Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-06 / 81. szám
Mondd, te kit választanál? Közelednek a választások, bár a határ menti kisvárosban nyoma sincs választási hangulatnak. Még nem kerültek ki a plakátok, a lakosság azt se nagyon tudja, kik azok, akik közül majd meg kell választani az országgyűlési képviselőt. A pártok lassan összegyűjtik a kopogtatócédulákat, és teljes mellszélességgel vetik magukat a választási küzdelembe. Azt mondják, hogy a kopogtatócédula sokat ér, bár errefelé nem nagyon törik magukat a jelöltek, hogy megszerezzék a szükséges hétszázötven darabot. Igaz, a választókat sem nagyon érdekli, mi történik a pártok háza táján. Csengerben azt kérdeztük a járókelőktől, hogy odaadták-e már valakinek kopogtatócédulájukat, és mit várnak a májusi szavazástól? Borbély László:- Én még nem adtam oda a cédulámat senkinek. Nem is jöttek érte, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem tudom még, kire fogok szavazni. Annak nincs sok értelme, hogy az első jöttmentnek átadjam a papírt. Jó lenne, ha a választások után megváltoznának az életkörülmények. Az engem nem nagyon érdekel, hogy milyen kormány lesz, lehet ez a mostani is, csak az lenne fontos, hogy jobban odafigyeljenek a szegény emberekre. Itt, a határszélen még nehezebb a megélhetés, mint az ország más részein. Errefelé csak úgy lehet munkakörülményeket teremteni, ha a korBaloghné Tóth Judit:- Mindenképpen elmegyek a választásra. Eddig mindig szavaztam, most se fogom kihagyni. A kopogtatócédulámat már odaadtam egy fehér- gyarmati jelöltnek, nagyon remélem, hogy jó kezekbe került. Errefelé sok a munkanélküli, jó lenne, ha az általunk választott képviselő új munkahelyek létesítését szorgalmazná. Minden pénz Pestre megy meg a Dunántúlra. Nem lenne szabad megfeledkezni rólunk se, itt is elkelne az állami támogatás. Az se lenne rossz, ha létezne olyan munka, amit otthon is lehetne végezni. Sok kismama van gyesen, és jól jönne nekik valami mellékkeKiss Angelika:- Még nem jöttek a kopog- tatócédulámérl, de ha kérik, akkor oda fogom adni valakinek. Szavazni sem voltam még. Ez a májusi választás lesz az első, ahol én is leadhatom majd a szavazatomat. Sokat nem várok a választásoktól, bár az is igaz, hogy én nem foglalkozom politikával. Szavazni mindenképpen fogok, csak még azt nem tudom, hogy kire. Jelenleg tanulok, és az köti le minden szabad időmet. Egy szakmám már van, most második szakképesítésemet szeretném megszerezni. IJa végzek, akkor — hála istennek - lesz munkahelyem is. Azt mány is segíti a beruházásokat. Nagyon sokan nem tudnak elhelyezkedni, pedig munka nélkül nagyon nehezen lehet zöldágra vergődni. reset. A gyerekkel való foglalkozás nem tölti ki az egész napot, a fennmaradó szabad időt legalább hasznos munkával tölthetnék az asszonyok. gondolom, ha mindenkinek sikerülne elhelyezkedni, akkor errefelé sem lenne gond, talán elégedett lenne a lakosság is. Az oldalt írta: Berki Antal, fotók: Bozsó Katalin Ne várja a májust! Széles áruválaszték m Kedvező ár m ÁFÉSZ Coop-akciók E CSENGER ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ ÜZLETEI m CO A legjobb választás már most a CSENGER ÁFÉSZ üzleteiben vásárolni! Városlátogató 1998. április 6., hétfő „Legmagyarabb világa a világnak../’ Jóval a honfoglalás előtt éltek itt emberek, és ha az első írásos feljegyzések csak 1212-ből valók is, a modernkori ásatások meggyőzően bizonyítják, hogy eleink már akkor megtelepedtek a Szamos partján. A Csenger ősi magyar személynév, feltehetően egy valamikori hűbérúr keresztnevéről nevezték el az egykori települést. Történelmünk viharos századai nem kímélték ezt a környéket sem, ahogy nem kímélték magát a várost sem. És mégis, minden balszerencse ellenére, ma is a térség legdinamikusabban fejlődő kisvárosa maradt. tetlen fűzfaligeteiben is. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye ismeretlen tájainak gyöngyszeme Csenger, és vezetői - az idők szavát megértve - olyan városkép kialakításán fáradoznak, amely - a modem kor kívánalmainak megfelelően -, egyszerre őrzi a történelmi hagyományokat, és felel meg az elkövetkezendő évezred kihívásainak. Kevesen tudják milyen látnivalókat kínál a határ menti kisváros, Csenger. Már a középkorban fontos mezőváros volt, bár akkor még elmaradt neve mellől a határszéli jelző. Trianon után, megfosztva természetes útvonalaitól, központjától, törvényszerűen vesztett jelentőségéből, olyannyira, hogy az évszázadokig viselt városi rangot is elvesztette. Csenger csak 1989-ben, a rendszerváltás hajnalán került vissza a magyar városok sorába. Azóta fejlődése töretlennek mondható. A város vezetőségének köszönhetően Makovetz Imre Kossuth-díjas építész irányításával kezdődött meg a történelmi belváros rekonstrukciója. Egymás után újultak meg a lakóházak, és ma már talán országosan páratlan az az épületegyüttes, amelyik az idők folyamán Csenger jelképévé vált. Időközben elkészült a polgármesteri hivatal, újjáépült a művelődési központ, és Makovetz mellett olyan építészek segítik a munkát, mint Heil Tibor vagy Vincze László. A városi polgármesteri hivatal munkatársai igazi lokálpatriótákként irányítják a közösség életét. Az itt élők sem várják ölbe tett kézzel a sült galambot, amit lehet és amire képesek, igyekeznek saját erőből megoldani. Régi igazság, hogy csak kiművelt emberfők sokasága képes a gyarapodás útjára rátalálni, így volt ez a XVIII. században is, és így van ma is. Az Ady Endre Gimnáziumba messze földről járnak a diákok, hogy az érettségi bizonyítványt megszerezzék. A református templom a középkorból való. A magyar gótika messze földön híres emléke a téglából készült épület. Valamikor ugyan katolikusok lakták a vidéket, de a XVI. században robbanásszerűen terjedtek Kálvin János nézetei, és azóta a refonnátus közösség uralja a vallási felekezeteket. A templom a XVIH. szá zadban megsérült, újjáépítése során készült el az erdélyi hatást tükröző fakazettás mennyezete. Műemlék épület a katolikus templom is, amit az 1800-as évek elején építettek. Csengert a századforduló után épült Szantos-híd és a vasút kapcsolta be végérvényesen az ország vérkeringésébe. A városka műemlékei igazi látványosságot nyújtanak a kirándulóknak, mint ahogy kikapcsolódást, nyugalmat találhatnak a turisták a Szamos-part érinKépünkön a művelődési központ és könyvtár bejárata látható Megújul a Szuhányi-kúria Hotel Schuszter, a patinás épületben Valamikoraz 1700-as évek végén építették. Egyike volt a legelső emeletes házaknak a városban. A sokat látott épület az idők folyamán többször is felújításra szorult, de gazda nélkül egyre inkább az enyészet martaléka lett. A rendszer- váltással megoldódott a műemlék sorsa is. Amit hivatalos intézmények anyagiak hiányában évtizedeken keresztül elmulasztottak, azt most egy magán- társaság bepótolta. Olyan emberek kezdtek neki a műemlék-felújításának, akik életüket Csengerben szeretnék leélni, és akik pontosan tudják, hogy lakókörnyezetük szépsége magánéletüket is meghatározza. A polgármesteri hivatal mellett május elsején adják át a térség egyik legelegánsabb szállodáját, a Hotel Schusztert. Étterem, söröző, bowling és kilenc fürdőszobás lakrész, valamint öt appartmann várja a kirándulókat, turistákat, üzletembereket. A több mint kétszáz esztendős Szuhányi-kúria helyreállítását a Juhász-Seibel Kft. kivitelezésében rekordidő alatt végezték el az építők, vigyázva arra, hogy az értékes műemlék épület eredeti pompájában fogadja majd a vendégeket. A szobákban minibár, színes televízió, telefon áll majd a leendő lakók rendelkezésére. Az építők nem kis feladatra vállalkoztak, amikor a műemlékvédelemmel egyetértésben úgy kezdtek neki a régi ház felújításának, hogy a kúriát a régi klasszicista" stílus megőrzésével állítják majd helyre, és közben olyan szállodát alakítanak ki az egykori lakóházban, amely megfelel a századvég elvárásainak. Végül is a két építészmérnök, Csernus Lőrinc és Farkas Sándor leleményességének köszönhetően nem csak az egykori Szuhányi-kúriál sikerült újjávarázsolni, de a réges- régi házhoz épített söröző és bowling is olyanra sikeredett, mintha a hajdani kőművesmester tervezte volna az eredeti lakóházzal egy időben. Most még munkások hada dolgozik a szerelési munkákon. Igyekezni kell, mert május elseje viharos gyorsasággal közeledik, de már kialakult az elegáns épületegyüttes végső formája. A boltíves étteremben nemcsak a szálloda vendégeit várják, de azok is számíthatnak finom falatokra, akik csak átutazóban érintik a határszéli kisvárost. És hát a bowling. Kétállásos automata pálya várja a játék szerelmeseit, hogy aztán fáradalmaikat a hangulatos sörözőben pihenhessék ki. Túl azon, hogy a helyreállított kúria nemcsak Csenger, de a kömyég legszebb szállodája lesz, munkahelyek sokaságát jelenti majd a munkanélküliséggel küszködő kisvárosnak. Az induláskor még csak három- csillagos besorolást kap a hotel, de a tulajdonosok már most olyan feltételeket teremtenek a vendégeknek, hogy azok egy magasabb osztályba sorolt szálloda körülményei között tölthetik szabad idejüket Csengerben. A Juhász- SeibelKft. hosszú távra tervez. A cipőgyár nyereségét nem élik fel, hanem Csenger fejlesztésére is fordítják, mert jól tudják a kft. tulajdonosai, hogy a térség csak akkor zárkózhatni Nyugat-Európá- hoz, ha a városban is képesek lesznek olyan szolgáltatásokat nyújtani az arra vetődő idegennek, és temészetesen a csen- gerieknek is, ami a Lajtán túl sok-sok ideje megszokott, és amit az arrafelé lakók talán már észre sem vesznek.
