Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-04 / 80. szám

I TÖBB MINT 400 PERMETEZŐGÉPBŐL VÁLASZTHAT! MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB PERMETEZŐGÉP FELSZERELÉS, ALKATRÉSZ, SZIVATTYÚ, SZÓRÓFEJ, SZŰRŐ, FÚVÓKA, TÖMLŐ, SZAKASZOLÓ EGYSÉG, NYOMÁSSZABÁLYZÓ, TARTÁLY, SZÓRÓPISZTOLY, SZÓRÓKERET, PERMETEZŐGÉP KOMPUTER, MG.-I ELEKTRONIKA VÁLASZTÉKA! HERCEGHALOM IHTERAT ÜT. A __I __ * 1 ?! 2060 BICSKE, CSABDI ÚT 2. Az M 100 út (régi M1 út) 31. km-nél a Bicske-Csabdi Mány útkereszteződésben Telefon: 22/350-045, 22/350-865, 22/350-885, 30/483-764, 20/414-673 Fax: 22/350-774 E-mail: interat@mail.datanet.hu GAMBETTI TÍPUSÚ LÉGZSÁKOS-, VONTATOTT-, FÜGGESZTETT- ÉS ÖNJÁRÓ PERMETEZŐGÉPEK SAE TURBMATIC ÉS EUROTECH AXIÁLVENTILÁTOROS SZŐLŐ-GYÜMÖLCS PERMETEZŐGÉPEK GAMBETTI ÉS UDOR SZŐLŐ PERMETEZŐGÉPEK VENTILÁTOR NÉLKÜL Vethetjük a sárgadinnyét talaj, nem szabad elhagynunk. A sárgadinnye vetőmagja különösen érzékeny a kü­lönféle vírusos és baktériu­mos betegségek miatt a ta- lajuntságra, ezért 4-5 évig ugyanazon a területen ne ter­messzük. A most elvetett magból a következő hetek időjárásától föggően sok elpusztulhat, amit előcsíráztatott maggal pótoljunk. A vetőmagmeny- nyiséget jelentősen befolyá­solja a választott termesztési mód; amennyiben helyre ve­tünk, úgy hektáronként 2-2,5 kilogramm magot is el kell vetnünk a fészkekbe (termé­szetesen ez az alkalmazott fajtól is függ). Korai szabad­földi termesztés céljára palán­tát szoktak ültetni. Mivel a sárgadinnye nem tűri az átül­tetést, ezért palántáját nyolc­szor nyolc centiméteres táp­kockában ültessük ki szabad­földre, de csak a fagyveszély elmúltával. Sortávolságnak elég egy méter is, de a tövek közötti távolságot hagyjuk nagyobb­ra. Ez a tenyészterület-nagy- ság lehetővé teszi akár a gépi talajművelést is, egészen ad­dig, amíg a hajtások el nem érik a 30 centiméteres nagy­ságot. A sárgadinnye növényvé­delmét minden más zöldség­növényhez hasonlóan a vető­mag csávázásával kell kezde­nünk, erre a célra a TMTD-t (3-5 gramm növényvédő szer minden kilogramm vetőmag­hoz) és az Orthocid 50 WP-t (3 gramm elegendő egy kilo­gramm vetőmaghoz) hasz­nálhatjuk. Szabó Zoltán (Új Kelet) A sárgadinnyét a régi népi bölcseletek szerint az év századik napján kell el­vetni. Hazánkban már a XI- XII. században már több ok­levélben megemlékeznek termesztéséről. Szinte min­denhol termesztik kisebb- pagyobb területen, de He­ves, Csongrád és Hajdú-Bi- har megyében különösen sokat termesztenek belőle. Dél-Azsiából, valószínűleg Indiából származik. A dud- vásszárú növény a talajon elfekszik, gyökérzete nem hatol túl mélyre, de vízszin­tesen nagy felületen átszö­vi a feltalajt. Megporzását nálunk a méhek végzik, de egyéb rovarok is besegíte­nek. A vetésforgóban több­nyire a kalászos gabonafé­léket követi. Kedveli, sőt igényli a szervestrágyázott talajt, de ahhoz, hogy a táp­anyagigényét maximálisan kielégíthessük, műtrágyáz­nunk is kell. Mivel nagy a tenyész- terület-igénye, a tápanyag­visszapótlást fészkenként is elvégezhetjük, még a kiül­tetés előtt 1 héttel el kell végeznünk úgy, hogy az ülepedett talaj is kiemel­kedjen a felszínből, mert ellenkező esetben a növény tövénél tányér keletkezhet, amibe különösen a csapa­dékos, hűvös tavaszokon összefolyhat a víz, a sárga­dinnye gyökérrothadását okozva. Megyénk egyes te­rületein” nem feltétlenül igényli az őszi mélyszán­tást, de ott, ahol kötöttebb a Fajták A sárgadinnyefajtákat a héj gerezdezettsége szerint három nagy csoportba sorolhatjuk. A teljesen sima felületű, parázott héjú a turkesztáni, az enyhén gerezdes és esetenként parázott felületű az ananász, és az erősen gerezdes, általában rücskös felü­letű a kantalup típus. Általában hazai nemesítésű fajtákat ter­mesztünk, de az utóbbi években egyre több holland vetőmagot használnak a gazdálkodók. A javított Zentait 1984-ben ismerék el államilag. Közepe­sen erős növekedésű, közép- nagy lombú fajta. Termése kis­sé lapított kantalup típusú. Ter­mésének áüagos tömege 1-1,5 kilogramm, hélya halványsárga, húsa sárga. Az egyik legkoráb­bi, jó termőképességű fajtánk. Áz ezüst ananász 1964-ben elismert magyar fajta. Növeke­dési tulajdonságaiban a javított Zentaihoz hasonlít. Gyümölcse lapított gömb alakú, általában 1-1,5 kilogramm súlyú, bordá­zott. Héja sima, éretten ezüstö­sen sárga színű. Korai érésű, termése jól szállítható, ezért a termelők kedvelik. A Tétényi csereshéjú 1979- ben elismert, hazai nemesítésű fajta. Közepesen erős indákat nevel, levelei nagyok. Termé­se gömbölyű, enyhén bordás, általában 1 kilogramm súlyú. Héja cserepes, a színe éretten zöldessárga. Húsa vastag, na­rancssárga színű, erősen illatos. Termőképessége jó, a talaj tápanyagtartalmára érzékeny. A Magyar kincs a legrégeb­ben termesztett fajtánk, fejlődési crélye közepes, levelei kicsik. A gyümölcse gömb alakú, átla­gosan 1 kilogramm súlyú. Héja vékony, erősen paralécezett, éretten aranysárga színű. Éret­ten a húsa megpuhul, ezért ne­hezen szállítható, többek kö­zött ez is az oka a visszaszo­rulásának. Hazánkban szin­te mindenhol termeszthető. A muskotály 1958-tól álla­milag elismert magyar faj­tánk. Indái erősek és hosszú­ak, levelei nagyok. Termése enyhén gerezdes, általában egy kilogramm súlyú. A gyü­mölcse éretten szalmasárga színű, de a gerezdek mentén halványzöld. Húsa világos­zöld, puha, lédús. Kései éré­sű, vékony héja és puha húsa miatt szállítani csak gondos csomagolással lehet. A Dixi 1984-ben elismert fajtánk. Indái rövidek, leve­lei nem túl nagyok, sűrűn áll­nak. Termése gömbölyű, át­lagosan fél kilogramm súlyú. Héja enyhén paralécezett, éret­ten is zöld színű. Húsa hal­ványzöld és lédús. Muskotá- lyos íze miatt keresett fajta. Termése középkései, első­sorban kiskerti termesztésre ajánlható. Az egyik legkorábbi hib­rid sárgadinnyefajta a Temp­lar FI. Termése 1,5-2 kilo­gramm súlyú. Héja cseres. A termés barázdás, húsa sárga, a szállítást jól búja. Fólia alatti és szabadföldi termesztésre egyaránt alkalmas. Az Athena FI az előbb em­lített fajtánál mintegy két hét­tel később érik, de termése is lényegesen nagyobb. Átlago­san 2-3 kilogramm súlyú, ba­rázdás. Héja cseres, húsa sár­ga. Szabadföldi termesztés­re kiváló, szállíthatósága jó. A Regal FI hajtatásra és szabadföldi termesztésre egyaránt alkalmas. Termése átlagosan egy kilogramm súlyú, gömb alakú, cseres héjú. A húsa zöld színű. Költségek A sárgadinnyefajtákat a kereskedelmi forgalomban igen eltérő áron lehet megvásárolni. A konstans fajták vetőmagja lényegesen olcsóbb, míg a hibrideket jóval drágábban lehet megvásárolni. A fajták ismertetésénél utoljára említett három fajta vetőmagjából 100 szemet a kiskereskedők 2500 forintos áron bocsátanak a termelők rendelkezésére. A hagyományos fajtákból öt grammért 160-200 forintot kémek, ami sokkal olcsóbbnak tűnik, de a termőképessége is sokkal gyengébb. Az új fajtákat nagyobb felületen, főleg piaci értékesítési cél­zattal termesztik. A kiskertekben továbbra is a régi, jól bevált fajtákat használják. A vetőmag csávázására alkalmas TMTD készítményből 20-30 dekagramm 700-800 forintért vásárol­ható meg, míg az Orthocid 50 WP -bői a legkisebb kiszerelé­sű változat is 1500 forint körüli áron kapható. Gazdaság 1998. április 4., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom