Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-16 / 89. szám
1998. április 16., csütörtök Hazai krónika A halálbüntetés nem állítható vissza Pedagógiai napok Az oktatás jövőjével kapcsolatos kérdéseket, valamint az elmúlt négy év tapasztalait vitatják meg a hétfőn kezdődő Budapesti Tavaszi Pedagógiai Napok rendezvénysorozat előadói és résztvevői - hangzott el az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón szerdán. MTI Az OKKER Pedagógiai Szolgáltató Intézet igazgatója, Novak István a tájékoztatón elmondta: hazánkban a közoktatás és a pedagógia témakörében ilyen széles körű tanácskozást ez idáig nem szerveztek. Az egyhetes rendezvényen az óvodai neveléstől a szakképzésig szó lesz minden olyan kérdésről, amely az oktatást érinti. A Villányi úti Konferencia Központba meghívott fővárosi, illetve Pest megyei pedagógusok és intézményvezetők előadást MTI ___________ A megállapodásban többek között rögzítették, hogy közösen kidolgoznak egy komplex bűnmegelőzési programot, egyes konkrét esetek kezelésére és kivizsgálására pedig konzultációs munkacsoportot hoznak létre. Mindenekelőtt az úgynevezett megélhetési bűnöhallhatnak a főváros oktatáspolitikájáról, a magyar közoktatás helyzetéről, fejlesztésének irányairól, a szakképzésről, az esély- egyenlőségről, a nyelvoktatásról. A rendezvénysorozat fő eseményét - a fővárosi közoktatási tanácskozást - több kiegészítő program, például a már hagyományos Ferencvárosi Pedagógiai Napok, a Gyermekvédelmi Nap, a Nyitott nap a Médiatáborban, az Internet kihívása, a Subnet az iskolából nézve, illetve a Tan-Tár '98 kiállítás és vásár színesíti a Petőfi Csarnokban. zést igyekeznek visszaszorítani, ugyanakkor kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a felek annak is, hogy az arra alkalmasnak tekinthető cigány származású fiatalokat a rendőri pályára irányítsák. A sajtótájékoztatón elhangzott: Veszprém megyében cigányokkal kapcsolatos rendőri túlkapásról még egyszer sem tettek bejelentést. Fekete Tibor (Új Kelet) Egy éve járt Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében utoljára dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter. Mostani látogatásának nem is titkoltan az MSZP választási kampánya segítése volt a célja. Először a szocialista párt megyei irodáját kereste fel, majd a nap során ellátogatott Újfehér- tóra, Fehérgyarmatra és Jánk- majtisra is. Ezeken a településeken lakossági fórumokon találkozott a választópolgárokkal, és fórum keretében válaszolt a polgárok kérdéseire. A nyíregyházi sajtóbeszélgetésen értékelte az igazságügyi tárca négyéves tevékenységét, a jogalkotás előkészítését és az európai uniós joghannonizáció jelenlegi állását. Ez utóbbiról igen kedvezően nyilatkozott a miniszter. Mint mondta, az EU-csal- lakozást előkészítő brüsszeli bizottságok jónak ítélik meg a hazai jogalkotás menetét. Az úgynevezett első generációs (1990 és ’93 között hozott) törvények közül már többet is az EU-tagál- lamokban érvényes szabályozókhoz kellett igazítani, és a következő parlamentnek is sok ilyen átalakítást kell majd elvégeznie. A most leköszönő Országgyűlés négy év alatt közel ötszáz törvényt alkotott vagy módosított, ami világviszonylatban is szinte egyedülálló. Ebből az ötszázból hetvenet a szaktárca terjesztett elő, de a többi szakmai felülvizsgálatát is a minisztérium szakértői végezték cl. Óhatatlan, hogy ekkora tempó mellett hibák is becsúsztak a megalkotott és jóváhagyott törvényekbe. Ennek is tulajdonítható, hogy néhány törvényt az alkotmánybíróság elutasított, vagy néhány passzust kiiktatott belőle. A legjelentősebbnek a törvényhozói és törvényalkalmazói szektor szétválasztására tett törekvéseket minősítette a miniszter. Ilyen átfogó reform utoljára a múlt század végén volt a magyar jogrendszerben. Ráadásul ezt az intézkedéscsomagot jelentős béremelés is kísérte, ami elengedhetetlen a bíróságok és ügyészségek munkájának pártatlansága megőrzése érdekében. Lapunk munkatársának kérdésére válaszolva politikai non- szensznek tartotta Tor gyám József felvetését, a halálbüntetés visszaállítására tett javaslatát. Már a házbizottság összehívására tett indítvány is csak politikai blöff. A miniszter szerint a Kisgazda- párt elnöke visszaél az emberek hiszékenységével, és a kampányidőszakban az érzelmekre hatva próbál meg politikai tőkét kovácsolni a szörnyű bűncselekmények keltette hangulatból. (A halálbüntetést 1990 szeptemberében törölte el a parlament, és alkotmánymódosítást igényelne visszaállítása. Nemzetközi szerződések kötik hazánkat, hogy itt nem hozunk halálos ítéletet, és a korábbiakat sem hajtják végre. Ezen szerződésnek egy külön pontja arról is rendelkezik, hogy hazánk harmadik országnak nem ad ki olyan bűnelkövetőt, aki halálos ítéletre számíthat, és az adott országban érvényes büntetési tétel az élet kioltása.) A miniszter személyes véleménye, hogy még ma sem egyértelműen eldöntött a halálos ítélet bűnmegelőző hatása. Száz éve vitatkoznak a jogalkotók az ilyen ítéletek szükségességéről vagy annak ellenkezőjéről, de egyértelmű álláspont ez idáig nem alakult ki. Az ellenzéki pártok gyakran kifogásolták a parlament plenáris ülésein, hogy a bíróságok nem hoznak elég szigorú ítéleteket. A miniszter erre válaszolva megemlítette, ’93 őszén éppen ezek a pártok módosították oly módon a Büntető Törvénykönyvet, hogy a büntetési tételek alsó határa alatti tételek kiszabása ne minősüljön különleges elbírálásnak. Most az akkori saját döntésüket kritizálják ezek a pártok. Tavaly szeptemberben a parlament jóváhagyta az új Btk.-t, amely ismét kivételesnek minősíti a kiszabható büntetési tételtől való eltérést, és több pontban is megemelte a börtön- büntetés mértékét. Ez a módosítás azonban csak idővel érvényesülhet a jogalkalmazásban, és jótékony hatása is csak később érzékelhető. Nem igaz az a kritika, mely szerint nem elég szigoní a magyar bíróság, mert Európában Románia, Szlovákia és Litvánia után hazánk a negyedik abban a rangsorban, amely a százezer főre jutó elítéltek számát mutatja. Ma hazánkban 13 400-an ülnek börtönben, és százezer lakosra 138 elítélt jut. Ráadásul a rabok hetven százaléka három évnél nagyobb büntetést kapott. Rendőrök és romák együttműködése Együttműködési megállapodást írt alá szerdán Kiss Mihály ezredes, Veszprém megye rendőr- főkapitánya és Babai János, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat Veszprém megyei irodavezetője. Ot évre befagyasztják a terjesztési díjakat Észak Info Press Doros Béla, a posta vezérigazgatója a bírálóbizottsági határozattal kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy jogilag nem privatizáció, hanem a posta tulajdonában levő részvények eladása történt meg. A vezérigazgató lapunk kérésére összefoglalta, hogy a tendernyertes Magyar Lapterjesztő Rt.-ben nagyobb a magyar tulajdoni arány, mint a sikertelenül pályázónál. A bírálóbizottság elnöke, Flóris Ferencné, a Magyar Posta Rt. nyugalmazott vezérigazgató-helyettese megerősítette, hogy a tendernyertes nagyságrendekkel jobb ajánlatot nyújtott be a vesztes cégénél, ez pedig 8 millió dollárt, azaz körülbelül 1,6 milliárd forintot jelent. A vesztes pályázó képviselője nem reagált arra, hogy ők ezt hogyan oldották volna meg. Mint a Magyar Posta Rt. illetékesei korábban bejelentették, a Magyar Lapterjesztő Rt. nyerte a Magyar Posta Rt. pályázatát a hírlapterjesztő társaságok többségi részvénycsomagjának megvásárlására. Az árus lapterjesztés értékesítésének tegnapi hivatalos bejelentésén Bölcskei Imre hírközlési helyettes államtitkár többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan privatizációt képzeltek el, amely segíti a megegyezésen alapuló, konfliktusmentes lapterjesztési piac kialakulását. Az Országgyűlés kulturális bizottságának ajánlásait figyelembe véve, az esély- egyenlőség érvényesítésével írták ki az árus lapterjesztés privatizációs tenderét. A közlekedési miniszter által kijelölt bírálóbizottsági elnök, Flóris Ferencné összefoglalta, hogy a szakmai grémiumban a posta képviselői kisebbségben voltak. A beadott szakmai anyagok értékelésénél az elsődleges szempont az ár volt, ahol jelentős nagyságrendű eltéréssel tett ajánlatot a két érvényesen pályázó. így a Magyar Lapterjesztő Rt. 4,4 milliárd, a Kiadói Vagyonkezelő Kft. pedig 2,8 milliárd forintot ajánlott fel az országos hálózatot alkotó hét Hírker Rt. közel 82 százalékos részvénycsomagjáért. A bizottság foglalkozott a folytatólagos postai szolgáltatások ajánlatával is, és három kitételt tartott elsőrendű szempontnak. így a posta felajánlotta bérleti helyiségeit, szállítási rendszerét és kiskereskedői kapacitását is, s a tendernyertes ezt az ajánlatot is elfogadta. Doros Béla, a Magyar Posta Rt. vezérigazgatója a bejelentéssel kapcsolatosan közölte, hogy ebből az üzletágból tavaly 600 millió forint adózott nyereséget értek el, aminek 85 százalékát visszaforgatták az árus fejlesztésekbe. A pályázati feltételek között nem szerepelt az a kitétel, hogy a leendő tendergyőztesek emelik-e a terjesztési díjakat. Szabó György, a Magyar Lapterjesztő Rt.- ben 15 százalékos tulajdoni résszel rendelkező KVK Kiadói Vagyonkezelői Kft. ügyvezető igazgatója tegnap ismételten bejelentette, hogy terveik szerint öt évre befagyasztják a terjesztési díjakat. G. K. I. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium hírközlési helyettes államtitkára, Bölcskei Imre tegnap hivatalosan is bejelentette, hogy lezárult a Magyar Posta Rt. többségi tulajdonú részvényeinek értékesítése. Diszkriminációtól mentesnek minősítette az árus lapterjesztésre kiírt postai tenderben hozott döntést. A helyettes államtitkár ugyanakkor közölte: ebben az ügyben kikérik a Versenyhivatal véleményét is. Nem ül össze az Országgyűlés Gál Zoltán nem hívja össze az Országgyűlést a halálbüntetés visszaállítását célzó alkotmánymódosítás megtárgyalására. A Házbizottság szerdai ülésén a parlamenti frakciók képviselői egyetértettek abban, hogy Torgyán József kisgazda frakcióvezető erre vonatkozó beadványa jogilag megalapozatlan. MTI A házelnök a testület mintegy félórás ülése után újságírók előtt komolytalannak, kampányfogásnak minősítette a kezdeményezést, mondván, hogy egy ilyen nagy horderejű ügyet lehetetlen volna néhány nap alatt megvitatni. Torgyán József a múlt héten levélben fordult az Országgyűlés elnökéhez, hogy április 20. és 25. között a halálbüntetés visszaállítására irányuló alkotmánymódosítás megvitatására és elfogadására hívja össze a parlament rendkívüli ülésszakát. Gál Zoltán rámutatott: nem lehet rendkívüli ülésszakot összehívni, hiszen az Országgyűlés rendes ülésszaka-június 15-éig — még tart. Ha nem így lenne, a beadvány akkor is érvénytelen, hiszen a rendkívüli ülésszak összehívásához a képviselők egyötödének aláírására van szükség, Torgyán József pedig mindössze 21 kisgazdapárti honatya kézjegyét csatolta kérelméhez. A parlament elnöke megjegyezte: mindezek ellenére, ha a frakciók azt kívánták volna, összehívta volna a törvényhozást, de a képviselőcsoportok közül ezt csak az FKGP-frakció akarta. Egy ilyen döntéshez a frakciók egyetértésére van szükség. Gál Zoltán jelezte, hogy az indítvány formai pontatlanságokat is tartalmaz, ezért azt korrigálásra visszaküldi a beadványo- zóhoz. Azt nem tudta megmondani, hogy Torgyán József - akit a Házbizottság ülésén Lányi Zsolt képviselt - helyesbíti-e a dokumentumot, amelyet a házelnök ez esetben elküld az alkotmányügyi bizottságnak is.
