Vasme­gyeren gyógyszertárat szeret­nének nyitni, ám a lakosság száma nem indokolta állami patika létrehozását. Egyrészt veszteséges lett volna, más­részt gyógyszerész sem akadt. Ekkor határoztam úgy, hogy megpróbálok magángyógy­szertárat nyitni. Felkerestem a polgármestert és a jegyzőt, megbeszéltük a lehetőségeket, a részleteket. Felajánlották az egykori pártházat gyógyszer- tárnak. Vállalták az épület rendbehozását és megfelelő átalakítását. Nekem pedig szakvizsgát kellett tennem, il­letve meg kellett szereznem a magyar állampolgárságot, ami előfeltétele volt a magán­gyógyszertár megnyitásának. Szerencsére a feleségem taná­csára már korábban bejelent­keztem szakvizsgára és be­nyújtottam állampolgársági kérelmemet, így nem kellett sokáig várnom. Ennek kö­szönhetően 1992 júniusában megnyithattam a Primula pa­tikát Vasmegyeren. Később Beszterecen fiókgyógyszer­tárat építettem a községtől in­gyen kapott telken. Az ellátá­si körzetembe tartozik Ti- szarád is. Két éve úgy döntött a vas­megyeri önkormányzat, hogy eladja az ingatlanokat. Ne­kem is felajánlották, hogy vegyem meg a patika épüle­tét. Váratlanul ért a dolog, mert négy év alatt nem tudtam annyi pénzt összegyűjteni, hogy ki­fizethessem. Kénytelen vol­tam banki hitelt felvenni, amit még két évig törleszténem kell, s ez elég nagy anyagi megterhelést jeleni. Éppen ezért egyelőre sajnos nem tu­dok fejleszteni a kél gyógy­szertárban. Jól érzem magam itt, úgy érzem, Kemecsén otthonra, Vasmegyeren és Beszterecen pedig megfelelő munkahely­re találtam. Nagyon remélem, hogy fiaim közül valamelyik folytatja majd a gyógysze­részszakmái. PÚJBI ... ­• ~sraír .. v-”*.S A Makara Imre ügy vezető igazgató által irányított Rét­köz Kft. jó híre ma már messze túljutott a megye hatá­rán. A mezőgazdasági termeléssel és szolgáltatással foglalkozó társaság 350 hektáron gazdálkodik. Elsősorban zöldségféléket termesztenek: brokkolit, karfiolt, paradicsomot. A termékek legnagyobb felvá­sárolja a helyi Petisfood Kft., de szállítanak a Hajdú­sági Hűtőipari RL-nek is. A képünkön látható fóliaházban kiültetésre váró para­dicsompalánták sorakoznak. Ahol a jövőt építik Immár huszonegyedik éve, 1977-től vezetője a község­nek Szabó József, előbb mint tanácselnök, a rendszer- váltás óta pedig mint polgármester. Huszonkilenc éve­sen került a falu élére. Korábban autószerelő volt, majd személyzetis a termelőszövetkezetben. Itt született, is­meri a falu apraja-nagyját, minden zugát, épületét. Az, hogy a falubeliek hosszú évek óta bizalmat szavaznak neki, meglátszik Vasmegyeren. Szép, rendezett község, takaros portákkal. Vasmegyer korábban némi előnnyel rendelkezett a szom­szédos községekkel szemben, hisz 1970-től húsz évig közös tanács székhelye volt. 1990-től újra önálló. Nem volt zökkenőmentes a válás, a visszaönállósodás. A ko­rábbi előny hirtelen hátránnyá változott. Mivel Vasmegyer nem tartozott a hátrányos helyzetű te­lepülések közé, a polgármester számításai szerint 25-30 millió forint támogatástól esett el az el­múlt hat-hét évben. Pedig az is előfordult, hogy a jobb mutató­számokkal rendelkező közsé­gek hátrányos helyzetűeknek számítottak, s így jelentős álla­mi dotációban részesültek.