Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-31 / 76. szám

1998. március 31., kedd Interjú „Visszajövök... de most nem a reklám után!” Babus Andrea (Új Kelet) A kálvária- Már több mint két héttel ezelőtt eldöntöttem, a követ­kező hónapokban nem leszek a képernyőn. Tavaly novem­berben kezdtem tárgyalni mű­soraim folytatásáról, de hol nem válaszoltak, hol nem ju­tottunk semmire.- Milyen műsortervvel állt a tévés vezetők elé?- Ajánlatom havi egy meg­újított show és egy olyan prog­ram, mely a Másképpen be­szélgetek és az Én mozim egyesítéséből született. Vállal­koztam arra, hogy a MTV1 délelőtti egy óráját kitöltőm tartalommal, hiszen jelenleg egy-egy hétköznap délelőtti műsor nézettsége igen ala­csony, pedig az adatok szerint több mint másfél millió nézője lehetne. Ajánlatomban min­den hétköznap délelőtt azonos órában négy különböző karak­terű hölgy együttes műsorve­zetésével olyan szórakoztató műsort csinálnánk, melyhez az iroda garantálná a napi félmil­lió forintos nyereséget. Felaján­lottuk, mi magunk kifizetjük ezt a napi félmilliót, hogy a te­levízió biztosra mehessen, ami évente százhúszmillió forint tiszta nyereséget jelentene az MTV-nek.- Milyen választ kapott erre?- Az ügyvezető elnök azt mondta, amíg fel nem áll az új intendatúra, várjunk ezzel... Az első érdemi tárgyaláson - tizenkét vadidegen tévés vezető előtt - elfogadtam azt a fűnyíró-elven alapuló javas­latot, hogy a műsorok költsé­gét ötven százalékkal csök­kentsük. Ezen az egyetlen ér­demi tárgyaláson a „fény­pont” az volt, amikor Ragáts Imre bejelentette, az én műso­raim ráfizetésesek. (Megjegy­zem, bizonyíték sehol.) Ekkor lett elegem. Ahol valaki mini­mális szakmai elismertség és tapasztalat nélkül intendáns lehet, ahol a gazdasági főigaz­gató beáll az intendáns szeke­rét tolni, mert bízik abban, hogy így túlélheti önmagát, az ember elgondolkodik... ne­kem itt nem lehet szerepem.- Mikor döntött úgy, hogy felszámolási eljárást kezde­ményez a Magyar Televízió ellen?- Az MTV folyamatosan tartozott az irodának - még az 1997-es év műsorai után - 32 millióval. Február köze­pén a gazdasági főigazgatót egy hétig nem tudtam elérni, megkereséseimet szóra sem méltatta, ekkor döntöttem úgy, hogy kényszerből felszá­molási eljárást indítok. Ekkor részletekben elkezdték a tar­tozás kifizetését, de a mai na­pig is 17 millióval „lógnak”. Az eljárás hírére több tucat cég és magánszemély keresett meg, akiknek az MTV kisebb- nagyobb összeggel tartozott. Ezeket felvásároljuk, s ezt követően a Friderikusz Pro­dukció a hitelezők nevében két és fél, esetleg hárommilli- árd forintos tartozás behajtá­sát követelheti jogosan. Ez esetben pedig a felszámolási eljárás garantáltan sikeresen végződik majd. Pénzügyi szak­értőim megbízásomra egy hóna­pon belül több napilapban köz­zé tesznek egy-egy hirdetést, hogy hol jelentkezhetnek azok, akiknek jogos követelésük van a Magyár Televízióval szemben. Aztán majd meglátjuk... A tervek- Mikor tér vissza ismét?- Én bizony kivárom az új vezetőséget, bár megválasztan­dó elnökként leggyakrabban Kása Somogyi György nevét emlegetik. Addig a rövid ideig, amíg ő lesz az MTV elnöke, ott én biztosan nem leszek jelen.- A kereskedelmi tévékkel nincs terve?- A bajt egyelőre abban látom, hogy a televíziózás területén leg­feljebb álpiaci viszonyok ural­kodnak. A piac csak úgy tudna megmérni, ha valamelyik vevő megvenne, s én az ő csatornáján hoznám a nézettséget, vagy eset­leg megbuknék. Az üzleti tisz­tesség nem engedi, hogy a ke­reskedelmi tévékkel tárgyaljak, amíg az MTV-vel nem zárom le ezt az ügyet. Igaz, egy olyan mű­sorötletet felvetettem egyidejű­leg az MTV-nek, az RTL Klub­nak és a tv2-nek, amely a jelen­legi szembenállás csaholó verse­nyét legalább a nézővel szem­ben oldotta volna. Terveim sze­rint az Ünnep című műsort a há­rom televíziós társaság egyszer­re sugározná külön-ktilön rek­lámblokkokkal. E tárgyalások sem realizálódtak, mert az RTL Klubnak nincs erre pénze, a ke­reskedelmi tv2 elnöke, Pintér Dezső pedig azt mondta, megvár­ja a Magyar Televízió teljes összeomlását, aztán kezdhetünk.