Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-20 / 92. szám
Kultúra 1998. április 20., hétfő Mesemusical Szálkán Egy modern széplélek önvallomásai Új Kelet-információ Bemutató volt péntek este a mátészalkai művelődési központban. A Mesevarázs kisszín- pad zsúfolt ház előtt mulatta be a Grimm-teslvérek örökzöld meséjének színpadi változatát. A Piroska és a farkas ezúttal zenés mesejáték formájában bűvölte el a közönséget. A darabot Hegyi Péter alkalmazta színpadra, a mesejáték szereplői a helyi iskolásokból kerültek ki, zenéjét szerezte Csányi Ottó, rendezte Tóth Tibor. Palotai István (Új Kelet) Ha valaki a XX. században kortárs mesterek tárlataira jár, már aligha meglephető. A művészeknek a megszokott-tói. a sematizmustól való görcsös elszakadni akarása mindig tartogat valami meglepőt. A terek szétfeszülnek, a kacatok műtárggyá avanzsálnak, és még szerencsésnek is mondhatod magad, ha belépvén egy-egy ilyen extravagáns „happeningre”, nem lódítanak nyakon egy vödör jéghideg lónyállal... Egy biztos: az általános kitörési irány előre (?), de legalábbis akármerre mutat, csak nem vissza, a múlt értékei felé... Mostanában azonban mintha kezdene ajég megtörni... Természete- sen nem a divatos szupematura- lizmus művészi tévelygéseire célzok, hanem arra, hogy a XXI. század hajnalán egyre több olyan alkotás születik, amelyik nem a virtuális valóság mániákus elemzésének szándékát tükrözi, hanem az esztétikum felmutatását! A műtörténészek, a műkrilikusok előre tudták és jelezték is ennek a tendenciának a bekövetkeztét, csak éppen azt nem tudta senki sem megjósolni, hogy ez melyik műtörténeti korra utal majd vissza, és hogy megjelenésében hogy is fog majd „kinézni”? Buhály József válaszolt erre a kérdésre. A titok feltárult, és a „varázsige” ismertté vált. így hangzik: SZINTÉZIS! A tárlat tenneibe lépve az első, ami ér - a döbbenet! Eltévedtünk volna? Vagy „műsorváltozás” történt, és egy klasszikus művészeti múzeum anyaga van a falakon? Reneszánsz és bar okk kép- fonnák, németalföldi kompozíciók, Rembrandt fény-árnyék viszonyai és a biedermayer korok leheletfinom ecsetkezelése hívogat, int kedvesen a képek felől: „Gyere közelebb, lesd ki titkaim minden kis rejtekét!” És amikor - örömmel eleget téve az invitálásnak- a képek elé lépsz, következik a második döbbenet: amit messziről látni véltél, az mind igaz - legalábbis esszenciájuk vonatkozásában -, viszont a művek... Nos, a művekről még csak azt sem lehet igazán megállapítani, hogy figurálisak-e vagy non- figuratívok? Tudniillik még ez az eleddig két „alapvető kérdés” sem feszül egymásnak a vásznakon, hanem szépséges harmóniá- kat teremtve - csodák csodájára- megfér egymással. Az ember csak szédül, ahogy lépeget, és képről képre haladván egyre inkább megérti Buhály Józsefei, aki- hála az égnek - fütyül a „stílus- egység” eddigi szent tehenére, aki lerázta magáról a XX. század „izmusainak” szabványosított kötelékeit, és úgy fest, ahogy apacsirta énekel kint a mezőkön: mindig tiszta szívéből! Buhály József 1945-ben született Nyírtasson. Középiskoláit Nyíregyházán végezte, majd Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát Szentiványi Lajos és Kokas Ignác tanítványaként. Az 1978- as évet a Művelődési Minisztérium ösztöndíjasaként a moszkvai Szurikov Akadémián töltötte. 1978-tól a szentendrei Régi Művésztelepen dolgozik, a Magyar Művészeti Alap és a Képző- és Iparművész Szövetség tagja. 1980—83-ig Derkovits-öszlön- díjas. 1988-ban három hónapig a polgármester meghívására a nyugat-németországi Reichel- sheimben alkot. 1975 óta jelentkezik tárlataival. Magyarországon Makón, Budapesten a Ferencvárosi Galériában, Hatvanban, Abádszalókon, Kecskeméten, Szentendrén, Veszprémben, Tápiószelén és Nyíregyházán - külföldön kétszer Bulgáriában, Baselban (Svájc), Knoxville- ban (USA), Gautingban (NSZK), Stockholmban (Svédország), Reichelsheimben (NSZK), majd ismét Baselban jelentkezik önálló kiállítással. Millió szállal kötődik szűkebb pátriájához, Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyéhez... ...Ahogy haladok képről képre, egyre jobban a művész szívébe látok! A művek romantikus, néhol már szinte valóban remb- randti megfogalmazásai, az aranysárga ellenfények, a mély tónusú árnyékok mégsem egy önmagával küzdő, belső lelki viharokkal terhes ember önvallomásai. Buhály minden kétséget kizáróan a szépség szerelmese! Finom ecsetkezelése, a színek struktúrája Tavaszi nyitány című alkotásán különös kedvességgel köszön a nézőre. Odébb az Elhagyott ház egy nagyon mélyről és őszintén feltörő vallomás az elszakíthatatlan gyökerekről - természtesen a lehető legmelegebb színekre hangolva... A „Remény II.” az élet díszletszerűségét sugallja, bátran vállalva a barokkos elemeket, mintha Lilla- dalokat hallanánk... Másutt a biedenneyer kor polgári szépségideálja szolgáltatja a keretet, hogy emlékezzék a múltra, de ha jobban megnézzük a művet, rádöbbenünk, hogy a résnyire lehúzott redőnyök mögött lévő enteriőr (szobabelső) csak a hangulat szülte asszociáció „terméke” - azaz a mi agyunkban született vízió, mert a kép leginkább nonfiguratívnak mondható. Ugyanilyen nézői reflexekre igényt tartó mű az ugyancsak nonfiguratív „Üzenet”, a szépség és a fény üzenete. Az egyik hatalmas méretű alkotásáról Dali tér- és színvilága tekint ránk, pontosabban ennek dialektikusán mai átlényegülése. Mindezt periig „csupán” egy archaizáló romlépcsővel és egy - az alkotásain általában megjelenő - arctalan kendős asszony ábrázolásával éri el, de káprázatosán szép fényorgiában. Tud azonban jéghideg is lenni! Vihar után című műve csodás acélszürke tónusok tárháza, már- már olyan, mint egy „műszaki relief’. Külön érdemes szólni a mindenütt jelen lévő szaggatott, áttört tereiről, ami - elvileg - a grafikusok kedvelt kifejezési fomnája, de Buhály József ezt is felvállalja, sőt permanensen alkalmazza a tér és fény ábrázolására egyaránt. Kompozíciói olyan mélységesen tudatosak, hogy az emberben felötlik a gondolat: vajon ezek az áttört terek nem valamiféle spekulatív szándékot takamak-e? Végül is lényegtelen. Bármilyen tudatos magyarázatot fűzne is hozzá a művész, az nem változtatna a tényen: ő ilyen, alkotásai pedig káprázatosak... Művészek a vadonban Új Kelet-információ Ma. április 20-án, hétfőn nyílik Lónyán az az alkotótábor, amelyet a Nyírségi Erdészeti Részvénytársaság szervezeti megyében élő és más területekről meghívott képzőművészek számára. Festők, szobrászok, iászobrászok, összesen tízen kaptak lehetőséget arra, hogy öt napig a varázslatos beregi táj környezetében készítsenek műveket. A lónyai vadászkastélyban kapnak helyet a művészek, akik számára a különlegesen szép, vadregényes erdők, rétek adnak ihletei műveikhez. A NYÍRERDO Rt. arról is gondoskodott, hogy a résztvevők megismerhessék Bereget, láthassák a népi építészet remekeit, a templomokat, a vadban gazdag erdőket, a tájat át- meg átszelő csatornákat, morotvákat. A lónyai alkotótábor az első a társaság életében. A kezdeményezés abból a meggondolásból született, hogy a NYÍR- ERDŐ Rt. lehetőségeihez képest mecénása legyen a művészeteknek, lehetőséget adjon a természetkedvelő alkotóknak arra, hogy igen szép és jó körülmények között nyugodtan hozhassák világra műveiket. Az idei tábor után a következő esztendőben a gúthi edészet területén gyűlnek majd össze a művészek. Az alkotótáborban résztvevők egy-egy, a helyszínen készült alkotással fejezik ki köszönetüket a vendéglátásért. Ezek a képek, szobrok, faragások képezik az alapját annak a tervezett galériának, amelyben az erdészeti részvénytársaság működési területének szépségeit és gazdagságát ilyen formában, művészi alkotások segítségével kívánja a látogatók elé tárni. Versmondók versenye Szamosi István Megvirradt, fölébredt a Föld címmel versmondóversenyl rendezett a költészet napja alkalmából a mátészalkai 138. Számú Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, valamint a Városi Művelődési Központ három korosztály részvételével: az általános iskola 5-6. és 7-8. osztályosainak, illetve középiskolásoknak. Összesen közel negyven versenyző indult a megmérettetésen, ahol egy verset megyénk- hez kötődő lírikustól, egyet pedig az 1848-49-i forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó művek közül kellett előadni. Az általános iskola 5-6. osztályosai közül első helyezést ért el Tóth Zoltán, a mátészalkai Képes Géza Általános Iskola tanulója, másodikat Gaál Ferenc, a csengeri Petőfi Sándor Általános Iskola diákja, míg a harmadik helyet megosztva kapta Szászi Beáta a Képes Géza Általános Iskolából és Bállá Erika a mátészalkai Széchenyi István Általános Iskolából. A zsűri a 7-8. osztályos korcsoportban első díjat nem adott ki, a második helyen Horváth Edit végzett a helyi Móricz Zsigmond Általános Iskolából, a harmadik helyezett pedig Andrási Anita, a mátészalkai Kossuth Lajos Általános Iskola tanulója lett. A középiskolások között első helyezést ért el Dömötör Johanna, második 1ettTu.kacsEdit, mindketten a szálkái Esze Tamás Gimnáziumból. Ebben a korosztályban egy különdíjat is kiadott a zsűri, ezt Gaál Tünde, a csengeri Andy Endre Gimnázium tanulója vehette át. Illetékes elvtárs Berki Antal (Új Kelet) Az idén lesz hanninc esztendeje, hogy megkapta diplomáját: a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Sokoldalú művész. Filmszerepei mellett rendezett is, színházban, mozivásznon egyaránt. Első filmje, a Sose halunk meg nemcsak a közönség szeretetét nyerte el, de a kritikusok is felsőfokon emlékeztek meg róla. A filmet jelölték a legjobb külföldi alkotásnak járó Oscar-díjra is. Koltai Róbertét Kisvárdán kérdeztük színházról, filmről és az elmaradhatatlan Illetékes elvtársról.- Nem is tudom, hogy ma minek kéne nevezni ezt a minden lében kanál, mindenhez és semmihez sem értő kétbalkezes figurát. Az biztos, hogy mostani rend- szerváltásos korunkban is van belőle jócskán. Volt egy időszak, amikor szüneteltettem Illetékes elvtárs működését, de aztán úgy hozta a sors, hogy a figura önálló életre kelt, és nekem, ha tetszik, ha nem, együtt kell élnem vele. Akkoriban hagytam abba kicsit jelképként is, amikor Kádár János visszavonult, és az első szabadon választott kormány idejében — szintén jelképesnek nevezhető módon — tértem vissza vele a színpadra.- Mennyiben változott meg Illetékes elvtárs az évek során?- A leglényegesebb változás az, hogy magamra maradtam. Nincs mellettem a színpadon kérdező, de sajnos a problémák ugyanazok, mint annak előtte, legföljebb annyi a különbség, hogy mostanra minden pártban lett egy ilyen főokos.- Ón évtizedekig volt Kaposvárott...- Sok mindent köszönhetek a Csiky Gergely Színház társulatának. Elsősorban azt, hogy abban a színházban lettem igazán érett színésszé, és azt is, hogy az ország kaposvári teljesítményem alapján ismert meg. Huszonöt év alatt nagyon sok szerepet játszottam el, és kaposvári színészként fedeztek fel a filmesek is.- Hogyan lett filmrendező?- Nem hiszem, hogy filmrendező lettem, tanult szakmám szerint színész vagyok, és annak is tartom magam. Ha az ember sokáig mozog egy közegben, akarva-akaratlanul is megtanulja a szakmai fogásokat. Csak annyiban változott meg a helyzetem, hogy a Sose halunk meg forgatásán nojnesak a kamera előtt, de a kamera mögött is feltűntem.- Es a miniszter félrelép?- Kern Andrással jegyezzük a filmet. Mindketten játsszunk benne, és rendezőként is közösen dolgoztunk.- Miért nem nevezték a fesztiválra?- Minek? Nálunk még ma sincs igazán becsülete az úgynevezett közönségfilmeknek. A szakmai megbecsülést még mindig a lilaködös művészfilmek nyerik el. Senkit sem zavarva, hogy a kutya sem nézi meg őket.- Gyerekkorában sokat focizott...- Ma is szeretem a futballt, még azzal együtt is, hogy azok a legendás focisták, akik az én időmben kergették a labdát, régen visszavonultak, vagy már csak a mennyei válogatottban focizhatnak. Nem vagyok már mai gyerek, kevesebbet mozgok, mint valamikor, meg az az igazság, időm sem nagyon van arra, hogy időnként leáll- jak kapura rugdosni. — Nem hiányzik Kaposvár?- Változnak az idők, és benne természetesen változik az ember is. Kaposvár jelenti a fiatalságomat, a barátaimat és azt, hogy ott tanultam szakmám alapjait, ott ismert meg a közönség, de hát tovább kell lépni. Az a társulat ma már amúgy sem létezik. Szabadúszóként dolgozom, és amit akkor a Csiky Gergely Színház jelentett, azt jelenti most számomra mondjuk a Merlin Színház, vagy az, hogy időnként filmrendezőként megfordulhatok a filmgyár környékén.
