Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-24 / 70. szám

Világkrónika Hat francia és kettő olasz turistát - raboltak el vasárnap Csádban- jelentette az AFP az afrikai ország rádió­jának híradására hivatkozva. Az akciót Csád északi részén hajtották végre. Kiszabadult fogságából az a nyolc európai turista - hat francia és kettő olasz akiket vasárnap raboltak el Csádban - jelentette hétfőn hajnalban az AFP. Később kö­zölték, hogy egy túsz még mindig fogságban van. Az elrab­lást magára vállaló Nemzeti Front Csád Megújításáért (FNTRT) lagosi keltezésű közleménye szerint hét személy humanitári­us okokból nyerte vissza a szabadságát. A nyolcadik személyt viszont mindaddig fogva tartják, ameddig követeléseiket nem teljesítik. E követelések között szerepel az, hogy a francia csapatokat vonják ki Csád területéről és az országban működő olajvállalatok szüntessék be a munkát. Nyilvánosan kivégeztek vasárnap két homo­szexuális fiatalembert Afganisztán nyugati részén. Az iszlám törvények alapján hozott halálos ítéletet különös kegyet- lenségggel hajtották végre: a „bűnösökre” - egy 22 éves és egy 18 esztendős fiatalemberre - buldózernél rádöntöttek egy falat Herat városában. A Sana Hangja hivatalos rádió jelentése szerint a elítélteket négy hónappal ezelőtt tartóztatták le, és ők „mindenfajta külső nyomás nélkül beismerték vétküket”. A Reuters azt írja, hogy a múlt hónapban az ország déli részén lévő Kandahárban három másik személyt hasonló módon vé­geztek ki, miután szodomistának bélyegezték meg őket. A változás éve? Bürget Lajos jegyzete Ebben az esztendőben há­rom olyan jelentős választás lesz Európában, amelyre illik odafigyelni. A sort mi nyitjuk májusban, majd az ősszel jön­nek a németek és a szlovákok. Mindegyik esemény méltán kelti fel a kontinens érdeklő­dését, hiszen a századvég po­litikai rendeződése vagy átren­deződése már a jövő évezred indulására is kihat, alapvető­en befolyást gyakorolhat az európai politikai képre. A magyarországi választá­sok esélyeit lehet latolgatni, hiszen vannak variációk. Egy biztos, hogy azok a politikai egyértelműségek, amelyek ’90-ben és’94-ben voltak, nem ismétlődnek meg. A valami el­leni voksolás dacai után most, talán első ízben, már sokkal több mérlegelési lehetőség kí­nálkozik a választónak. De le­gyen bárki a legerősebb, ala­kuljon bármilyen koalíció, mert ennek megalakulása szin­te bizonyos, egy nem változ­hat: Magyarország integráci­ós törekvése, a NATO és az uniós csatlakozás befejezése. Beszélhet ma bármelyik párt arról, hogy így lesz, meg úgy lesz, csökkenteni kell a külföl­di tőkebefolyást, keményen kell fellépni, mindez csak szö­veg. A választások eredményé­től föggetleniil nincs alterna­tívája az euroatlanti társulás­nak, nincs menekvés az ottani szabályok elöl. Ebből a szem­pontból nézve szinte mindegy, ki nyer. Az egyetlen nagy ve­szélyt az jelentené, ha a vá­lasztásokon győztes politikai erő ostoba gazdasági intézke­désekkel, balga kül- és szom­szédpolitikával, az Európa-ide- gen nacionalizmussal elronta­ná a ma jó esélyeket. Ezt figyeli nyilván Európa, ebből a szem- ponból vagyunk érdekesek. A német választások tétje más. Ott arról lesz szó, marad-e a közel két évtizedes keresztény- uniós Kohl, vagy át kell adnia a helyét a szociáldemokraták­nak. Egy ilyen változás azon­ban aligha érintené a német külpolitikát, ez elsősorban bel­politikai változást hozna ma­gával. Egy azonban biztos, hogy a mai német munkanél­küliség, az ebből fakadó szoci­ális gondok, a német adórend­szer válsága magában rejti Kohl bukásának lehetőségét. Lehet, hogy a szocdemek vál­toztatnának a mai prioritáso­kon, elképzelhető, hogy átte­vődnének a hangsúlyok a bel­ső ügyekre, mindez azonban nem rázná meg Európát, hi­szen a szociáldemokrácia né­metországi kormányzása alatt csak javultak kapcsolatai, csak erősödött a német befolyás a különböző intézményekben. Izgalmasnak ígérkezik ugyanakkor a szlovák vá­lasztás. A tét: diktatúra Me- ciar-módra, kisebbségek elle­ni politika, Európától idegen magatartás vagy olyan válto­zás, amely szalonképessé teszi Szlovákiát. A várható eredmé­nyek kiszámíthatatlanok. Ha a mai szlovák és az ottani ma­gyar politikai ellenzék képes félretenni a nézeteltéréseket, és Szlovákia jövőjében tudnak gondolkodni, akkor véget le­het vetni a meciarizmusnak. Ha nem, akkor tudomásul kell venni, hogy olyan rozsdás ék mélyed Közép-Európa testébe, ami hosszabb távra megront­hatja a légkört ebben az ugyan­csak neuralgikus térségben. Az idei esztendő tehát lát­szólag a változások jegyében fog eltelni. Vagy nem. Mert előfordulhat, hogy Magyaror­szágon, ha nem is ismétlődik meg a szocialista túlsúly, de a győzelmet ismét az MSZP szer­zi meg. Lehetséges, hogy Kohl képes bravúrra. És mm kizárt az sem, hogy Meciar megőrzi hatalmát. De ha ez az eset kö­vetkezik is be, akkor sem lesz már semmi olyan, mint korábban. Az átrendeződések a politi­kai palettán elkezdődtek, az idei választások után a győz­tesek nem folytathatnák a ko­rábbi gyakorlatot. Ez az Eu­rópa egészen más, mint a 10 évvel ezelőtti. Mások a realitá­sai is. A mostani választások ezekben az országokban ebből adódóan nem egyszerű kor­mánycserék vagy kormánysta- bilizálódások. Törvényszerű idomulásoka jövőhöz. Aki erre nem lesz képes, annak keserves lesz az út a XXI. századba. Jelcin menesztette kormányát Csernomirgyint kitüntette és leváltotta MTI ____________________ Bo risz Jelcin orosz állam­fő hétfőn menesztette kormá­nyát és maga vette át a mi­niszterelnöki teendőket. Az orosz elnök Viktor Csernomirgyin leváltott mi­niszterelnököt „A haza szol­gálatáért” érdemrend máso­dik fokozatával tüntette ki a kormányban végzett munká­jáért. Csernomirgyin 1992. december 14-e óta, vagyis több mint öt éven át irányí­totta az orosz kabinetet Jel­cin keze alatt. Jelcin a kormánytagokat két kivétellel arra kérte, hogy az új kabinet kinevezéséig ideiglenesen folytassák mun­kájukat. Leváltotta tisztségé­ből - „más munkakörbe he­lyezése” kapcsán - Anatolij Csubajsz első miniszterel­nök-helyettest és Anatolij Kulikov miniszterelnök-he­lyettest, aki belügyminiszte­ri tárcájától is kénytelen meg­válni. A belügyminiszteri teendőket Kulikov eddigi első helyettese, Pavel Masz- lov látja el ideiglenesen. Az orosz kormány hétfőn rendkívüli ülést tart, amelyen ismertetik az államfő rendele­tét. Az orosz külügyminiszté­riumban egyelőre nem kíván­ták kommentálni Jelcin dön­tését, csak annyit közöltek, hogy az orosz külpolitikában nem várhatók változások. Jelcin egyhetes betegeske­dés után tért vissza a Kreml­MTI y Az orosz ügyvezető kor­mányfő mindössze 36 esz­tendős (1962. július 27-én született Szuhumiban), vég­zettségét tekintve vasúti mérnök, s szakmai karrierje Nyizsnyij Novgorodhoz köti (itt volt kormányzó Nyem- cov, a kormányba való kine­vezéséig). Kirijenko a főis­kola elvégzését követően, 1984-től a gorkiji hajógyár­ban dolgozott, majd az egyik helyi bank elnöke volt, 1996- 97-ben pedig a NORSZI-oil leányvállalatának elnöke­ként tevékenykedett. 1997- ben a tüzelő és energetikai miniszter (vagyis Nyemcov) első helyetteseként került Moszkvába, novembertől pe­be, s kormánya menesztése elég váratlan lépés, még ha az elmúlt fél évben az államfő többször is figyelmeztetett arra, hogy adott esetben „meg­torolja a rossz munkát”. Az orosz elnök fenyegetései a költségvetési gondok, más­részt a béradósságok halmo­zódása miatt hangzottak el. Az orosz tőzsde (RTSz) hét­főn reggel csaknem 10 száza­lékos áreséssel reagált arra a hírre, hogy Borisz Jelcin orosz államfő váratlanul menesztet­te kormányát, és ideiglenesen maga vette át a miniszterelnö­ki teendőket. Az árcsökkenés és túlkínálat ellenére nem mu­tatkozik kereslet az orosz rész­vények iránt. Jelcin döntésének váratlan­ságára jellemző, hogy Pavel Maszlov rendőr vezérezredes, a belügyminiszter első helyet­tese a rádióból értesült arról, hogy az államfő ideiglenesen dig miniszterként irányítot­ta a tárca munkáját. Viktor Csernomirgyin volt kormányfőt az ezredfordulón esedékes elnökválasztások „politikai előkészítésével” bízta meg Borisz Jelcin ál­lamfő. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy Jelcin kész lemondani esetleges harma­dik elnöki mandátumának megszerzéséről, s feltétlen hí­vét - Csernomirgyin több mint öt évig volt Jelcin mi­niszterelnöke-jelölheti majd utódjául a két év múlva sorra kerülő elnökválasztásokra. Jelcin hétfői tv- és rádióbe­szédében kiemelten méltatta Csernomirgyin alaposságát és megbízhatóságát, a reformok iránti elkötelezettségét, hűsé­gét - amiben az elnök soha­megbízta a belügyminiszteri teendők ellátásával, Anatolij Kulikov menesztését köve­tően. Maszlov elzárkózott minden kommentártól. Gennagyij Szeleznyov, a duma elnöke úgy vélekedett, hogy Jelcin döntésével meg kívánta előzni, hogy az alsó­ház bizalmatlansági indít­ványt szavazzon meg a kor­mánnyal szemben a tavalyi költségvetési törvény meg­sértése miatt. Alekszandr Livsic, az elnö­ki adminisztráció helyettes vezetője hétfőn úgy foglalt állást, hogy nem várható vál­tozás Moszkva gazdaságpoli­tikájának alapelveiben. Az orosz gazdasági szakértő - volt pénzügyminiszter — azt hangsúlyozta, hogy a föderá­ció helyzetéről februárban a törvényhozáshoz intézett el­nöki üzenet célkitűzései és elvei változatlanok. sem kételkedett továbbá emberi értékeit. A 2000-es el­nökválasztásokat viszont Jel­cin „sorsdöntőnek” nevezte Oroszország szempontjából, ezzel indokolva Csernomir­gyin új feladatkörét. Az orosz elnök azt ígérte, hogy hamarosan előterjeszti új jelöltjét a kormányfői posztra, s reményét fejezte ki, hogy az Állami Duma támo­gatni fogja az új miniszterel­nök személyét. Az orosz elnök szavai sze­rint a kormány menesztése nem jelenti Moszkva politiká­jának megváltozását, a reform- politika feladását, de „új len­dületre, energiára, impulzusra, nagyobb hatékonyságra” van szüksége az országnak. Oroszországnak új, erős kormánycsapatra van szüksé­ge, amely „képes igazi ered­mények elérésére, hogy a la­kosság érzékelje a kedvező változásokat”. Ezért az új kormánynak a gazdasági és szociális feladatok megoldá­sára kell összpontosítania, s kevesebbet foglalkoznia a politikával - jelentette ki tv­és rádióbeszédében Borisz Jelcin. Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Lassacskán megérik a gyümölcse a NATO és az USA rendfenntartó tevé­kenységének, legalább is ez tűnik ki az utóbbi hetek történéseiből. Persze nem arról van szó sajnos, hogy „kitört a világbéke”, de legalább a diktátorok nem mernek újabb sebeket ütni a világ testén, és inkább meghátrálnak, semmint megkockáztatnák az Ame­rikai Egyesült Államok ál­tal tanított lecke megis­métlését. Szaddam Husszein még részesült abban a kegyben, hogy az ENSZ-főtitkár, Kofi Annan közvetítésével a kompromisszumos alku látszatát keltse, mielőtt minden feltételnek eleget tesz, de ugyanezt az ele­gáns lehetőséget Milosevic jugoszláv elnök már nem kapta meg. A tapasztalt vén bolsevik azonban okosabb volt, mint Szaddam, nem várta meg a nyílt fenyege­téseket. Miután mindenki őt hibáztatta a koszovói válság újjáéledése miatt, és néhány elejtett célzás el­hangzott az SFOR jelen­létéről, arról, hogy a NATO a békét ott is meg fogja vé­deni, mindez elég volt neki, és éles fordulattal megaján­lotta Koszovónak a széles körű autonómiát, amiről évtizedek óta hallani sem akart. Ügyes húzás volt. Az egyetlen, amely alkalmas arra, hogy maga mellé ál­lítsa - legalábbis pro for­ma - a nyugati nemzete­ket, hiszen így most már nem ő, hanem az albánok azok, akik veszélyeztetik Európa „szent és sérthetet­len” határait, amit számta­lan nemzetközi dokumen­tum szögez le. Ma már, mivel a szerb küldöttség immár heted­szer hiába ment Prstinába az albán autonómiatárgya­lásokra, mert a tárgyaló- partner albán fél nem jelent meg, a szerbek (a jugoszlá- vok) azok, akik pozitív sze­repet töltenek be a játszmá­ban, és a koszovói albánok lettek Európa rendbontói, hiszen, el akarván szakad­ni Jugoszláviától, önálló államot akarnak létrehozni, ami pedig nem más, mint az európai status quo fel­rúgása. Természetesen a nagy szerb jóindulat addig nem­igen tekinthető hitelesnek, amíg belügyi alakulataik falvakat terrorizálnak, és számolatlanul gyilkolják az embereket Koszovó te­rületén. (Mellesleg az al­bán tárgyalási bojkottnak pontosan ez az oka.) A hétvégi albán válasz­tások mindenesetre meg fogják mutatni, hogy az albánok között milyen arányban vannak azok, akik tárgyalásokat és békét, illetve azok, akik fegyve­rek által kivívott függet­lenséget akarnak. A voksolás esetleges szélsőséges eredménye azonban mindenképpen újabb politikai megközelí­tési módot igényelne. Meteorológiai világnap MT[ _____ A magyarországi éghajlat sem független az óceánok vi­zének hőmérsékleti változá­sától, az úgynevezett El Nino jelenségtől, bár mindez nem a napi szélsőséges időjárási értékekben mutatkozik meg- hangsúlyozta Szili Katalin, a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium politi­kai államtitkára a Meteoro­lógiai világnap alkalmából hétfőn, az Országos Meteo­rológiai Szolgálatnál meg­tartott ünnepi rendezvé­nyen. Az ENSZ által létre­hozott Meteorológiai Vi­lágszervezet (WMO) idén a március 23-i Meteoroló­giai világnappal az óceá­nokra irányítja a figyelmet. Magyarországon már ed­dig is foglalkoztak a szak­emberek a globális össze­függések elemzésével, a vi­lágnap további lendületet ad ennek a munkának - mondta az államtitkár. Ügyvezető miniszterelnök: Szergej Kirijenkó Az orosz államfő Szergej Kirijenkót nevezte ki ügyvezető miniszterelnökké, s egyben első miniszter­elnök-helyettesnek is a hétfőn leváltott Anatolij Csubajsz helyére - jelentette be Moszkvában Szergej Jasztr- zsembszkij. Az elnöki szóvivő megerősítette, hogy Moszkva kül- és belpolitikájában nincs változás. Az új első miniszterelnök-helyettes Borisz Nyemcov hívének számít, s amikor annak tavaly novemberben meg kel­lett válnia a tüzelő és energetikai tárca vezetésétől, Szergej Kirijenkót nevezte ki miniszternek Jelcin (Nyemcov ajánlására). Viktor Csernomigyirn és Borisz Jelcin

Next

/
Oldalképek
Tartalom