Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-25 / 97. szám

1998. április 25., szombat Világkrónika Több óvatos kísérlet után Cáfolják Kohl megbuktatásának tervét A kormányzó német keresztény pártok vezetői pénteken rendkívüli válságtanácskozáson igyekeztek rendezni belső vitáikat, és cáfolták, hogy kísérletek történtek vol­na Helmut Kohl kancellárnak, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének megbuktatására. Dalmay Árpád (Új Kelet) A külföldön boldogulni szándékozó kárpátaljai előtt három probléma merül fel: hogyan jusson munkához, hogy kapja meg a fizetését, és miként vigye haza a pénzt. Bármennyire is meglepő, az utóbbi talán a legnehezebb. Erről a sokakat érintő kér­désről írt nemrég a Szribna Zemlja Feszt ungvári újság Korunk kalózai című cikké­ben. Az újságíró az orosz- országi és csehországi mun­kavállalók kálváriáját mutat­ja be. Megállapítja, hogy az Oroszországból Kárpátaljára hazatérő vendégmunkások több mint 90 százalékát tá­madás éri a „reket” részéről. Ne keresse a kedves olvasó ezt a szót a szótárakban, nem­igen találja meg. Kalózko­dást, útonállást, rablást je­lent, s egyúttal a kiszolgál­tatott ember megaláztatását is. A kárpátaljai általában fa- kitermelésre vállalkozik Oro­szországban. Hogy hányán pusztulnak el vagy válnak nyomorékká az embertelen körülmények között, arról most ne szóljunk, mint ahogy arról sem, hány embert csap­nak be, semmiznek ki a „mun­kaközvetítők”. A kárpátalja­iak általában az ígért összeg tizedével indulnak haza, de ez is többszöröse az otthon dolgozók fizetésének. Út­közben „hiénák” hada várja őket, sokszor már pár kilomé­terre a településtől, ahol dol­goztak, de leginkább a pálya­udvarokon, főleg Moszkvá­ban, mert a fővárost nem ke­rülhetik el hazatértükben. Ezeket a „hiénákat” - némi baksis ellenében - informá­torok serege tájékoztatja, kezdve az áldozatok bérét számfejtő könyvelőtől és kifizető pénztárostól a vas­úti kasszíron át az igazoltató rendőrökig. Indulás előtt ko­paszra nyírt, bőrdzsekis ve­rőlegények lepik el a vona­tokat: jól tudják, hová szól a kárpátaljaiak jegye. Egy-egy vendégmunkásbrigádból né­hány perc alatt 7-8 ezer dol­lárt vernek ki. S teszik ezt teljesen büntetlenül, hisz az utastársak nem mernek a sze­rencsétlenek védelmére kel­ni, a rendőrség pedig az ilyen akciók idején sietve távozik a helyszínről. Per­sze, mint a szerző írja, nekik is megéri, hisz a rendőrök „tisztességes” százalékot kapnak a zsákmányból. A szerencsétlen munkások megpróbálnak mindenféle cselhez folyamodni, az el­lenállás ugyanis az életükbe kerülne. Ilyen például, hogy valamelyik, fiatal társuk di­áknak adja ki magát, tiszta ruhában utazik, egyetlen sporttáskával, abban rejti el a brigád pénzét. Az ilyen „diákot” a rablók vagy sétál­ni küldik az akció idejére, vagy egyszerűen kitessékelik táskástul a fülkéből. A másik módszer ennek az ellenke­zője: hazautazás előtt az egyik munkás napokig nem borotválkozik, nem mosak- szik, rongyos, piszkos ruhá­ban utazik, koldustarisznyá­jában viszi az ételmaradék alatt a pénzt. Aztán az is be­vált módszer — egyelőre —, hogy a fizetést műanyag zacs­kóba rejtve boltban vásárolt uborkakonzervbe dugják, majd az üveg fedelét ak­kurátusán visszazárják. Valamivel európaibb a csehországi „reket”, ott per­sze nem csehek vagy szlová­kok az útonállók, hanem oro­szok és ukránok, bár, mint a szerző állítja, az utóbbi idő­ben a cseh rendőrök sem ve­tik meg a pénzszerzésnek ezt a módját: a „vámszedők” az esetek többségében megelég­szenek fejenként 20-30 dol­lárral. Az országutakon leszo­rított mikrobuszokban utazó vendégmunkások nem úsz- szák meg ennyivel: ők 100 dollárt vagy keresetük 10 százalékát fizetik ki. Olykor már-már komikus esetek is előfordulnak. Prága egyik te­rén, ahol az ukrán munka­erőpiac van, megjelenik 10- 