Új Kelet, 1998. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-02 / 102. szám

Hazai krónika 1998. május 2., szombat Szocialista finálé Autópályák, határátkelőhelyek bővítése és a Magyar Szocialsta Párt országos kampányának nyíregyhá­zi záró ülése. Többek között erről beszéltek április 30-án, csütörtökön dr. Kiss Gábor, Czellár István és Bírta Sándor, megyénk MSZP-s országgyűlési képviselői a megyeszékhelyen, a párt irodájában. K. Z. (Új Kelet) _________ A honatyák elmondták, hogy Szabolcs-Szatmár- Bereg és három érintett me­gye képviselői pártállástól függetlenül lobbiztak azért, hogy azJV13-as autópálya továbbépüljön. Várható azonban, ha a sztráda Pol­gárig elkészül, problémák lesznek, a megyék rivali­zálni fognak, hogy mely irányba épüljön tovább. A képviselők megállapítot­ták: a kormány döntött ar­ról, hogy az autópálya 2001-ig Polgárig elkészül. A kilométerenkénti díj áfá­val együtt valamivel több mint 10 forint, az összeg harmada az átlagnak, és a szakemberek a lehetséges kedvezményeken dolgoz­nak. A sajtótájékoztatón el­hangzott: bármilyen lesz is a kormány és a megyei kép­viselőcsoport parlamenti összetétele, szorgalmazni kell a pálya továbbépítését Nyíregyházán keresztül az országhatárig. A használati díj a szakasz továbbépítésé­nek forrása. Dr. Kiss Gábor megjegyezte: távlati cél, hogy minden hazai autópá­lyán díjat kell fizetni. A tájékoztatón szó volt arról, hogy bővítik a tisza- becsi, a beregsurányi és a csengersimai határátkelő- helyeket, a beruházások összértéke több mint 3 mil­liárd forint. Hamarosan meg­nyitják a Vállaj-Csanálos határátkelőhelyet, és a Máté- szalka-Nagykároly vasútvo­nalon a tervek szerint világ­útlevéllel is át lehet lépni a határt. A szakemberek dol­goznak a Záhonyt Csen- gersimával összekötő út nyomvonalának kialakítá­sán. A személy- és a teher­forgalom feltételeinek javí­tása már csak azért is célsze­rű, mert a romániai privati­zációba hazánk és megyénk vállalkozói könnyebben be tudnak kapcsolódni. Dr. Kiss Gábor, az MSZP megyei elnöke bejelentet­te: a szocialista párt orszá­gos kampányzáró nagy­gyűlése május 7-én, csütör­tökön a Bujtosi Szabadidő Csarnokban lesz Nyíregyhá­zán. Beszédet mond Horn Gyula, az MSZP elnöke, miniszterelnök. A rendez­vényre csak meghívóval lehet belépni, amelyet a párt helyi irodáin igényel­hetnek az érdeklődők. Szűcs visszalépett! Új Kelet-információ Visszalépett a KDNP 9-es választókörzetének képviselőjelöltje, Szűcs Zoltán. A politikus azzal indokolta döntését, hogy a KDNP nem részesíted te anyagi támogatásban, a választási kampányra saját anyagi forrásait használta fel. Mivel ezt nem engedheti meg magá­nak - így a visszalépés magyarázata -, nem tud „becsületes, tisztességes kampányt folytatni”, ezért inkább leköszön. A helyére már senki sem léphet, így a KDNP-nek e választókörzetben nem lesz jelöltje. Családias idősotthon Babus Andrea (Új Kelet) Hat évvel ezelőtt indult el az a Népjóléti Minisztérium által támo­gatott szociális intézményfejlesz­tési program, melynek segítségé­vel létrejött a nyíregyházi Csillag utcai szálló, a hajléktalanszállás, a hajléktalanok orvosi rendelője, a Pacsirta utcai átmeneti szálló, va­lamint felújították a szociális ott­hont - mondta Csabai Lászlómé, Nyíregyháza polgármestere csü­törtökön, a szintén e fejlesztési sorozat részeként kialakított orosi idősek otthonának átadásán. A húsz férőhelyes intézmény azok­nak az idős emberek nyújt segít­séget, akik a kórházból kikerültek, állandó orvosi felügyeletre nem szorulnak, mégis ellátást igényel­nek. A tizenkét fekvő beteggel ki­lenc nővér foglalkozik, ami az ápo­lás magas színvonalára, szemé­lyességére is enged következtet­ni. Ezzel a megoldással tehermen­tesítik a családokat, s a kórházi ágyak felszabadulnak azon bete­gek számára, akik valóban kórhá­zi ellátásra szorulnak. Az intéz­mény létrehozásához a Népjóléü Minisztérium harmincmillió forin­tos támogatást adott. Kovács Ibo­lya, a Népjóléti Minisztérium szo­ciális főosztályának vezetője el­mondta, hogy a kórházi ágyszám­leépítésből adódó terhek a szoci­álpolitikára hárulnak. Eddig a kór­házi ágyak jelentős részén, főként a belgyógyászaton és a pszichiát­rián elsősorban szociális gondok­kal küzdő emberek feküdtek. Ta­valy a szociális terület hatszázmil­lió forintot kapott arra, hogy férő­helyeket hozzon létre. Ehhez ter­mészetesen a helyi vállalkozó­készség és az önkormányzatok se­gítsége is szükségeltetett. Kevés az az egészségügyi intézmény, mely szívesen hozna létre szociális in­tézetet, olyat, mely fel meri vállal­ni a határesetek kezelését. A szán­dék és az együttműködési kész­ség itt megvolt, s ennek eredmé­nyeként gazdagodott Oros egy családias idősek otthonával. „Az emberek bizalma juttat oda...” Az elmúlt napokban show-jellegű kampányműsor ke­retében mutatkozott be választóinak Legány András országgyűlési képviselőjelölt Tiszalökön, Tiszavas- váriban és Rakamazon. A kampánycsend előtti finis­ben a rakamazi művelődési ház előtt találkoztunk a 3. számú választókerület jelöltjével.-Minek köszönhető a nagy létszámú érdeklődés?- A létszám mindig rela­tív, mert az emberek telítőd­tek már a politikával. Nehéz rávenni őket arra, hogy időt szakítsanak a programok megismerésére. Én megpró­báltam úgy bemutatkozni, hogy a választási beszéd meghallgatásán kívül szó­rakozzanak is a polgárok. Ezzel szerettem volna, és to­vábbra is szeretném meg­ajándékozni azokat az em­bereket, akik megtisztelnek azzal, hogy választási prog­rambeszédeimet végighall­gatják. A helyi iskolák fia­taljai néptánc-, irodalmi színpadi és énekkari elő­adásai, Hadházy László hu­morista és neves művé­szek előadásai színesítik ezeket a programokat. Az, hogy előadásonként sike­rült már több esetben is kö­zel százfős hallgatóságot to­borozni, nagy sikernek könyvelhető el. Szeretném minél több polgártársamnak elmondani azokat a gondo­latokat, amelyek bennem fo­galmazódnak meg, és nem pártprogramok, hanem a jelen problémáinak megoldását céloz­zák. Nagyon boldog vagyok, mi­kor az első pár mondatom után fel­csillanó, érdeklődő szemeket lá­tok, és nem egymással beszélő, unatkozó hallgatókat. Ez abból is adódhat, hogy én a parlamenti képviseletet elsősorban ember- központúnak és nemcsak tör­vényhozói munkának tartom. Feladatom a térségben élők gond­jaival való foglalkozás, hiszen minket - olyan képviselője­lölteket, akik nem pártlistán óhaj­tunk bekerülni a parlamentbe - az emberek bizalma juttat oda, hogy érdekeiket, problémáikat képviseljük. Ha választóinkat egyenrangú partnerként kezeljük, és nem lentről, egy mindent meg­magyarázó, politikai érdekeket képviselő személyként jelenünk meg, akkor elfogadnak, és érzik azt, hogy őértük történik az, amit sze­retnénk elérni. Én hiszem azt, hogy az itt élő emberek tisztában vannak saját problémáikkal, csak igazi fórumot és meghallgatást nem találnak. Szeretném felvállalni azoknak a gondoknak a képviseletét, melyek e térségben kialakultak és a jövő­ben kialakulnak. A képviselőnek kötelessége az önkormányzatok­kal, az intézményekkel, a vállal­kozásokkal napi kapcsolatot te­remteni. (Ennek technikai feltételét létrehozni.) Gondolok itt egy olyan iroda létrehozására, ahol őt vagy munkatársait bármikor meg­találják. Fontos feladat a pályáza­tok kiközvetítése, elbírálásának fi­gyelemmel kísérése, a jó értelem­ben vett lobbizás a siker érdeké­ben. Lényeges még a mezőgaz­dasági vállalkozások, szövetkeze­tek géptechnikai fejlesztéséhez szükséges anyagi feltételek bizto­sításának elősegítése. Országos kérdésekben az okta­tást, a társadalombiztosítás és az egészségügy viszonyának ren­dezését, a nemzetiségi kérdés megoldását és a közbiztonsá­got tartom elsődlegesnek, és ezek orvoslását halaszthatat­lannak. Az emberekképviselete szol­gálat, és nagyon fontos az, hogy ezt ne a fizetésünkért tegyük, hanem elhivatottság­ból. Ezért én megválasztásom esetén a teljes képviselői fizetésemről lemondok, és egy alapítványt hozok létre mun­kahelyteremtésre és beteg gyer­mekek gyógyítására. (X) Párthírek Dr. Simon Miklós, a Füg­getlen Kisgazdapárt ország- gyűlési képviselőjelöltje (6. sz. választókerület) holnap, május 3-án 19 órai kezdettel Nyírgyulajban a régi általá­nos iskola tornatermében tart bemutatkozó gyűlést. Tóth István, a Magyar De­mokrata Fórum országgyű­lési képviselőjelöltje (8. sz. választókerület) ma, május 2-án 19 órakor Gemzsén a művelődési házban találko­zik a választókkal. *** Dolhai István, a Magyar Igazság és Élet Pártjának or­szággyűlési képviselőjelöltje ma, május 2-án 17 órától Fényeslitkén, a művelődési házban tart választási gyű­lést. A képviselőjelölt vendé­ge Demcsák József, a MIÉP megyei elnöke. *** Május 4-én 18 órai kez­dettel a 8. sz. választókerü­let országgyűlési képviselő- jelöltjei Vásárosnainény- ban a városi művelődési központban találkoznak a választókkal. Tahófon Bürget Lajos jegyzete Az InterCity első osztályá­ra csak erős idegzetűck szári­jának fel. Nem a MÁV a lu­das. A tisztaság, a szolgálta­tás kiemelkedő, a kalauzok kedvesek, a büféslányok csi­nosak, az étkező gusztusos, és még az ablakok is tiszták, hogy a pontosságot már ne is dicsérjem. Az ingerlők ez esetben em­berek. Első dolguk, amint a vonat elindul, hogy előkap­ják mobiljukat, azt a bizo­nyos tahófont, és elkezdenek beszélgetni. Hívnak minden­kit, akit csak lehet, hangosan beszélgetnek, a termeskocsi­ban. Az egyik utas Debrecen­től Szolnokig mondta a ma­gáét másnak és másnak, mi­közben hatszor elismételte, hogy éppen egy világban­ki megbeszélésről jön és... A másik, egy nyálas sportri­porterféle, egész úton Buda­pesttől Nyíregyházáig azt magyarázta, hogy a fene fog Eindhovenbe repülőn utazni, amikor vonaton is jó a közelekedés a Ruhr-vi- déktől. Beszélnek, kiabál­nak, a tahófonok csörrennek percenként. Az, hogy valaki csendben akar lenni, egyiküket sem ér­dekli. Hogy valaki olvas? Minő konzervativizmus! Hogy a kisgyermek éppen elaludt? Miért nem otthon alszik? Miért is nem, hiszen a telefonos fontosság most éppen a titkárnőjét instruál­ja, hogy mit faxoljon és hová. Ha van eszeNikolitsnak, nem lehallgatókon töri a fejét, ha­nem minden ilyen vonatba beültet néhány „fület”, és máris kész a lehallgatás. Ez a métely terjed. Pedig a vonat, főleg a termeskocsi, nem éppen az ilyen drót nél­küli dumára termett hely. Aligha fordul elő olyan eset, hogy az utazás három órája alatt kell életbevágó, netán életmentő döntést hozni az InlerCityn. Ha mégis fontos, ki lehet menni a peronra. Ki, de minek? Akkor senki nem hallja.. Hogy van-e megoldás? Nos, lenne. Ahogyan van do­hányzó és nemdohányzó, úgy lehet telefonos és tele- fontalan szakaszokat is kijl^ lölni. Itt, a telefonosban az­tán ordíthatnak egymásnak, mi több, egymást is felhívhat­ják. Igaz, ennek már nem len­ne olyan varázsa, hiszen ép­pen azok nem látják, akiket cikizni akarnak azzal, hogy nekik van, és ők a fontosak. Mégis, ez lenne talán a leg­jobb megoldás, hiszen így ezek a figurák hagynák utaz­ni a többi, csak utazni akaró, egyébként igen jóravaló, bár az ő fontosságukhoz fel nem érőket. Manír tehát az egész, egy rossz szokás, a feltűnési viszketegség élő és eleven példája. Mert bizony ahhoz, hogy valaki kulturáltan éljen az eszközök kínálta lehető­séggel, nem elsősorban esz­köz, hanem intelligencia kel­lene. Ha ez nincs, akkor ma­rad a hőbörgés, a kivagyiság, a fontoskodás, más nyugal­mának zavarása. Hogy a kor­látozás a kommunikációs szabadság megsértése? Nos, a telefonálás a vonaton pe­dig a nyugalomra vágyók ér­dekeinek megsértése. És itt bizony a többség joga a fon­tosabb. Azoké, akik nem te­lefonálnak. Hanem csak hall­gatják a többieket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom