Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-16 / 89. szám
Időszerű növényvédelmi munkák Mezőgazdaság 1998. április 16., csütörtök Hétről hétre a kiskertekben Virágzáskor nem használ a szél forgatjuk a földből a növényi réÚj Kelet-információ A korai kitavaszodás fölgyorsította mind a növények, mind a károsítok életfolyamatait. Sok esetben a növények egészségi állapotát csak megelőző védekezéssel óvhatjuk meg, ezért rendkívül fontos, hogy a gazdálkodók rendszeresen figyeljék a kertek állapotát, és szükség esetén védjék termesztett növényeiket. A nyírségi tájegységben az almafák zöme pirosbimbós állapotban van. Az elmúlt napok csapadékos időjárása különösen kedvezett az almafavara- sodásnak, melynek aszkospórái már szóródnak, és a szél segítségével nagy területeket képesek megfertőzni. Minőségi almatermesztés esetén pirosbimbós állapottól elkezdhető az úgynevezett „szisztemikus blokk”, azaz egy felszívódó és egy kontakt készítmény kombinálva alkalmazható. Különösen a tavalyi, helyenként erős lisztharmat- fertőzés miatt indokolt a felszívódó szerek használata. Az őszibarackosokban a tafrinás levélfodrozódás esetén csak a megelőző védekezés vezethet eredményre. A tünetek megjelenése előtt hatékonyak a kontakt készítmények, például a Bravo 500, Buvicid K stb. és a felszívódó növényvédő szerek, például a FolicurSolo, Átérnie, Score 250 SC stb. Csonthéjasokban különösen a meggy moníliája ellen virágzás kezdetén és teljes virágzásban védekezhetünk. Al- kalmazható készítmény a Folicur Solo, Rovral, Rondán, Sumilex 50 WP. A bogyós gyümölcsűeket (szamóca, málna, szeder, ribiz- ke) hűvös, csapadékos időjárás Új Kelet-információ Nagy sikerük volt megyénkben a korábbi években meghirdetett A Virágos Magyarországért pályázatoknak. Nyíregyháza az ifjúsági Atlétikai Európa- bajnokság idejére virágdíszbe öltözött, remélhetőleg idén sem lesz másként. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága, a főváros önkormányzata, a Magyar Turizmus Rt., a Nagyváthy János Gazdaképző Egyesület, a Magyar Ön- kormányzati Főkertész Szövetség, a Balaton Alapítvány, a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége, valamint a Város- és Faluvédők Szövetsége ez évre is meghirdeti a már hagyományosnak számító A Virágos Magyarországért virágosítási, parkosítási és kömyezetszépílési versenyét, amelynek Kunczéné Fellegi Katalin a fővédnöke. esetén rézpótló készítményekkel permetezhetjük a gombás fertőzések elkerülése érdekében. Ha rovarkártevők megjelenését észleljük, akkor Nomolt, vagy Bi 58 EC-t használhatunk. A köszméte lisztharmata ellen felszívódó készítményeket használjunk. Kertjeinkben még nem sok kártevővel lehet találkozni, de már most elkezdhetjük ellenük a védekezést a le- véltelvek első nemzedékének a megjelenése előtt Abban az esetben, ha rágókártevők is előfordulnak, akkor bátran használhatjuk a Zolone-t, ha csak levéltet- vek kártételét akarjuk megakadályozni, akkor érdemesebb a Pirimort alkalmaznunk. A szőlőskertekben a rügyduz- zadás és a rügypattanás idején a kora tavaszi kártevők, a szőlő- ilonca, a kendermagbogár, valamint a szőlő levélatka és esetleg a szőlő gubacsatka kártétele ellen kell védekeznünk. Ilyenkor az áttelelő szőlőüonca-her- nyók és a kendennagbogarak rügykártételét akadályozhatjuk meg. Jól áztassuk be a szőlőtőkéket, ügyelve arra, hogy a rügyeket és a rügypikkelyeket kellően fedje a használt növényvédő szer. Alkalmazhatjuk a Dilrifon 50 WP és a Mitac 20 kombinációját. Virágzó kultúrákban, beleértve a gyomokat is, méhkímélő szereket használjunk, és azokat is csak az esti órákban, a méhek napi hordásának a befejeződését követően. A vegyszergyártó cégek a kórokozók cs kártevők elpusztításához szükséges hatóanyag-mennyiséget a csomagoláson feltüntetik. A növényvédelmi ajánló a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás munkatársainak segítségével készült. A verseny célja a kulturált, környezetbarát, vendégváró országkép kialakításának elősegítése, a hagyományos magyar virág- és kertkultúra felélesztése. A versenyre a települések önkormányzatai nevezhetnek, a lakosság számától függően hat kategóriában. A nemes versengésre legkésőbb május 31-éig lehet jelentkezni a Magyar Turizmus Rt.-nél Budapesten, a Margit körút 85. szám alatt, A Virágos Magyarországért verseny szervezőbizottságánál. Á verseny eredményének megállapításához több szempontot vesznek figyelembe, például a közterületek parkosítását, tartós díszítését, a régi parkok állapotát, a vízparti területek, a fasorok gondozottságát, a magán- és az utcakertek kialakítását, a lakosság hozzáállását. A verseny fődíjaként két település részt vehet az 1999. évi nemzetközi virágosítási versenyben, az egyik a falvak, a másik a városok kategóriájában, a szervezőbizottság szakmai segítségével. Részletes felvilágosítással a verseny szervezői szolgálnak. Fekete Tibor (Új Kelet) A sokéves átlagnak megfelelő a kerti növények fejlettsége. A sárgabarack már el virított, a korai cseresznye, a szilva most nyílik, míg a többi gyümölcsfa csak éppen bimbódzik. A méhek mái- nagyon várták a kikeletet, de az erős szél nem kedvez a beporzásnak. Az önbeporzó fajtákon még csak-csak segít a légáramlat, de a keresztbeporzók rovarok nélkül nem teremnek egy szemet sem. Ha az alany és a porzófa messze esik egymástól, akkor erős szélben a méhek nem tudják átszállítani a virágport egyik fáról a másikra. Amelyik fa ez idáig nem hajtott ki, vagy legalább az élet jeleit nem mutatja, az már nemigen fog teremni az idén. Az ilyen hajtásokat érdemesebb tőből levágni, mert csak a betegségek hordozóivá válnak, és feleslegesen terhelik a fát. Túl sok energiába kerülne, míg életképessé válna a haldokló ág. Ugyanígy mostanra derült ki, ha túl sűrűre hagytuk volna az almafák hajtásait. Még mindig nem késő ritkítani rajta. Kevesebb károsodást okoz az utólagos metszés, min tanúkor már a termések kezdenék fejlődni rajta. Kihajtott a málna Most nem kell öntözni még a vízigényes málnafajtákat sem, de arra ügyelni kell, hogy a lejtősebb kertekben a sekély gyökérzetről lemoshatja a talajt a heves eső. Ugyanúgy fel lehet halmozni a töveket, mint ahogyan a krumplit töltögetik. A levelek növekedésével egyre nehezebbé válnak a hajlékony szálak, és a szél is könnyebben belekapaszkodik. Érdemes átvizsgálnunk a támrendszer állapotát. A hosszanti drótokat feszítsük újra, és ellenőrizzük a sorvégi támasztékokat is. Várható, hogy a hét végére egy keveset melegszik az idő. Szélcsendes időben a magas páratartalom miatt gyorsabban szaporodnak a gombafertőzések spórái. Rendszeresen figyeljük a levelek állapotát. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a levélzet fonákán hamarabb jelennek meg a kórokozók, mint a színén. Hamarosan virágzik a ribizli és a köszméte. Jellegtelen, apró, zöld színű virágai illatukkal csalogatják a méheket. A fürt végső formáját magára öltve rendeződnek sorba az egyedi virágok. A legnagyobb veszélyt most a levélfodrosodást okozó gombafertőzés jelenti. Az Orthocid vagy más hasonló, általános hatású szerrel jól lehet ellene védekezni. Akik a február végi jó időben veteményeztek, azoknak már kikelt a sárgarépa, a petrezselyem, a zeller. Egyelni még nem kell, de ahol már most látszik, hogy túl sűrűre maradt, ott most érdemes a csomókból kihúzgál- nunk a szálakat. Legalább nem nyomják el egymást, és a maradék jobban fejlődik. Ha a szél vagy az eső kimosta a földel az aprómagvas ágyásokból, ott érdemes utánatöltögetnünk. A kapával csak óvatosan bánjunk, mert a gyenge szálak könnyen kifordulnak a helyükből. Agresszív gyomok A zöldborsó általában a vetéstől számított két hétre kel ki, de a naposabb helyeken már tíz napra kidugja a fejét a földből. Különösebb dolgunk nincs vele, legfeljebb a talajt kell a környékén elegyengetni. A pillangós virágú- ak kényesek a trágyázásra. Különösen a magas nitrogéntartalmú szerek okozhatnak levélsárgulást, hüvelymeddőséget vagy elszára- dás jellegű tüneteket. Ha a későbbiekben alulról elkezdenek felkopaszodni a szárak, az nem biztos, hogy a vízhiány miatt van. Ilyenkor már sok mindent nem tudunk tenni, legfeljebb levonjuk a megfelelő következtetést: frissen trágyázott részekre ne vessünk se babot, se borsót, se lencsét. Megkezdhetjük előkészíteni a palánták helyét. Az őszi szántá- sú ágyásokban mái- kikelt a dud- vamag, így a palánták telepítése előtt végezzük el a gyomirtást. Vegyszereket ne használjunk, mert az ugyanúgy kipusztítja a palántát, mint a gyomokat. Egyszerűen kapáljuk ki és gereblyézzük össze, majd hordjuk ki a sorok közül a kivágott dudvát. Vannak olyan gyomnövények, mint például a tarack vagy a kövérke, amelyeknek egyetlen darabkája is képes gyökeret ereszteni a nedves talajban. Az egyszikű tarackos gyomok ráadásul hosszú időre megőrzik csíraképességüket, és amikor már azt hinnék, hogy elszáradtak, akkor kevés nedvesség hatására is újraélednek. Ráadásul a tarackot nem elég csak a talaj felszínén kikapálnunk, mert képes akár negyven-ötven centiméter mélyre is hajtani. Az egyik legjobb módszer, amikor legalább egy ásónyi mélyen villával kiszeket. Ugyanilyen agresszív gyomnövényünk az aranka, mely mostanában már nemcsak a lucernatáblákban sárgállik, de megjelent a kiskertekben is. Ezt is csak viliázással vagy az egész területre kiterjedő vegyszeres gyomirtással lehet végérvényesen kipusztítanunk. Ekkor azonban egy évig semmilyen kultúrnövényt nem lehet művelni a területen. Hasonlóan kellemetlen haszontalan növényünk a pongyolapitypang, más néven gyermekláncfű. Hosszú gyöktörzsében kellő mennyiségű vizet képes tárolni, és a legszárazabb hónapokat is zölden vészeli át. Gyógyhatású pitypang Egy-egy virágából közel száz magot termel, és a szél szárnyán nagy távolságokra jut a szaporítóanyagból. Töve állandóan növekszik, terjeszkedik, és képes maga körül még a pázsitot is kipusztítani. Valósággal kiszipolyozza a földet. Ennek sem elég, ha csak a tetejét vágjuk le, mert tőről újra hajt. Régebben használatos volt egy körülbelül öt centiméter széles, „V” alakban kiköszörült vas, abban egy gereb- lyenyél, és azzal könnyen lehetett kiforgatni a földből a töveket. A levágott pitypang fehér nedve gyógyhatású, nyugodtan adhatjuk á tyúkoknak, a nyúlnak vagy más növényevő haszonállatnak. A tyúkhúr az egyik legkorábbi tavaszi gyom. Nevét is onnan kapta, hogy márciusban a zöldre kiéhezett tyúkok ezt találják legelőször a kertekben és az udvarokon. Különösebben nem erőszakos növény, de ha hagyjuk elszaporodni, akkor képes olyan gyapjasra besűrűsödni, hogy már a kapa is nehezen bír vele. Még nem pattantak ki a szőlőrügyek, de már bolyhosodnak, ami a rügyfakadás jele. A kései metszésű ültetvényekben „sírnak” a vesszők, azaz a megindult nedvkeringés miatt a venyigék végén kicsordul a felesleg. Most lényeges a ferde metszlap, és hogy a rügytől ellenkező irányba lejtsen a felület. Aki nem így metszett, annak a kifolyó nedű rácsorog a rügyekre, és korompenészedést okozhat. Akik elvégezték a bordói lével a lemosó permetezést, azoknak most nem sok dolguk akad. Legközelebb csak az első levelek után kell figyelniük a peronoszpórára és a liszlharmaüa. Megyénk szarvasmarhatenyésztése Szabó Zoltán (Új Kelet) Hatalmas gyepterületek állnak rendelkezésünkre, mégsem használjuk ki azokat. A mintegy 70 ezer hektárnyi legelő sokkal több szarvasmarhát, juhot tudna eltartani, mint amennyit napjainkban legeltetnek. Egyéni termelőinknél az utóbbi időkben elhanyagolhatóan, de nőtt a tartási kedv. Sajnos a gazdaságilag is jelentős társas vállalkozásoknál erős csökkenést regisztrálhatunk Ha a rendszerváltás előtti állományhoz viszonyítunk, akkor sokkal szembetűnőbb a megfogyatkozás. Rengeteg oka van a hatalmas leépülésnek, ezek közül az egyik legjelentősebb a termelői réteg ellehetetlenülése. Az agrártámogatások legkevésbé azokat az egy-két tehe- nes kisgazdálkodókat érik el, akiknek a legfontosabb lenne a hathatós anyagi segítség. Mindenki panaszkodik az agrártámogatások tervezhetetlenségére. Kormányzatunk észrevehetné azt, hogy az állattenyésztés fellendítéséhez sokkal előrelátóbb és megalapozottabb döntésekre van szükség. Az egyik évben a kedvezőtlen piaci viszonyok teljesen tönkreteszik a szarvasmarhatartókat, a másik évben nagy támogatásokat nyerhetnek el az arra pályázók, persze közülük sem mindenki. Napjainkban csak azok a tenyésztők számíthatnak érdéin i segítségre, akik legalább öt tehenet tartanak, és tagjai az agrárkamarának. A másik fontos oka a termelési kedv csökkenésének az, hogy a tejbegyűjtés rendszere lényegi változásokon ment keresztül, a korábbi tejcsarnokok többsége vállalkozásos formában működik, kisebb részüket a gazdaságtalan üzemeltetés miatt felszámolták! Sajnos a termelők jelentős része sem tesz meg mindent - nem tud, vagy nem akar - az eredményes gazdálkodás érdekében. Megyénk egyes területein a nyomasztó munkanélküliség miatt sokan csak kényszerből, minden szakmai hozzáértés nélkül váltak mezőgazdasági termelővé, állattenyésztővé. Vezető szakemberek véleménye szerint a saját szükséglet ellátására, és részben piacra termelő kisgazdaságok hosszú távon képtelenek a talpon maradásra, hiszen minőségben és mennyiségben nem tudnak megfelelni a szabványok által támasztott követelményeknek. A tej tisztasága nem megfelelő, és a csíraszám is gyakran magasabb a megengedett mértéknél. Kevesen vásárolnak a néhány tehén mellé sajtáros tejhűtőt, de ezen nincs miért csodálkozni. Egy ilyen berendezés 150-170 ezer forintba kerül, s csak hosszú idő, esetleg több év alatt térülne meg. Azoknak a termelőknek esélyük sincs az extra minőségű tej előállítására, akik ezt nem tudják beszerezni. A Szabolcstej Rt. a néhány területen égető alapanyaghiányon úgy is hajlandó enyhíteni, hogy a naponta 250 liter tejnél többet termelő tehenészeteknek lehetőséget ad a helybeni begyűjtésre, és rendelkezésükre bocsát egy megfelelő hűtőrendszert is. ———■ Virágos települések
