Új Kelet, 1998. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-06 / 105. szám

Orbán Viktort tesztelte Őze Tibor Tapolcai Zoltán W8 /tc(f A betonkemény törzs­szurkolók, akik a szaka­dó esó' ellenére is kimen­tek tegnap a nyíregyházi profiligára töró' futball­csapatának edzésére, ér­deklődve figyelték a na­rancsszín atlétások csa­patában a középcsatár posztján lelkesen roha­mozó, jól forduló, szél­vészgyorsjátékost. Vala­honnan ismerős volt min­denkinek, egyesek Kis- léta, mások Nagyhalász csapatában vélték már felfedezni, míg megint mások szerint a Túrricsé- ben rúgta már a bőrt. Tévedtek. Orbán Vik­tor, a Fidesz első embere vette e napon magára a 9-es mezt a szabolcsi me­gyeszékhelyen, és darálta végig a másfél órás edzést a csapat tagjaival, akik egy cseppet sem kímélték. Gyűrték, taszították, fut­tatták, s legfeljebb nem küldték el melegebb égtáj­ra, ha valamit elrontott. Őze Tibor edző így nyi­latkozott róla:- Kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a na­rancssárga csapat nyert. Sajnálom, hogy már csak öt forduló van a bajnok­ságból, és nem tudom le­igazolni. Racskó Tibor felvételén Mádi László fideszes or­szággyűlési képviselővel melegít Orbán Viktor, mö­götte Kovács János, az NYFC pályaedzője feszít. „Holtbiztos, hogy bennmaradunk” Lemondott Viszokai László! Csínyt követtek el a nagykállóiak, így pedig oda a balmazújvárosiak viszonylagos páholya, most már a Kovács-kompánia is serényen számolgathat. A ti­zedik helytől „lefelé” mindegyik NB lll-as együttes háza táján visszatérő beszédtéma a bajnoki finis mikéntje, természetesen a kiesés elkerülése érde­kében mesterkednek a veszélyzónában izgő-moz­gó csapatok. L. T. L. (Új Kelet) Minden pontnak nagy értéke van, aki hibázik, je­lentős lépéshátrányba ke­rül. Ebben a helyzetben degradálódik a döntetlen jelentősége. Már csak ezért is érdemes rendre győze­lemre apellálni. A Kálié­nak sikerült, tavasszal elő­ször nyert idegenben a Papp-team. Nagykaposi ta­lálatára Tóth és Feczkó re­agált hatékonyan.- A három pont remé­nyében utaztunk Újváros­ba. Nagy iramú volt a meccs, hatalmas csatá­ban értük el célunkat. Ráadásul ritkán látható szép gólokat szereztünk - újságolta Papp László edző. - Noha Cziotka bra­vúrokat mutatott fel a ka­puban, nálam Paulik a mezőny legjobbja. Dáridós hét vége volt a gárdánál, hiszen szomba­ton Kígyósi Jánosnak és Vattai Pálnak is bekötöt­ték a fejét. „Kígyó" lag- zijában ott volt jó né­hány csapattárs, akik szo­lidan mulattak, állítólag a dajdaj következményeit nem lehetett észrevenni a másnapi bajnokin. — Olyan gyerekekkel van dolgom, akikre nincs egy rossz szavam. Noha behatá­roltak a képességek, hétről hétre nagyon küzdenek, és ennek meglesz az eredmé­nye. Holtbiztos, hogy benn­maradunk! - tette közzé jóslatát Papp „Cila”. Most négy pont a Nagy- kálló előnye a per pillanat kieső pozícióban szerény­kedő Kisvárdával szemben. Az egylet a jövőbeni NB III-as tagság meghosszabbí­tásáért küzd, eközben a hát­térben történt egy s más. A minap lemondott az egye­sület elnöke és az elnökség is, akik azért az idény vé­géig ellátják teendőiket!