- Nem szegte kedvét ez a sok huzavona?- Sőt! Javított a lelkesedése­men. Tudom, hogy jobb vagyok a Magyar Televíziónál, s annál is jobb csak akkor vagyok, ha harcolni kell.- Mivel tölti majd az idejét az elkövetkezendő hónapok kény­szerszabadságán ?- Előkészítem a műsoraimat. Előteremtem a pénzt, tervezte­tem a díszleteket... Érdemes pró­baműsorokat csinálni. Normális esetben, normális helyen mini­mum egy évig készítenek elő egy-egy műsort. Megnézetik egy csoporttal, mely mindenféle nemű, korú és végzettségű em­berekből tevődik össze. Ha sike­rül a hetvenöt százalékos tetszést elérni, akkor a szponzorokból álló csoport nézi meg, amennyi­ben ott is eléri a hetvenöt száza­lékos tetszési indexet, akkor ke­rül a műsor a televíziós szakem­berek elé. A Magyar Televízió­nál persze lehetetlen végigjárni az egyesztendős utat, de én min­denképpen szeretnék áldozni az előkészítésre fél évet. A show- Fiatalemberként hogyan mert belevágni egy Magyaror­szágon gyökértelen stílus meg­teremtésébe?- Sosem vittem a készület- lenséget a képernyőre. A Friderikusz Show előtt nyolc éven át vidéki színházakban és művelődési központokban ké­szítettem hasonló show-kat, persze jóval szerényebb körül­mények között. Sokat tanultam a magam kárán a debreceni, nyíregyházi, szentesi műsorok során.- A Friderikusz Show a kez­deti időkben milyen támogatást kapott?- Az indítást megelőzően ti­zenhárommillió forintos köl­csönt vettem fel sorrendben a hatodik banktól - a többi kirú­gott -, harmincnyolc százalékos kamat mellett. Ebből készültek a díszletek, s ez fedezte az első három adás költségeit. Szponzor eleinte nem akadt, s az MTV egy fillérrel sem támogatta a műsort. Ettől függetlenül igyekeztünk igényes produkciót készíteni. A másfél-kétévente cserélődő dísz­letek körülbelül húsz tonna fes­téket „fogyasztottak el”, a főcím ötször változott. Mi hoztunk lét­re először image-filmet, melynek dallamára Rost Andrea énekelt, s a Friderikusz Showban jelen­tek meg a figyelmet a társadalom legelhanyagoltabb csoportjaira irányító húsz-harminc másod­perces kisfilmek.- Hány világsztár szerepelt az öt és fél év alatt önöknél?- Több mint kétszáz, de becs­lésünk szerint Budapest lakos­ságának egyötödét pótolni lehet­ne azokkal a vendégekkel, cso­portokkal, együttesekkel, akik és amelyek 1992 óta a különböző Friderikusz-produkciókban fel­léptek.- Nehéz volt bánni a sztá­rokkal?- Nem volt könnyű, sem pe­dig olcsó. Minden idők legdrá­gább sztárpárosa Alain Delon és Jean-Paul Belmondo. A kettő­jük sokmillió forintos honorári­umát tetézte az a két különgép, mellyel Budapestre érkeztek. Cindy Crawford megdöntött minden világrekordot. Az NBC tévétársaság hasonló show-it készítő producerek szerint ilyen példátlanul magas összegre Amerikában harminc évre vissza­menőleg nem volt példa. Egyéb­ként nekem Cindy még így is megérte. Legmagasabb nézettsé­ge (6,2 millió néző) annak a mű­sornak volt, melyben Larry Hagmant láttuk vendégül. Má­niájuk csak a kivételes nagy­ságoknak nincs, így természetes egyszerűséggel viselkedett Sop­hia Loren, Cindy Crawford, Antonia Banderas vagy Robin Williams. Claudia Schiffer ezzel szemben szerződésben kötötte ki, hogy milyen vastag üvegből készülhet az a pohár, melyből az öltözőben inni akar, és hogy ezt hány perccel az érkezése előtt kell utoljára elmosogatni. A MIR űr­állomás élő kapcsolása egysze­rűbben ment, mint gondoltuk. Az űrhajósok mindenre kaphatók voltak, egyetlen olyan kérdést sem bíráltak felül az előzetes megbeszélések során, melyre az adásban esetleg nem kívántak volna válaszolni. A magánember- Hogyan készül a show-kra, egyáltalán „tanul" valakiktől, ellesi a fortélyokat?- Nagy gondot fordítok arra, hogy jelentős amerikai és angol show-kat kazettán megkapjak és végignézzek. A házamban há­rom videokészülék rögzíti egy­szerre a különböző, számomra érdekes külföldi műsorokat. A felvételeket leggyakrabban éj­szakánként nézem vissza, majd másnap elemezzük a csapattal. Az első számú női talkshow-ri- porternek tartom Oprah Winf- rey-t, de nagyszerű interjúkat készít a sokak számára ismeret­len Ted Coppel is. Azon persze már - így negyven körül - túl vagyok, hogy méregessem ma­gam másokhoz. Maradok a sa­ját mércéimnél.- A nagy hajtások idején mi­kor jutott ideje alvásra?- Amikor időm volt ilyesmi­re, akkor is csupán három-négy órát aludtam. Minden második héten, amikor a show-t vágták, akkor egy éjszaka kimaradt. Egy-egy százhúsz perces adás vágása negyven-negyvennégy óráig tartott. Ez idő alatt folya­matosan jelen voltam, s én irá­nyítottam a montírozás folya­matát. Ekkor kerülnek rá a fel­vételre az apró képi trükkök, ekkor történik a zenés produk­ciók képi megbolondítása.- Mit tart a legnagyobb si­kerének?- Hosszú ideig tartott meg­invitálnom egy gyönyörű nőt a show-ba, sikeremnek tartom, hogy végül eljött. Cindy Craw­ford messze különbözik min­den képtől, amit az újságok, a televíziók róla kialakítottak. Jó ránézni, s benne igazi barát­ra is leltem.- Mi lehet a legfontosabb egy ember életében?- A harmónia és a kiegyensú­lyozottság. Az egészséget a ter­mészet kegyének tartom, s elfo­gadom. Szerencsére semmiféle egészségügyi problémám nincs, de amiről én is tehetek, az az, hogy jóban legyek önmagámmal. Jóban is vagyok. „Mindén vagyok...”- A show-műsorban mutatott túlfűtött optimizmus jellemző-e önre a magánéletben is?- Nem tudom, mi az az opti­mizmus... én inkább a dolgok reális oldalát látom.- Melyik arca áll legkö­zelebb az igazi énjéhez, a show-ban megismert, az En mozim vagy a Másként beszél­getek Friderikusza?- Mind én vagyok, mind­egyiknek higgyen! Sőt örül­jön, aki nem ismeri azt tíz ar­comat, melyet néhányan - sze­rencsétlenségükre - már meg­ismertek... botrányos tudok lenni.- Biztosan sokan faggatják az öltözködésről...- Mindenféle híresztelés­sel ellentétben magam vá­lasztom ki és én is vásárolom a fellépőruháimat. Az első évben S. Hegyi Lucia kreálta az öltözékemet, de azóta Mi­lánóban vásárolom ezeket, Giorgio Armani, Gianni Ver­sace és Valentino üzleteiben, bolti áron. Persze az öltözkö­désben is előfordul a rögtön­zés. Ruháimat sok esetben a felvétel előtt néhány perccel választottam ki, mert meg­gondoltam magam, vagy egyszerűen leettem.- Van-e otthon háziállata?- Nincs, de ez nem azt je­lenti, hogy nem szeretem az állatokat...- Szoros szálak fűzik Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­hez Mikor evett utoljára Nyír­ségi gombóclevest?- Az egyik kedvencem ez az étel, és még szerencse, hogy itt is lehet kapni, az ét­termekben, mert sajnos na­gyon ritkán járok haza. Leg­utóbb három éve voltam ott­hon. Az érettségi találkozóra sem tudtam elmenni leg­utóbb, mert közbejött valami. Itt azonban megragadom az alkalmat, hogy üdvözöljem Nyíregyházát! Azt viszont nem tudom, mikor megyek legközelebb oda... Szomorú Ötszemközt Bürget Lajos jegyzete Néztem a képernyőn a ma­gyar talkshow atyját, Vitray Tamást, és azt, aki nemcsak követelte, de meg is szerezte a trónt. Meghalt a király, éljen a király! - jutott eszembe. A két ember nagyon nem szereti egy­mást. Teljesen érthetetlenül magázzák egymást, és a sok „maga” mögött ott rejtezik a csendes utálat is. Egy, a forra­dalom leszállóágában lévő Vitray és a mindent meghódító Friderikusz Sándor eszmecse­réje ebből adódóan kicsit szá­nalmas, szomorú volt. Nem ta­gadom, Friderikusz pártjárake- rültem, hangsúlyozva azt, hogy Vitray Tamás intelligenciája, eleganciája, tudása, rutinja és tévétörténeti jelentősége előtt mélyen meghajtom az elisme­rés zászlaját. Hogy akkor mi volt a gond? Az csupán, hogy a vendéglátó Nagy Fehér Atya nem tudott mit kezdeni azzal a profival, aki tipikusan korunk gyermeke. Friderikusz kulturált volt, olyan biztonsággal fogalmaz­ta meg a mai professzionaliz­mus ismérveit és követelmé­nyeit, hogy azt akár könyvbe is lehet írni. Nem tagadta az in­dulás idejének gyökereit, de ki­mondta, hogy ami volt, az el­múlt, a televíziós műsorok ma már nem olyanok, mint egykor. Ma egyszerre kell a profi ripor­ter, a menedzser, a gagman, a showman, a versenyt vállaló vállalkozó. Saját példája bizo- V _______________ ny itja, hogy mindezt egyesíteni tudta magában, és csapatával - nem kis viharokat kavarva — olyan színt és stílust hozott a ma­gyar szórakoztatóiparba, amire nem volt példa. Vitray Tamás nem vont kétség­be semmit, nem is tehette, de lát­ható és érezhető volt, hogy vala­mitől neki is búcsúzni kell. Ter­mészetesen jelen van ma a társa­dalomban egy réteg, pontosabban egy korosztály, amelyik őt része­síti előnyben. Mert kérdve kifejtő, kicsit tanáros stílusa, intellektuá­lis habitusa vonzóbb, mint a har- sányság, a gyorsaság, a felfoko­zott tempó. Azt is tudomásul kel­lett azonban vennie, hogy Fri- derikuszt a legrosszabb esetben is hárommillióan nézik egy-egy műsor esetén, ami kétségtelen re­kord. Nem a féltékenység, nem a rivalizálás, nem a vereség moti­válta Vitray szavait akkor, ami­kor meg kellett hajolnia az idők szava előtt. A beszélgetés, a talkshow jól tartja ugyan még magát, de bizony a ma embere nem szereti a hosszú szöveget, kevesli a látvány nélküli párbe­szédet. Lényegében kár, hogy így van. Sajnálhatjuk, hogy a jó tere- fere ideje eltűnni látszik. Talán még Vámos Miklós Lehetetlenje említhető mint sikeres utóvéd­harc. Attól kezdve mereven elvá­lik egymástól a beszélgetős és a látványos műsor. Lehet Friderikuszt szeretni vagy utálni. Ez ízlés dolga. Nem lehet azonban elvitatni, hogy a professzionalizmus magasiskolá­ját valósította meg. Nem hiszem, hogy minden esetben csak a szenvedélyekkel teli véle­mények az igazak. Tudomá­sul kell vennünk, hogy a fo­kozatosan finomult, letisz­tult Friderikusz-műsorok tel­jesen megfelelnek egy réteg igényének. Fridi ezt nem te­kinti kizárólagosnak, bizo­nyítja az, hogy időnként igenis mélyen intellektuális műsorokkal mutatja tudását, beleérző képességét, intelli­genciáját. Az Otszemközt műsorá­ban a múlt és a jövő találko­zott. Ami ma van, lényegé­ben átmenet, és majd az idő dönti el a show végső for­máját. Még az is lehet, hogy békés egymás mellett élés jellemzi majd a jövőt, ahol az időt nem hajszolok és a rohanó tempójúak meg­egyeznek. Éz a mostani műsor sajnos nem ezt jelez­te előre. Szomorú beszélge­tés volt. Senki nem érezte jól magát Se a beszélgetők, se a nézők. Talán nem is a mű­fajbeli különbség volt a han­gulatrontó, hanem a két em­ber egymáshoz fűződő vi­szonyának látványa. A se­tesuta elnézéskérés és a fö­lényes megbocsátás az első percekben már sejtette, hogy itt sok élvezetben nem lesz része a nézőnek. Itt a nyilvánosság előtti pár­baj zajlott két rivális kö­zött, műfaj és profizmus ürü­gyén. És ez nagyon amatőr dolog volt. „Visszajövök... de most nem a reklám után!” - mondta ki a végszót Friderikusz Sándor azon a március 23-ai sajtótájékoztatón, melyet a budapesti Marriott Ho­telben tartott a média képviselőinek, s ahol bejelentette, hogy a következő né­hány hónapban - őszig - nem láthatjuk őt, műsorait a televízió képernyőjén. A népszerű show-man - elmondása szerint - nem kíván szerepelni a hatalmi har­coktól zavaros közszolgálati televízióban. Az MTV a mai napig 17 millió forinttal tartozik a Friderikusz Produkciónak. Az iroda munkatársai elhatározták, a televí­zió egyéb tartozásait felvásárolva felszámolási eljárást indítanak a Magyar Tele­vízió ellen. Friderikusz Sándort a hónapok óta zajló huzavona, a show-k mű­helytitkai és a jövő tervei mellett önmagáról mint magánemberről is kérdeztem.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom