Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-09 / 57. szám

A hathatalmi Összekötő Csoport

hétfőn Londonban esedékes ülése után az Egyesült Államok balkáni különmegbízottja, Robert Gelbard Belgrád- ba, kedden pedig Koszovóba utazik. Az Egyesült Államok „nem nézi tétlenül” a jugoszláv hatóságok koszovói vérontását - hangoztatta az amerikai külügyminiszter, Madeleine Albright az olasz fővárosban. Albright asszony Slobodan Milosevic jugoszláv elnököt kárhoztatta a koszovói villongásért.

A nemzetközi segélynyújtás leállításával fenyegette meg Jugoszláviát a német külügyminiszter, ha a koszovói konfliktus még jobban elmérgesedik. Az EBESZ segélyei éppúgy szóba kerülhetnek, mint a nemzetközi Valutaalap vagy a Világbank hitelei - említette meg Klaus Kinkel a vasárnapi Welt am Sonntagban, megkérdőjelezve az Európai Unió és Belgrád közötti gazdasági együttműködés folytatását is. Kinkel egy „újabb Bosznia” veszélyére figyelmeztetett. Egy koszovói robbanás „menekültáradatot” indíthat el Németország felé, ahol máris mintegy 140 ezer koszovói albán élvez menckültstátust és 120-150 ezer él tartózkodási engedéllyel.

Az éjszakai nyugalom után a szerb

rendőrség vasárnap reggel folytatta negyedik napja tartó koszovói „lerroristaellenes” akcióját. Az éjszakai órákban szórványos lövöldözés hallatszott a többségében albánok lakta, Szerbiához tartozó tartomány nyugati részén, de a reggeli órákban a rendőrségi járművek - köztük páncélozott harcjárművek - ismét támadásba lendültek. A Koszovói Tájékoztatási Központ jelentése szerint a szerb rendőrök továbbra is körülzárva tartanak több koszovói albán települést, és folytatódik az üresen álló házak lerombolása.

Több ezer koszovói albán nő tüntetett vasárnap délután Pristinában. az amerikai tájékoztatási központ előtt. Az asszonyok, akik egy héten belül már harmadszor vonultak fel a többségében albánok lakta, Szerbiához tartozó Koszovó fővárosában, a nyugat-, koszovói szerb rendőri akciók azonnali leállítását követelték. A rendőrök ezúttal sem zavarták szét a tüntetőket, akik újabb petícióban követelték a nemzetközi közösség beavatkozását és a koszovói albánok jogainak tiszteletben tartását. Az albán nemzetiségű ápolónők és orvosok is tüntettek vasárnap, és azt követelték, hogy a szerbiai hatóságok tegyék lehetővé, hogy az egészségügyi alkalmazottak eljussanak a csütörtök óta tartó szerb-albán harcok helyszínére.

A Finn Oroszlánrend kitüntetést nyújtotta

át szombaton Kárpáti György filmrendezőnek Pori város polgármestere. A magas finn állami elismerést a két nép kulturális kapcsolatainak fejlesztéséért, a finn kultúra és a Pori Jazz fesztivál magyarországi megismertetéséért végzett két évtizedes kimagasló tevékenységéért nyerte el a kitüntetett. A rendező 1980 óta minden évben filmet forgatott a Pori Jazz-fesztiválról. Ezeket a munkáit a Magyar Televízió mintegy 150 alkalommal tűzte műsorára. Kárpáti György nevéhez fűződik a finn és magyar testvérvárosokat bemutató sorozat elkészítése is.

Világkrónika

Vizet találtak a Holdon!

A fantázia és a tények világa

A napokban jelentették be a NASA kutatói, hogy ugyan csak molekuláris formában, de vizet találtak Földünk égi kísérőjén. A felfedezés szenzációértékű. Szoboszlai Endre csillagásztól érdeklődtünk, hogy milyen lehetőséget jelent ez az emberek számára.

Munkatársunktól- Az a száraz tény, hogy vizet találtak egy egyébként kietlen világon. A többi, ezzel kapcsolatos gondolat egyelőre csak az álom és a fantázia világába tartozik. Az embereknek az egyik igen régi vágyuk azt bebizonyítani, hogy rajtuk kívül van más életforma is a világegyetemben, de pillanatnyilag még az erre utaló nyomokra sem bukkantak a kutatók. A másik nagy álom, hogy az emberek hódítják meg az univerzumot.

A tényéknél maradva: a legközelebbi csillag, a Proxima Centaury 4,3 fényévre van tőlünk. Egy makettként ábrázolva ez a következőképpen fest. Ha a Napunk és a Centaury egy 2-3 centiméteres golyó, akkor a csillagok egymástól 800 kilométerre, megközelítőleg Nyíregyháza-Mün- chen-lávolságban helyezkednek el. Ekkor a Naprendszer a nyolc bolygóval és a Földdel egy fut- ballpályányi területen helyezkedik el. Ebben a makettben az emberek legmesszebb csupán 8 milliméterre jutottak. Itt helyezkedik el a Hold. A Mars, mint a további

ígéretes cél, 1,5-2 méterre van, a Pioneer és a Voyager űrszondák már megtettek közel 100-120 métert. Ekkora a számunkra felderített világ, amelyben nem talált még senki sem rajtunk kívül életet. A „meghódítjuk a csillagokat” elmélet jól hangzik, de pillanatnyilag a 800 kilométeres útnak az első 100 milliomodik részéig jutottunk cl.

Szerintem álom a Holdra település is. Iszonyú nagy a költsége, mivel az életidegen világot részlegesen lakhatóvá szükséges tenni. Meglátásom szerint mérsékelt lelkesedéssel szabad kezelni a felfedezést. „Ugródeszkának” túl közel van a Hold, de még a Jupiter rendszere is elérhetetlen messzeségben van a Földtől, nemhogy a legközelebbi csillagtól...

Megkérdeztük „az utca emberét”, mi a véleménye a napvilágra került tudományos szenzációról.

Cservenyák Tiborné:- Ha igaz, hogy vizet találtak a Holdon, akkor lehetséges, hogy élet alakuljon ki ott. A Föld már nagyon elhasználódott. A kutatásokhoz nagyon sok pénzre van szükség, de azt minden bizonnyal előteremtik.

Csikós Istvánná:- Szerintem lehetséges, hogy már élnek is a Holdon. Jó dolog lenne a kapcsolatot felvenni velük, persze, ha nem támadnak. Én ugyan nem mennék el oda, s nem is lenne jó, ha „egymáshoz járnánk”. Á tudomány olyan nagy lépésekben halad, hogy előbb-utóbb már ez sem lesz „csoda”. Mindig fejlődünk, s ez jó, nem látok benne semmiféle veszélyt.

Pócsi Attila:- Jó lenne, ha élet alakulhatna ki a Holdon, bár a mi korosztályunk szerintem ezt már nem éri meg. A Föld pusztul, naponta hallunk az ózonlyukról. A Hold ugyan nem léphetne a Föld helyébe, hiszen évmilliók kellettek ahhoz, hogy kialakuljon ez a társadalom, a Hold esetében újabb évmilliókra lenne szükség. Amennyiben mindkét helyen élnének már emberek, biztosan teljesen eltérő problémákkal küzdené- nek, hiszen itt mindenféle tár- sadalmi goriddal kerülnek szembe, ott pedig elsődlegesen az élet feltételeinek megteremtésével és megtartásával kellene törődni.

Cservenyák Tiborné

Az oldalt Vitéz Péter, Babus Andrea és Lázár Zsolt készítette

„Vérdíjat” tűztek ki a farkasokra

Véget ért már az idei vadászati idény. A sportvadászok, akik nem az ölés kedvéért járták hétvégeken az erdőket, mezőket, most tisztítják a fegyvereiket, hogy a következő idényben újra vállukra akasszák. Félő azonban, hogy Kárpátalja egyre fogyatkozó vadállományának tovább sorvadása következtében jövőre is jobbára konzervdobozokra fognak lövöldözni.

Balogh Csaba- Sajnos, egyre kevesebb a vad erdeinkben. Most folyik az idei vadszámlálás, a vadászati idény eredményeinek összegzése. A jelek nem sok jót ígérnek, pedig az idei tél nem viselte meg az állományt- halljuk Harajda Miklóstól, a helybeli természetvédelmi főosztály fő szakemberétől.

— Ami kedvezett a vadnak, nem igazán felelt meg a vadászoknak. A hegyekben ugyanis kevés hó esett az idei tél folyamán, s így az őzek, szarvasok és más nagyvadjaink nem kényszerültek rá, hogy elhagyják megszokott életterünket. A hószegény erdőkben az apróvad sem nagyon mutatkozott.- Sok kívánnivalót hagy maga után a vadgazdálkodás, de azért akadnak pozitív példák, vannak olyan vadásztársaságok, melyek komolyan veszik feladataikat, valóban őrt állak, védik a vadállományt - vélekedik

Harajda Miklós. - Nagyrészt nekik köszönhető, hogy az idei idény során 64 orvvadászt sikerült tetten érni.

A vadőrökből, sportvadászokból, környezetvédőkből összeállt járőrcsoportok összességében 126 alkalommal indultak el. A tetten ért vadorzók zömét megbírságolták, kifizettették velük az okozott kárt. A különösen nagy kárt okozókkal szemben pedig bűnvádi eljárást kezdeményeztek. Ilyen esel három volt csupán. Két további személy ügyében még nyomoz a milícia.- Az orvvadászokra jellemző, hogy nem válogatnak, lőnek mindenre, ami mozog - mondja a fő szakember. - Előfordultak

esetek, amikor legálisan indultak el azzal az állítólagos céllal, hogy kóbor kutyákat lőjenek. Azt tudni kell, hogy a falkákban por- tyázó kóbor kutyák is alaposan megtizedelik az állományt, így irtani kell őket; ráadásul ezek az állatok veszettséget is terjeszthetnek. A vadászatukra indultak közül azonban sokan megfeledkeztek az eredeti célról, s mindenre lőttek, csak épp kutyákra nem.

A vadőrök egyik nagy fogása a nagyszőlősi járásban volt. Nagypalád és Péterfalva térségében fülelték le a vezető beosztású személyekből álló társaságot, épp a határsávban vadásztak tilalmi időben. Ügyükben sajnos a mai napig nem született döntés.

Megbírságolták viszont a munkácsi járásból az ungvári erdőkbe átrándult férfit, aki fiaival indult vadászni. Maga a tény nem is lett volna elítélendő. A gond ott kezdődött, hogy a férfi két fiával egyetemben az éjjeli órákban indult el villanylámpák segédletével. Szerencsére gyorsan lefülelték őket, s csupán egyetlen nyulat érkeztek elejteni. Az okozott kárt így is 170 hrivnyában (17 ezer forint) állapították meg, s ezt az orvvadász és fiai térítették meg.

Ennél sokkal többet, pontosan 2141 hrivnya bírságot volt kénytelen fizetni egy uszt- csomai férfi. Őt akkor érték telten, amikor egy orvul elejtett szarvast próbált hazaszállítani.

Az orvvadászokon és az elszaporodott kóbor kutyákon kívül egy másik problémával is szembe kell nézniük a vadgazdálkodóknak. Évek óta nem tapasztalt számban jelentek meg Kárpátalja erdeiben a nálunk dúvadnak minősített farkasok. A falkákban vadászó állatok sok őzet, szarvast ejtenek el. Ügyes vadászok, ráterelik a patásokat a patakok befagyott jegére, ahol azok képtelenek megállni a lábukon, s így könnyedén végeznek a zsákmánnyal.- Arról még nem kaptunk hírt, hogy emberre támadtak volna - mondja a fő szakember -, de a juhaklok nincsenek biztonságban a farkasfalkáktól. Feltűntek a ragadozók a Perecsenyi járásban is, de a legtöbbet Kőrösmező környékén látták, valamint a Nagybereznai járásban.

A farkas a nemkívánatos állatfajhoz tartozik. Kárpátalján „vér- díjat” tűztek ki a fejükre. Egy-egy elejtett farkasért 100 hrivnya üti a szerencsés vadász markát. Eddig tizennyolc állatot lőttek ki, s a hajtóvadászat folytatódik.

Palotai István (Új Kelet)

Az évtized derekán sem biztos, hogy Milosevic elnök felvétetett volna egy angol úri kaszinó tagjai közé, ma már azonban szinte egészen bizonyos, hogy megmondanák neki: kívül tágasabb.

Személyes és politikusi értékének devalvációja már az „össz-jugoszláv” összecsa- *pás, illetve az ország széthullása idején megkezdődött, hiszen a világ úgy ismerte meg, mint aki csak az crő(szak) nyelvét érti, és a demokrácia számára üres szóbeszéd.

Boszniában még csak cl akarta hitetni, hogy ő bizony nem vesz részt a boszniai szer- bek agresszív cs háborús bűnökkel terhes akcióiban, most azonban minden kétséget kizáróan lehullott a függöny, és már nem is tagadja, hogy Koszovóban „rendfenntartó” erői népirtást folytatnak.

Koszovó a szerbek ősi szent helye - hangoztatják bőszen, és erre a badarságra alapozva jogot formálnak az albán lakosság eltiprásához. A történelem folyamán való igaz, hogy Szerbia győztes csatákat vívott ezen a területen, de hol van már a tavalyi hó? Ezen áz alapon mi is jogot formálhatnánk a svájci Szent Gallenrc, Becsre. Prágára, sőt leginkább Bclgrád- ra (Nándorfehérvárra), Szerbia jelenlegi fővárosára. Elvégre a mi győzelmünk emlékére húzzák még ma is délben a harangokat világszerte, a pápa rendeletére. Akkor nekünk ugyebár Belgrád t eléggé „szent helyünk". Kíváncsi volnék, hogy mit szólna Milosevic elvtárs, ha Magyarország ugyanazzal az érvrendszerrel, amivel ő Koszovó ügyében érvel magának, követelné Bclgrádol?

Koszovóban kilencven százalékban csak albánok élnek. Áűz százaléknyi szerb csak betelepedett. (Körülbelül ennyi magyar él Belgrád- ban is.) Elvitatni jogaikat egyenlő a demokratikus Európa összes szabályainak- -felrúgásával. A jelenlegiju- rópai status quo megtartása mellett is volna megoldás: az albán területek teljes autonómiája. Nem kell tehát a határokat átrajzolni, hogy béke és nyugalom legyen. De vajon békét és nyugalmat akar-e Milosevic? Ez ma már meglehetősen kétséges. Ha politikai útját tesszük a vizsgálódás tárgyává, könnyen megfigyelhetjük a szégyenletes tendenciát: személyisége egyre inkább hasonlítani látszik a világ sötét diktátoraiéhoz. Egyáltalán nem véletlen, hogy Albright amerikai és Dini olasz külügyminiszter teljesen egyetért: a jelenlegi koszovói helyzetért Milosevic a felelős! A jugoszláv elnök reakciói - a Vöröskereszt kirekesztése Koszovóból és a többi - egyre inkább hasoií- lítanakSzflr/c/í/«; Húszéin tetteire. Még egy-két ilyen „húzás", és „közös klubban” találja magát az iraki, a líbiai és - mondjuk ki bátran - a szlovák diktátorral, Vladimir Meciarral\

Végül pedig, aki ilyen fokon kerül szembe az Amerikai Fgyesült Államok és az Euiopai Unió akaratával, és így NATO-val, annak garantáltan hamar befellegzik...

I Csíkos Istvánne J Pócsi Attila