Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-02 / 78. szám

Falujáró 1998. április 2., csütörtök Megújult az iskola A község megújult általá­nos iskoláját tavaly adták át a nebulóknak. A szomszéd településről átjáró 10 gyer­mekkel együtt 107-en tanul­nak az iskolában, amely a Nyírség Iskolaszövetség tag­ja. A Petőfi Sándor Általános Iskolában a következő tan­év kezdetével bevezetik a Nemzeti Alaptantervet úgy, mint másutt is, az első és a hetedik osztályos tanulók részére. A helyi pedagógiai programot nemrégiben dol­gozták ki, jelenleg Polgár Ferencné pedagógiai szakér­tő ellenőrzi.- A Szabolcs tantervet adaptálva határoztuk meg a szaktárgyi követelményeket, és az abban megjelölt tan­könyvekből választottunk. Az iskola számítógépes tan­terme már most is működik. Jelenleg német nyelvet taní­tunk, illetve az oroszt is a mostani hetedik-nyolcadik osztályosoknak. Az iskola tornatermére is ráférne már egy felújítás, kevés az igazán jó tornaszer. Most készülnek a gyerekek Nyíregyházára, az április 25-én megrendezendő néptáncbemutatóra. Sok más kis faluhoz hasonlóan az is­kola könyvtára egyben a köz­ségi könyvtár is. _ Gyermekeink felvételi aránya jónak mondható - tá­jékoztatott Kovácsné Tóth Klára igazgatóhelyettes. - Ez annak köszönhető, hogy a tanulók reálisan látják felvé­teli esélyeiket, és olyan isko­lát választanak, ami a képes­ségeiknek megfelel, másrészt a középiskolák a fejkvóta miatt esetleg felvesznek olyan diákokat is, akik nem oda valók, őket később ki is szórják. A gyerekek 80 szá­zaléka szakmunkásképzőbe jelentkezik. Családi segítséggel A karfiol, a kelkáposzta és a fejes káposzta termesz­tésével foglalkozó Szilágyi Zsolt udvarán most is folya­matos a munka. A zöld­ségféléket szabadföldi kö­rülmények között termesz­ti, jelenleg az 50 méter hosszú, 12 méter széles fó­liájában dolgozik, amit paprika- és paradicsompa­lántával szeretne beültetni. A fóliasátrat faszerkezettel készítették, úgy, hogy a két réteg fólia között legyen 10 centiméternyi hőszi­getelő levegőréteg. Az ön­tözést csepegtető rend­szerrel oldja majd meg. Re­ményei szerint a fűtésre idén tavasszal már nem lesz szükség, jövőre fűrész­poros kályhát szeretne be­állítani.- A gépi munkákat szol­gáltatóktól igényeljük, de amit mi magunk is meg tu­dunk oldani, azért nem fize­tünk - mondja a gazda. - A fólia alatti területre 50 mázsa szerves trágyát szórtunk ki, és féregirtóval fertőtlenítettük a talajt. Tavaly kiváltottam az őstermelői igazolványt, adó­zási módnak az átalányadó­zást vállasztottam, amit idén módosítottam. A karfiolra szerződést kötöttem a Jakab és Társa Kft.-vei, akik 40 fo­rintért vásárolják majd fel a termést. Tavaly mintegy 200 mázsa karfiolom termett. Szántóföldi körülmények között öntöznünk sem feltét­lenül kell a fehérkarfiol-táb- lát, elég, ha minden évben jól megtrágyázzuk, és szép lesz a termésünk. Ahhoz, hogy a karfiol önmaga után ne kerül­hessen vissza négy évig ugyanarra a területre, jövőre már földet kell bérelnem, de ha jól alakul, akkor inkább vásárolok. Négyen dolgo­zunk a földeken, de ha kell, a család is besegít. Közmunkában szépül a község Nemrégiben Nyírkércsen jár­tunk, első utunk a polgármesteri hivatalba vezetett, ahol Csorna Tihomé polgármester asszonyt éppen munka közben zavartuk. Jöttek-mentek az emberek, min­denki őt kereste. Bokros teendői közepette is tudott ránk egy kis időt szakítani. A jövő reménységeivel, a gyer­mekekkel és a velük kapcsola­tos gyermekvédelmi támogatá­sokkal kezdte tájékoztatóját a község vezetője. Elmondta, hogy minden gyermek család­ban nevelkedhet a községben, ehhez minden lehetőség adott.- Az önkormányzat határoza­ta alapján azok a családok is megkapják a gyermekvédelmi támogatást, amelyek a törvény betűjét betartva nem lennének rá jogosultak, ez elsősorban arra szolgál, hogy a gyermekek ét­keztetését megoldják. Külön öröm számunkra, hogy az utób­bi időben négy fiú- és egy leány- gyermek született, hiszen koráb­ban sok olyan időszak volt, ami­kor egész évben nem jött ennyi csöppség a világra. A községnek 235 tizennyolc évesnél fiata­labb lakója van. A korosztályo­kat tekintve a másik hangsúlyos kérdést az idős, gyakran beteg emberek problémáinak a keze­lése jelenti. Szállást is adó idő­sek otthona működik települé­sünkön, amelyet a közeljövőben szeretnénk felújítani. Jelenleg csak hat személyt tudunk benne elhelyezni, tízre kívánjuk bőví­teni, a szükséges anyagiakat leg­alább részben pályázatos úton szeretnénk elnyerni. Számuk a 925 fős összlakossághoz képest nem olyan magas, mint más vi­dékeken, általában 180 és 200 között változik. A középkorosztály gondjaival sok esetben nem foglalkoznak, pedig a problémák korai felis­merése és enyhítése a későbbi bajokat metszhetné el gyökeré­ben. Ebben az évben segítettünk nekik a gázártámogatással kap­csolatos ügyintézésben. A támo­gatási lehetőségre felhívtuk min­denkinek a figyelmét, helyettük az adminisztrációs munkát elvé­geztük, és az igényeket beter­jesztettük, mostanra már meg is kapták a segítséget. A faluban lakók közül sokan foglalkoznak kézimunkaerő-igényes zöldség­félék termesztésével, ehhez ad­tunk szerény anyagi támogatást a napokban. Közel száz igénylő kapott 5 ezer forintot, illetve né- hányan 3 ezret. Már az elmúlt évben is, de idén még bátrabban nyújtottuk be a pályázatunkat a közmunka programba. Az elfo­gadott pályázat eredményeként március 16-ától kezdődően 30 közmunkás, 15 közhasznú mun­kás, és április másodikától 8 szo­ciális munkás dolgozik a köz­ségben. Az utóbb említettek kö­zül hárman iskolába is járni fog­nak, őket szeretnénk a későbbi­ekben is alkalmazni. A Nyírkér­csen korábban meglévő foglal­koztatási feszültségeken a prog­ramok segítségével sikerült úrrá lennünk. Nincs olyan ember a községben, aki rendszeres szo­ciális segélyre jogosult lenne. Azokat, akik nem tudnak mun­kaviszonyt létesíteni, folyama­tosan bevonjuk a közmunka­programba, így nem szorulnak rendszeres szociális segélyre. Beütemezett fejlesztéseink meg­valósításához elegendő munka­erő áll a rendelkezésünkre, fo­lyamatosan épül és szépül köz­ségünk. Tavaly elkezdődött a csapadék- és belterületi vízelve­zetés megoldása. Igaz, hogy sok­kal nagyobb gondot jelentett számunkra, mint azt korábban gondoltuk, de azért ebben az évben folytatjuk, és talán sike­rül befejeznünk. Nemrégiben kezdődött meg egy új műhely építése közmunkában, ebben fogjuk a különféle önkormány­zati tulajdonú szerszámokat, esz­közöket tárolni és javítani. A község közműhálózata szin­te teljes, azonban a szennyvíz el­vezetésének megoldása még vá­rat magára. A környező települé­sekkel összefogva szeretnénk szennyvízcsatorna-rendszerünk kiépítését 2000-ben megkezde­ni. Terveink szerint minél több pénzt kell különböző támogatá­sok formájában megszereznünk, a lakosságot nem szabad tovább terhelnünk. Az úthálózatunk aszfaltozott, amit a 2-3 évvel korábbi pályá­zatainknak köszönhetünk. A la­kások 95 százalékában ott a ve­zetékes ivóvíz, és a porták több mint 50 százaléka telefonnal el­látott. A gázhálózat építéséhez 50 ezer forintos hitelt lehetett felvenni lakosainknak, amiből 30-szor egy-egy ezer forintot kellett visszafizetniük, így nem jelentett olyan nagy megterhe­lést, mintha három részletben vagy egy összegben fizették vol­na vissza. Azóta már sokan hasz­nálják a gázt, nemcsak a főzés­hez, hanem a fűtéshez is. Községünkben már működik egy jelentős vállalkozás, ami sok embernek munkát ad, és napjaink­ban települ hozzánk egy másik is. Korábban nagyon hiányzott lakosainknak az állandó orvosi ellátás, ezt sajnos máig nem sike­rült megszerveznünk, pedig mi mindent megpróbáltunk, a felté­telek is adottak lennének, tavaly közel 500 ezer forintot költöt­tünk orvosi eszközökre, műsze­rekre. Annyit sikerült elérnünk, hogy a házi szakápolási szolgá­lat működtetésével enyhíteni tu­dunk a bajokon. Gyógyszertá­runk sincs, az egészségházban van egy kicsiny gyógyszeres szekrény, abban olyan gyógysze­reket tartunk, amelyeket recept nélkül is meg lehet vásárolni. Távlati terveink között szere­pel a Levelekkel és Laskoddal összekötő utak kiépítése. Az ed­dig említett pályázatokon kívül szeretnénk még ilyen úton pénzt szerezni a védőnői körzet fejlesz­tésére, a családsegítő és a gyer­mekjóléti szolgálat tárgyi felté­teleinek a megteremtéséhez, va­lamint az idősek otthonának fel­újításához. A községben azért van össze­tartás - hangoztatta a polgármes­ter ami abban nyilvánul meg, hogy mindenki nagyon aktívan részt vesz a jótékonysági bálok szervezésében, vagy akár magán a rendezvényen. A legutóbbi bá­lunkat a református templom te­tőszerkezetének felújítása miatt rendeztük meg, össze is gyűlt 200 ezer forint. Mindig sokan vagyunk, nagyon jó a hangulat. A műsorról a felnőttek gondos­kodnak, van egy asszonykóru­sunk, amelyet már több más köz­ségbe meghívtak, a közönség megelégedésére. Nyír­„ Székelyt Ramocsa- a / XL háza O—P \ Laskod Nyfrtura /Nyfribrony Nyírkércs | Sényő 1 Nyírtét \\ ^ ( Apagy ""L / tóránthóza äonanyMl Kevés az állat Nyírkércsen 305 olyan mezőgazdasági termelő van, aki őstermelői igazolványt váltott ki. Komár Béla gaz­dajegyző szerint a gazdálko­dók közül nagyon sokan választották az átalányadó­zást, ami arra utal, hogy ke­vesen vártak komolyabb be­vételt termelő tevékenysé­gükből. A faluban igen ke­vés az állat. Az egyetlen ko­moly vállalkozásnak számí­tó cégnek, a Baromfi Coop Kft.-nek van nagy tenyész- csirke-állománya, egyben ez a cég az egyik legnagyobb munkaadó is. Integrációs te­vékenységével sok termelő­nek segíti a munkáját, a ku­korica és egyéb kalászosok vetésére termeltetési szer­ződést köt a gazdálkodók­kal, 35 ezer forinttal finan­szírozza a műtrágyázást, a növényvédelem költségeit, és azt csak a termény leadá­sát követően vonják le a termelő járandóságából. Átlagosan 10,6 aranyko­ronás földeken dolgoznak a gazdálkodók, leginkább kézimunkaerő-igényes zöld­ségféléket termelnek. A kör­nyéken sokan foglalkoznak karfiol és savanyítani való káposzta termesztésével. A karfiolt rózsákra bontva ér­tékesítik, így sokkal többet hajlandók fizetni érte a fel­vásárlók. A betakarított ká­posztát tárolják, és tavasszal mint savanyú káposztát ér­tékesítik. A település gépellátottsá­ga elfogadható szintűnek is tekinthető, hiszen az összes földterületük megművelésé­hez elegendő az a 6-7 darab erőgép, ami a község ter­melőinek a tulajdonában van, de szükség esetén bese­gíthet néhány lófogat is. A gazdák közül csak 4-5-nek van 10-15 hektáros birtoka, ők jellemzően gépekkel dol­goznak. Az egy kalászos­betakarító gép is elegendő a termés aratásához. A gyomirtási és egyéb növényápolási munkákat a termelők többsége kézzel végzi, így olcsóbb. A község területén lévő 50 hektáros öreg almaültet­vény megérett a kivágásra. Reméli a gazdajegyző, hogy a termelők okultak az utób­bi évek piaci nehézségeiből, levonják a megfelelő követ­keztetéseket, és nem a Jona­tán fajtával fogják újratele­píteni azt, ha egyáltalán vál­lalják a kockázatot. A földek tulajdoni lapját a napokban kapják meg az érintettek, ezzel a nyírkércsi kárpótlás befejeződik. Ezt követően a termelők már 100 százalékig biztosak le­hetnek abban, hogy az övék a termőföld. Korszerű, kényelmes óvoda Tavaly nyáron korszerűsítették az óvodát. Kicserélték a nyí­lászárókat, bevezették a gázt, amit évek óta vártak már az ott dolgozók, valamint a gyerekek igényeinek jobban megfelelő mosdót is sikerült kialakíttatnunk. Jelenleg 40 kisgyermeket fo­gadnak, de többen is lehetnének - hallottuk Laskai Mihálynétól, az óvoda vezetőjétől. A három szakképzett óvodapedagógus két csoportban foglalkozik az ovisokkal, munkájukat egy közhasz­nú munkásként foglalkoztatott óvodapedagógus és két szak­képzett dajka segíti. A kiskertet az óvoda dolgozói művelik az óvodások és az iskolások segítségével, a megtermett zöldsége­ket az iskola konyháján hasznosítják. Sajnálatosnak tartja a ve­zetőnő, hogy ebédre az iskola ebédlőjébe kell átjárniuk, ahol a kisebbek nem igazán érzik jól magukat, hiszen a berendezést nem az ő testmagasságukhoz alakították ki. Remélhetően ezen a gondjukon sikerül a közeljövőben változtatni. Az oldalt Szabó Zoltán írta, a felvételeket Bozsó Katalin készítette

Next

/
Oldalképek
Tartalom