Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-30 / 101. szám

Csak a baromfiágazat maradt talpon SOTESa*,. Fekete Tibor (Új kelet) Örvendetesen fejlődött me­gyénk ipara az elmúlt évben, és elérte a tíz évvel ezelőtti ter­melési értéket - hangzott el azon a tanácskozáson, amelyet csütörtökön az országos la­pok tudósítóinak szervezetek a megyeházán. A 12,6 száza­lékos emelkedést a termelé­kenység növelésével érték el a cégek, amit természetesen re­álértéken kell érteni, mert az infláció elhagyása után ma­radt ekkora megtermelt érték. Az árucikkek kétharmada ex­portra, főleg Nyugat-Európá- ba irányult, amiből az is követ­kezik, hogy megyénk termékei eladhatók még a legfejlettebb piacokon is. Megfigyelhető megyénk gazdasági kettésza­kadása. A Tiszavasvári-Nyír- egyháza-Kisvárda-Záhony tengely mentén az országos átlag körüli a munkanélküli­ek aránya, míg az ettől dél­keletre eső részeken közel har­minc százalékos a munkál hi­ába keresők aránya. Ezeken a területeken a jövedelmező­séggel is baj van, mert alig öt­ven százaléka, mint a megye más részein. Gondot jelent az apró föld­birtokrendszer is. A 277 ezer hektár földön 231 ezer tulaj­donos osztozik. Átlagosan négy fős családokkal szá­molva közel négy hektár termőterület jut egy család­ra. Ebből megélni nem lehet. A továbblépéshez hitel kel­lene, a jelzáloghitel-rendszer a földterületek rendezetlen­sége miatt nem lehetséges. Az országban a termőföldek hetven százalékára már be­jegyezték az új tulajdono­sok nevét, de megyénkben csak harminc százalékos ez az arány. Vannak azonban olyan térségek, ahol még az öt százalékát sem nevesítet­ték a földterületeknek. Komoly veszteséget szen­vedett az állatállomány szá­ma, a 131 ezres szarvasmar­haállományból mára 42 ezer maradt, a 65 ezer fejőstehén­ből mindössze 23 ezer ad tejet. Mára oda jutottunk, hogy a megye tejbehoza­talra szorul, és ez példátlan­nak nevezhető. Valamikor évente hatszázezer sertés volt itt a gazdák portáin, de ma csak 260 ezer darabot tar­tanak nyilván. A negyvenöt­ezres anyakoca-állományból 18 ezer darab maradt meg. A juhok száma is egyharmada a korábban megszokott éves átlagnak. Egyedül a barom­fiágazat tudott talpon marad­ni. A megye négyszer annyi takarmány előállítására len­ne képes, mint amenynyi élőállat jelenleg a megyében van. Ha sikerülne felfuttatni az állattenyésztés mértékét, akkor az a takarmányter­mesztőknek is munkalehe­tőséget adna. A gyümölcstermesztéstől, különösen az almaágazattól százezer ember megélhetése függ megyénkben. Az elmúlt tíz évben hatszázezer tonná­ról háromszázezerre csök­kent a mennyiség. Még ennél is jobban romlottak a minőségi mutatók. Korábban három- százezer tonna étkezési almát állítottak elő a megye termelői, tavaly már csak tízezer ton­nát sikerült exportálni az étke­zési minőségből. A termőterü­let is tizenháromezer hektárral csökkent. Most huszonhétezer hektáron termelnek almát, és ebből háromezer hektár az új telepítés aránya. A keresett faj­tákat a divat diktálja. A piros színű után a sárga-, majd a zöldalma jött, de az Egyesült Államokban már a lilaalmát ke­resik. A két-három éves váltást a kistermelők nem tudják iga­zán követni, ezért inkább a léalma jelenthet számukra jö­vedelmet. Nyugat-Európában akik étkezési almát termelnek, azoknak a teljes termésmennyi­ség kilencven százaléka ilyen fajtákból áll. Nálunk ezt az arányt nem lehet elérni, de még az ötven százalékos léalma-étkezési alma meg­oszlás is egyelőre csak álom. Az elmúlt szezonban hetven­ezer tonna sűrítményt állítot­tak elő a szabolcsi üzemek­ben, ebből még 12 ezer ton­na kiszállításra vár. Az árak sem alakultak kedvezően. Múlt év végére már 1480 már­kára eset vissza a világpiaci ár, majd később már csak 1200 német márkát fizettek a léal­máért. További javulás sem várható, mert Dél-Amerikában közeleg a szüret, amitől tovább esik majd a sűrítmény ára. Az idei őszi árakban sem lesz emelkedés, és jó, ha az elmúlt évi 21 forintos átvételi árat si­kerül kiharcolni. Fellendülést eredményezne megyénk gazdaságának, ha si­kerülne jobb átkelési lehetősé­geket teremteni Románia irá­nyába. Jelenleg ugyanis köz­úton tehergépkocsival nem le­het átkelni a román oldalra csak Ártándnál, míg vasúton Ágerdőmajornál van ugyan átkelőhely, de annak sorsa csak halódik. Komoly beruházást igényelne a felújítása, de arra egyelőre nem sok remény van. A két ország közötti kereske­delemben román részről hat­van százalék a mezőgazdasági termékek aránya, míg magyar oldalról ez csak negyven szá­zalékos. A határátkelők bőví­tésével ez az arány és főleg a mennyisége növelhető lenne. Mezőgazdaság 1998. április 30., csütörtök Y Hétről hétre a kiskertekben Időszerű növényvédelmi munkák Munkatársunktól Az utóbbi napok erős felme­legedése a növények életfolya­matain túl a kórokozók, a kár­tevők és a gyomnövények élet- folyamatait is felgyorsította. Az almáskertekben: a virág­zás időszakában is szükség le­het az alma két fő gombás be­tegsége, a lisztharmat és a vara- sodás elleni védekezésre. Liszt- harmatfertőzés esetén a hajtá­sok rövid ízközűek, a levelek hullámosak, valamint a levél színén és fonákán először fi­nom, szürkésfehér bevonat je­lenik meg. A tünetek a virágo­kon is jól megfigyelhetők, elő­ször azt veheti észre a gazda, hogy a virágcsoporton belül néhány, vagy esetleg minden virág beteg, és a csésze-, vala­mint a sziromlevelek egyes ré­szei hullámosak. Ellene Rubi- gan 12 EC-vel védekezhetünk még virágzáskor is, arra vigyáz­va, hogy csak a méhek napi röp­tének a befejeződése után kezd­jük a permetezést. Ebben az időszakban a varasodás, vala­mint a ríionília elleni védeke­zésre is szükség lehet. A vara­sodás tüneteit fertőzés esetén könnyen észrevehetjük a leve­leken, hiszen néhány millimé­ter átmérőjű foltok jelennek meg rajta. A virág különféle ré­szein sugarasan szétterülő, kez­detben barna, majd a gomba el­halását követően sötétbarna tü­netek jelzik a fertőzést. A Chi- noin Fundazol 50 WP az eddig említett mindhárom betegség el­len hatásosan használható 0,1 százalékos töménységben. A körtefáknál is hasonló betegsé­gekkel találkozhatunk, az elle­nük való védekezés is megegye­zik az almánál leírtakkal. A csonthéjasok közül a cse­resznye és a meg megyénk egyes területein erősen fertő­zött moníliával, például Nyír- meggyes környékén. A gomba szaporítóképletei ilyenkor jut­hatnak a virágba, behatolnak a bibébe, a magházba, és ennek következtében az egész virág elpusztul. Feltétlenül védekez­zünk ellene, mert a tenués je­lentős részét elveszíthetjük. Al­kalmazható készítmény Rovral, Rondán 50 WP mindkető 0,1 százalékos töménységben, va­lamint a Dithane M-45 és az Orthocid 50 WP, e két utóbbit 0,2 százalékos töménységű per­medében juttassuk ki a gyü­mölcsfákra. Ezenkívül eseten­ként előfordulhat a klaszteros- póriumos levéllyukacsosodás, a gnomoniás és a blumeriellás levélfoltosság. Az állati kárte­vők közül a cseresznyelégy és a különféle aknázó-molyok ve­szélyeztetik terméskilátásain­kat. Jó ötlet a cseresznyelégy rajzásának figyelésére és az el­lene való védekezés előrejelzé­sére a fák alá elhelyezett bábok fölé tüllhálóból sátrat építeni, melyben könnyedén megfi­gyelhetjük a rajzást. Alkalmaz­hatunk még feltűnő színű (sár­ga) ragacsos lapokat is. A rajzó rovarkártevő ellen az Unifosz 50 EC-t használhatjuk, 0,1 szá­zalékos töménységben. A Rubi- gan 12 EC (0,05 százalékos tö­ménységben) és a Zolone 35 EC (0,2 százalékos töménység­ben) kombinációja mind a gom­babetegségek, mind az állati kártevők ellen hatékonyan véd. A szilvafáknál az egyik leg­fontosabb feladatunk napja­inkban a poloskaszagú szilva­darazsak tojásrakásának nyo­mon követése. Amennyiben a csészeleveleken 2 milliméteres bámuló foltot észlelünk, úgy sziromhullás után azonnal le kell permeteznünk a fáinkat ellene, ha piros gyümölcsfa-ta- kácsatka, vagy hamvas-szilva- fa levéltetű kártételét vesszük észre, akkor még sürgetőbb a beavatkozás. A meggyfákhoz hasonlóan a szilvafákat is per­metezhetjük Unifosz 50 EC- vel és Zolone 35 EC-vel. A piacokon idén nagyon magas barackárak várhatók, ezért akinek van barackfája, és a fagykára sem volt jelentős, annak feltétlenül érdemes lesz mindent megtennie a növé­nyek megóvásának érdekében. Az ó'szibarackfákat mostan­ság csak a tafrinás levélfodro- sodás fertőzésének a veszélye fenyegeti, amely ellen jól al­kalmazható az Orthocid 50 WP 0,2 százalékos töménységben. A kajszibarackfáknál a cse­resznyéhez és a meggyhez ha­sonlóan a moníliafertőzés ve­szélye a legnagyobb, amely ellen a korábban említett (cse­resznye, meggy) növényvédő szereket használhatjuk ugyan­olyan töménységben. A szamócaültetvények zö­me még nem jutott túl a fehér- bimbós állapoton, így a véde­kezés leginkább a szamóca- eszelény kártételének megaka­dályozására irányul. Alkalmaz­ható készítmény a Ditrifon 50 WP 0,2 százalékos töménysé­gű oldata, valamint az Unitron 40 EC hasonló töménységben. A bogyós gyümölcsűek kö­zül a málnánál találkozhatunk a legtöbb kártevővel, melyek közül a legfőbb problémaforrás a kis málnabogár lehel. Az elle­ne való védekezést észlelésekor azonnal el kell kezdeni. Alkal­mazható a triklórfon hatóanya­gú Unitron 40 EC 0,2 százalékos töménységben, ez a szer egyút­tal a bimbólikásztó, valamint a bronzbogár ellen is hatásos. Ezt a permetezést feltétlenül érdemes kombinálnunk a vesszőfoltos­ságok elleni permetezéssel, erre a célra az Ortho-Phaltán 0,3 szá­zalékos nagyon jó, mert a kez­deti állapotban lévő szürkerot­hadás ellen is hatékony. A szőlőtőkéket, rügyfakadást követően a különféle kártevők ellen kell a legjobban óvnunk. Az áttelelő szőlőilonca hernyói a fiatal leveleket rágják, használ­hatunk Zolone 35 EC-t (0,2 szá­zalékos töménységben), az eset­leges atkafertőzés esetén Nis- surun 10 WP-vel kombinálva. A veteményeskertekben nagy károkat okozhat a lótücsök, észlelésekor a fertőzött terüle­ten szórjunk 10-30 grammot négyzetméterenként a talajra az Arvalin elnevezésű készít­ményből. A burgonya ültetése és a paradicsom palántázása előtt is érdemes a talajt átvizs­gálni, ha cserebogárpajort, bársonylégylárvát vagy drót­férget találunk, a talajt fertőt­lenítsük Diazinon 5 G-vel vagy Basudin 5 G-vel, mindkettőből elegendő 35 dekagramm 100 négyzetméterre. A hagymafé­léknél kezdjük meg a pero- noszpóra elleni védekezést, nyugodtan alkalmazhatjuk a Cineb 80-at 0,4 százalékos tö­ménységben. Ha az uborkát még nem ve­tettük el, akkor fordítsunk nagy gondot a vetőmag csávázására, hiszen azzal sok betegségnek elejét vehetjük. Erre a célra al­kalmas készítmény a Buvicid K, a vetőmag minden kilogramm­jához elegendő ebből a készít­ményből 2 gramm. Házi körül­mények között úgy végezzük el ezt a munkát, hogy a szüksé­ges szermennyiséget mintegy 30 milliliter vízben oldjuk fel, és a magokat azzal kezeljük. A palántadőlés kórokozói és a ta­lajlakó kártevők ellen az ubor­ka vetése előtt is fertőtleníteni kell a talajt a korábban már em­lített készítmények közül vala­melyikkel. Vetést követően, de még kelés előtt célszerű a csírá­záskori megbetegedések és a palántadőlés kórokozói ellen védekeznünk. A beöntözéssel egy időben is elvégezhetjük, például Chinoin-fundazol 50 WP és a Dithane M-45 kombi­nációjával. Mindkét szert 1 százalékos töménységűre hí­gítsuk. Agrár­tárgyalások MTI Együttműködési jegy­zőkönyvet írt alá szerdán Budapesten Nedeljko Si- povac, a Jugoszláv Szövet­ségi Köztársaság szövetsé­gi mezőgazdasági minisz­tere és Nagy Frigyes föld­művelésügyi miniszter. A megállapodással a két fél segíteni kívánja a ma- gyar-jugoszláv, azon be­lül is kiemelten határ merí­ti területek mezőgazdasági és élelmiszeripari együtt­működését. Tárgyalásaik eredmé­nyéről a miniszterek közös sajtótájékoztatón számol­tak be az újságíróknak. Konkrét kapcsolatépítésre látnak lehetőséget az állat- és növényegészségügy­ben, továbbá a cukorrépa- és napraforgó-feldolgozás­ban, a növénynemesítés­ben és a fehérje tartalmú ab­raktakarmányok feldolgo­zásában és termesztésében. A jugoszláv mezőgaz­dasági tárca vezetője kitért arra, hogy kormánya sze­retné a kétoldalú mező- gazdasági és élelmiszer- ipari kapcsolatokat a '90- es évek előtti színvonalra emelni Ezért fokozottan szeretnének együttműköd­ni a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar képvi­selőivel. Nagy Frigyes egyetértett kollégájával abban, hogy e területen a kétoldalú kapcsolatok még sok le­hetőséget rejtenek maguk­ban, miután a Jugoszlávi­át sújtó embargós intézke­dések nem vonatkoznak sem a mezőgazdaságra, sem az élelmiszeriparra. A gazdasági együttműködés kihathat a politikai kap­csolatok élénkülésére is. A magyar fél átadja majd mezőgazdasági privatizá­ciós tapasztalatait is. Nagy Frigyes külön jelezte, hogy nekünk több mező- gazdasági és élelmiszer- ipari cikket kellene vásá­rolni Jugoszláviától, mivel ott csak így lehet több ma­gyar árut elhelyezni. A múlt évben ugyanis mint­egy 50 millió dolláros volt e területen a magyar ex­port az előző évi 40 mil­lió dollárhoz viszonyítva. Ugyanakkor a Jugoszlávi­ából származó import 6 millió dollárra esett vissza az 1996-os 7 millió dollár­ral szemben. Minőség MTI ___ Az élelmiszer-forgalma­zást, illetve az ehhez kap­csolódó ellenőrzési rend­szert az Európai Unió elő­írásaihoz kell igazítani, ezért az elkövetkező négy­öt év alatt fejleszteni szüksé­ges az ellenőrző szérvek esz- közparkját - hangsúlyozta Benedek Fülöp az élelmi­szer-minőségellenőrzésről szerdán megkezdődött két­napos szolnoki konferenci­án. Az államtitkár elmondta, hogy a magyar élelmiszer- gazdaság termelékenység­ben, műszaki színvonalban elmarad az uniós tagorszá­gokétól, és a mezőgazdasági piacszabályozásunk sem egyezik meg azokéval.

Next

/
Oldalképek
Tartalom