Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-10 / 58. szám

„Gyógyszerfülke” A bátorligeti egészségügyi dolgozók szerint az 1964-ben épült rendelő „állapota kielégítő”, s - bár nehézségek ter­mészetesen vannak - akad olyan dolog is, amire joggal le­hetnek büszkék, ez pedig a tizenöt éve létező kis „házi gyógyszerfülke”. A településre rossz, nagyon ritka a busz- közlekedés, ezért volt szükséges a kis helyi patika kialakítá­sa. Ebből a rendelőből senki nem megy úgy el, hogy ne kap­ná meg a neki felírt gyógyszert. A község egészségügyi ellá­tása megfelelő, hiszen az orvos és a nővér mellett szociális gondozónő is szolgálja a lakosság szociális igényeit. Jótékonyság az iskoláért Az általános iskolába 1990- ig a bátorligeti és a teremi felső tagozatosok jártak. Az alsósok mindkét településről Teremen tanultak - tudtuk meg az iskola igazgatónő­jétől, Tóth Gyulánétól. A rendszerváltáskor szétvált a két község, s az alsó tagoza­tosok a kultúrházban kaptak helyet. Egy pályázati lehe­tőséget kihasználva, az ak­kori képviselő-testület épít­tetett egy gyönyörű új isko­laszárnyat. A művelődési házból az iskola épületébe költözhetett az alsó tagozat, a községi könyvtár és a tech­nikaműhely. Ma már vala­mennyi oktatási terület a ki­lenc pedagógust foglalkoz­tató közös intézményben kap otthont. A tanulólét­szám alacsony, de a követ­kező években várhatóan nö­vekszik majd. Folyamatosan, kis lépések­ben fejlesztik az iskolát. Ok­tóberben jótékonysági bált rendeztek, s a befolyt százhat­vanezer forintból vásároltak egy új számítógépet. Május­ban újabb bálra készülnek, melynek bevételét szintén fejlesztésre fordítják. A Nem­zeti Alaptanterv elvárásainak igyekeznek megfelelni, s bár a számítógéppel egyelőre a technikaórák egy részében ismerkednek a nebulók, a NAT bevezetésével már kü­lön órakeret lesz a számítás- technikára. Nagy hangsúlyt helyeznek az idegen nyelv oktatására is, melynek magasabb színvo­nalúvá tétele érdekében egy jó minőségű televíziót és vi­deót szeretnének vásárolni. Az angol nyelvet már a nagy- csoportos óvodásoknak el­kezdik tanítani. A hősök emlékezete A község főterén szép, gondozott parkban helyezték el azt az emlékművet, mely a II. világháborúban elesett bátorlige­tiekre emlékezteti a lakosságot. Az 1993-ban a település ön- kormányzata által állított emlékmű két szélső tábláján ol­vashatók az áldozatok nevei is. Falujáró 1998. március 10., kedd Csőd után Hetvenmillió forintos adós­sággal vette át a település irá­nyítását 1994 decemberében Antal Mihály, Bátorliget pol­gármestere, a helyi magánvál­lalkozó. Az akkori helyzetről és a mai állapotokról kérdez­tük a polgármester urat.- A kistelepülés költségve­téséhez képest óriási összeg volt a gázhálózat kiépítéséhez szükséges 41 millió forint. A hatalmas iskola építéséhez 17 millió forintos hitel felvételé­re volt szükség, s a Belügymi­nisztériumtól rendkívüli támo­gatásként 9 millió vissza­térítendő támogatást kapott a község, emellett 3,5 millió fo­rint munkabérhitel terhelte az önkormányzatot. Ekkor lettem polgármester. A fizetéseket az első hónapban kéthetes csú­szással tudtuk csak kifizetni, azt is úgy, hogy eladtunk egy fasort és a régi buszt.-Hogyan látott hozzá a tön li­re menés megakadályozásához ?- Megkezdődött a létért való küzdelem, számtalan helyre pályáztunk. Tizenöt millió fo­rintos, úgynevezett önerős pá­lyázatot nyújtottunk be a Me­gyei Területfejlesztési Tanács­hoz, s nyertünk. Összegyűlt a 41 millió forint, s kifizettük a kivitelezőt: működésbe hoz­tuk a gázvezetékrendszert. Ab­ban az időszakban vásárolták fel a vezetékeket. Az 1997-es év elején mi is eladtuk, ezzel 13 millió forinthoz jutottunk. Ezt a pénzt is adósságrendezés­re fordítottuk, azóta is folyama­tosan törlesztünk.- Milyen a település mai hely­zete?- Az intézmények zavartala­nul működnek, s a nyolcvan jövedelempótló támogatásra jogosult embert is ki tudjuk fi­zetni. Bár a lakosság fő „mun­kaadója” a polgármesteri hiva­tal, 1995-től egy cipőipari kft. húsz női dolgozót foglalkoz­tat. Apróbb fejlesztésekre is jut pénz, így az óvoda központi fűtését fejlesztettük, új gáztűz­helyeket vásároltunk, az isko­lát felszereltük technikai esz­közökkel, most készülnek az udvarra kerti padok. Tavaly negyven közmunkást juttat­tunk hat hónapon keresztül tisztességes jövedelemhez. Részt vettünk a közmunkata­nács középület-felújítási, csa­tornatisztítási, útépítési és hul­ladéktelep-rendezési program­jában. Felújítottuk a kultúrhá- zat, amit rendezvények lebo­nyolítására adunk ki bérbe. Tavaly vettünk egy tizennyolc személyes Renault kisbuszt, amivel kirándulásokra, mozi­ba, búcsúba szállítjuk az em­bereket. Az iskolakezdési segé­lyek és a gyermekvédelmi tá­mogatás mellett harmincszáza­lékos étkezési hozzájárulást is kapnak a gyerekek. Rendsze­resen folyósítunk temetkezési segélyeket is. Mindezt termé­szetesen nem leltem volna ké­pes egyedül végigvinni, de kaptam sok külső segítséget is, és végig mellettem volt egy remek hivatali kollektíva.-Mika tervei a jövőre nézve?- A közmunkatanácshoz ti­zenkét személy alkalmazására adunk be pályázatot a csator­nák tisztításához. További fej­lesztésekre is gondolunk, de tanulva a korábbi hibákból, jóval óvatosabban vágunk bele. Végül is az ilyen kis tele­pülések önkormányzatainak a működőképesség megőrzése a fő feladata. Ennek érdekében pályázatot fogunk benyújtani az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő, forráshiányos települések között. Bízom ben­ne, hogy kérelmünket kedve­zően bírálják el.- Indul a következő válasz­tási ciklusban?-Igen. Amit elkezdtem, sze­retném befejezni. * Nyírcsászári 0 Nyírkáta NYÍRBÁTOR TEREM • Nyírpifis • • ......... Bá torligeti Ősláp T. T. to p,ricse Bátorliget I* A múlt A mai község Pórháza vagy Aporháza és Bátorli­get egyesítéséből keletke­zett. Az 1950-ben összevont két falu a közös Aporligel nevet kapta. Bátorliget né­ven 1975 óta szerepel. Aporháza 1346-ban tűnik fel az oklevelekben De- demez néven, de ugyanettől az időtől van adat az Apor­háza elnevezésre is. A Gut- keled nembeli Majáidi Mik­lós birtoka 1351-ben zálog­ként a Kaplony nembeli Károlyiak kezén volt. Az Aporháza név a község haj­dani birtokosára utal. A név­adó feltehetőleg Apor gróf volt. Aporháza 1373-ban már lakatlan volt. A XV. szá­zadtól Pórháza pusztaként szerepelt. Az állam 1936-ban megvásárolta a birtokot te­lepítés céljára, ennek követ­keztében jött létre Aporháza Bátorliget mellett. Bátorliget az 1882-es és ’93-as helységnévtárak szerint közigazgatási szem­pontból Pilishez tartozott, de a neve akkor is Bátorli­get volt, egy időben pedig Nyírbátorhoz, erre utal ne­vében a „Bátor” előtag. A község botanikus kertjét 1950-ben nyilvánították természetvédelmi területté. A településen született Fedics Mihály mesemon­dó, a tiszteletére kialakított emlékszoba egész évben látogatható. Lápkilátások a Nyírség őrzi hírmondó­it a történelem előtti idők táj­képének, a buckaközi mocsa­rak, fűz- és nyírlápok, ligetes erdők mélye a legtöbbet őrzött meg Alföldünk múltjából, ál­latot, növényt egyaránt” - így vall Soó Rezső a terület érté­keiről. A Bátorligeti-láp öt­venhárom hektárnyi területén megtalálható ma is mindaz, ami a hajdani Nyírséget és az Al­földet jellemezte. A jégkorsza­kot megelőző harmadkorból származó ízelt lábú fajok mel­lett a fenyő-nyír kor, s a későbbi klímaváltozások növény- és állatfajai egyedülálló közössé­get alkotnak. Fellelhetjük itt a szibériai hamuvirágot és nő­szirmot, a vidrafüvet, a tő­zegmohákat, zergcboglárl, fe­hér zászpát, babérfüzet, med­vehagymát, turbánliliomot, farkasszőlőt és az elevenszülő gyíkot. A láp turisztikai értékei mi­att Bátorligetet olyan helyzet­be kellene hozni, hogy a falusi turizmus magas szintű műve­lésére megfelelővé váljon az infrastruktúrája. E célból több helyre is pályáznak 1,2 kilo­méternyi szilárd burkolatú bel­területi útépítésre, s folyama­tosan szeretnék kialakítani a község teljes szilárd burkolatú úthálózatát. A tervek szerint a közeljövőben már a botanikus kertet se földúton zötyögve kell megközelíteniük a látoga­tóknak. Környezeti nevelés Helyi sajátosságként a környezetvédelem kiemelt szerepet kap a község okta­tásában. Tavaly nyáron már szerveztek egy természetvé­delmi tábort, mely főként a lápvidék élővilágával ismer­tette meg az érdeklődő gye­rekeket. A hagyományteremtő tá­borozáson bátorligeti és nyír­bátori tanulók vettek részt. A rendszeres találkozók lebo­nyolításához legalább két, e célra átalakított tanteremre lenne szükség, ami anyagi tá­mogatással a jövőben meg is oldható az iskola épületében. Ujtanya, új templom A Bátorliget közigazgatá­si területéhez tartozó Ujta- nyán községi összefogással és önkormányzati támogatással egy régi épület helyére épült nemrégiben a csodálatos gö­rög katolikus templom. A be­ruházás költségeit a hívek adományaiból s az. önkor­mányzat hatvanezer forintos anyagi támogatásából fedez­ték. Ezenfelül önkormányza­ti pénzből - újabb hatvanezer forintból — dróthuzalt vásá­roltak, melyből a kerítést ké­szítették. A régi épület bon­tásánál közmunkások se­rénykedtek. Az oldalt Babus Andrea írta a felvételeket Csonka Róbert készítette 3 Á

Next

/
Oldalképek
Tartalom