Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-01 / 77. szám

1998. április 1., szerda

Pozitív diszkriminációval

Beszélgetés dr. Zilahi Józseffel

Mintha valami végre megmozdult volna megyénkben is. A külföld mértékadó képviselői - nagykövetek, diplomaták és a világ iparának mágnásai - szinte egymás kezébe adják a kilincset. A befektetői kedv is megélénkülni látszik, megjelent a SAAB Gripen Project és még jó néhány „multi”. Lehet, hogy ez már a fény az alagút végén? Erről kérdeztük dr. Zilahi Józsefet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökét.

Palotai István interjúja- Elnök Úri Véleménye szerint minek köszönhető az a látványos változás, ami az utóbbi időkben megyénkben tapasztalható?- Elöljáróban tisztázni kell. hogy a magyar gazdaság valamelyest valóban elmozdult a holtpontról. Mindazonáltal ezt globálisan hiba lenne kijelenteni. Az iparban előbb következett be pozitív változás: javult a hatékonyság, emelkedett a műszaki színvonal, de éppen a műszaki fejlesztések miatt a foglalkoztatási arány javulása nem követte ezt az ütemet. A jövedelmezőség azonban javult, és ez megyénkre nézve különösen érvényes, hiszen az átlagnál jobb képet mutat. Meg kell állapítanunk ugyanakkor, hogy az országban tapasztalható fejlődést a multinacionális cégek hozták, és sajnos a kis- és középvállalkozások még nem kerültek rá erre a növekedési pályára. Megyénk ebben is kivétel, hiszen a multik eddig még igazán nem jelentek meg nálunk.

I- Azért van már erre is példa. Kik jöttek eddig?- Az INC az Alkaloidához Tiszavasváriba, a Michelen a Taurushoz, a Zeiss Mátészalkára, és most a General Elektric Kisvárdán jelentkezett be a Lighting Europe Rt. G.E. cég nevében.

I- Ha jól tudom, kutatóbázis kialakítását is tervezik.- Igen. A G.E. Kisvárdán kívánja létrehozni a magyarországi fejlesztésekhez szükséges kutatóbázisát. Okaik érthetők: szakembereink kiválók - a magyar mérnök szinte fogalom arról nem is beszélve, hogy jelentősen olcsóbb, mint a nyugati munkaerő.

I- Ezek szerint valóban látszik az alagút vége?

— Ahogy vesszük. Amint köztudott, a mi megyénk mezőgazdasági jellegű, és a mezőgazdaság csődje országos, tehát ránk nézve még kellemetlenebb. A mezőgazdasági megyék válsága elmélyült, a helyzet nálunk sajnos válságos. Csökkent az állat- állomány - a táj a jelenlegi háromszorosát lenne képes eltartani. A csökkenésből egyenesen következik a szerves trágya hiánya. A műtrágya ára az egeket ostromolja. A takarmánytermelés viszont növekszik, a kizsigerelt talaj termőképessége folyamatosan csökken, és ha sürgősen nem következik be valamilyen változás, a termőtalaj savanyúvá válik. A vízgazdálkodással is gondok vannak.

I- Milyen eredményeket vár a Földhitel és Jelzálogbank megnyitásától?- A jelenlegi gyakorlat szerint a támogatási rendszer csak a nagyokat erősíti. Az új típusú birtokszerkezet rendezetlensége komoly akadály. A tulajdoni lapok nem a valós helyzetet tükrözik, a kistelkek finanszírozására nem jut vagyon. A kisgazdaságok hitelképtelenek, tőkehiány van. A jelzáloghitel rendszerétől jelenleg tehát sajnos semmit, vagy csak nagyon keveset merek remélni és várni.

I

I - A külföldi tőke mégis I mintha mozgolódna...- A kivárás megszűnt, a tőke a NATO katonai védőernyője következtében már nem félti itteni pozícióit. Külpolitikánk bizalomgerjesztő, a magyar munkaerő az EU piacán már megmérettetett, és szakmailag jónak, ezen felül pedig olcsónak találtatott. A változó érdeklődés tehát természetes.

I- Megyénkben hol „szorít leginkább a cipő”?- Fehérgyarmat a megye gond- jainak halmozott hordozója. Az ország széli területen a közlekedés ellehetetlenült, ezért is létérdek a határok fokozott nyitottsága, amely gyógyírként hatna a térség közlekedésére. A mező- gazdaság gondjainak megoldása érdekében intenzív monokultúrákat kellene telepíteni. A vidék évszázadokon át az állattartásból élt. A szatmári legelő- gazdálkodás példa értékű volt. Most viszont csökken az állatállomány. Ezt a tendenciát haladéktalanul meg kell változtatni. Pozitív diszkriminációra van szükség. Tőkére és megint csak tőkére! Az alma krízise is aláásta az életkörülményeket. A visszaszorított zöldségtermelés csak „rásegített” mindezekre. Rohamléptekkel el kell kezdeni fejleszteni a feldolgozóipart Fehérgyarmat, Csenger, Nagyszekeres és Kölese térségében.- Ezek szerint csak a mezőgazdaság fejlesztése a cél a keleti végeken?- Szó sincs róla! Szatmár nem nélkülözheti a szelektív ipar- fejlesztést. Főleg a női munkaerő foglalkoztatása érdekében fejleszteni kell Fehérgyarmat és Csenger könnyűiparát, a textil-, a cipő- és a háziipart.

I- Mit vár az idegenforgalomtól?- A megyében négyszáz Árpád-kori műemlék van, jobbára

egyházi építmények. Ez fantasztikus érték, demonstrálja a múltat. A táj érintetlen szépségű, a Felső-Tisza látványa, a tiszta víz kincs és vonzerő, és mindezt mindmáig mégsem tudtuk kihasználni. Tudomásul kell végre venni, hogy az idegenforgalom, és így a falusi turizmus is szakma, amihez képzés és szaktudás szükséges. Az idegen nyelvek legalább alapfokú ismerete, a gasztronómia (és ennek némiképp a nemzetközi vonatkozásai), a higiéniai kérdések ismerete mind-mind a kulturált kiszolgálás alapfeltételei. Enélkül pedig fejlődést remélni fölösleges önámítás. A kulturált alapfeltételeken túl pedig szervezett kereteket kell kialakítani, vonzó programsorozatokat szervezni, mint ahogy teszik ezt a világon mindenütt, Norvégiától a Kanári-szigetekig. Csak a kidolgozott, tartós programok növelhetik a vendégéjszakák számát, ami az országos 4,5-tel szemben megyénkben csak 1,8! A marketingmunka is jelentős javításra szorul, mert ami ma van, az nem igazán felel meg a kőkemény piaci feltételek között. A Tourin- formnak kellene jobban tevékenykednie, persze ehhez is pénzre van szükség, mert ameny- nyi ma rendelkezésre áll, az nem piaci mennyiség. A magam részéről minden égető hiányosság ellenére nagyon bízom benne, hogy megyénkben az idegenforgalom az egyik főágazattá válik, elvégre itt fog húzódni az Európai Unió határa.- Mintha mindig részproblémák megoldásán törnénk a fejünket. Igaz, a területfejlesztést átfogó ívekben tervezik, de Ön szerint nem lenne szükség célszerű, de részletekbe menő elemzésekre? -Fején találta a szöget! A gazdaságról, az életkörülményekről sokszor beszélünk, értekezünk,

de a tudományos elemzés eddig hiányzott. Éppen ezt a hiányt pótolta az a tanácskozás a közelmúltban, amelyen a megye infrastrukturális helyzetéről és a teendőkről volt szó. Az közismert, hogy a közszolgáltatások külföldi kézbe kerültek, és fő céljuk a profit. Munkaerő-elbocsátások is történtek, méghozzá egyeztetések nélkül. A tanácskozáson, amelyen nyolcvankilenc polgármester vett részt, elhangzott, hogy az infrastruktúra jó, néhol pedig különösen az. Minden második házban van telefon és vezetékes gáz. A közlekedés viszont erősen javításra szorul, a MÁV-nak és a Volánnak bőven van teendője. Megállapodás született arról, hogy a MÁV a Miskolc-Debrecen vonalakon csökkenteni fogja a menetidőt. A Volán gyorsjáratú, légkondicionált expresszbuszokat indít, amelyek hétfőtől álltak forgalomba, és menetidejükkel az | InterCity járatokhoz igazodnak.

S. A MÁV pedig Csenger-Máté- | szalka, Zajta-Mátészalka, Deb- S recen-Mátészalka között gyors- ! járatú, könnyű, légkondicionált “■ sínbuszokat indít. A közutakon a 70-es árvíz óta nem volt átfogó fejlesztés, ezért a tömegközlekedésre használt utakat soronkívül, a következő négy évben fel kell újítani. Ezt egyrészt állami pénzből, másrészt a megyei közútépítő kht. anyagi eszközeiből kell megoldani. Fehérgyarmatra irányuló merőleges utakat kell létesíteni, létre kell hozni az autópályára merőleges Csengcr- Fehérgyamiat-Vásárosnamény útszakaszt. Ahhoz, hogy a térségben radikális fejlődés induljon meg, gondolnunk kell a humán infrastruktúrára is. A felsőfokú szakemberképzés létérdekünk. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Mezőgazdasági Főiskola főigazgatói ígéretet tettek, hogy az ügy érdekében átszervezik intézményeiket, új típusú képzéseket indítanak. Kezdeményezni kell a középfokú képzés célirányos fejlesztését is.- Milyen összetevők szükségesek, hogy végül is ezek a tervek a megvalósulás folyamatába lépjenek?

— A megye gazdaságának növekedése, az életkörülmények javítása a megye erőforrásaiból nem oldható meg. A várt dinamikus fejlődés a megye megkülönböztetett központi támogatásával — pozitív diszkriminációval, melyet nemzetközi támogatások egészítenek ki - veheti kezdetét. A nemzetgazdaság növekedése ezért a megye érdeke is. Az EU-csatlakozás lehetővé teheti a látványosabb felzárkóztatást, de addig is, amíg ezek az összegek nagyságrendekkel változnak - a megyén belül -, a nagy elosztórendszerek (FM Hivatal, Területfejlesztési Tanács, munkaügyi hivatal) pozitív diszkriminációval, az átlagot meghaladó támogatásban kell részesítenie a Dél-Nyírséget, Bereget és Szatmári. Nem eshetünk ugyanabba a hibába, amibe az ország került, hogy nyugati területeit a keleti régió terhére fejleszti. Azokat kell támogatni, akik tényleg szegények, hiszen egy katonai menetoszlop haladási sebességét mindig a leglassabban menetelő katona tempója határozza meg...

I

! - Elnök úr! Köszönöm az I interjút.

Mi jellemzi a növekedést?

A kiskereskedelem tükre

MTI-Press

Újból növekedésnek indult a magyar gazdaság. Évtizedünkben mindössze két évben bővült a teljesítménye - 1994- ben és 1997-ben -, a többi évek csökkenést hoztak.

Más azonban az 1994-es és az 1997-es növekedés természete. 1994-ben a helyi infrastruktúra-fejlesztések húzták meg a gazdaság növekedését, míg 1997-ben a külföldi zöldmezős ipari befektetések, valamint néhány nagy állami infrastruktúraberuházás. 1994-ben a növekedés lényegében szétterjedt a gazdaságban és a társadalomban, mert az önkormányzatok víztisztító és csatornaműveket létesítettek, gázvezetékeket és más hasonló építkezéseket indítottak be.

