Új Kelet, 1998. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-26 / 122. szám

1998. május 26., kedd Falujáró Klenik Sándorné, aki anya és polgármester egysze- mélyben közmunkások, valamint jövede­lempótló támogatásban része­sülő szakmunkások segítségével vittük véghez. Tavaly nyáron Svédországból bútor-segélyszál­lítmányt kaptunk, melyből fel­újítottuk a polgármesteri hivatal, az óvoda és az iskola berendezé­sének nagy részét. Pályázunk a védőnői szolgálat működtetésé­re, valamint a rendelő átalakítá­sára, mivel jelenleg felnőtt és gyermek egyazon váróban kény­telen ülni a vizsgálat előtt, ami nem egészséges. Erre a beruhá­zásra már négyszáztízezer forin­tot kaptunk ebben az évben. Mindennap rendel dr. Szlinszky Éva, aki amellett, hogy házior­vos, gyermekgyógyász szakvizs­gával is rendelkezik. A követ­kező időszak feladata, hogy a körzeti megbízottnak irodát épít­sünk, valamint megszervezzük a szemétszállítást. A község tagja a Faluszövetségnek. A kétszázötven település polgármesterei közül a napokban hármat választottak ki arra, hogy tanulmányútra menje­nek Bajoifóldre. A három közül az egyik én vagyok, s remélem, az ott tapasztaltakat a jövőben meg­felelően tudom hasznosítani. Lassan két éve, 1996. október 23-án állították a polgármes­teri hivatal előtt azt a kopjafát, mely a II. világháborúban elesetteknek állít emléket A megye legdélibb falu­ja az úgynevezett Li­getalján terül el. Szláv ere­detű neve az ott élőket is rég­óta foglalkoztatta. A község idős lakói még emlékeznek olyan, a falu határában fel­állított névtáblára, melyen „Penészlak” felirat volt. A te­lepülés a Xm. század előtt ki­alakult, de erre vonatkozóan kevés írásbeli dokumentu­mot találtak. Feltevések sze­rint Árpád-kori község. A XIV. században a település ura a Pelyzneki család volt. Valószínű, hogy innen ered a név is. Az első hiteles adat az 1692. évben íródott, amely már Penészlek néven említi azon községek között, melyek az állandó háborús pusztítások miatt elnéptele­nedtek. Az 1700-as évek ele­jén újra benépesedett, de a megye többi településétől te­jesen elszigetelten, és nagyon lassan indult el a fejlődés út­ján. Erről a lemaradásról szól Végh Antal harminc évvel ezelőtt írt, s a Valóságban meg­jelent Állóvíz című írása, mely­ből később színpadi változat is készült, a Térképen nem talál­ható című dráma. A nyolcva­nas évektől kezdődött a robba­násszerű változás. Mélabú Korábban Budapestre és Debrecenbe jártak dolgozni a faluból, de ez mára megszűnt. Rengeteg a munkanélküli. Mindenki gazdálkodni próbál, s örül, ha ebből önmagát el tud­ja látni. A községben sosem volt termelőszövetkezet, így az egyéni gazdálkodás öröklődött apáról fiúra. Termesztenek ku­koricát, burgonyát, búzát. Az állatorvos szerint Penészleken van a legtöbb szarvasmarha, de sertést is sokan tartanak. Búcsú és pászkaszentelés Az ország egyik legna­gyobb görög katolikus temp­lomával büszkélkedhet Pe­nészlek, ahol a többségében görög katolikus lakosok kö­zött csupán egy református család él. Az 1930-as évek végén a falu adományaiból épült a hatalmas templom. Minden tehetősebb család hozzájárult valamivel az épít­kezéshez. Nyírábrányból, a vasútról hozták a köveket, a segédmunka elvégzését a község lakossága vállalta. A templomot az elmúlt évben tatarozták. Gya­koriak a templomi rendezvé­nyek. Jelentős ünnep a község lakóinak életében a templombú­csú. Ezt általában június 18. kör­nyékén tartják, mivel 1938-ban ekkor szentelték fel a templo­mot. Hagyományos ünnepség ezenkívül a húsvéti pászkaszen­telés, amikor a templomudvaron viszik körbe a pászkát. A kemencepadkán Eredetileg is idősek otthoná­nak számták 1983-ban azt az épületet, melyben jelenleg tíz néni és bácsi tölti öreg napjait, emellett még huszonhárom idős ember jár oda naponta ebédelni, televíziót nézni, kézimunkázni, beszélgetni. Szűcs Andrásáé, az intézmény vezetője kalauzolásá­val a barátságos környezetben kedves idős urakat és hölgyeket találunk, akik még frissen őrzik régi humorérzéküket, s örömmel ülnek a társalgó díszéül szolgá­ló búboskemence padkájára. Néha ugyan tüzet gyújtanak a ke­mencébe egy kis papírhulladék­kal, ám az inkább mégis csupán arra szolgál, hogy igazi békés, meghitt, falusi hangulatot vará­zsoljon az otthon falai közé. Megméretés előtt Az érettségi után első munkahelye volt a penészleki hivatal. Ma már ő intézi a település ügyes-bajos dol­gait, hiszen negyedik éve rábízták a polgármesteri teendőket. A három fiút nevelő édesanya, Klenik Sándorné polgármester asszony kérdésünkre a köz­ség előrelépéséről és go- Összesen 1223-an élünk jelenleg a községben. Sajnos, elöregedőben van a település. Minden pályázati lehetőséget megragadunk arra, hogy elő­rébb lépjünk, bár a költségve­tésünk is támogatásra szorul. Tavaly nyolcmillió forintot nyertünk önhibáján kívül hát­rányos helyzetbe került tele­pülésként, s reméljük, az idén is hozzájárulnak a költségve­tésünkhöz. Hatmillió forintra lenne szükségünk. Mindezek ellenére igyekszünk a már el­djairol beszelt. ért szintet tartani, s a lehető­ségekhez mérten fejlődni. Az ál­talános iskola mellett a polgár- mesteri hivatal is kapott számí­tógépet, s pályázunk a belterü- leú utak építésére. Ez most a leg­fontosabb, mivel az utak nagy része még nem aszfaltozott. Amennyiben sikerül véghez vin­ni a terveinket, négy éven belül már minden utunk szilárd burko­latot kaphat. A polgármesteri hi­vatal épületét tavaly újítottuk fel, festettünk, kicseréltettük ajá- rólapot a folyosón, s mindezt WKKm Minden diák tovább tanul Tíz éve dolgozik a penész­leki óvodában Belicza Já­nosáé óvodavezető, s amint megfogalmazta, ott szeretné leélni az életét. A kezdeti időkhöz képest rengeteget fejlődött az intézmény, bár a gyermeklétszám folyamato­san csökken. .Korábban hat­van-hatvanöt, ma már csak negyvennégy „gyerekük” van az óvó néniknek. Bent van a telefon, a gáz. Évente negyven-ötven ezer forintért tudnak játékokat vásárolni, emellett a jótékonysági bálok bevételeit is játékvásárlásra fordítják. Az idén ingyenes az óvodások étkeztetése, mivel a testület úgy döntött, a gyer- mekvédelmi támogatást, mely minden penészleki gyer­meknek jár, ilyen módon jut­tatják el a családokhoz. ah klkottekfjii.fkfj h mmmMks im ÉVFORDULÓ jAll ELHEJ YK7, TE- Tizennyolcán ballagnak a nyolcadik osztályból, s helyük­re csupán tíz elsős érkezik - hall­juk Szatmári Csaba iskolaigaz­gatótól, akit a penészleki általá­nos iskola életéről kérdeztünk. - A csökkenő gyermeklétszám ellenére minden évfolyamon tu­dunk majd osztályt indítani. Mindenki tovább tanul, egy gye­rek gimnáziumban, hatan közép­iskolában, a többiek szakmun­kásképző intézetekben. A két telephelyű, tíztantermes általános iskolában csak dé­lelőttönként tanítanak, délután két tanterem ad helyet a napkö­zis foglalkozásoknak. Szükséges volna külön technikatantermet gazdak pedig a barkácsmes- terségekkel ismerkedhetnének meg. A testnevelési órákat a tor­nateremben tartják, ami heti egy­két alkalommal délutánonként a község fiataljainak is szolgálatá­ra áll. Az iskolában énekkar, tánc- tanfolyam és számítástechnikai szakkör működik - az utóbbi a hetedik-nyolcadik osztályosok számára Könyvtárterem egyelőre nincs, csak a községi, ám a Nem­zeti Alaptanterv elvárásai alapján szükség lesz egy tanteremre, ahol kialakíthatják az iskolai könyv­tárat. Áprilisban rendezték be a számítástechnika-tantermet tíz géppel, melynek költségeit nagy­részt a polgármesteri hivatal állta. A tizennégy helyes nyel­vi labor az angol nyelv elsajá­tításához segíti hozzá a tanu­lókat már negyedik osztályos koruktól. Az idegen nyelv ok­tatásához pályáznak videofel­vételekre, oktatási hangkazet­tákra, videolejátszóra, szem­léltetőtáblákra. Folyamatosan részt vesznek a tanulók tantárgyi és sport- versenyeken. Április végén Küzmös Éva, harmadikos kis­lány első lett kategóriájában a népdalversenyen. Kiemel­kedő eredményt ért el a tűzol­tócsapat, a körzeti versenyen első, a megyei megméretteté­sen harmadik lett a Kabály Tí­mea, Klenik Sándor és Tamás Róbert felső tagozatos diákok­ból álló csapat. A pedagógu­sok szakmai továbbképzése­ken vesznek részt, a számítás­technika-informatika, dráma- pedagógia, a Föld és környe­zet témaköreiben. kialakítani a lányoknak és a fiúk­nak, melyekben a leendő házi­asszonyok a konyhai tudomá­nyok fortélyaival, a leendő házi­Díjtalan az étkezés Az oldalt írta Babus Andrea, a fotókat Csonka Róbert készítette

Next

/
Oldalképek
Tartalom