12 bandita, s hangszóróval bejelenti például, hogy min­denki adjon be 30 dollárt. S a két-háromszáz ukrán vendég- munkás engedelmesen fizet, meg sem próbál ellenkezni. Persze Csehországban sem rózsás a helyzet. A múlt év­ben húsz kárpátaljai halt meg ott, többségük gyilkosság ál­dozata lett. A szegény ukránt - s nem csupán a kárpátaljait, hiszen keleti szomszédunkból meg­lehetősen sokan próbálják megkeresni Csehországban mindennapi kenyerüket - , nemcsak a saját hazai maffiá­ja nyomorgatja. A cseheknek is kezd elegük lenni az ukrán „invázióból”. Egyes étterme­ken, elegánsabb üzleteken már ilyen kiírások jelennek meg: „Ukránokat nem szol­gálunk ki”. De kiírás nélkül sem engedik be oda az ukrá­nokat, akiket megismerni nagy szatyraikról, ízléstelen, olcsó öltözékükről, hangos­kodásukról, elhanyagolt kül­sejükről, na meg arról, hogy amikor villamosra szállnak, képtelenek sorba állni - pa­naszolja a cikk szerzője. A pályaudvarokon külön pénz­tárakat nyitottak számukra, hogy tolakodásukkal ne okoz­zanak kellemetlenséget a bé­kés cseh polgárnak. Még szerencse, hogy a Magyarországon az itt-ott le­gálisan vagy illegálisan dol­gozó kárpátaljaiaknak nem kell ilyen kálváriát járniuk, ha haza akarják vinni kerese­tüket a családjuknak. Csak remélni tudjuk, hogy így is marad a helyzet! MTI _________________ A népszerűségéből hóna­pok óta fokozatosan veszítő Kereszténydemokrata Unió és testvérpártja, a bajor Ke­resztényszociális Unió (CSU) az elmúlt hetekben sokat ár­tott saját magának azzal, hogy a nyilvánosság előtt éles vitát folytatott a politi­kai elképzelésekről csakúgy, mint egyes vezető szemé­lyekről. A CSU durva jelzőkel illet­te Wolfgang Scháublét, Kohl kiszemelt utódját, aki egy távlati pártprogram része­ként, a környezetvédelmi szempontok érvényesítése ér­dekében az energiafogyasz­tás megdrágítását javasolta. A vita odáig fajult, hogy a bajor párt egyes vezetői nyíl­tan megkérdőjelezték a két párt bonni közös parlamenti frakcióját vezető Schäuble alkalmasságát a majdani eset­M77______________________ Ko vács László kizárólag a NATO-csatlakozás kérdé­seiről beszélgetett a francia nyelvű lap munkatársával, Sabine Verhesttel. Belgium­ban most zajlik a csatlakozá­si jegyzőkönyvek ratifikálá­sának folyamata, és ennek gördülékenyebbé tétele érde­kében az ország vezetése par­lamenti felszólalásra kérte fel a három meghívott ország külügyminiszterét. Kovács László ennek a hét elején tett eleget. A miniszter az interjúban megismételte azt az érvelé­sét, hogy Magyarország nem konkrét katonai fenyegeté­sek érzete miatt kívánja a NATO tagságát, hanem a biz­Szerbiai népszavazás MTI______________ A hivatalos adatok szerint a Szerbiához tartozó, albán többségű Koszovó tartomány­ban is benyomást keltő volt a részvételi arány: Pristinában, a tartományi központban 39, Prizrenben 32, Djakovicéban 25, Gnjilanéban 68, Kosovs- ka Kamenicában 74, Obilic- ben pedig 59,3 százalékos volt a részvételi arány. A Rodic által ismereteit adatok szerint a Vajdaságban is magas volt a részvételi arány: Szabadkán a választó- polgárok 69, újvidéken pedig 60,4 százaléka járult az urnák­hoz. leges kancellári posztra. A CDU-ban többen a frakció- vezető védelmére siettek, s egyúttal szorgalmazták: mie­lőbb meg kell határozni, hogy Kohl mikor mond le pártelnö­ki posztjáról Schäuble javá­ra. Mint utólag Kohl is meg­erősítette, a két párt közös frakciójának hét elején tar­tott ülésén éles, személyes­kedő vita alakult ki Schäuble és Waigel pénzügyminiszter, a CSU elnöke között. Szemtanúk szerint a kan­cellár mindvégig hallgatott és nem vedte védelmébe az általa kívánatos utódnak mondott frakcióvezetőt. Több lap is úgy értesült, hogy az elmúlt hetekben több óvatos kísérlet történt Kohl esetle­ges leváltásának előkészí­tésére. Az alsó-szászországi tarto­mányi választás márciusi el­vesztése után a most vasárnapi tonsági környezetben észlel­hető kiszámíthatatlanságok elleni védekezés gyanánt. Budapest emellett hozzá kí­ván járulni a térség stabilitá­sához. A politikai és gazdasági át­alakulást élő régió tipikus kockázati tényezői között említette Kovács László a szociális feszültségek nyo­mán kialakulni tudó népsze- rűséghajhászást vagy szél­sőségességet. Emlékeztetett arra, hogy a gazdasági és szo­ciális gondok Albániában polgárháborús körülménye­ket teremtettek. Ez a térség más országaiban is megtör­ténhet - intett Kovács Lász­ló. A nacionalizmus szintén biztonsági kockázatokat hor­doz magában. Ez a jelenség MTI A duma harmadszori nekifu­tásra pénteken megszavazta Szergej Kirijenko miniszterel­nöki jelölését, pontosabban megakadályozta saját feloszla­tását. Jelcin elnök 36 éves jelölt­jének elfogadtatását elsősorban az orosz törvényhozás alsóhá­zának „önvédelmi reflexe” tet­te lehetővé - a harmadszori „nem” egyet jelentette volna a duma feloszlatásával -, illetve az, hogy Kirijenkóról titkos szavazás döntött, s így a kom­munista frakció több képvi­selője is, pártja tilalma ellené­re az ügyvezető kormányfőre szavazott. szász-anhalti tartományi vá­lasztáson is minden jel szerint súlyos vereség vár a CDU-ra. A közvélemény-kutatások szerint a lakosság és ezen be­lül a CDU-választók körében Schäuble sokkal népszerűbb, mint az országot majdnem 16 éve kormányzó kancellár. A keresztény pártokhoz közelálló lapok - Die Welt, Bild - értesülése szerint a CDU-ban több csoport igye­kezett már megnyerni a párt valamely tekintélyes politi­kusát, hogy a vasárnapi szász- anhalti vereség után kérje meg Kohlt: adja át a helyét Schaublénak, akivel a párt­nak sokkal nagyobb esélye lenne a szeptemberi országos választás megnyerésére. A CDU és a CSU legfőbb vezetőinek tanácskozása után a főtitkárok „minden alapot nélkülözőnek” és „kalandor- ságnak” minősítették a Kohl esetleges menesztéséről szóló híreket. Közölték, hogy a két párt vezetői egyetértésre jutot­tak a fő tartalmi kérdésekben és közös programot dolgoznak ki a választásokra. esetenként nemzetiségek kö­zötti feszültséget okozhat, amely azután államok közöt­ti konfliktussá is fejlődhet - magyarázta a magyar külügy­miniszter. A NATO-csatlakozás arra készteti Magyarországot, hogy még érzékenyebben fi­gyeljen arra: ne ingerelje szomszédait. Magyarország nem akar változtatni stílusán vagy hangvételén szomszé­daival szemben a csatlakozás következtében — szögezte le Kovács László. Budapest minden erejével azon van, hogy megakadá­lyozzon egy újabb megosz­tottságot a térségben. Az or­szág segíteni tud és kíván az euroatlanti integráció útját járó szomszédainak a felké­szülésben. Még intenzívebbé kell tenni a kétoldalú kapcso­latokat, és még aktívabban bekapcsolódni a regionális együttműködési folyamatok­ba is - hangoztatta Kovács László a vezető belga lapok közé tartozó La Libre Bel- gique-nek. Kirijenkóra pénteken 251 -en adták voksukat, 25-en ellene szavaztak. A többséghez 226 mandátumra volt szükség. A képviselők összesen 317 sza­vazólapot vettek fel, de a sza­vazóurnákba csak 276 érvé­nyes szavazat került. Az Állami Duma 450 tagú, de jelenleg csak 445 képviselői hely van betöltve, s több hon­atya beteg, illetve nem tartóz­kodik Moszkvában. A pénteki ülés megnyitásakor 398 kép­viselő volt jelen az ülésterem­ben. Kirijenko az első szavazá­si körben, április 10-én 143 sza­vazatot kapott, majd az egy hét­tel később, április 17-én meg­tartott, már nyílt voksoláson mindössze 115 mandátumot. Ülésezett a Fórum Szöllősy Tibor ______ Re ndkívüli ülést tartott Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóru­mának vezető testületé. Az 1994-ben létrejött megyei szervezethez tartozó érdek- védelmi szövetségek - a Beregvidéki Magyar Kul­turális Szövetség, az Ung- vidéki Magyar Szövetség, a Técsői Magyar Kulturá­lis Szövetség -, valamint a munkácsi, ugocsai és felső- Tisza-vidéki magyarság képviselői vettek részt a tanácskozáson. Az ülésen jelen volt Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demok­rata Szövetség elnöke, Hor­váth Sándor, a Magyar Ér­telmiségiek Kárpátaljai Közösségének társelnöke és Revák István, a Bereg­szászi Járási T anács nemrég megválasztott alelnöke is. Kincs Gábor, a Fórum elnöke elemezte a közel­múltban végzett munkát, rámutatott azokra a szerve­zési hibákra és mulasztá­sokra, amelyek részben közrejátszottak a márciusi választások kimenetelé­ben. Vitaindítóként a je­lenlévők figyelmébe aján­lotta a Fórum struktúrájá­nak átalakítására kidolgo­zott javaslatokat, amelyek lényege az, hogy az eddigi laza kapcsolatrendszer he­lyett centralizált irányítást kell bevezetni. A résztve­vők véleménye szerint a Fórumnak függetlenített elnökre van szüksége. Ja­vasolták továbbá, hogy változtassák a szervezel nevét Kárpátaljai Magyar Fórumra. Ä megújított Fó­rum továbbra is az UMDSZ tagszervezete marad. A hozzászólók elmond­ták, hogy addig nem vár­ható áttörés a Fórum mun­kájában, amíg nem lesz sa­ját sajtószerve, nem lesz a KMKSZ-ből kivált szerve­zeteket, elsősorban a kárpá­taljai magyar értelmiséget és a városokban élő ma­gyarságot tömörítő szövet­ség tevékenysége kellően ismertté az anyaországban, továbbá az erdélyi, a felvi­déki, a délvidéki és a nyu­gati magyarság körében. A szövetségnek szilárd gaz­dasági-anyagi pillérekre kell támaszkodnia, csak így képes magasabb szint­re emelni eddigi munkáját. Az ülés résztvevői úgy határoztak, hogy május utolsó harmadában köz­gyűlést tartanak. Áruforgalom Új Kelet-információ Az ukrán DINAU hírügy­nökség azt jelentette, hogy az utóbbi öt évben majd­nem háromszorosára nőtt a magyar-ukrán áruforga­lom, amely a múlt évben 567,4 millió dollár volt. Anatolij Kolosz, Ukrajna budapesti kereskedelmi és gazdasági kirendeltségé­nek vezetője a hírügynök­ség tudósítójának elmond­ta, hogy 1997-ben hazája 109 új termékfajtát expor­tált Magyarországra, köz­tük mozdonyokat és vasúti kocsikat, motorokat és tur­binákat, fehérneműt, sző­nyeget, almát, körtét. V endégmunkás-kálvár ia Kárpátalján mindig is nagy volt a munkaerő-feles­leg. A századelőn az Amerikába „kitántorgók” jelentős része onnan indult útnak, de sokan keresték boldogulásukat belgiumi szénbányákban is. Ez a vándorélet inkább a ruszinokra volt jellemző, a ma­gyarság jobban kötődött szülőföldjéhez. Nem sokat javult a helyzet a második világháború után sem, ami­kor tízezrével jelentek meg új telepesek a Kárpáto­kon túlról, tovább rontva az őslakosság munkához jutásának esélyeit. Divat is volt évtizedekig, s még ma is az, hogy sokan Oroszországba jártak, illetve járnak dolgozni, főleg építkezésekre, fakitermelésre. Amióta Oroszország már külföldnek számít, nehe­zebb ott munkát vállalniuk, de mert Kárpátalján min­den elképzelhetőt felülmúló a munkanélküliség, a kényszer vándorbotot ad az emberek, különösen a hegyvidéken élők kezébe. Az ukrán lakosság köré­ben a hagyományos Oroszország és a szláv rokon Csehország a népszerű, míg a magyarok inkább ná­lunk keresnek munkát. Az elszigeteltség nem probléma N ATO-tagországok illetékesei szerint csak közvetlen ka­tonai konfliktusra való készülődés esetén lenne problé­ma az, hogy Magyarország földrajzilag elszigetelt a szö­vetség többi államától - mondta Kovács László külügy­miniszter a La Libre Belgique című belga napilapnak. Erről azonban ma nincs szó - tette hozzá. A nyugatiak meglátása szerint bizonyíték a problémamentességre az, hogy Magyarország maradéktalanul részt tud venni a boszniai nemzetközi akcióban. Kirijenko a míniszterelnökjelölt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom