Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-28 / 74. szám
Gazdaság 1998. március 28., szombat Pályázat Hogy tudjuk, mit eszünk Fekete Tibor (Új Kelet) Ma már törvény írja elő, hogy minden élelmiszerterméken fel kell tüntetni annak összetételét, különös figyelemmel azokra a nem természetes adalékanyagokra, amelyekkel a termék színét vagy aromáját akarják feljavítani. Kötelező, de nem minden esetben tartják be ezeket az előírásokat, és többek között emiatt is szükséges a folyamatos ellenőrzés. A fogyasztóvédelmi céllal bejegyzett civil szervezetek támogatására az Ökotárs Alapítvány pályázatot hirdet a fogyasztók tanácsadásával és érdekképviseletével foglalkozó megyei és térségi társadalmi szervezetek és csoportok részére. Elsősorban olyan képzéseket, szemináriumokat támogatnak, amelyek révén a szervezetek tagjai bővíthetik ökológiai ismereteiket, alakíthatják szemléletüket. Előnyben részesítik a különböző szervezetek közötti együttműködést elősegítő programokat. A képzések ajánlott témái többek között: az élelmiszer-adalékok és jelölésük, a csomagolóanyagok környezeti követelményei, a reklámok és a termékjelzők, a gyermekjátékok egészségkárosító veszélyei, valamint a mosó-, tisztító- és takarítószerek ökológiai hatásai. Támogatást csak a képzéshez közvetlenül kapcsolódó kiadásokra adnak. A nyertes szervezeteknek az alapítvány szívesen segít a megfelelő környezetvédelmi szakemberek, előadók, háttéranyagok megkeresésében. A pályázható összeg felső határa háromszázezer forint. Beadási határidő április 20. A pályamunkákat az Ökotárs Alapítvány civil környezetvédő aktivistákból álló kuratóriuma bírálja el. A pályázatokat az alábbi címre kell elküldeni: „Fogyasztóvédelem” Ökotárs Alapítvány, 1519 Budapest, Pf.: 411. Érdeklődni az (1)166- 8866-os, vagy az (1)209- 5624-es telefonszámon Móra Veronikánál lehet. Egyszámjegyűvé válhat az infláció MTI A jövő év végére egyszámjegyűvé válhat az infláció - ezt Medgyessy Péter pénzügyminiszter jelentette ki a Német-Magyar Ipari- és Kereskedelmi Kamara és az Amerikai Kereskedelmi Kamara közös rendezvényén Budapesten, pénteken. Medgyessy Péter megerősítette, hogy az év egészére a kormány elképzelései nagyjából a tervek szerint alakulnak, az infláció ti- zenhárom-tizennégy százalékos lesz. A pénzügyminiszter kijelentette: „nem érződik a választások okozta bizonytalanság a gazdaságban”, sőt az első két hónap adatai azt mutatják, hogy mind a külföldi cégek, mind a hazai kis- és nagyvállalkozások növelik beruházásaikat az idén is. A gazdaság növekedése négy-öt százalék között várható év végére. ~ Szabadáras zöldkártyák F. T. (Uj Kelet) Az új környezetvédelmi igazolólapok, ismertebb nevükön zöldkártyák bevezetését kezdték meg a hónap elején a közlekedési felügyeletek. A régi típusú nyomtatványokat a szervizek május végéig még használhatják, de június elsejétől már csak az új kártyákat lehet a bevizsgálások után kiadni. Természetesen nem kell rohanni új igazolólapokért, mert a még érvényes kártyák a lejártuk határidejéig igazolhatják: a jármű megfelel a környezetvédelmi előírásoknak. Változást jelent még az is, hogy a járműtulajdonosoknak szokni kell a gondolatot, ezentúl szabadárasak lesznek a környezetvédelmi mérések szolgáltatásai. Az eddigi hatósági áraknál többe, de kevesebbe is kerülhetnek a mérések. Tehergépjármű-vezetők csak az Euro 1., illetve az Euro II. környezetvédelmi normáknak megfelelő gépkocsikkal léphetnek be az uniós országok területére. A járművek környezetvédelmi minősítését az üzemben tartók a zöldkártyákkal igazolhatják a hatóság előtt. A korábbi években használt igazolólapok viszont nem alkalmasak erre a célra. Az Euro I.- II. kártyákat mindenképpen ki kell cserélni. Az év eleje óta a közlekedési hatóságok speciális bélyegzővel jelzik a zöldkártyán a tehergépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolását. Az új típusú igazolólapokat március elejétől kezdték meg bevezetni, de május végéig még kiadhatják a régi nyomtatványokat is. Május elseje után már csak az új lapokat lehet kiadni, amelyeken több mérési adat szerepel, mint az eddig használatoson. A nyomtatvány tervezői megnehezítették az okmányok hamisítását. Úgynevezett védett papírból készül, de ez nem drágítja meg annyira, hogy emiatt kellene többet fizetni érte. A piaci hatások érvényesülése érdekében a szakhatóságok fontolóra veszik, hogy a jövőben a szabadáras kategóriába sorolják ezt a szolgáltatást. Lakni pedig kell valahol Elriasztja a fiatalokat az építőanyagok ára Fekete Tibor (Új Kelet) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország talán legszegényebb régiója. Éppen ezért kapta fel mindenki a fejét, amikor két évvel ezelőtt kiderült: itt épül a legtöbb lakóház. A furcsa ellentmondást sokan azzal magyarázták, biztosan a szociálpolitikai kedvezmény megszerzése érdekében vállalkoznak fészekrakásra, hogy azután lebontsák a félig kész építményt. Valóban voltak visszaélések, azok az ügyek azóta már a bíróság elé kerültek, de ezek elenyészők az össz- létszámhoz viszonyítva. Azóta a lakásépítési és -vásárlási támogatások odaítélésének feltételeit megszigorították, és csak az épület lakhatóvá tétele után kapja meg a tulajdonos a teljes szocpolt. Ezzel a módszerrel szinte lehetetlen kijátszani a törvényeket. A most napvilágot látott adatok ismeretében kiderül, a szigorítások ellenére sem csökkent az építési kedv. 1997-ben csaknem annyi lakóház készült el, mint egy évvel korábban. Az építésügyi hatóságok 30 462 engedélyt adtak ki, ami mindössze 12- vel kevesebb, mint egy évvel azelőtt. A kiadott lakhatási engedélyek száma sem csökkent. Az országos szinten változatlan építési kedv megyénként nagy szóródást mutat. Míg Csongrád megyében 35 százalékkal csökkent az átadott lakások száma, addig Jász-Nagykun-Szolnok, Zala, Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében egyötödével nőtt az új otthonok száma. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1994 és ’96 között igen sok lakás épült, tavaly azonban 17 százalékkal kevesebb otthonba költöztek be új tulajdonosaik. Mára kiderült, hogy mely beruházások voltak valóban otthonteremtők, és melyek azok, amelyek fiktív módon, a törvény adta lehetőségek kijátszásával csak a támogatások felvételére szolgáltak. Ez a tizenhét százalékos csökkenés az országos listán azt jelentette, hogy „lecsúsztunk” a másodok helyre. Ha azonban feltételezzük, hogy a mostani építkezések már valóban a fiatalok fészekrakását jelentik, akkor a második hely igen kedvező ránk nézve. A városok tekintetében Budapesten kevéssel nőtt az építési kedv, de a megyei jogú városokban, köztük Nyíregyházán közel egyhatodával csökkent a kiadott lakhatási engedélyek száma. Ez részben a törvények szigorodásával magyarázható, részben pedig azzal, hogy akik építkezni akartak, azok már elkezdték a beruházást. Az építőanyagárak még az inflációt is meghaladó mértékben emelkedtek, ami sok fiatal párt elriaszt ekkora teher vállalásától. Megyénkben nemesítették Szabó Zoltán (Új Kelet) Nemrégiben közöltünk beszélgetést dr. Várvölgyi Sándorral, aki megyénk egyetlen sikeres napraforgó-ne- mesítője. Kollégájával, Sziklai Zoltán technikussal többéves kemény munka eredményeként 1995-ben államilag elismertették az Anita nevű kélvonalas, középérésű, nagy olajtartalmú hibrid napraforgófajtájukat. Ma már vetőmagja olyan mennyiségben áll rendelkezésre, hogy több ezer hektár bevethető vele. A fajta tenyészideje 122-128 nap, az átlagos növénymagasság 160 centiméter. Zöldszáron érő, szántóföldi toleranciája a legfontosabb terméscsökkentő betegségekkel szemben jó, például a napraforgó-perónoszpó- rát, a Diaporthés szárrothadást, valamint a Szklero- tiniás és a Botritiszes szár- és tányérrothadást is tűri. Fő erénye, hogy extenzívebb körülmények között is nagy biztonsággal termeszthető. Olajtartalma a legjobbak közé tartozik a hazánkban termesztett hibridek közül, kedvező ökológiai feltételek esetén mindig meghaladja a szárazanyagra számított 50 százalékot. Hidegen sajtolva olajkihozatala a legjobb a Magyarországon termesztett olaj-hibridek közül. Termesztése során ugyanolyan agrotechnikát igényel, mint a ma termesztett hibridek többsége. Az állománysűrűséget nem szabad hektáronként 50-ezer növény fölé emelni. Szárazságtűrése, tápanyag-hasznosító képessége kiváló, közepes tápanyag- ellátottságú területeken közepes műtrágyaadaggal is elérhető a 2 tonnás hektáronkénti termésátlag. Vízleadása gyors, ezért ha nincs túl sok csapadék ősszel, akkor kémiai állományszárítás nélkül jó minőségben, biztonságosan betakarítható. A megyénkben jelentkező szinte minden vetőmagigényt képesek mostanra kielégíteni. A nemesítő munkát a DATE Kutató Központban végezték, ami Nyíregyházán a Westsik Vilmos út 4-6. szám alatt található. Áprilistól: Központi Kárrendezési Iroda MTI A Központi Kárrendezési Iroda (KKI), amely az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal (OKKH) utódja, április 1-jétó'l kezdi ineg működését, és előreláthatólag májusban költözik ú j székhelyére, a Fehérvári útra - mondta el Nagy Ferenc, az OKKH elnöke, az új iroda vezetője pénteken sajtótájékoztatón. Az OKKH jelenlegi, mintegy 900 munkatársa helyett az iroda 300 dolgozóval működik majd, eddig 200-an jelezték az OKKH dolgozói közül, hogy az új iroda munkatársai kívánnak lenni. A KKI feladata lesz a még le nem zárt kárpótlási ügyek továbbvitelén kívül a kárpótlás során felgyűlt dokumentumok őrzése. A tájékoztatón bemutatták azt a hivatal kezdeményezésére készült 850 oldalas kiadványt, amely a kárpótlás és kárrendezés történetét foglalja össze 1989-től napjainkig. Privatizációs konferencia MTI ________ A privatizáció elkerülhetetlen lépése volt a világpiachoz való alkalmazkodásnak, melynek alternatívája a gazdasági elszigetelődés lett volna - hangsúlyozta a magánosítás dél-dunántúli tapasztalatait összegző pénteki, pécsi konferencián a privatizációt felügyelő miniszter. A magánosítás hazai gyakorlatának helyességét igazolta - fejtette ki Csiha Judit -, hogy térségünk más országaiban a részvagyonjegyes, illetve kuponos megoldások után is szükség van tőkebevonásra. A magyar privatizáció keretében is lehetőség volt alkalmazotti tulajdonszerzésre, de a piaci versenyképesség javítását, a gazdasági termék- szerkezet és a technológia megújítását a külső tőke bevonása tette lehetővé. A miniszter asszony rámutatott, hogy a privatizáció bevételeiből lehetett fedezni a települési és a társadalom- biztosítási önkormányzatok vagyonhoz juttatását is. A nyolc év alatt befolyt lizennyolcmil- liárd dolláros működő tőke egyharmada volt közvetlen privatizációs bevétel, a többit beruházásokra fordították a befektetők. A magyar gazdaságban ma már a magántulajdon dominál, napjainkra a rendszerváltás előtti több mint ezernyolcszázból már csak háromszáz vállalat van állami tulajdonban. A más célra fel nem használt privatizációs bevételből az 1994-ben még huszonkétmilliárd dollárt kitevő adósságállományát tízmilliárd alá csökkentette az ország. Hazánk befektetési célországgá vált, a bejött tőke nagysága több, mint amennyi térségünk más országaiba összesen beáramlott -hangoztatta Csiha Judit. Mindez nem jelenti azt, hogy nyugodtan “hátradőlhetünk” -hangsúlyozta -, Magyarországnak is szüksége van további működő tőkére, de ma már a kockázatos térség helyett a befektetésre ajánlott régiók közé tartozunk, válogathatunk a hitelajánlatok között, s a tőkét az ország felzáricóz- tatandó vidékeire is „terelgethetjük” - mondta. A miniszter utóbb arról szólt, hogy a magyar tőke is megerősödött. Az idén már hazai tőkéscsoport is vásárolt nagy hazai céget, s megkezdődött a magyar tőke exportja is, melyet a szomszédos országok cégeivel alapított vegyes vállalatok számának növekedése is jelez - mondta.