- Kettévált az egykori téesz - halljuk a polgármestertől -, lett egy szövetkezet és egy kft. A Rádi Szövetkezet több, a Rétköz Kft. kevesebb embert foglalkoz­tat, de az a lényeg, hogy a mezőgazdasági termelést nem érték olyan méretű megrázkód­tatások, mint sok más helyen. Az önkormányzat, hogy az embereken, de önmagán is segít­sen, igyekezett újabb munkahe­lyeket teremteni. A Nyírségi Ru­házati Szövetkezettel közösen létrehoztak egy modem, jól fel­szerelt varrodát, amely harminc főt foglalkoztat. Tavaly volt olyan időszak, hogy mindössze két jövedelempótló támogatási kellett folyósítaniuk.- Segített a közhasznú foglal­koztatás is - folytatja Szabó Jó­zsef -, figyelemmel követtük a munkahelyek létrejöttét, értesí­tettük róla az embereket. Megfelelően fejlődik a köz­ségben az infrastruktúra. 1986- tól vezetékes víz, 1994-től pe­dig vezetékes gáz szolgálja az emberek kényelmét. Kiépült a te­lefonhálózat is. Az utak és utcák mintegy 80 százaléka szilárd burkolatú. A fennmaradó 20 szá­zalék aszfaltozását már csak a szennyvízprogram teljesítése utánra tervezik, hogy ne végez­zenek dupla munkát. Persze, addig sem áll meg az élet a faluban. Folytatódik az 1983-ban megnyílt általános is­kola lapos tetejének beépítése, amivel két gondot oldanak meg egyszerre: megszüntetik a tető beázását és az emeletráépítéssel újabb helyiségekhez, öt tante­remhez jutnak. Ennek köszön­hetően lesz például nyelvi labo­ratórium, informatikai tanterem, könyvtár az iskolában. A kivi­telezési munkát a Kalevala Kft. vállalta, s a szerződés értelmé­ben júliusban átadja rendelteté­sének az épületet. Természetesen a földszint is megújul, ahol a fes­tésen kívül a szükséges javítá­sokat is elvégzik. Vasmegyeren tehát a jövőt építik. Most lesz harmincéves a köz­ségi óvoda. A polgármester úr örömmel mondja, hogy nem csökken a gyereklétszám, mint ahogy a lakosság is gyarapszik évről évre néhány fővel. Nem sikerült még véglegesen megoldani a szemételszállítást. Az önkormányzat jelezte Nagy­halásznak, hogy ha elkészül az ottani szeméttároló, csatlakoz­nak a használatához. Ez már a pályázatba is bekerült. Öt kör­nyező község, Újdombrád, Ti- szatelek, Beszterec, Tiszarád és Vasmegyer pályázatot nyújtott be a szennyvízprogram teljesí­tésére, várják a kedvező elbírá­lást. Ha megkapják a szükséges támogatást, akkor ebben az év­ben és jövőre meg tudnák olda­ni a szennyvízhálózat kiépítését. Ezzel megvalósulnának a na­gyobb infrastrukturális beruhá­zások a községben. Ad magára ez a falu. Apró, de meggyőző bizonyítéka ennek, hogy az idén elkészítették a köz­ség címerét, zászlaját, augusz­tusban első ízben ítélik oda a dísz­polgári címet és a Vasmegyerért emléklapot a vele járó pénzjuta­lommal. Az egészségügyi ellátás vál­lalkozásban történik. Fiatal, agi­lis háziorvosuk van, a Kárpát- aljáról áttelepült dr. Spenik Vladimír. A rendszerváltás után gyógyszertárat építettek, azt a Nagybányáról Kemecsére költö­zött Czompa Bertalan működ­teti. Ez a környék legjobban be­rendezett patikája. A vállalkozóknak, a magán- kereskedőknek köszönhetően lényegesen javult az ellátás a községben. Ma már szinte min­den élelmiszer- és iparcikk meg­vásárolható vagy megrendel­hető itt a faluban. Büszkén említi a polgármes­ter, hogy jól szerepel újonc lab­darúgócsapatuk a megyei baj­nokság második csoportjában.- Úgy érzem, hogy fiatal, lel­kes, a községért dolgozó képvi­selő-testületünk van. Nálunk nincsenek pártvillongások, hisz valamennyi képviselőnk függet­len - mondja Szabó József. Természetesen gondok is akad­nak a faluban. Ahhoz, hogy fej­leszteni tudjanak, az intézmé­nyek működési költségeiből kel­lett pénzt lecsípni. Nem tudják úgy támogatni az iskolát, ahogy szeretnék. Az öregek napközi otthona sem bentlakásos, csak ebédelni járnak oda a rászorulók. A jövedelmek nem magasak. Erről sokat elárul az a tény, hogy a 480 iskolás közül 280 részesül gyermekvédelmi támogatásban. Ez havi 700-800 ezer forinttal terheli az önkormányzatot. A cigány etnikummal viszont nincsenek problémák. Mintegy 100-110 fő él közülük a falu­ban. Ami érdekesség és bizo­nyára példa nélküli: nem lakik egymás mellett két cigány csa­lád. Valamennyien új házban élnek, sokan közülük igénybe vették a szociálpolitikai támo­gatást. Más településről beköl- tözöttek nincsenek közöttük. Jól beilleszkedtek a falu közös­ségébe. Él, mert élni akar Vasmegyer. Az emberek szorgalma, ragasz­kodásuk szülőfalujukhoz, a képviselők s nem utolsósorban a polgármester lelkiismeretes munkája segít átvészelni az időszakos nehézségeket.- Reméljük, a választások után is ilyen tettre kész képviselő­testülete lesz Vasmegyeinek - szól búcsúzóul a polgármester úr -, s akkor sikerül megoldani min­den gondunkat. / Beszterec^O Ibrány Nagyhalász & 1 Ncgyttolósdiholau '■ \ Vasmegyerj Hornoktoíjya Kemecse Falukalauz Vasmegyer a Nyírség és a Rétköz találkozásánál fek­szik. Kiss Lajos nyelvész szerint neve a Megyer törzs­névből, a Vas előtag pedig feltehetően személynévből keletkezett. A helybeliek viszont úgy tudják, hogy a falunév előtagja erősséget, megerősített helyet jelent. Már évezredekkel ez­előtt település volt a falu délkeleti határában. Erről tanúskodnak a talajműve­lés során talált szerszámok, edények, megmunkált ob- szidiándarabok. Ezeket Er­dei Imre volt iskolaigazga­tó gyűjtötte össze, és a tan­intézet múzeumában he­lyezte el. Réz- és bronzkori leletek bizonyítják, hogy később is lakott település volt itt. A nagy számban előkerült hálónehezékek arra utalnak, hogy a környé­ken élt emberek halászattal foglalkoztak. Maga Vasmegyer (koráb­ban Moger, Meger, Fel- Meger, Kis- és Nagy-Meger, Vas-Megyer) hosszabb ide­ig királyi birtok, az uralko­dó katonai kíséretének lakó­helye volt. 1337-től a Me- gyery család birtokolta. A falunak már 1483-ban temploma volt. Ennek he­lyén, részben a régi alapon áll a mai református temp­lom, amelynek tornyát 1883-ban építették. Egy 1597-es feljegyzés szerint a lelkész mellett ta­nítója is volt a falunak, amelyben akkor 42 házban, 52 családban 248-an éltek. 1815-ben is csak 299 lakó­ja volt a településnek. 1909-ben Lichtmann Mór vásárolta meg a község földterületének egyharma- dát, s azon modem gazdál­kodást folytatott. 1939-ben a Lichtmann-uradalom terü­letén konzervgyár épült, ennek helyén van most a hűtőház. A lélekszám 1949-ben volt a legmagasabb Vas­megyeren: 2087 fő. A falunak ma 1600 lako­sa van. Könyvtár, művelő­dési ház, öregek otthona, gyógyszertár áll az emberek szolgálatára. Vállalkozó or­vos látja el a háziorvosi te­endőket. Nevezetessége a falunak a templom előtt álló tölgy­fa, amelyet a millennium évében ültettek. Az oldalt * Dalmay Árpád írta, fotók: Lázár Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom