Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-02 / 51. szám
Világkrónika 1998. március 2., hétfő Véget ért a külföldiek gyöngyélete Az indonéz gazdasági válság egy csapásra véget vetett az ezerszámra itt dolgozó külföldiek kiváltságos életének, amibe beletartozott a szolgálati villa az azt övező kerttel, a kiszolgáló személyzet és a luxusautó. Az indonézek millióival egyetemben az itt tevékenykedő külföldi mérnökök, menedzserek, tanácsadók, bankszakemberek, műszakiak és nyelvtanárok egyik napról a másikra munkanélkülivé váltak, ugyanis a nemzetközi szállodák, hirdetési ügynökségek, kiadók, kormányhatóságok, olajtársaságok és vállalatok nem engedhetik meg többé maguknak, hogy legtöbbször dollárban fizetett nagykeresetű külföldieket alkalmazzanak. MTI-Panoráma Már hetek óta könnyes bú- csúzkodási jelenetek közepette tömegesen áramlanak vissza szülőhazájukba, így az Egyesült Államokba, Európába, Ausztráliába, Indiába, Dél-Koreába, Szingapúrba és a Fülöp-szigetckre a válságos gazdasági helyzetben munka nélkül maradt külföldiek. Távozásukból jól profitálnak a légitársaságok és a szállítmányozási cégek. Közben leesett a drága luxuslakásoknak a hírhedt szingapúri és dél-koreai viszonyokhoz hasonlítható magas bérleti díja, mivel a bérlemények kereslet híján üresen állnak még a tízmilliós fővárosban, Jakartában is. A 202 milliós lakosságával a világ negyedik legnépesebb országában az itteni munkaügyi minisztérium adatai szerint késő ősszel mág 5 millió munkanélküli volt, mára számuk 8 millióra nőtt. Egyidejűleg sok árucikknek az ára a háromszorosára emelkedett. Indonéziában tavaly decemberben még 48 417 külföldi szakember dolgozott a világ több mint 20 országából. Munkájuk évi hárommit- liárd dollárjába került az országnak. Az Egyesült Államokból és Nyugat-Euró- pából származó szakemberek kerestek a legjobban, havi 5000-15 000 dollár közötti keresetekkel, az Ázsiából érkezettek keresete •jóval szerényebb, de még mindig kiemelkedő volt: havi 1000-4000 dollár közötti. Indonéz kollégáik ezzel szemben csupán havi 7 millió rúpiát (875 dollárt) visznek haza. A cégek azon ajánlatát, hogy a külföldiek dollár helyett fogadják el a helyi rúpiát fizetségként, utóbbiak többnyire elutasítják, ugyanis ily módon nem folytathatnák költséges életvezetésüket. így 32 ezer külföldi már el is hagyta az országot. Indonézia magángazdasága 65 milliárd dollárral van eladósodva a külföld felé. További probléma az országnak, hogy kevés a saját jól képzett munkaereje a külföldiek által most üresen hagyott vezető posztok betöltésére - írta a dpa. íz* és márkavasút ízek, illatok és márkák utazzák be szombattól az Európai Unió tizenöt tagországát. Franz Fischler európai bizottsági mezőgazdasági felelős szervezésében csaknem egy hónapon keresztül egy különvonat száguld végig az unión, és a legnagyobb pályaudvarokon bemutatót tart a tagállamok hagyományos élelmiszer-ipari termékeiből. A szervezők emellett arról is tájékoztatják a lakosságot, melyek azok a bevett jelek és jelzések, amelyek alapján egy-egy tradicionális árucikk felismerhető. MTI-Panoráma Ez az első eset, hogy az EU vasúti népszerűsítést választ egy-egy programjához. Az unióban 1992 óta van érvényben az élelmiszer-ipari termékek védelmét és értékét garantáló rendszer. Azóta több mint 450 nemzeti ételés italféleséget láttak el effajta védelemmel. Mint a brüsszeli bizottság szóvivője pénteken elmondta, összesen háromféle védőrendszert alkalmaznak. Az egyik azokra a termékekre vonatkozik, amelyeknek az előállítása és feldolgozása egy meghatározott földrajzi környezetben történik, elismert és bejegyzett eljárással - ilyen például a pármai sonka. A másik, amelynek az alapanyag-előállítása szintén egy meghatározott vidéken történik, és a feldolgozási eljárást is bejegyezték az említett listán - mint például a holland sajtokét. A harmadik olyan termékekre vonatkozik, amelyeknek az összetétele vagy a fel- dolgozási eljárása az eredeti és hagyományos, az alapanyagok előállítási területe közömbös. Utóbbi kategóriába tartoznak például a világhírű belga sörök, amelyeket ma is kolostorokban főznek kézi eljárással. A vonat Luxembourgból indul szombaton, és március 24-én ér párizsi végállomására. Minden tagországban fórummal egybekötött termék- és névbemutatót tartanak, és több helyszínen feltűnik az osztrák biztos, Franz Fischler is. Az EU-ban máris kilátásba helyezték, hogy siker esetén az akciót később megismétlik - néhány év múlva már az EU ajtaján kopogtató kelet-európai államok ínyencségei is helyet kaphatnak rajta. A civil szervezetek helye Kétnapos nemzetközi szemináriumot rendeztek a múlt hét végén Beregszászon. Témája a civil szervezetek helye és szerepe a helyi önkormányzatok munkájában volt. Az Európa Tanács segítségével tartott rendezvény külföldi vendégei között foglalt helyet Perényi János, az Európa Tanács önkormányzati részlegének tanácsadója, Ulrich Mentz, az ET kelet-közép-európai szakértője és Petróczki Ferenc, az ET önkormányzati szakértője, Nyírbátor polgármestere. Dal may Árpád (Új Kelet) Első nap a résztvevők találkoztak Hitman Tiborral, a Beregszászi Járási Tanács elnökével és a járás településeinek tanácselnökeivel (polgármestereivel). A szemináriumot Bihari András, a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatal elnöke nyitotta meg, majd Baksa András, Beregszász alpolgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. Tóth Mihály, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség elnöke Az önkormányzatok és a polgárok kapcsolata az ukrán önkormányzati törvény szerint címmel, Petróczki Ferenc pedig A helyi önkormányzatok és a társadalmi szervezetek kapcsolata az átmeneti időszakban Magyarország példáján címmel tartott előadást. Az önkormányzatok, a polgárok és a társadalmi szervezetek kapcsolatának ukrajnai gyakorlatáról Natalia Biba, a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatal osztályvezetője és Baksa András, Beregszász alpolgármestere számolt be. A szeminárium második napján Ulrich Mentz, az ET felkért szakértője szólt arról, milyen a polgárok részvétele a nyugat-európai önkormányzatok munkájában, majd Perényi János, az ET képviselője és Petróczki Ferenc, az ET önkormányzati szakértője a nyilvánosságpolitikáról beszélt, azaz arról, hogy milyen információk állnak a polgárok rendelkezésére az önkormányzati munka hatékonyságának ellenőrzésére, valamint a döntéshozatalért felelős személyek azonosítására. A beregszászi városnézés után Zubánics László, a Bereg- vidéki Magyar Kulturális Szövetség ügyvezető elnöke és Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke az önkormányzatok és a társadalmi szervezetek ukrajnai együttműködésének lehetséges területeiről számolt be. Végezetül Perényi János értékelte a szemináriumot. Elmondta: Ukrajnában mindenütt azt tapasztalta, hogy az ilyen rendezvényeken a résztvevők nagy érdeklődést és aktivitást tanúsítottak. Ez reményt ad arra, hogy itt is kialakulnak azok a törvényes alapok, amelyek szerint működhet normális és hatékony önkormányzat. Petróczki Ferenc köszönetét mondott azért a nyitottságért, baráti szerétéiért, amellyel a beregszásziak vendégeiket fogadták. Natalia Biba nagyra értékelte és időszerűnek tartotta a rendezvényt, hisz a közigazgatás és a civil szervezetek jó együttműködése meghatározó jelentőségű a társadalom életében. A program kezdeményezője és szervezője Galajda József, a „Beregszász 900 éves” Városvédő, -szépítő és Művelődési Alapítvány elnöke, az Ukrajnai Történelmi Városok Ligájának tagja volt. Tavaly decemberben Vinnyi- cában egy közigazgatási fórumon találkozott Perényi Jánossal, s javasolta, hogy tartsanak Beregszászon tanácskozást az önkormányzati munkáról. Amint a hétvégi esemény is bizonyította, az ötlet elnyerte az Európa Tanács képviselőjének tetszését. Egy tüntetés visszhangjai Rendkívül eltérő adatokat közöltek a szombati tüntetés méreteiről a külföldi hírügynökségek: a résztvevők számára vonatkozó becslések 3 ezertől 20 ezerig terjednek. A tudósítások megjegyezték azonban, hogy maguk a szervezők 10-15 ezer főre tették az általuk mozgósított tömeg nagyságát, amelyet a rendőrség 5 ezresre becsült. MTI_________ Ez volt a legnagyobb környezetvédelmi demonstráció Budapesten azóta, hogy az ugyanezen terv elleni tüntetések egy évtizeddel ezelőtt segítettek leállítani a beruházást és megdönteni a kommunista kormányt - írta a Reuters. Az AP szerint egyelőre nem világos, hogy a gátépítéssel szembeni „kiterjedt” ellenállás mennyire befolyásolja Horn Gyula újjáválasztásának esélyeit a közelgő választásokon. Több hírügynökség is meginterjúvolta Vargha Jánost, a Duna Kör vezetőjét, aki azt mondta, hogy „provokatív lépésével a kormány olajat öntött a tűzre”. Úgy vélte, hogy a tüntetés nem lesz elegendő ahhoz, hogy „megállítsa a kormányt”, de bátorítónak nevezte azt a „növekvő támogatást”, amely az általa képviselt ügy iránt mutatkozik bélés külföldön. A Reuters hír- ügynökségnek nyilatkozva Lipták Béla, az Amerikában élő magyar származású környezetvédelmi mérnök azt mondta, nyugati üzletemberek vették rá manipulációval a magyar kormányt arra, hogy felépítse a gátat. Ezek - mondta - „kihasználják és manipulálják azokat az embereket, akiknek nincs tapasztalatuk a demokráciával”. Az SZDSZ-es Haraszti Miklós, a vízlépcső ellen is fellépő hajdani demokratikus ellenzék tevékeny résztvevője szerint a gát felépítéséről hozott döntés az MSZP bosszúja lehet a változásokért, „hiszen ugyanaz a párt kötötte meg a szerződést 1977-ben, kezdte el az építkezést az egypárti kormány utolsó évben, s akarja ma egyedül a befejezést” - idézi szavait a Reuters. Tudósításában az AP megjegyezte, hogy a beruházás okozta ökológiai kár a vártnál sokkal kevésbé drámainak bizonyult, az ivóvíz minősége pedig szakértők szerint nem romlott a Duna mentén. Az amerikai hírügynökség idézett egy tüntetőt, aki példátlan ostobaságnak nevezte, hogy a kormány Nagymarosnál lefektette a vízlépcső alapjait, majdnem ugyanazon az áron lerombolta azt, most pedig egy új gátat akar építeni ugyanazon a helyen. Töltelék Bürget Lajos jegyzete Bizonyára megfigyelték, hogy a politikai és szakmai szónokok, beszélők szövegében egyre gyakrabban fordulnak elő a következő fordulatok: „szerintem”, „véleményem szerint”, „úgy gondolom”. Az első pillanatban az ember még örvend is, mondván, nocsak, milyen jó, van véleménye, gondolata. Ez kell, ez jellemzője az autonóm polgárnak. Aki nem ismételget, nem vesz át szólamokat. Hanem vélekedik, gondolkodik. Tulajdonképpen a dolognak ez a része rendben is van. Mert igenis legyünk gondolkodó, véleménnyel rendelkező, önálló elképzelést hordozó polgárok. Persze, az ilyen polgár nem ismételgeti, hogy szerintem, annak a mondandójából derül ki a vélemény, a hovátartozás, a gondolat. Igen án, de ezek a fordulatok a szónoki és nyilatkozó szférában egészen más összefüggésben jelennek meg. Mert ha mondjuk egy pártpolitikus, aki kritizál, arra a kérdésre, hogy „akkor mi a megoldás?”, azt mondja, hogy „véleményem szerint", az azt jelenti, hogy fogalma sincs. Mond valamit, ez csak az ő vélekedése, ha nem úgy sikerül, akkor nem ő a hibás. De nem jobb az „úgy gondolom” sem. Mert nem azt mondja a megszólaló, hogy így vagy úgy. O csak gondolja. Jól vagy rosszul. Hogy valami a valóságban hogyan van, az nem fontos. Arról nem tud mit mondani a megszólaló, hiszen azzal, hogy én „úgy gondolom”, elkente a konkrét választ. Emlékezhetünk arra, hogy az orosz nyelv nagy leleménye volt az a bizonyos ,,po mojemu” - szerintem. Ha egy politikus nem aktul szembe kerülni a hivatalos állásponttal, yagy éppen igen óvatos akart lenni, kerülve a számonkérés lehetőségét, akkor jött ez a bizonyos po mojemu. Ami nem kötelezett akkor sem senkit semmire. Szépen átszivárgóit a mi közéleti nyelvünkbe is, mintegy bizonyítékául annak, hogy a semmitmondás technikái nem függenek rendszerektől. Hallgatom időnként az egyik nagy magyar szövegláda nyilakozatait, melyek hemzsegnek az Uyen és hasonló ■ megkerülő hadműveletektől. Az úgy vélem, azt gondolom, megítélésem szerint töltelékek teszik ki a szöveg tisztes részét, amely így csak eggyel marad adós: akonkrétummal. Igazán jó lenne, ha a köz- szereplés ingatag területére merészkedők egyszer ana is gondolnának: jó lenne a nyelvet ismerő embereket is megkérdezni stílusukról, fordulataikról. Talán kevesebb lenne a hanta, a vakszöveg, a töltelék az orációkban. Az emberek füle igencsak érzékennyé vált. Nem sok kell ahhoz, hogy megérezzék: valaki most csak beszél, de olyan óvatosan kerüli a lényeget, mint macska a forró kásáL Ez lényegében nemcsak stiláris kérdés. Ez egyszerűen cükai ügy, hiszen az ilyen töltelékkel és semmitmondó szófordulattal a polgárt, a hallgatót vezetik félre. Hiszen ha szerintem, akkor lehet így is, úgy is. Ha úgy gondolom, akkor gondolhatom így is. A vagy- vagy helyett az igen ás a nem, áz így vagy úgy - ez lenne a jó. Valahol a Bibliában van egy olyan szöveg, amely a hideg vagy a meleg elfogadására biztat, mondván, ha valami langyos, akkor ki kell köpni. Hogy stílszerű legyek, szerintem ez igencsak megszívlelendő. Főleg most, amikor mindenféle langyos löttyel kínálnak bennünket. Á