Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-05 / 54. szám
1998. március 5., csütörtök Háttér Körültekintően, kitartóan és gyanakvóan A személyvédelmi fortélyokról Személyvédelmet kapnak egyes, a jogszabályokban meghatározott állami vezetők, biztonságukról a kormányőrség gondoskodik. Napjainkban nemcsak állami vezetők érzik úgy, hogy veszélyben vannak, hanem egyes párt-, gazdasági vezetők, illetve egyéb szempontból fontos magánszemélyek is nagyon sok esetben személyes védelmet kérnek- és kapnak. Egyre gyakrabban találkozhatunk gazdasági ügyeknél leszámolásokkal, bérgyilkosokkal. Biztonsági szakemberektől kapott tájékoztatás szerint egyes „nem tiszta személyeket” olyanok védenek, akik maguk is már összeütközésbe kerültek a törvénnyel. A személyi védelem fortélyairól Urbán Györgytől, a Polgári Biztonsági Szolgálat vagyonvédelmi igazgatójától kértünk felvilágosítást. Munkatársunktól- Mi a feladatuk egész pontosan a testőröknek?- A teljes személyvédelem kiterjed a védendő személy lakásának őrzésére, tárgyalási helyszíneinek, munkahelyének a biztosítására. Vigyázni kell rá a pihenés helyszínén - ha az nem azonos a lakással utazásai során, valamint, ha rendezvényen vesz részt.- Ez rendkívül sokirányú feladatot jelent...- Valóban így van, hiszen a testőröknek sok esetben kell rögtönözni, és pillanatok alatt határozni, hiszen rajtuk kívülálló okok következtében változnak a szituációk, amelyek befolyásolják döntéseinket. Az utazás alatti védelem kivételével a többi esetben alkalmazhatók az objektumbiztosítás elvei, hiszen a tevékenység objektumhoz kapcsolódik. A védendő személy mozgása, tartózkodási helye előre ismert, a zavaró körülmények részben kiszámíthatók.- Ez azt jelenti, hogy utazás során a személyvédelem összetettebb?- Igen, hiszen egyebek mellett figyelembe kell venni utazás célját (tárgyalás, pihenés stb.), a közlekedési eszközt, a célállomás elérésének útvonalát, azt, hogy kik tudnak az utazásról. Tudni kell azt is, hogy kapott-e fenyegetést, akit védenek, és milyen támadás várható, amit meg kell akadályozni. Az sem mindegy, hogy a védendő személy egyedül vagy többedmagával utazik-e. A fenti szempontok vizsgálata meghatározza, hogy hány fő és milyen eszközök szükségesek a védelemhez. Ha például valaki repülőgépen utazik, akkor számításba kell venni, hogy a beszállás során komoly technikai ellenőrzésen esik át mindenki, így a gépen történő esetleges támadás szinte kizárt, de a személyvédelmet végző sem vihet magával fegyvert. Más a helyzet, ha gépkocsival utazunk, hiszen ezt a támadásra készülő személy is tudhatja, és fel is készülhet „fogadásunkra”. A gépkocsis utazás során előre fel kell mérni, hogy az adott útvonalon hol találhatók azok a helyek, amelyek bűncselekmények elkövetésére alkalmasak. Ha lehet, ezt ki kell kerülni, és másik útvonalat kell választani. Célszerű, ha a védendő személy esetenként más-más útvonalon közlekedik, hogy ne lehessen kiszámítani esetleges megjelenését. Gyalogosközlekedésnél a személyvédelmet végzőnek úgy kell elhelyezkedni, hogy a védendő személy ellen irányuló fizikai támadást meg tudja akadályozni. Mindig az épületek bejáratai felé eső oldalon közlekedik a biztosítószolgálat, hogy az onnan jövő váratlan támadást megakadályozhassa.- Mivel kezdődik a védelem megszervezése?- Az első fázis az információfeltárás. Tisztázzuk a megbízó, illetve a védendő személy nevét, társadalmi pozícióját, magatartását, szokásait. Információt szerzünk a biztosítandó esemény kezdő és befejező időpontjáról, a védendő személy mozgásáról, a tervezett programról. Felderítjük, van-e potenciális veszélyhelyzet, illetve merültek-e fel konkrét adatok a védendő személy porgramjának megzavarására, esetleg kapott-e korábban fenyegetést, ha igen, mi volt az, és ismert-e a fenyegető kiléte. Az előzetes adatok birtokában azok értékelése és a végrehajtási terv kialakítása, illetőleg a személyvédelem előkészítése következik. Ebben a szakaszban ellenőrizzük az előzetes adatok helytállóságát, a veszélyhelyzet komolyságát, majd helyszínbejárással győződünk meg a helyi körülményekről, a közlekedési és egyéb feltételekről. Számba kell venni, hogy a várható szituáció megelőzésére, felszámolására milyen ellenlépések tehetők, továbbá, mi a feladat elvégzésének erő- és eszközigénye. Olyan taktikát nem szabad választani, ami törvénysértő, vagy magának a személyőrzőnek az életét, testi épségét veszélyeztetné.