Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-02 / 51. szám
Március 13-ától 21-éig rendezik meg a X. Beregi Ünnepi Hetet. Arra voltunk kíváncsiak, mit jelent a megkérdezettek számára ez a rangos esemény. Baráth Tiborné:- Másodevenként rendezzük Vásárosnaményban a Beregi Ünnepi Hetet. Mindenki nagyon várja, készül rá. Ez különösen ránk, a Városi Művelődési Központ dolgozóira és az intézmények munkatársaira vonatkozik. Nekünk többletmunkát jelent, de szívesen vállaljuk, mert valóban rangot ad a városnak ez a hagyományos rendezvény. Én magam is gyermckfoglalko- zást vezetek majd Barabásban. Babér István:- Szakiskolás vagyok Vásárosnaményban, s már nagyon várom a Beregi Ünnepi Hetet. Gyürén jártam iskolába, s a mi falunkban is voltak korábban is rendezvényei a hétnek. Emlékszem az író-olvasó találkozókra, kiállításokra. Most azonban más, mert itt, a városban mehetek el a különböző programokra. Hegedűs Tamás: — Büszke vagyok rá, hogy ilyen szép és hangulatos ünnepség lesz Vásárosnaményban. Ez az ünnepi hét Bereg művészetének, irodalmának seregszemléje, tehát lemérhetjük az elmúlt két évben történt fejlődést. Örülök, hogy gimnazista lányom tevékenyen részt vesz a hét rendezvényein, énekel, táncol. Igyekszünk majd a családommal időt találni rá, hogy minél több eseményen vehessünk részt. \ Verseny matematikából Péntekén délután tartották a Zrínyi Ilona Országos Matematikaverseny megyei döntőjét Vásárosnaményban, az Eötvös József Általános Iskolában. Az immár hétéves verseny megyei döntőjének lebonyolítására szervezőt kerestek. Bíró Éva igazgatóhelyettes az iskola nevében jelentkezett, így került ide ez a rangos rendezvény. Ez az első olyan megyei verseny, amelynek Vásárosnamény ad otthont. Ebben az évben 2600 jelentkező volt, közülük a 3-8. osztályos tanulók számára kiírt eredeti Zrínyi-versenyre 2400. A vetélkedő mintájúra három évvel ezelőtt kipróbálták ezt a fajta versenyeztetést a másodikosoknál, ami igen sikeresnek bizonyult, ezért számukra is rendeznek megyei versenyt Buksitörő néven, amelyre most kétszázan jelentkeztek. A köztisztaság fenntartásáért Határozott a városi ön- kormányzat a köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos tevékenységről, a zöldterületek kezeléséről, valamint az állattartás feltételeiről szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról. Foglalkozik a rendelet az ingatlanok és közterületek tisztán tartásával, a szemétszállítással és a hulladékgyűjtéssel. A szervezett szemétszállítást a képviselő-testület a Vitka Kft.-re bízza. Áprilisban lomtalanítási akció keretében térítésmentesen szállítja el a szolgáltató a háztartási hulladéknak nem minősülő szemetet, például építési törmeléket, vashulladékot, törött bútort, használhatatlan háztartási gépet. Az oldalt Dalmay Árpád írta, a felvételeket Bozsó Katalin készítette. Városlátogató 1998. március 2., hétfő Beregi Ünnepi Hét- 1964-ben született a Beregi Ünnepi Hét megrendezésének ötlete. Veres Péter szavaiból indultunk ki: „Ide kell hozni a nagyvilágot, ide kell hozni mindent, ami szép, ami jó, ami nemes és amit érdemes”. Abban az időben Bereg még elég eldugott része volt az országnak, ezért tartottuk fontosnak, hogy olyan kulturális értékeket hozzunk ide, tegyünk hozzáférhetővé az emberek számára, amelyeket csak valahol a fővárosban vagy nagyobb városokban láthattak volna. Olyan, évenként megrendezendő ünnepi hétre gondoltunk, amelyen az