Ezzel szemben 1997-ben a gazdasági növekedés mintegy fele részben 12 multinacionális cég ipari zöldmezős beruházásának többletexportjából származik, és a többi része is a külföldi tőkéhez kötődik, illetve a központi autópálya-építési programokhoz.

Ezek természetesen nagyon fontosak a magyar gazdaság modernizálása szempontjából, de nem terülnek szét az egész országban, hanem döntően a Dunántúl északi sávjá- ra és a Budapest-Gödöllő- és a Budapest-Kecskemét-vo- nalra összpontosulnak.

Csak szűk réteg érzi hatását

Tavaly a reálkeresetek átlagosan majdnem 5 százalékkal nőttek Magyarországon, és mindenki azt várta, hogy ez többletfogyasztásban csapódik le, azaz újból növekszik az életszínvonal. A KSH számítása szerint azonban 1997- ben 1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, ami kétségessé teszi, hogy valóban növekedett-e a magyar lakosság életszínvonala a múlt évben.

Ha rápillantunk a reálkereset-növekedés valódi szerkezetére, akkor azt látjuk, hogy csak a lakosság csak egy nagyon szűk rétegénél van valóban növekedés. Azoknak a reálkeresete nőtt ugyanis, akik külföldi cégeknél dolgoznak, vezető menedzserek, illetve sikeres cégek tulajdonosai.

Ebből a körből is kiemelkednek azok, akik a privatizáció során a külföldi befektetőktől részvényvásárlási lehetőséget kaptak.

A nyugati statisztikák azt nem is tekintik egy országban keresletnövekedésnek, ha

vezetők részvényt kapnak, nálunk azonban ez is benne van az átlagos reálkereset-növekedésben. A keresetek növekedése nagyon hasonlít ahhoz, ahogy a gazdaság növekedett 1997-ben.

Mindkettőre az érvényes, hogy nem terült szét a gazdaság és társadalom egészében, hanem csak egy viszonylag szűk vállalatcsoportra, alkalmazotti és tulajdonosi csoportra volt érvényes.

Területileg is természetesen azokban a megyékben, városokban és településeken volt valóban keresetnövekedés, ahová eljutott a gazdasági növekedésből eredő többlet- jövedelem.

A vállalkozók szerepe

Nem csoda tehát, hogy majdnem 4 százalékos gazdasági növekedés és mintegy 5 százalékos átlagos reálkereset-növekedés esetén sem nő a kiskereskedelmi forgalom, azaz kétséges, hogy egyáltalán nőtt-e a fogyasztás az országban.

A növekedés hasznából részesülő társadalmi csoportok ugyanis a megkapott többletjövedelmei alapvetően nem többletfogyasztásra költik, hanem beruházásra.

Ezek a csoportok azonban legfeljebb a magyar társadalom 10 százalékát teszik ki, és felmérések szerint a lakosság legalább kétharmada a gazdasági növekedés és a keresetek emelkedésének hasznát jelenleg még nem élvezi.

Az idén egyaránt lehetséges az, hogy a gazdasági növekedés, nyomában pedig a keresetnövekedés a múlt évhez képest jobban szétterül Magyarországon, és az, hogy megmarad a mai nagyon egyenlőtlen szerkezet. Hogy a kettő közül melyik jön be, az döntően azon múlik, hogy a hazai kis- és középvállalkozók be tudnak-e kapcsolódni a magyar gazdaság növekedésébe.

Jelenleg ugyanis abban nem vesznek részt, a növekedés szinte kizárólag a külföldi cégekből és az állami építkezésekből ered. Ezt jól mutatja az is, hogy a 10-50 fő között foglalkoztató hazai vállalkozások 9 százalékkal szűkültek, forgalmuk ennyivel csökkent a múlt évben, miközben szépen beindult a növekedés.

A kiskereskedelmi forgalom alakulása bizony jó tükör ahhoz, hogy a gazdasági növekedés és a keresetek alakulására vonatkozó számok valódi természetét megértsük.

Dr. Matolcsy György