- Ezután következik a gyakorlati munka...- Ez a szolgálati forma különös figyelemkoncentrációt és bátorságot követel, hiszen a munka arról szól, hogy a személyőrző magára vonja, majd elhárítja a veszélyt. A védendő személy testének fizikai védelme azt feltételezi, hogy a személyőrző mindenhová kövesse őt, figyelje a környezetében zajló változásokat, az ott lévő ismeretleneket. Figyeljen fel minden szokatlan, nem oda tartozó jelenségre, a zavartan, idegesen viselkedő személyekre, és ellenőrizzen. Legyen körültekintő, kitartó és gyanakvó. „A vers kegyelem dolga” Beszélgetés Gyurkovics Tiborral A Nemzeti Egységmozgalom múlt heti mátészalkai nagygyűlésének egyik szónoka Gyurkovics T/óorköltő és író volt. Nagy hatású beszéde után sokáig zúgott a teremben a taps. A gyűlést követően is ott maradt még, beszélgetett az emberekkel, mindennapi gondokról, politikáról, jövőről. Én előbb az irodalomról kérdeztem. Dal may Árpád (Új Kelet)- Mit csinál most az irodalmár Gyurkovics, Tibor?- Én elsősorban és mindig is költőnek tartottam magam, hiszen - merem remélni - ennek születtem, s ha Isten segít, ezt művelem. A vers kegyelem dolga. Akkor ír az ember, ha megszállja az ihlet, ha van valamilyen erőteljes mondanivalója, amely akár a hajnali félhomályban is földereng, nem hagyja nyugodni. Ezzel a kegyelemmel néha megajándékoz az Úr. Most például a Hitel című folyóiratban közlök egy folytatásos regényt, Alibi a címe. Nagy részét már megírtam, most fejezem be. A könyvnapra várható az Isten homlokán című kötetem megjelenése, amelyben istenes verseimet gyűjtöttem össze. Ezsiás Erzsébet író készít rólam egy portrékönyvet A mágus címmel, ennek is meg kell jelennie rövidesen.- Mint elmondták, a Nemzeti Egységmozgalom nem párt, nem politikai szervezet, a nagygyűlésen elhangzott beszédek mégis erősen politikai tartalmúak voltak. Jó-e, ha egy író, költő politizál? Mi készteti erre?- Minden magyar író arra volt kényszerülve évszázadokon át, a reformkorban, a szabadságharc idején, a Bach- korszakban, majd Adyék, a nyugatosok, a népi írók, hogy véleményt mondjanak a társadalomról, közéleti szerepet vállaljanak. Mi magunk is az ’50-es években írtunk olyan verseket, amelyeknek a sorai között kellett olvasni, később pedig, a Kádár-korszakban olyanokat, amelyekkel meg- szögeltük a rendszer koporsóját. Illyés Gyula azt mondta, és ez nagyon lényeges, hogy miután Magyarországon a politikusok általában nem állják meg a helyüket, az írónak részt kell vennie a közéletben, nem feltétlenül a parlamentben és nem mindenféle politikai porondon, de úgy, ahogy ő fogalmazta meg: még a vízügyi ellenőr szerepét is sokszor a költő tölti be.- Az embernek néha az az érzése, hogy az ellenzéki pártok, akárcsak az ön Nagyvizitjének a szereplői, sokszor csak mondják a magukét, de nem értik egymást...- Sajnos, ebben sok igazság van. Éppen ezért fennáll annak a veszélye, hogy azok a pártok, amelyek nem kapják meg a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékot, elfoszlanak az első fordulóban, s a rájuk leadott szavazatok tulajdonképpen annak a pártnak segítenek, amelyik a legtöbb szavazatot kapja.- Mi ad önnek erőt és hitet ahhoz, hogy fáradtságot nem ismerve, időt nem kímélve nyakába vegye az országot, járjon, találkozzék emberekkel, vállalva annak a kockázatát is; talán nem, vagy csak kevesen jönnek el egy-egy gyűlésre, holott otthon, kényelmesen írhatná a verseit, regényeit, drámáit?- Meglehet, jobban tenném, ha ez utóbbit választanám, de valami sarkall arra, talán azok az emberek, akiket ismerek és tisztelek, mint például Szilágyi Dénes mátészalkai polgármester, hogy barátaimmal elmenjünk hozzájuk, találkozzunk velük, ne hagyjuk magukra őket. Főleg pedig ne hagyjuk magukra az egyszerű embereket, kétkezi munkásokat, földműveseket, akik talán nem is tudják pontosan, mi a politika, de egy villanásban valahogy rájönnek arra, hogy ők is felelősséggel tartoznak a haza, a magyarság jövőjéért. S ha ezt felismerik, akkor tudják, kire kell szavazni. Nem pártra gondolok, hanem arra a szellemiségre, amely a kereszténységet és a nemzetet képviseli. Kötelezően előzetesben A liberális büntetőpolitika alapgondolata az, hogy az élethez és a tulajdonhoz való jogot nem lehet szembeállítani a klasszikus szabadságjogokkal. A Szabaddemokraták Szövetsége ennek szellemében alakította ki a közbiztonság javítását célzó csomagtervét. Ennek lényegéről kérdeztük Hack Péter országgyűlési képviselőt, a párt ügyvivőjét, akit a szabaddemokraták parlamenti frakciója a közelmúltban a párt közbiztonsági szóvivőjévé választott. Munkatársunktól- Miért volt szükség egy önálló közbiztonsági csomagra, amikor a liberális vezetésű Belügyminisztérium már négy évvel ezelőtt megkezdte azt a reformot?- Valóban elkezdődött egy reformfolyamat, ami a rendőrség élén történt személycserék után felgyorsult. Ennek eredményeképpen tavaly több mint egymillió órával növekedett a rendőrök közterületi szolgálatának ideje az előző, 1996-os mutatókhoz képest. Szintén 1997-ben 5 mil- liárdot fordítottak a rendőrség technikai fejlesztésére, így tavaly 1200 új autóval bővült a gépjárműpark. A további munka szempontjából pedig fontos lépésnek számít az, hogy elkészült az a hároméves fejlesztési program, amely további 36 milliárd forintot irányoz elő a rendőrség munkájának javítása érdekében. Az elmúlt hetek eseményei azonban azt igazolják, hogy tovább kell folytatni, néhány területen pedig fel kell erősíteni a már megkezdett reformokat.- Melyek a közbiztonsági csomag legfontosabb pontjai?- Az egyik legfontosabb javaslatunk az, hogy szigorodjanak az engedély nélküli fegyvertartásért kiszabható büntetési tételek. Szeretnénk elérni, hogy a jelenlegi maximum 5 évvel szemben már alapesetben is 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel lehessen büntetni az illegális lőfegyvertartást. Az indítvány elfogadásához a parlamenli bizottság jóindulata kell. Fontos, hogy növekedjen az emberek biztonságérzete. Ezt segíthetik elő a különböző biztonsági berendezések. Azt indítványozzuk, hogy az állampolgárok írhassák le adójukból az ezekre a berendezésekre költött összeg 30 százalékát. Javasoljuk, hogy 8 napon belül állítsák bíróság elé azt, akit például lopáson vagy betörésen tetten érnek. Indítványozzuk azt is, hogy kötelező legyen előzetes letartóztatásba venni a másodfokú ítéletig azt, akit a bíróság szándékos bűncselekményért elsőfokon már elítélt 1 évnél súlyosabb, végrehajtandó szabadságvesztésre. Jelenleg előfordul, hogy a szabadlábra helyezett személy újabb bűncselekményt követ el, amíg a második tárgyalásra vár. Szükséges megteremteni a fedővállalkozások és az úgynevezett fedett nyomozók bevetésének módját. Szabályok kellenek a tanú-, illetve a sértettvédelemre.- Miért kezdeményezték, hogy az ügyészség kormányirányítás alá kerüljön?- Több példa bizonyítja azt, hogy az ügyészség függetlensége akadályozza az államot büntetőpolitikájának akadálytalan érvényesítésében. Nem ritka, hogy a bűn elkövetése és a tárgyalás lefolytatása időben túlzottan elválik egymástól. A büntetés így nem éri el a kívánt célját.- Mi a helyzet a burjánzó korrupcióval?- Annak visszaszorítása érdekében javasoljuk, hogy minden olyan állami intézményben, ahol 100 millió forintnál nagyobb értékben folyik közbeszerzési eljárás, kötelező legyen közbeszerzési biztost kinevezni. —A pénzügyminiszter szerint teljesíthetetlen a Kuncze Gábor által a rendőrség számára igényelt tízmilliói d forintos többlettámogatás kifizetése...-Medgyessy Péter pénzügy- miniszter nézetei általában közel állnak az SZDSZ elképzeléseihez, de azt hiszem, neki is be kell látnia, hogy a kiemelt fontosságú feladatoknak anyagi vonzatai is vannak. Ahhoz, hogy nagyobb rendőri erő legyen az utcán, és növekedjen az emberek biztonságérzete, több pénz szükséges. A Belügyminisztérium vezetőjének kérése tehát megalapozott.