akkori Vásárosnaményi járás minden települése részt vesz, s egy héten keresztül mindenütt történik valami. Az első Beregi Ünnepi Hetet 1965 márciusában rendeztük meg. Óriási sikere volt. Híres emberek voltak a vendégeink: Féja Géza, Veres Péter, Urban Ernő, Szabó Pál, Ipper Pál, Kulcsár István. Nagyon sok érdekes és értékes kiállítást nyitottunk meg, rengeteg író-olvasó találkozó, vetélkedő volt. A rendezvényeken majdnem húszezer ember vett részt. A második ünnepi hét megtartását a megyei párt- bizottság megakadályozta, mert olyan embereket - urbánus írókat - akartunk meghívni, akik abban az időben nem- kívánatos személyeknek minősültek. Esztendők múlva engedélyezték csak újra a Beregi Ünnepi Hét megtartását, de csak ötévenként. A rendszer- váltás után, 1990-től rendezzük kétévenként, páros észténVásárosnamény Tizedik alkalommal rendezi Vásárosnamény a gazdag hagyományokkal rendelkező Beregi Ünnepi Hetet. Sánta Miklós 1963 szeptemberétől vezeti az Esze Tamás Művelődési Központot. Ő volt a kezdeményezője az ünnepi hetek megrendezésének még a 60-as évek derekán. Azóta is egyik fő rendezője ennek a hagyományossá vált tavaszi kulturális seregszemlének. Az igazgató úrtól a kezdetekről és az idei programról érdeklődtünk. dőkben, míg a páratlanokban a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség vállalkozott lebonyolítására a Beregszászi járásban. Ezzel a szervezettel nagyon termékeny és szoros az együttműködésünk. Nagyon szívesen veszünk részt a beregszászi és környékbeli rendezvényeken, ahogy a határon túli beregiek nélkül elképzelhetetlen az itteni ünnepi hét is. A mostani Beregi Ünnepi Hét jubileumi, tehát rendkívülinek számít. Azt szeretnénk, hogy méltó legyen a tízéves évfordulóhoz és az 1848—49-i forradalom és szabadságharc 150. évfordulójához, mert a hét rendezvényeit mindig március 15. környékére időzítjük és a szabadságharc emlékének szenteljük. Ugyanígy van ez Beregszászon is. A Beregi Ünnepi Hétnek mindig van egy vezérgondolata, a mostanié a magyarság megmaradásának történelmi tapasztalatai. Erről a kérdésről rendezünk konferenciát március 17-én a művelődési központ kiállítóteimében. A bevezető előadást két ország- gyűlési képviselő, dr. Katona Tamás történész és dr. Orosz István történész, az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke tartja. A hozzászólók között lesz Gál Sándor író Kassáról. Több más neves vendége is lesz a rendezvénynek: Füzesi Magda, Weinrauch Katalin, Vári Fábián László (Beregszász), Udud István (Fehérgyarmat) és Nagy István Attila (Nyíregyháza) költők, Gúzs Imre (Szatmárnémeti), Kurucz Gyula, Praznovszy Mihály (Budapest), Soóky László (Szlovákia) írók, Veres István (Szatmárnémeti) és Zubánics László (Beregszász) újságírók. Szerepel a nyíregyházi Mesekert Bábszínház és az Ungvári Bábszínház, az Eötvös József Általános Iskolában Eötvös-napot tartanak, Gergelyiugomyán az iskola parkjában dr. Kiss Gábor országgyűlési képviselő emlékoszlopot avat Gergelyi és Ugomya egyesülésének 60. és a szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére. Március 14-én önálló műsort ad a Nyírség táncegyüttes a művelődési központ színháztermében az ünnepi hét megnyitója után. Március 21-én rendezzük Nagyvarsányban a nemzetközi Váci Mihály Vers- és Prózamondó Versenyt, ahol a három korcsoportban Margócsi József nyugalmazott főigazgató, Jókai Anna író és Csikós Sándor színművész lesz a zsűri elnöke. A nemzeti ünnepen Vásárosnamény főterén a város valamennyi oktatási intézménye, két-két fúvószenekar és mazsorettesoport, a Liszt Ferenc vegyes kórus és több más résztvevő szerepel. Az emlékező beszédet dr. Varga Károly irodalomtörténész tartja. Reméljük, sikerül emlékezetessé tenni a jubileumi ünnepi hetet. Biztosak vagyunk benne, hogy így lesz. Sánta Miklós igazgató úrnak ez amolyan „búcsúelőadása”: ebben az évben nyugdíjba vonul. Ez a Beregi Ünnepi Hét teszi fel a koronát több évtizedes gyümölcsöző tevékenységére. Messze földön híres a vásárosnaményi Beregi Múzeum, amelynek alapjait néhai Csiszár Árpád teremtette meg. A Máthé-kúriában helyet kapott intézmény az egész egykori Bereg vármegye múltját, szellemi és tárgyi kincseit igyekszik összegyűjteni, rendszerezni, tanulmányozni, az érdeklődők számára hozzáférhetővé tenni. Jönnek a látogatók ide még a határon túlról, a kárpátaljai beregi részekről is, ahol nincsenek múzeumok. Felhősné dr. Csiszár Sarolta. a múzeum igazgatója elmondta, hogy ők is lelkesen készülnek az 1848—49-i szabadságharc 150. évfordulójára. Nagyon gazdag dokumentumgyűjtemény áll rendelkezésükre, amelyből most bemutatják azokat az eredeti kőnyomatos körleveleket és rendelkezéseket, amelyeket 1848-ban az egyes települések, elsősorban az egyházak kaptak. Szép kiállítást akarnak összeállítani, de ezúttal nem a múzeumban, hanem a gergelyiugornyai Petőfi Sándor Általános Iskolában, ahol nagy ünnepség lesz. Elsősorban korabeli okmányokat állítanak ki, de bemutatják az Eötvös-kúria két évvel ezelőtti felújításakor talált kardot és puskát is, amelyek minden valószínűség szerint Eötvös Tamásnak, a Bereg megyei nemzetőrség megszervezőjének tulajdonában volta, tehát rendkívül értékes relikviái a múzeumnak. Kiállítják továbbá az 1848-as pénzeket, a Kossuth-bankókat, amelyek egy részét a Záhonyban élő Szabó Ferenc magángyűjteményéből kérik kölcsön erre az alkalomra. A múzeumban azt is tanulmányozzák, hogyan él a hagyományban a szabadságharc emléke. Gazdag anyaggal rendelkeznek, többek között a nagy történelmi esemény centenáriuma alkalmából megjelent kiadványokból, tanulmányokból, cikkekből. Az igazgató asszony elmondta: az egyszerű emberek körében is élt és él a szabadságharc emléke, például úgy, hogy a kézimunkákon a piros-fehér-zöld színezés dominált. Olyan kézimunkákat is találtak, főleg Barabáson, amelyeknek a sarkába a magyar címert hímezték. Ezek egy részét is bemutatják Gergelyi- ugornyán. A múzeum az ünnepséget megelőző napon emléktúrát szervez, amelynek résztvevői felkeresik és megkoszorúzzák a beregi temetőkben nyugvó 1848-49-es honvédek sírjait, Jándon Nagy Sámuelét, Gergelyiugomyán Fazekas Gedeonét. Tákoson Fazekas Dánielét, Csarodán Baksay Antalét. A múzeum előtt látható Lánczy-sírcmléknél ünnepséget tartanak. Szeretnék megtalálni Tiszaszal- kán Horthy Gyula. Nagyló- nyán pedig Ecsedy Károly síremlékét, hogy ott is elhelyezhessék a tisztelet és hála virágait. A túrán 15-20 fős csoport vesz részt, személygépkocsikkal keresik fel az emlékhelyeket. Azt remélik, hogy a felnőttekkel együtt a gyerekek is részt vesznek ezen a kiránduláson. 1895-ben megújították a ’48-as honvédegylct névsorát. ennek alapján kutatják a honvédek sírjait. Érdekes tárgyai lesznek a kiállításnak a Kossuth-fejes pipák és Kossuth-fejes öntöttvas vasalók, amelyek szintén a szabadságharc emlékének továbbéléséről tanúskodnak. A múzeum is készül Sánta Miklós