- Szó nincs haragról, koránt sincs összefüggés­ben a lemondásunk az együttes teljesítményével. A vállalkozásom fejleszté­se sok időt vesz el, emiatt muszáj váltanom. Ezzel együtt lehetőségeim sze­rint támogatom a kállói futballt - ígérte a búcsú­zó prezident. Labdarúgás 1998. május 6., szerda Magyarul tanulnak a lengyelek? Teremlabdarúgó-válogatottak Bátorban és Gyarmaton Botlásra várva... Megyejáró turnéra indul a kispályás „címeres” elit. Teg­nap Nyíregyházán találkoztak a kiválasztottak, ma Nyírbátor, holnap pedig Fehérgyarmat az úticél. Ma- gyarország-Lengyelország barátságos derbiknek ad otthont a két város sportcsarnoka, a felek az Eb­felkészülés jegyében találkoznak. Ladányi Tóth Lajos (Új Kelet) Formálódik a válogatott. Mucha József szövetségi kapi­tány („mellékesen” az NB I B-s Tiszaújváros edzője) keresi a legideálisabb felállást, a leg- iitőképesebb csapatot. Utóbb a szlovénekkel előbb „ikszel­tek” Palotásék Jászberényben, majd győztek Tiszafüreden. Most az a lengyel „krém” az ellenfél, amellyel a múltkori találkozásokkor a következő eredmények születtek: 4-5 Gyöngyösön, 11-4 Egerben. A tizennégy fős honi keret a megyeszékhelyen posztói, ké­szül a kora esti bevetésre. Nyírbátorban feltehetőleg telt ház fogadja a két nemzet rep­rezentánsait. Az előmérkőzé- sen háromnegyed öttől a sza- bolcs-szatmár-beregi média­válogatott kóstolgatja az MLSZ kispályás bizottságá­nak elnökségéből verbuváló­dott együttest, halkor fúj a síp­jába Lánczos Gábor játékve­zető, akinek egy lengyel kol­légája lesz. Meglehet, hogy többek között a bátori talál­kozóra érkezik Imrő János, az MLSZ alelnöke is... Fehérgyarmaton már két íz­ben rendeztek teremlabdarú­gó-válogatott mérkőzést. Az oroszok és a csehek után a len­gyelek köszönnek be a Sza- mos-parti városba. Remélhe­tőleg egy magyaróra erejéig. A lecke felmondása előtt a helyi Kölcsey Ferenc Általá­nos iskola csapatai tartanak bemutatót, közülük az egyik azonos az 1. Szamos-kupa győztesével, melynek tagjai sikerüknek köszönhetően az olasz tengerparton nyaralhat­nak. Fél hatkor kezdődik a fő attrakció, itt Hajdó Attila fújja majd a sípot. O, akárcsak Lán­czos, teremlabdarúgásban F1FA- kerettagnak számít. Egyébiránt a tömött lelátók Gyarmaton is garantáltak. Mucha József újfent meg­hívta a keretbe a Nyíregyházi KFC játékosát, Krasznai Zsol­tot. „Gorival” hosszú távra tervez a kapitány, hiszen a mai, illetve a holnapi barátsá­gos meccsek után legközelebb Belgiumba, konkrétan Genkbe hivatalos a válogatott, a kül­döttségben ott lesz Krasznai is. Remélhetőleg Nyírbátorban és Fehérgyarmaton még in­kább bejátssza magát a Mu- cha-mannschaftba. ^----------­Iskolázik és érik a Vásárosnamény NB III Tisza-csoport, 24. forduló Értékes zsákmánynak minősül a mindenkori listaveze­tő skalpja, bárki is legyen a „fejvadász”. A beregiek be- tyárkodtak, a vendégek pedig - a kudarcon túl - meg­váltak a hosszú ideje őrzött élpozíciójuktól. Vásáros- namény-Püspökladány 3-1... L. Tóth L. (Új Kelet) Az évad első felvonásában még pihenőpályán tartózkodott Tóth János» messziről szemlélte az eseményeket. Amikor megke­resték a naményiak, széltében- hosszában intenzíven fürkészni kezdte a mezőnyt.- Úgy láttam: ősszel torony­magasan kiemelkedett a Tisza- csoportból a Ladány, eredmé­nyei tekintélyt parancsoltak. Idén már korántsem voltak olyan magabiztosak, ráadásul edzőt is váltottak. Magyar Ba­lázs érezhetően tüzet csiholt a játékosokba, akik tovább ra­gaszkodtak az első helyükhöz, így érkeztek hozzánk... - taglal­ta Tóth János, a beregi brigád szakvezetője. - Előtte Kis­várdán városkörzeti szinten fut­balloztunk, ehhez képest vasár­nap NB I-es volt a formánk. Nem túlzók: a játék minden elemé­ben leiskoláztuk ellenfelünket! Csúsztak-másztak a srácok, rá­adásul a legjobbkor szereztük a gólokat. Frissen, okosan, nagy akarattal játszottunk, nem hagytuk, hogy érvényesüljenek a ladányiak. Ezen a napon nem volt gyenge pontunk. Kínálja magát a kérdés: ha ekkora az elégedettség, vajon lehet-e fokozni mindezt?- Nem szabad eltelnünk ön­magunkkal! - nyomatékosított a tréner. - Az érés időszaká­ban vagyunk, épp ezért türe­lemre van szükségünk. Jó len­ne már egy idegenbeli győze­lem is, erre törekszünk hét vé­gén Rakamazon... Drukkolnak a „szomszédnak” Koncz Tibor (Új Kelet) Emberemlékezet óta nem özön- lötte el ennyi szurkoló (1200!) a luzséri pályát. No persze nem vé­letlenül könyvelhetett el csúcsbe­vételt a megyei első osztályú ha­zai egylet: a „nagy szomszéd” kukkantott be a katlanba. A Záhony jött, látott, aztán... Egy „hármassal” megpakolva távozott. A Tuzsér hatásosan vágott vissza a tavalyi remiért. Emígyen néhány röpke pillanatra vigaszt csempészett Oláh Tibor leikébe...- Vasárnap hajnalban meg­halt édesapám, valamelyest enyhítette a fájdalmat, hogy délután sikerült nyerni a szom­szédvári rangadón - nyilatkoz­ta a gyászoló Oláh Tibor. Az edző háláját fejezte ki játéko­sainak. - Elek az alkolommal, és személyesen szeretném meg­köszönni a csapatnak ezt a győ­zelmet. Nagyon összekapták magukat a fiúk, már csak azért is, mert bosszantotta őket az őszi meccs, amikor a kilencve­nedik percben egyenlített a Záhony. Pedig már zsebünkben éreztük a három pontot... Most nem hagytuk a végére a dön­tést: háromszor is betaláltunk, emellett több gól benne maradt a lábakban. Igaz, ellenfelünk­nek is volt két lehetősége, ne­künk azonban jóval több. Küz­delmesjó iramú mérkőzésen ke­rekedtünk felül, bár azt sajná­lom, hogy ily módon igen nehéz helyzetbe került a Záhony. Bí­zom benne, hogy ettől függetle­nül megkapaszkodnak a „me­gye egyben”. A Közinveszt megyei I. osztályban a forduló rangadóját kétségkívül Kislétán játszották, aho­va a feljutási terveket szövögető Ibrány láto­gatott. A találkozón az ibrányiak 3-1-re nyer­tek az őszi bajnok ott­honában, s így tovább­ra is versenyben ma­radtak a feljutásért. Barczi Róbert (Új Kelet)- Mint minden mérkőzé­sen, most is a győzelem igé­nyével léptünk pályára - kezdte értékelését Pók Csa­ba, az Ibrány edzője. - Az első félidőben azonban néhány játékosom nagyon megille- tődötten, figyelmetlenül ját­szott, s a hazaiak meg is sze­rezték a vezetést. Több hely­zetük is volt a kislétaiaknak, a szerencsének köszönhet­jük, hogy nem kaptunk újabb gólt. A szünetben az­tán helyreraktuk a dolgokat, és utána mái' igazi, egységes csapatként küzdöttünk. En­nek meg is lett az eredménye, hiszen már a fordulás utáni első percben ledolgoztuk a hátrányt. Ez a találat látható­an megfogta a vendéglátókat, s ezt kihasználva, a vezetést is megszereztük. Innentől kezdve pedig már nem volt kétséges a győzelmünk.- Mivel tudtak a Kisléta fölé kerekedni?- Az igazi csapatmunká­val, hiszen egymásért, egy­mást kisegítve küzdöttek a játékosok.- Immár egy hónapja irá­nyítja a gárdát. Mennyire si­került az elképzeléseit meg­valósítani?- Lassan kezdik megszok­ni a játékosok a módszerei­met, azt, hogy nálam apályán nincs álló ember. Úgy érzem, elfogadott a csapat, a meg­beszélteket betartják a srá­cok, és kezdünk egy igazi családdá válni. Remélem, hogy ezt a kívülállók nem tudják megbontani.- Ezek szerint még nem mondtak le a feljutásról?- Egyáltalán nem. Nagyon jó csapat a Nagyhalász, de ha egyszer megbotlanának, még bármi előfordulhat... Az utol­só fordulóban ugyanis hoz­zánkjönnek a halásziak, s ha le tudnánk őket győzni, mi­énk lenne a bajnoki cím. Mai program: Megyei II. osztály, Nyír-Metál csoport, újrajátszott mérkőzés: Má- riapócs-Vaja, 16.00, v.: Ker­tész (Benkő R., Varga .1.). A „zakó” XL-es, de a remény tovább él... Innen szép a feltámadás. De lesz feltámadás? A pőre tény: utolsó a Fehérgyarmat. Hja, nagy a veszély, hogy a Máté- gárda alászáll a megyei másodosztályba. Ha valamikor, most aztán ideje megfújni a riadókürtöt. Különben június­ban harangozni fognak a gyarmati futballért... K. T. (Új Kelet) _________ Pl áne, hogy legutóbb hazai . pályán „zakózótt” az alakulat. A ,,in ha” mértete XL-es: 4-0-ra nyert a Nyírmeggyes. Ennek bizony fele sem tréfa. Annak sem, amit Máté Tibor mond...- Éppen csak eltelt két és fél perc a mérkőzésből, s már­is tizenegyest kapott a Nyír­meggyes - füstölgött a Fehér- gyarmat edzője. - Nagy Pista ráesett a labdára, márpedig ezért szerintem nem jár büntető... Nem volt más választásunk, ki­támadtunk, mire - többek állítják - lesről újabb gólt lőtt az ellen­fél. Még ekkor sem adta fel a társaság, sőt ajtó-ablak helyzet adódott, ha berúgjuk, élt volna a remény a fordításra. Nem rúg­tuk be... Ahogy az lenni szokott, megint a Meggyes szerzett gólt, ami végképp „megfogta” a srá­cokat. A második félidőben sem játszottunk ugyan alárendelt szerepet, de begörcsöltünk, emiatt csak küszködtünk a pá­lyán. Nem vagyunk mi olyan jók, hogy egy ilyen kezdést elfelejtsünk. Mindemellett az a védelem mondott csődöt, amely eddig a csapat erőssége volt, ugyanakkor elöl kishitű- en, pontatlanul futballoztunk, így egyértelműen a vendégek akarata érvényesül! ...és Gyarmaton (már) javá­ban számolnak. A tréner is összead-kivon. Hogy ebből mi fog kisülni? Talány. Min­denesetre Máté Tibor hisz a bennmaradásban... —Most már nem csupán raj­tunk múlik sorsunk további alakulása. Mások eredmé­nyeitől is függ: mi lesz ve­lünk... Egy biztos: „hatpon­tos” meccsek következnek, a Záhony, az Újfehértó és a Kállósemjén elleni találkozó­kon egyszer sem hibázha­tunk. Nekem hivatalból is op­timistának kell lennem...

Next

/
Oldalképek
Tartalom