Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-06 / 55. szám

Napi tőzsdeinfó Új Kelet-információ ____________ A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe csütörtökön nyitáskor 120 ponttal, záráskor viszont már 191 ponttal volt a szerdai értéke alatt, a kereskedés végén 8241 pon­ton állt meg a süllyedése. A MOL-részvény ára 5840 fo­rintról 5690 forintra esett vissza. A TVK árfolyama majd­nem 200 forinttal csökkent, 3470 forintot értek záráskor a társaság részvényei. A Matáv 1057 forinton zárta a ke­reskedést, ez 24 forintos visszaesést jelent a szerdaihoz képest. Az OTP-részvények 9500-9600 forint között in­gadoztak, záráskor 9560 forintot értek, 235 forinttal kevesebbet, mint az előző napon. A Richter árfolyama 22 850 forintra csökkent. A kárpótlási jegyek a nap ele­jén 1100 forintot, a végén 1150 forintot értek az előző napi 1190 forintos záróárúkkal szemben. Értékpapír-piaci hírek A MOL-részvények harmadik alkalommal meghirde­tett nyilvános jegyzése március 11-étől 17-éig tart. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. által felkínált részvénycsomag a Mól Rt. alaptőkéjének egy százalékát kitevő, 984 ezer darab értékpapír, amelyre belföldi ma­gánszemélyek és intézmények nyújthatnak be jegyzése­ket. A nyilvános értékesítésre felkínált MOL-részvények maximális árát március 6-án, pénteken jelentik be. A rész­vények forgalomba hozatali ára nem haladhatja meg a maximális árat, amely március 20-án kerül nyilvánosság­ra. A magánszemélyek március 11. és 13.-a között gyorsí­tott módon, előre kitöltött jegyzési íveken adhatják le a jegyzésüket, utána csak személyesen lehet értékpapíro­kat igényelni. Szőlősgazdák egyesülete Szamosi István Megalakult a Mátészalkai Szőlősgazdák Egyesülete, melynek cégbírósági be­jegyzése már folyamatban van. Az egyesületet közel öt­ven mátészalkai és környék­beli, szőlőtermesztéssel fog­lalkozó gazda hívta életre, elnöke Somogyi Tamás ker­tészmérnök, növényvédő szakmérnök. A vezetőségi ta­gok Borbás Géza, Komán János, Nyíregyházi Gusztáv és Szombatit)’ Géza lettek. A szálkái és környékbeli sző­lősgazdák mindeddig a Tár­sadalmi Egyesületek Szövet­ségéhez tartoztak, ahol önál­ló pénzük nem volt. Az egye­sület, amely kimondottan szakmai alapokon szerve­ződött, és így is kíván működ­ni, lehetőséget kínál a tagok által befizetett támogatások leírására az adóalapból. Az alapító tagok bíznak benne, hogy év közben tovább bő­vül a taglétszám, hiszen a belépésre bárkinek bármikor lehetősége van. A növénytermesztésről Új Kelet-információ Az ország egész területén semmilyen csapadék nem hullott februárban. A napsü­téses órák száma, a talajszint­ben és a légkörben mért hőmérsékletek a korábbi években mért kora tavaszi hőmérsékleteknek, és az éj­szakaiak a március közepi adatoknak feleltek meg. Az időjárásunk eddig nagyon kedvező volt a talajelő­készítési munkálatok elvég­zéséhez, folyamatosan vég­zik a termelők a korábban elmaradt szántási munkála­tokat, valamint a szerves trá­gya kiszórását és talajba for­gatását. A szántáselmunkálás és a vetések előkészítése költségtakarékos módon is elvégezhető, de a csapadék hiánya a vetőágy előké­szítésének nem kedvez. Érde­mes minél jobb minőségben elvégezni az esedékes mun­kákat, mert így sok nedves­séget megőrizhetünk növé­nyeinknek. A megyénkben szinte folyamatosan fúj az északi szél, ez igen kedve­zőtlen, a szélerózió komo­lyabb károkat is okozhat. Az őszi kalászos gabonafélék jól teleltek, a fejlődésük a janu­ár végi-február eleji hidegtől eltekintve folyamatos. A ve­tések szépen zöldülnek, a kedvező időjárás hatására megindult a vegetáció. Jól bokrosodik az őszi árpa, kezdi utolérni a koráb­bi években erre az időszakra jellemző állapotát. Gazdaság 1998. március 6., péntek Búzaexport ártámogatással Új Kelet-információ _____ Az agrárkormányzat az ez évi agrártámogatási rendszerrel többek között szeretné a piaci egyensúly kialakulását elő­segíteni, valamint az állatte­nyésztési ágazatok fejlesztését ösztönözni. Ennek érdekében új intézkedéseket hoztak 500 ezer tonna takarmánybúza ki­vitelének támogatásáról és 240 ezer tonna, úgynevezett inter­vencióval felvásárolt takar­mánykukorica értékesítéséről. Azok a takarmánybúza-ex­portálók vehetnek igénybe tá­mogatást, akik 15 ezer forintért vásárolják fel a gazdálkodók­tól a termést tonnánként, és az így kötött szerződés alapján exportengedélyt váltanak ki 500 forintos tonnánkénti leté­ti díj befizetésével. A miniszté­rium által kiadott exportengedé­lyek március 12-étől ez év júni­us 30-áig érvényesek. Az áru ki­szállítását követően az export- engedéllyel rendelkezőknek a vámokmányokat és az árbevé­telt igazoló banki értesítést az Agrár Intervenciós Központnak be kelj mutatniuk ellenjegyzés céljából. Ezt követően a támo­gatást az APEH folyósítja. Az intervencióval felvásá­rolt takarmánykukorica érté­kesítése két szakaszban törté­nik. Először az elővásárlási jogukkal élni kívánóknak lesz lehetőségük a visszavásárlás­ra az április l.-e és 15.-e kö­zötti időszakban, abban az esetben, ha az értékesítésre vonatkozó közlemény megje­lenésétől számított egy héten belül írásban jelentkeznek a közraktáraknál. Azon kívül, hogy jelzik, élni kívánnak az elővásárlási jogukkal, közöl­ni kell azt is, mikor utalják át az árat a közraktár részére. Az átutalás határideje április 15-e. Az elővásárlási jog ki­zárólag a teljes tételre vonat­kozhat, részmennyiség vissza­vásárlására nincs lehetőség. A közraktárból értékesítésre kerülő takarmánykukorica árát az alapár (14 ezer forint tonnánként) és a közraktár- jegy kiállításától a vételár át­utalásáig terjedő időszakra számított jegybanki alapka­mat adott időszakra eső ré­szének összege adja. A meg­maradó takarmánykukorica­mennyiségre április 16.-a után pályázatot írnak ki. Területi borverseny Szálkán Sz. I.______________ A Mátészalkán és környékén élő szőlősgazdák a napokban rendezték meg a már hagyomá- nyosnak mondható területi borversenyt a mátészalkai Mó­ricz Zsigmond Általános Isko­la aulájában, ahol a borbíráló bizottság 70 féle nedűt zsűri­zett minőségi, direkttermő és gyümölcsbor fehér, illetve vö­rös kategóriákban. Minőségi fehérbor kategóriában arany minősítést értek el a követ­kezők: Gégény László, Borbás Géza. Kanyó Gézáné (kétféle fehérborral is), Kovács István, Nyíregyházi Gusztáv (kétféle borral) és Szombathy Géza. Minőségi vörösbor kategóriá­ban arany minősítést kapott Szombathy Gézáné, Borbás Géza és Szombathy Géza. Di­rekttermő fehér kategóriában arany minősítésű lett Horváth László és Kanyó Gézáné bora, míg e kategória vörösborai kö­zül Kovács Istvánt és Kovács Miklóst díjazták arany minő­sítéssel. A gyümölcs fehérborok kö­O E co </> zül Komán Bernadett és Szom­bathy Gézáné kapta az arany oklevelet, míg a gyümölcs vö­rösborok kategóriájában Ká- kos Zoltán, Szombathy Gézáné, Komán János és Szombathy Géza lettek a győztesek. A fel­soroltakon kívül számos bor ért el ezüst, illetve bronz minő­sítést a területi borversenyen. Az arany minősítést elért bo­rok részt vesznek a közel­jövőben megrendezendő me­gyei borversenyen. A felvételen a bíráló bizott­ság látható. Vethetjük a tavaszárpát Szabó Zoltán (Új Kelet) A tavaszárpa nagy alkal­mazkodóképességű növény, a trópusok kivételével szinte mindenhol termeszthető; ter­mesztésének északi határa a 70. szélességi fok környékén van. Hazánkban - mint más­hol is - söripari célokra hasz­nosítják. Vetésterülete az utóbbi években növekedett megyénkben, tavaly 6200 hektárról takarították be ter­mését térségünkben. A tavaszárpa hosszúnappa­los fényigényű növény ami a fajtától függően eltérő. Csírá­zásához 1-3 Celsius-fokos hő­mérséklet elegendő. A hői­génye annyira sajátos, hogy az olyan években számíthatunk kimagasló termésmennyiségre, amikor a kelésekor és a bokro- sodásakor meleg és száraz az időjárás, majd az ezt követő hónapokban kicsit hűvösebb és csapadékosabb környezeti fel­tételek a megfelelőek. A nö­vény igényeinek megfelelő mennyiségű csapadék éves szinten elegendő lenne, de az eloszlása nem feltétlenül meg­felelő, ezért esetleg öntözésre is szükség lehet. Legmegfelelőbbek a sörárpa számára a mésszel jól ellátott területek, érdemes barna erdő­talajokra telepíteni. Számára a legkedvezőbb elővetemény a cukorrépa, de a burgonya és a silókukorica is megfelelő. Pillangósok és hüvelyesek után semmikép­pen ne vessünk tavaszárpát, mert az általuk összegyűjtött sok nitrogén rontja a söripari hasznosítású termés minősé­gét. Rövid tenyészidejc alatt vi­szonylag sok tápanyagot igé­nyel. Átlagos minőségű talajra 55-70 kilogramm nitrogén-, 40 kilogramm foszfor- és 130 ki­logramm kálium-műtrágyát juttassunk ki számára. A vetőágy előkészítésére nagyon oda kell figyelni, lehetőleg minél több téli csa­padékot kell a talajban meg­őrizni. A vetése előtt mindig csak akkora területet készít­sünk elő, amelyet még aznap be tudunk vetni. Optimális vetési mélysége 4-5, sortávol­sága 12 centiméter. Hektáron­ként mintegy 4-4,5 millió mag kijuttatásával kell szá­molnunk fajtától függően. Az árpa 1000 mag tömege 38-42 gramm. Az alkalmazható fajták kö­zöl csak kettő hazai nemesíté- sű, a GK Isis és a Nóra, a leg­több fajta cseh, például a Mars és a Rubin, illetve holland, pél­dául a Magda, az Adrien és a Triangel. Az előállító cégek által csá­vázott vetőmag kereskedőtől függően 4700-5300 forintba kerül mázsánként, azaz 1 hek­tárra 9-12 ezer forint vetőmag- költséggel számolhatunk. Virágos tölgyes Új Kelet-információ Dr. Balogh Árpád, a Bes­senyei György Tanárképző Főiskola főigazgatója és Kovács Gábor, a Nyírerdő Rt. vezérigazgatója között létrejött szerdán egy termé­szetvédelmi és a főiskola bo­tanikus kertje szempontjá­ból is jelentős, kölcsönös ér­dekeltségen alapuló megál­lapodás. Nyíregyháza Város Önkormányzata a főiskola használatába adott 1,1 ha akácerdőt, melynek a felújí­tását a Nyírerdő Rt. szakem­berei végzik el. A botanikus kert bővítéseként ezen a te­rületen a nyírségi tájban ős­honos gyöngyvirágos töl­gyest hoz létre az erdészeti társaság. A fakitermelési, erdőfelújítási, ápolási és ül­tetési munkákat a részvény- társaság végzi cl, a felmerülő költségeket a kitermelt fa­anyag értéke fedezi. A vár­ható szakszerű munkáltak köszönhetően csak az újra­telepítést követő 1-2 évben lesz homokos a terület, ezt követően sikerül megvéde­ni és felújítani az erdőrész­letet, amelyet a főiskola di­ákjai és oktatói kutatási té­mákhoz is felhasználhatják. Munka­nélküliségi arányok K. Z. (Új Kelet) _____ La punk tegnapi számá­ban olvashatták, hogy egy hónap alatt Szabolcs-Szat- már-Beregben 1300-zal csökkent a munkanélküli­ek száma. A munkaügyi központ vezetői február végén 43 554 állástalant regisztráltak. A központ tíz kirendeltsége közül csak Tiszavasváriban és körzetében emelkedett a nyilvántartott állástalanok száma, igaz, ott is csak 3 fővel. Arányában a legtöb­ben elhelyezkedni szeret­nének Csenger (26,9 szá­zalék), Fehérgyarmat (26,6 százalék) és Baktalóránl- háza (26,2 százalék) tér­ségében. A legkisebb a munkanélküliségi ráta Nyír­egyháza (15,4 százalék), Kisvárda (15,7 százalék) és Tiszavasvári (16,5 száza­lék) körzetében. A munka­nélküli-ellátását és a jöve­delempótló támogatást sorkatonai szolgálat, bün­tetés végrehajtása stb. mi­att 7818-an szüneteltetik. A nyilvántartott munka- nélküliek megoszlása is­kolai végzettség szerint: 6,9 százalék 8 általános is­kolánál kevesebb, 38,2 százalék általános iskola, 36,3 százalék szakmun­kásképző, 1,7 százalék szakiskola, szakközépis­kola 6,4 százalék, 7,6 szá­zalék gimnázium, 2,9 szá­zalék technikum, illetve egyetem vagy főiskola. Az álláskeresők foglalkozás szerinti megoszlása: 37.1 százalék szakmunkás, 26,3 százalék betanított mun­kás. 24.3 százalék segéd­munkás és 12,3 százalék szellemi foglalkozású. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom