Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-23 / 95. szám
Falujáró 1998. április 23., csütörtök Mérk és Vállaj, a lassan egymásba csúszó két község mind- ig is különbözött a környék falvailól. A takaros házak, az igyekvő, iparkodó, igényes lakosság szebbé, jobbá tette a települést. Az évek során átépült a község, de az újabb utcákban is jellegzetesek a soros és keresztcsűrös elrendezésű szalagtelkek. Valamikorhatal- mas udvarokra építkeztek, s a portán jutott hely az újabb generációnak is. Volt közös tanácsa is a két községnek, s noha különváltak, mégis együtt dolgoznak, és tervezik a jövőt. Azt mondják, ha kihirdetnék, térjenek haza a két falu lakói szülőhelyükre, akkor annyian elmennének Mérkről Vállajra, illetve Vállajról Mérkre, hogy rendőrökre lenne szükség a közlekedés levezetéséhez. Gyakori, hogy egymás között házasodnak a vállajiak és a mérkiek. A település neve a XIII. században fordul elő először az Árpád-kori okmánytárban. A Nyírség keleti lejtőjén korán megtelepült falu első birtokosát Miklósnak hívták, de 1300-ban az Ákos-nem- zetségbeli István adományozta leányának a területet. A családtól azonban tizennyolc évvel később hűtlenségre hivatkozva I. Károly elvette a földet. Ekkor a Gut- Keled nemzelségbeli Bátori Jánosnak adták a területet, amely ettől fogva az ecsedi uradalomhoz tartozott. A XVII. században az erdélyi fejedelmek uralták, II. Rákóczi Ferenc halála után Júlia leánya hozományul vitte az Aspremont gróffal kötött házasságba, így a szabadság- harc leverése után sem vették el. Károlyi Sándor gróf megvásárolta tőlük, s a hajdani református magyarok és görög katolikus oroszok lakta községbe a Károlyi család 1773 körül sváb lakosokat telepített a szomszédos községekből és német területről. A fejlődés mellett tette le a voksot Mérk község lakossága. A képviselő-testület talán egy percig sem gondolkozott azon. hogy mire költsék a pénzüket, amikor felmerült az iskolaépület létrehozásának gondolata. Azelőtt három különböző helyen tanítottak a pedagógusok, és szükség esetén az udvari mellékhelyiségbe járhattak a gyerekek. Valamennyien megelégelték az áldatlan állapotot, és 1990-ben elkezdték a beruházást, kibővítették, és új, modern eszközökkel szerelték fel a község oktatási intézményét, azóta Mérk büszkesége az iskola. Természetesen nem csak a külső jegyek miatt, hiszen az oktatás színvonala és eredményessége talán még azt is túlszárnyalja. Tizenhat tanteremben tanulhatnak a gyerekek, a huszonnégy fős nyelvi labort (jobb oldali középső kép) megirigyelné bármelyik középiskola. A nyelvet csoportbontásban oktatják, külön készülnek fel a kezdők és a haladók, s már a hannadik osztálytól tanulhatják a nebulók az idegen nyelvet. A modem berendezés alkalmas arra is, hogy a pedagógus minden gyerekkel kii- lön-külön foglalkozzon, és ellenőrizze haladását. A nyelvi labor felnőttképzésre is alkalmas lenne. Kaluha János iskolaigazgató szerint, ha egy cég munkatársait kellene felkészíteni, örömmel elvállalnák, hiszen az ehhez szükséges szakemberrel és eszközzel is rendelkeznek. Az iskolai tornatermet is kiadják a község felnőttéinek, akik szívesen sportolnak, edzenek a kellemes környezetben. A testnevelés szakos iskolaigazgató és a gyerekek még nem felejtették el, milyen volt terem hiányában az udvaron órát tartani. A számítógéppark is alkalmas felnőttoktatásra. Az informatikai szaktanterem kialakításában Mérk lakosságának is nagy része volt, az önkonnányzat az iskolával közösen bátyus bált rendezett, s a bevételt megduplázta a képviselő-testület. A pedagógusok a zenei oktatásról sem feledkeztek el, évek óta a mátészalkai zeneiskola tanárai tartanak furulya- és zongoraoktatást az intézményben. A szülők kérésére német nyelvet tanulnak a gyerekek. A mostani nagyapák és nagymamák mesélik, hogy kora gyenuekkoruk- ban, amíg nem kerültek ki az utcára, nem is beszéltek magyarul, a családban, egymás között sváb nyelven kommunikáltak. A középkorú mérkiek már nem ismerik őseik nyelvét, de örülnek, ha gyermekeik németül tanulnak. Az iskola még az előző ciklusban készült el, de a hitelek visszafizetése már a következő testületre várt. Kárpáti István polgármester (a képen) következetes munkával irányította az önkormányzat munkáját. Kezdetben havi egymillió forint kamatot kellett fizetniük, azonban már jelentősen csökken az adósság nagysága, a tervek szerint az év végére kiegyenlítik a tartozást.- Sajnos, látványos dolgokat ebben a ciklusban nem lehetett felmutatni - foglalja össze gondjaikat, elképzeléseiket. - Elsősorban az adósság rendezésére koncentráltunk, de az egyre csökkenő teher engedi, hogy az elmaradt karbantartásokat pótoljuk. A felszabadult pénzekkel felújítjuk önkormányzati épületeinket. Az egészségügyi létesítményeket (a bal alsó képen a szociális otthon) hamarosan egymás közelében telepítjük le. A régi iskola egyik épületében gyógyszertárat rendezünk be, a körzeti orvosi rendelő, a minilabor és a most készülő anya-gyermekvédő központ is itt lesz. A környező településekkel közösen a szennyvízhálózat kialakítását tervezzük. A pályázatot Nagyecsed gesztorságával, Fá- biánháza, Mérk, Vállaj és Ti- borszállás részvételével készítettük el. Természetesen lenne igény kövesút, járda építésére is, azonban a földes utcáink annyira keskenyek, hogy a szennyvízhálózat csövét az utca közepén kell majd elhelyezni. Ha előtte elkészül a szilárd burkolatú út, azt feltétlenül fel kellene tömi. Ennek azonban nem lenne értelme, ezért is szeretnék, ha lehet, egy kicsit kitolni az útépítés idejét. A község éves költségvetése 119 millió forint, tizenkétmillió forintos forráshiánnyal. Az idén harmadik alkalommal pályáznak az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került települések sorába. Sajnos a munkanélküliség a mérkieket is sújtja. A megyei munkaügyi központba huszonhat munkanélkülit jelentettek be, ezenkívül több mint százhúsz jö- vedelempótlós, huszonhat pályakezdő és húsz regisztrált munka- nélküli él a faluban. December 31 - éig további hatvanegy embernek szűnik meg a jogosan járó jövedelempótló támogatása. Számukra segélyt az önkormányzatnak kell adni, de azzal a feltétellel, ha munkál kapnak, visszafizetik a kapott pénzt Ha ez nem következik be, a hivatalnak lehetősége van arra, hogy jelzáloggal terhelje az állástalan minden vagyonát. Hajdan munkásbuszok jártak naponta Mérkről, Vállajról Mátészalkára és Nyírbátorba. Munkájuk volt az embereknek, s mióta nincs, úgy érzik, a világ végén élnek egy zsákban, melynek a legalján vannak. Kárpáti István szerint, ha ennek a zsáknak az alját kinyitnák, már kicsit könnyebb lenne az élet. Az egymás mellett élő két település vezetői azon fáradoznak, hogy minél előbb megnyissák a határt Vállajnál. Ez talán segítené a gazdasági és üzleti élet beindulását, fellendülését. A mérkiek a Nyírség és Szat- már peremvidékén élnek, mégis inkább szatmárinak vallják magukat. A polgármester szerint az óvodának (jobb oldali felső kép) és az iskolának jóval többet kell nyújtani a gyerekeknek, mint amit otthon kaphatnának a tanulók. Éppen ezért fordítanak nagy figyelmet az oktatásra, ami meg is hozza eredményét, hisz a megye számos középiskolájában megállják helyüket a mérki diákok. A szülők, ha erejük és pénzük engedi, továbbtanulásra sarkallják gyermekeiket. Sokszor még erőn felül is vállalják, csakhogy ne térjenek vissza a fiatalok, noha szeretnék, ha a környéken élnének, látnák unokáik nevelkedését, mégis amellett vannak, hogy maradjanak a városokban a fiatalok. A nagyobb településeken van remény az elhelyezkedésre, s még mindig jobb távoli városban a biztos megélhetés, mint bizonytalan élet a szülőföldön. Csaknem ezerrel kevesebben élnek a községben, mint 1960-ban. A polgármester Nagyecse Fábiánháza 1 \ Nyírbátor 1<3 íd-ü ? Tiborszállás W Márki / Bátorliqet ... j\J. / S ,,:y Valla;' ~-------' .......... Sv szerint félő, hogy a falvak szociális intézménnyé válnak, s nem maradnak mások, mint az idősek, néhány gyerek és egykét „őrült”, aki kiszolgálja az itt élőket. Szabó Sándorné óvodavezető 115 gyerek óvó nénije. Elsősorban a tevékenységet a középpontba helyező, differenciált nevelésre fektetik a hangsúlyt. A tíz óvodapedagógus munkáját megkönnyíti, hogy valamennyien a faluban élnek, nemcsak ismerik a gyerekek szüleit, de legtöbbjüket nevelték, tanították is óvodás korukban. Hangsúlyozzák, hogy az alapvető készségek, képességek kialakítását már a kisdedóvóban el kell kezdeni. Szoros együttműködésben dolgoznak az iskolával, az egy udvaron tevékenykedő pedagógusok látják tanítványaik előrehaladását, fejlődését. A tanulásra, a könnyebb élet elérésére sarkallják valamennyiüket, hogy akárhová kerüljenek a jövőben, soha ne szégyelljék, hogy mérkiek. A zsák legmélyén r i Az oldalt írta: kozma Iboha. a fotókat Lázár Zsolt készítette
