Új Kelet, 1998. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-07 / 106. szám

üt Mezőgazdaság 1998. május 7., csütörtök A növényvédelem időszerű munkái Hétről hétre a kiskertekben Nem jönnek a fagyosszentek Munkatársunktól Az elmúlt napok esős időjá­rását követően fokozottabb fi­gyelmet igényel kerti haszon- növényeink védelme, mint annak előtte, és a gyomnövé­nyek fejlődése is felgyorsulta kedvező vízellátottság követ­keztében. Arra különösen ügyeljünk, hogy virágzáskor csak méhekre veszélytelen ké­szítményeket alkalmazzunk, és azokat is csak a méhek napi röptének befejeződését köve­tően. A szorgalmas kis dolgo­zók nagy szolgálatot tesznek nekünk a megporzással, minél több járja kertünket, annál jobb eredményre számíthatunk. Almatermésűek Az alma- és a körtefák virág­zása kissé lelassult a csapadék­kal járó lehűlés következté­ben. A legnagyobb problémát a varasodást okozó gombabe- tegség aszkospóráinak szóró­dása jelenti, amely a leveleket és a magházat egyaránt meg­fertőzi. A monília szaporító­képletei is ilyenkor juthatnak a virágba, azok teljes pusztu­lását okozhatják különféle molyokkal is, például az alma­aknázó mollyal és a sátoros- nfaljyal. A gombabetcgségek eílen Score 250 EC-vel 0,02 százalékos töménységben, Bra­vó 500-al 0,3 százalékos tö­ménységben, az Orthocid 50 WP 0,2 százalékos töménység­ben és a Thiovit S 0,35 száza­lékos töménységben kombiná­ciójával védekezhetünk. A kártevőket a Dimilin 25 WP- vel fékezhetjük meg 0,04 szá­zalékos töménységben, vala­mint a Nomolt 15 SC 0,05-0,07 %-os töménységben. Tavaly nagy gondokat okozott me­gyénkben a tűzelhalásos be­tegség megjelenése, mely ellen indokolt esetben a Növény­egészségügyi és Talajvédelmi Állomás adhat viszonylag cse­kély térítési díj ellenében a spe­ciális készítményből. Csonthéjasok Az elvirágzott őszibarack­fákat a tafrinás levélfodroso- dás, a klaszterospóriumos le- véllyukacsosodás, a megakla- dospóriumos varasodás, továb­bá az őszibarack-lisztharmat és számos kártevő, például a le- véltetvek és a barackmoly kár­tétele ellen kell megvédenünk. A tafrinás levélfodrosodás el­len leginkább a megelőző vé­dekezésre kellett volna a hang­súlyt helyeznünk, de ha az el­maradt, még most is leküzd­hetjük. Alkalmazhatjuk a Score 250 EC-t 0,02 százalé­kos töménységben és a Bra­vo 500-at 0,03 százalékos tö­ménységben. Lisztharmat fertőzése esetén a Chinoin- Fundasol 50 WP-t használ­hatjuk 0,07-0,1 százalékos töménységben, ez a készít­mény a monília ellen is hatá­sos. Levéltetű irtására a Zolo- ne 35 EC-t 0,2 százalékos tö­ménységben és a Sumithion 50 EC-t szintén 0,2 százalé­kos töménységben alkalmaz­hatjuk. Takácsatka-fertőzést nagy számban észlelve hasz­nálhatjuk a Pol-Akaritox el­nevezésű készítményt 0,15- 0,2 százalékos töménység­ben. A barackmolyok kárté­telét Unitron 40 EC-vel aka­dályozhatjuk meg 0,2 száza­lékos töménységben. A cseresznye- és a meggy­fák szirmaikat elhullatták, az esőzések elmúltával feltétle­nül védekezzünk a monília ellen, hiszen a párás levegő nagy mértékben felgyorsítja a kórokozó fertőzését. Előfor­dulhatnak a különféle levél­foltosságot okozó gombabe­tegségek is, valamint talál­kozhatunk levéltetvekkel és aknázómolyokkal. A kóroko­zókat Ronilan 50 WP-vel pusztíthatjuk 0,1 százalékos töménységben; ha kártevőket észlelünk, akkor a permedé­hez adjunk Zolone 35 EC-t 0,2 százalékos töménységben, vagy Unifosz 50 EC-t 0,1 szá­zalékos oldattal. A szilvafákat sziromhullást követően az Unifosz 50 EC 0,1 százalékos töménységű, vagy a Zolone 35 EC 0,2 szá­zalékos töménységű rovarölő szerek és az Orthocid 50 WP gombaölő szer 0,2 százalékos töménységű kombinációjával védhetjük meg a poloskasza- gú szilvadarázstól, a különfé­le atkáktól, tetvektől, vala­mint a polisztigmás levélfol- tosságtól és a levéllyukacso- sodást okozó betegségektől. A szilvafákat sziromhullást követően réztartalmú készít­ményekkel már ne permetez­zük, mert azok a levelek perzselődését okozhatják. Szamóca Ezt a kultúrát május elején leginkább a szürkerothadás és a különféle levélfoltos­ságokat Okozó károsítok ve­szélyeztetik, ellenük a Ro­nilan 50 WP 0,1 százalékos töménységű oldatával véde­kezhetünk, valamint a Rov- rallal szintén 0,1 százalékos töménységben. A virágzás ideje alatt folyamatosan fi­gyeljük növényeinket, és a szamócaeszelény által káro­sított világrészeket minden­képpen semmisítsük meg. Ribiszke A ribiszkebokrokat a külön­féle levélfoltosságok és a liszt­harmat károsíthatják, ellenük a Karathane FN 57 0,1 száza­lékos töménységű oldatával vagy a Rubigane 12 EC 0,05 százalékos oldatával perme­tezhetünk eredményesen. Köszméte A törzses fácskává nevelt kis fákon sokkal kevesebb a fertőzéssel számolhatunk, mint a hagyományos bokro­kon, mivel lényegesen lazább a térszerkezete, mégis szük­ség van a vegyszeres beavat­kozásra is. Lisztharmat, levél- foltosság, levéldarazsak és le- véltetvek veszélyeztetik nö­vényeinket, ellenük a Chi- noin-Fundasol 50 WP és a Zolone 35 EC kombináció­jával vehetjük fel sikerrel a „harcot”. Az Chinoin-Fun- dasol-t 0,1, a Zolone-t 0,2 százalékos töménységűre oldjuk a permetlében. Káposztafélék A már eddig kiültetett növé­nyeinket a földibolhák és a ká­posztalegyek károsíthatják; a nagyobb problémák megaka­dályozására alkalmas a Dit- rifon 50 WP 0,2 százalékos tö­ménységben. Burgonyafélék A paradicsomot, paprikát, burgonyát leginkább a burgo­nyabogár károsíthatja, ame­lyet a Decis 2,5 EC-vel pusz­títhatunk 0,4 százalékos tö­ménységben, alkalmazhatjuk a Sevin 85 WP-t is 0,2 száza­lékos oldatban. Hüvelyesek A zöldborsótermést napja­inkban az aszkohitás levél­foltosság és a borsóormányos veszélyezteti. Ellenük az Orthocid 50 WP és a Ditrifon 50 WP 0,2-0,2 százalékos tö­ménységű oldatával perme­tezhetünk. Fekete Tibor (Új Kelet) Pongrác, Szervác, Bonifác, az elhíresült fagyosszentek - ha igaz -, most elkerülik a Kárpát- meden­cét. A meteorológusok jelentős felmelegedést jósolnak a hét vé­gére, még a kora nyári jelzőt is hallhattuk egy-két adásban. Ami késik, nem múlik, bizonnyal lesz lehűlési hullám is, de a jeles na­pok után, és azt nem ígérik olyan jelentős mértékűnek, mint a ko­rábbi években volt. A közel­jövőben valószínűleg nem kell fagyra számítanuk. Sokkal nagyobb gondot okoz­hat inkább a hirtelen felmelege­dés. A talaj kellőképpen nedves, és a párás melegben gyorsabban szaporodnak a gombaspórák. A május a növényvédelem csúcssze­zonja, ezért ugyanezen az oldalon külön is foglalkozunk vele. Fagyógyítás Most sem késő még a levágott ágak és a különböző hegek beta- pasztása. Előtte azonban tisztítsuk ki a sebet, távolítsuk el a korhadt részt, különös tekintettel a kéreg alatt megbúvó rágcsáló kárte­vőkre. A kereskedelemben kapha­tók olyan fatapaszok, amelyekkel károsodás nélkül betömhetők a lyukak. Régi bevált módszer a fol­tozás a cementes-szitáit sóderrel. Hátránya, hogy ezeket a tömítése­ket nehezebben növi körbe a fa, de még mindig jobb, mintha szabadon tátonganak a rések. A nyitott sebeken keresztül könnyebben bejutnak a kéreg alá a kórokozók. Tipikus példa erre a moníliás fertőzés. Tünete, amikor egy-egy ágrész hirtelen meg­fonnyad, és néhány nap alatt el­szárad, ugyanakkor a fa többi ré­sze üdén zöldell. Régen úgy is nevezték ezt a növényi betegsé­get, hogy gutaütés. Az ilyen ága­kat az első tünetek megjelené­sekor tőből le kell vágni, és a sebet le kell zárni. Szükségből akár míniummentes festéket is használhatunk erre a célra, de he- gesedést gyorsító tapaszokat is lehet már kapni. A hideg, esős napok ellenére megeredtek a szőlővesszők. Megjelentek a virágkezdemé­nyek, és itt is a növényvédele­mé az elsődleges feladat. A bo­gyós-fürtös gyümölcsű növé­nyeink közül a ribizli és a kösz­méte (egres) termőfürtjei is elő­bújtak. Ezeknél a növényeknél a szemek kifejlődéséhez sok tápanyagra és napsütésre van szükség. Akik három egyenlő részben szórják ki az éves műtrágyaada­got, azoknak most érdemes a má­sodik részt kijuttatniuk a talajra. A föld elég nedves, hamar felszí­vódik a szer. A napsütés hatására azonban lebomlik a nitrogén ala­pú műtrágya, ezért kiszórás után kapáljuk be, vagy legalább gereb­lyézzük el a felszínen. A gyümölcsfák lombozata elég fejlett ahhoz, hogy a lomb­trágya kellőképpen felszívód­jon. A levéltrágyát érdemes va­lamelyik növényvédelmi per­metezéssel is egybekötni, de ügyeljünk arra, hogy nem mind­egyik vegyszerrel keverhető ká­rosodás nélkül. Van, amikor csak gyengítik a szerek együttes ha­tását, rosszabb esetben viszont megégetheti, megperzselheti a gyenge leveleket. Nyírni kell a gyepet Szemlátomást nő a fű. A meleg idő és a nedvesség hatására egyik napról a másikra mérhetően nö­vekszik a gyep. Egy angol mondás szerint nagyon egysze­rű pázsitot nevelni: Nyírni kell és öntözni, de hetente kétszer és öt éven át. Ha nem is kell egy fél évtized a sűrű gyep kialakí­tásához, azért legalább két évre van szükség arra, hogy nyugod­tan sétáljunk a füvön. Hajnali harmatban vagy eső után nem érdemes géppel vágni a füvet. A nedves szálak csak bele­tapadnak a gép tartályába, és az átázott talajból - különösen az életlen késű forgórész- tövestől tépheti ki a szálakat. Az egynyári gyomokat nem kell különösebben irtani a gyeptáblákból, de az évelő dudvákat mind egy szálig ki kell szedni a földből. A tarack és más egyszikű, agresszív gyomnövény képes teljesen kipusztítani maga körül a gyepet. A nedvesség és tápanyagfelvevő-képességük sokszorosa a gyengébb pázsitfü­vekének, elveszik az életet a gyen­gébb elől. Ne sajnáljuk villával átforgatni a talajt az ilyen fertőzött részeken. Igaz, összerondítjuk a szép, egyenletes pázsitot, de ké­sőbb ez a „seb” begyógyul. A szeder és a málna most hozza azokat a gyökérhajtásokat, ame­lyek jövőre teremni fognak. Ne hagyjuk túl sűrűre a telepítéseket, mert attól nem fog többet teremni, viszont túl sok tápanyagot szív el az anyanövénytől. Palántázás Elérkezett a palántázás idősza­ka. Még kicsit borsos a szaporító­anyag piaci ára, de várhatóan hét­végén már tömeges mennyiség­ben lehet palántát venni. A poha­ras hajtásokért jelenleg 15-20 fo­rintot kémek, de a szálas palánta is legalább tíz forintba kerül. Akik csak kis mennyiségben (20-30 szál) telepítenek paprikát vagy pa­radicsomot, és inkább a korai faj­tákat kedvelik, azoknak érdeme­sebb előhajtatott poharas palán­tát venni. A szálas ültetéssel leg­alább egy, de inkább két héttel visszaveti a fejlődésben az átülte­tés. Nehéz megállapítani, mikor ví­rusmentes a szaporítóanyag, de a felnyurgult fakózöld vagy sárga levelű palántákat inkább ne vegyük meg. Érdemesebb az ap­róbb, de erősebb gyökérzetű pap­rikát vagy paradicsomot elültet­ni, még ha félakkorára nőtt is, mint a többi. A nagyüzemi telepítéseken nem cifrázzák a palántázást. Egy ülte­tőfával lyukat nyomnak a puha talajba, és abba helyezik el a sza­porítóanyagot, majd tömörítik a talajt a palánta tövénél. Akiknek viszont van idejük és türelmük, azoknak érdemes egy kis gödröt ásni, és ebbe talajfertőtlenítő szert rakni, majd óvatosan elföldelni a töveket. Ültetés után még akkor is öntözzük be a gyökereket, ha elég nedves a föld. A víz a gyökerek közé mossa a talajt, és nem alakul ki úgynevezett léggyökér, amitől kipusztulnak a palánták. Telepí­tés után három napig még akkor se öntözzük meg a töveket, ha azok megkókadnak. Ezzel arra kényszerítjük a növényt, hogy gyökérzetét mélyebbre eressze le. Dísznövényeink is igénylik a gondoskodást. A növényvédő szerek kikeverésekor gondol­junk a rózsatövekre, az örökzöl­dekre is. A rózsa gyenge zöld­hajtásait előszeretettel lepik el a levéltetvek, és a gombafertő­zésekre is érzékenyek a rózsák. A tujafélék túljutottak a virág­záson. Ilyenkor megnő a vízigé­nyük, de állóvízben ne hagyjuk a töveket, mert először csak el- sárgúlnak, majd kirohadnak. Az örökzöldekre jellemző, hogy le- vélzetük egytizede mindig hul­lik. Ne lepődjünk meg azon, ha ilyenkor is látunk száraz levele­ket, de ha már az egyharmadát meghaladó arányban veszti el a leveleit a növény, akkor baj van. A fenyők túljutottak a levélvál­táson, és most kezdik növeszte­ni idei hajtásukat. Szép látványt nyújtanak, amint az ágvégeken megjelennek a bolyhos, üdezöld levélkék. Kétely F. T. (Új Kelet) A mamóka ott botor­kált a piacon a sorok kö­zött. Fejét jobbra-balra forgatta, néha még csó­válta is. Messziről nem lát­szott, hogy csak szem­lélődik, vagy bosszanko­dik is. Lehet, csak a meg­felelő fajtát kereste, de lehet, hogy az árak miatt morgolódott. Leszólította a mindig hangos kofa:- Mit tetszik keresni?- Csak néhány szál pap­rikapalántát vennék, olyan későn érő paradicsompap­rikát.- Pritaminpaprikára tetszik gondolni? Ebben a ládában mind az van. Tessék nézni, milyen szép nagyok. Ebből tes­sék venni! A mama kiválasztott öt szálat, és fizetett. Hunyor­gott, amint az aprót keres­gélte a pénztárcában, és közben megint csak csó­válta a fejét. Nem hagyott nyugod­ni a dolog, és megkérdez­tem, min bosszankodik, hisz már megvette, amit akart.- Azon gondolkodom, hogy nem vertek-e át megint. Tavaly is azt mond­ta az eladó, hogy paradi­csompaprika, és mire ki- zöldültek a termések, ak­kor derült ki, hogy valami ismeretlen, zöld húsú, le­csónak valót vettem. Ne­künk nem nagy a kertünk, és magunknak már nem is ültetnék, de az unokáim ezt szeretik. Édes a húsa, piros a színe, és úgy sze­retik ropogtatni a zsíros kenyérrel.- Akkor nem jól csinál­ta, mama. Először végig kellett volna kérdezgetni mindegyik ládát, hogy melyikbe milyen fajta van, és csak abból válasz­tani, amelyikre azt mond­ja, hogy az pritamin. így most megint izgulhat nyár végéig, hogy valóban azt kapta-e, amit kért. Alma A gyerek egyfolytában huzigálta az anyja szem­látomást drága pulóvere ujját, vegyen neki almát. A mama nem hajlott a jó szóra. Először a banánra akarta rábeszélni, ké­sőbb még az import sző­lőt is megvette volna, csak hagyja már végre abba a nyafogást. Már mindent felajánlott, de a gyerek nem engedett az al­májából. Végül győzött a gyerek, és a mama vásárolt egy kiló, valóban gusztu­sos piros almát. A kijárat felé tartva először szidást kapott a gyermek, amiért erősza­koskodott, majd a szülő felvilágosítással szolgált arról, hogy most nem a szabolcsi alma, hanem a földieper és a szőlő a di­vat. A nyomaték kedvéért megmutatta csemetéjé­nek, milyen alulra dugta el a zacskót, nehogy va­lamelyik ismerős előtt szégyenkeznie kelljen. Ja, kérem, a divat és a sznobizmus nagy úr!

Next

/
Oldalképek
Tartalom