Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-24 / 70. szám
Világkrónika Hat francia és kettő olasz turistát - raboltak el vasárnap Csádban- jelentette az AFP az afrikai ország rádiójának híradására hivatkozva. Az akciót Csád északi részén hajtották végre. Kiszabadult fogságából az a nyolc európai turista - hat francia és kettő olasz akiket vasárnap raboltak el Csádban - jelentette hétfőn hajnalban az AFP. Később közölték, hogy egy túsz még mindig fogságban van. Az elrablást magára vállaló Nemzeti Front Csád Megújításáért (FNTRT) lagosi keltezésű közleménye szerint hét személy humanitárius okokból nyerte vissza a szabadságát. A nyolcadik személyt viszont mindaddig fogva tartják, ameddig követeléseiket nem teljesítik. E követelések között szerepel az, hogy a francia csapatokat vonják ki Csád területéről és az országban működő olajvállalatok szüntessék be a munkát. Nyilvánosan kivégeztek vasárnap két homoszexuális fiatalembert Afganisztán nyugati részén. Az iszlám törvények alapján hozott halálos ítéletet különös kegyet- lenségggel hajtották végre: a „bűnösökre” - egy 22 éves és egy 18 esztendős fiatalemberre - buldózernél rádöntöttek egy falat Herat városában. A Sana Hangja hivatalos rádió jelentése szerint a elítélteket négy hónappal ezelőtt tartóztatták le, és ők „mindenfajta külső nyomás nélkül beismerték vétküket”. A Reuters azt írja, hogy a múlt hónapban az ország déli részén lévő Kandahárban három másik személyt hasonló módon végeztek ki, miután szodomistának bélyegezték meg őket. A változás éve? Bürget Lajos jegyzete Ebben az esztendőben három olyan jelentős választás lesz Európában, amelyre illik odafigyelni. A sort mi nyitjuk májusban, majd az ősszel jönnek a németek és a szlovákok. Mindegyik esemény méltán kelti fel a kontinens érdeklődését, hiszen a századvég politikai rendeződése vagy átrendeződése már a jövő évezred indulására is kihat, alapvetően befolyást gyakorolhat az európai politikai képre. A magyarországi választások esélyeit lehet latolgatni, hiszen vannak variációk. Egy biztos, hogy azok a politikai egyértelműségek, amelyek ’90-ben és’94-ben voltak, nem ismétlődnek meg. A valami elleni voksolás dacai után most, talán első ízben, már sokkal több mérlegelési lehetőség kínálkozik a választónak. De legyen bárki a legerősebb, alakuljon bármilyen koalíció, mert ennek megalakulása szinte bizonyos, egy nem változhat: Magyarország integrációs törekvése, a NATO és az uniós csatlakozás befejezése. Beszélhet ma bármelyik párt arról, hogy így lesz, meg úgy lesz, csökkenteni kell a külföldi tőkebefolyást, keményen kell fellépni, mindez csak szöveg. A választások eredményétől föggetleniil nincs alternatívája az euroatlanti társulásnak, nincs menekvés az ottani szabályok elöl. Ebből a szempontból nézve szinte mindegy, ki nyer. Az egyetlen nagy veszélyt az jelentené, ha a választásokon győztes politikai erő ostoba gazdasági intézkedésekkel, balga kül- és szomszédpolitikával, az Európa-ide- gen nacionalizmussal elrontaná a ma jó esélyeket. Ezt figyeli nyilván Európa, ebből a szem- ponból vagyunk érdekesek. A német választások tétje más. Ott arról lesz szó, marad-e a közel két évtizedes keresztény- uniós Kohl, vagy át kell adnia a helyét a szociáldemokratáknak. Egy ilyen változás azonban aligha érintené a német külpolitikát, ez elsősorban belpolitikai változást hozna magával. Egy azonban biztos, hogy a mai német munkanélküliség, az ebből fakadó szociális gondok, a német adórendszer válsága magában rejti Kohl bukásának lehetőségét. Lehet, hogy a szocdemek változtatnának a mai prioritásokon, elképzelhető, hogy áttevődnének a hangsúlyok a belső ügyekre, mindez azonban nem rázná meg Európát, hiszen a szociáldemokrácia németországi kormányzása alatt csak javultak kapcsolatai, csak erősödött a német befolyás a különböző intézményekben. Izgalmasnak ígérkezik ugyanakkor a szlovák választás. A tét: diktatúra Me- ciar-módra, kisebbségek elleni politika, Európától idegen magatartás vagy olyan változás, amely szalonképessé teszi Szlovákiát. A várható eredmények kiszámíthatatlanok. Ha a mai szlovák és az ottani magyar politikai ellenzék képes félretenni a nézeteltéréseket, és Szlovákia jövőjében tudnak gondolkodni, akkor véget lehet vetni a meciarizmusnak. Ha nem, akkor tudomásul kell venni, hogy olyan rozsdás ék mélyed Közép-Európa testébe, ami hosszabb távra megronthatja a légkört ebben az ugyancsak neuralgikus térségben. Az idei esztendő tehát látszólag a változások jegyében fog eltelni. Vagy nem. Mert előfordulhat, hogy Magyarországon, ha nem is ismétlődik meg a szocialista túlsúly, de a győzelmet ismét az MSZP szerzi meg. Lehetséges, hogy Kohl képes bravúrra. És mm kizárt az sem, hogy Meciar megőrzi hatalmát. De ha ez az eset következik is be, akkor sem lesz már semmi olyan, mint korábban. Az átrendeződések a politikai palettán elkezdődtek, az idei választások után a győztesek nem folytathatnák a korábbi gyakorlatot. Ez az Európa egészen más, mint a 10 évvel ezelőtti. Mások a realitásai is. A mostani választások ezekben az országokban ebből adódóan nem egyszerű kormánycserék vagy kormánysta- bilizálódások. Törvényszerű idomulásoka jövőhöz. Aki erre nem lesz képes, annak keserves lesz az út a XXI. századba. Jelcin menesztette kormányát Csernomirgyint kitüntette és leváltotta MTI ____________________ Bo risz Jelcin orosz államfő hétfőn menesztette kormányát és maga vette át a miniszterelnöki teendőket. Az orosz elnök Viktor Csernomirgyin leváltott miniszterelnököt „A haza szolgálatáért” érdemrend második fokozatával tüntette ki a kormányban végzett munkájáért. Csernomirgyin 1992. december 14-e óta, vagyis több mint öt éven át irányította az orosz kabinetet Jelcin keze alatt. Jelcin a kormánytagokat két kivétellel arra kérte, hogy az új kabinet kinevezéséig ideiglenesen folytassák munkájukat. Leváltotta tisztségéből - „más munkakörbe helyezése” kapcsán - Anatolij Csubajsz első miniszterelnök-helyettest és Anatolij Kulikov miniszterelnök-helyettest, aki belügyminiszteri tárcájától is kénytelen megválni. A belügyminiszteri teendőket Kulikov eddigi első helyettese, Pavel Masz- lov látja el ideiglenesen. Az orosz kormány hétfőn rendkívüli ülést tart, amelyen ismertetik az államfő rendeletét. Az orosz külügyminisztériumban egyelőre nem kívánták kommentálni Jelcin döntését, csak annyit közöltek, hogy az orosz külpolitikában nem várhatók változások. Jelcin egyhetes betegeskedés után tért vissza a KremlMTI y Az orosz ügyvezető kormányfő mindössze 36 esztendős (1962. július 27-én született Szuhumiban), végzettségét tekintve vasúti mérnök, s szakmai karrierje Nyizsnyij Novgorodhoz köti (itt volt kormányzó Nyem- cov, a kormányba való kinevezéséig). Kirijenko a főiskola elvégzését követően, 1984-től a gorkiji hajógyárban dolgozott, majd az egyik helyi bank elnöke volt, 1996- 97-ben pedig a NORSZI-oil leányvállalatának elnökeként tevékenykedett. 1997- ben a tüzelő és energetikai miniszter (vagyis Nyemcov) első helyetteseként került Moszkvába, novembertől pebe, s kormánya menesztése elég váratlan lépés, még ha az elmúlt fél évben az államfő többször is figyelmeztetett arra, hogy adott esetben „megtorolja a rossz munkát”. Az orosz elnök fenyegetései a költségvetési gondok, másrészt a béradósságok halmozódása miatt hangzottak el. Az orosz tőzsde (RTSz) hétfőn reggel csaknem 10 százalékos áreséssel reagált arra a hírre, hogy Borisz Jelcin orosz államfő váratlanul menesztette kormányát, és ideiglenesen maga vette át a miniszterelnöki teendőket. Az árcsökkenés és túlkínálat ellenére nem mutatkozik kereslet az orosz részvények iránt. Jelcin döntésének váratlanságára jellemző, hogy Pavel Maszlov rendőr vezérezredes, a belügyminiszter első helyettese a rádióból értesült arról, hogy az államfő ideiglenesen dig miniszterként irányította a tárca munkáját. Viktor Csernomirgyin volt kormányfőt az ezredfordulón esedékes elnökválasztások „politikai előkészítésével” bízta meg Borisz Jelcin államfő. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy Jelcin kész lemondani esetleges harmadik elnöki mandátumának megszerzéséről, s feltétlen hívét - Csernomirgyin több mint öt évig volt Jelcin miniszterelnöke-jelölheti majd utódjául a két év múlva sorra kerülő elnökválasztásokra. Jelcin hétfői tv- és rádióbeszédében kiemelten méltatta Csernomirgyin alaposságát és megbízhatóságát, a reformok iránti elkötelezettségét, hűségét - amiben az elnök sohamegbízta a belügyminiszteri teendők ellátásával, Anatolij Kulikov menesztését követően. Maszlov elzárkózott minden kommentártól. Gennagyij Szeleznyov, a duma elnöke úgy vélekedett, hogy Jelcin döntésével meg kívánta előzni, hogy az alsóház bizalmatlansági indítványt szavazzon meg a kormánnyal szemben a tavalyi költségvetési törvény megsértése miatt. Alekszandr Livsic, az elnöki adminisztráció helyettes vezetője hétfőn úgy foglalt állást, hogy nem várható változás Moszkva gazdaságpolitikájának alapelveiben. Az orosz gazdasági szakértő - volt pénzügyminiszter — azt hangsúlyozta, hogy a föderáció helyzetéről februárban a törvényhozáshoz intézett elnöki üzenet célkitűzései és elvei változatlanok. sem kételkedett továbbá emberi értékeit. A 2000-es elnökválasztásokat viszont Jelcin „sorsdöntőnek” nevezte Oroszország szempontjából, ezzel indokolva Csernomirgyin új feladatkörét. Az orosz elnök azt ígérte, hogy hamarosan előterjeszti új jelöltjét a kormányfői posztra, s reményét fejezte ki, hogy az Állami Duma támogatni fogja az új miniszterelnök személyét. Az orosz elnök szavai szerint a kormány menesztése nem jelenti Moszkva politikájának megváltozását, a reform- politika feladását, de „új lendületre, energiára, impulzusra, nagyobb hatékonyságra” van szüksége az országnak. Oroszországnak új, erős kormánycsapatra van szüksége, amely „képes igazi eredmények elérésére, hogy a lakosság érzékelje a kedvező változásokat”. Ezért az új kormánynak a gazdasági és szociális feladatok megoldására kell összpontosítania, s kevesebbet foglalkoznia a politikával - jelentette ki tvés rádióbeszédében Borisz Jelcin. Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Lassacskán megérik a gyümölcse a NATO és az USA rendfenntartó tevékenységének, legalább is ez tűnik ki az utóbbi hetek történéseiből. Persze nem arról van szó sajnos, hogy „kitört a világbéke”, de legalább a diktátorok nem mernek újabb sebeket ütni a világ testén, és inkább meghátrálnak, semmint megkockáztatnák az Amerikai Egyesült Államok által tanított lecke megismétlését. Szaddam Husszein még részesült abban a kegyben, hogy az ENSZ-főtitkár, Kofi Annan közvetítésével a kompromisszumos alku látszatát keltse, mielőtt minden feltételnek eleget tesz, de ugyanezt az elegáns lehetőséget Milosevic jugoszláv elnök már nem kapta meg. A tapasztalt vén bolsevik azonban okosabb volt, mint Szaddam, nem várta meg a nyílt fenyegetéseket. Miután mindenki őt hibáztatta a koszovói válság újjáéledése miatt, és néhány elejtett célzás elhangzott az SFOR jelenlétéről, arról, hogy a NATO a békét ott is meg fogja védeni, mindez elég volt neki, és éles fordulattal megajánlotta Koszovónak a széles körű autonómiát, amiről évtizedek óta hallani sem akart. Ügyes húzás volt. Az egyetlen, amely alkalmas arra, hogy maga mellé állítsa - legalábbis pro forma - a nyugati nemzeteket, hiszen így most már nem ő, hanem az albánok azok, akik veszélyeztetik Európa „szent és sérthetetlen” határait, amit számtalan nemzetközi dokumentum szögez le. Ma már, mivel a szerb küldöttség immár hetedszer hiába ment Prstinába az albán autonómiatárgyalásokra, mert a tárgyaló- partner albán fél nem jelent meg, a szerbek (a jugoszlá- vok) azok, akik pozitív szerepet töltenek be a játszmában, és a koszovói albánok lettek Európa rendbontói, hiszen, el akarván szakadni Jugoszláviától, önálló államot akarnak létrehozni, ami pedig nem más, mint az európai status quo felrúgása. Természetesen a nagy szerb jóindulat addig nemigen tekinthető hitelesnek, amíg belügyi alakulataik falvakat terrorizálnak, és számolatlanul gyilkolják az embereket Koszovó területén. (Mellesleg az albán tárgyalási bojkottnak pontosan ez az oka.) A hétvégi albán választások mindenesetre meg fogják mutatni, hogy az albánok között milyen arányban vannak azok, akik tárgyalásokat és békét, illetve azok, akik fegyverek által kivívott függetlenséget akarnak. A voksolás esetleges szélsőséges eredménye azonban mindenképpen újabb politikai megközelítési módot igényelne. Meteorológiai világnap MT[ _____ A magyarországi éghajlat sem független az óceánok vizének hőmérsékleti változásától, az úgynevezett El Nino jelenségtől, bár mindez nem a napi szélsőséges időjárási értékekben mutatkozik meg- hangsúlyozta Szili Katalin, a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium politikai államtitkára a Meteorológiai világnap alkalmából hétfőn, az Országos Meteorológiai Szolgálatnál megtartott ünnepi rendezvényen. Az ENSZ által létrehozott Meteorológiai Világszervezet (WMO) idén a március 23-i Meteorológiai világnappal az óceánokra irányítja a figyelmet. Magyarországon már eddig is foglalkoztak a szakemberek a globális összefüggések elemzésével, a világnap további lendületet ad ennek a munkának - mondta az államtitkár. Ügyvezető miniszterelnök: Szergej Kirijenkó Az orosz államfő Szergej Kirijenkót nevezte ki ügyvezető miniszterelnökké, s egyben első miniszterelnök-helyettesnek is a hétfőn leváltott Anatolij Csubajsz helyére - jelentette be Moszkvában Szergej Jasztr- zsembszkij. Az elnöki szóvivő megerősítette, hogy Moszkva kül- és belpolitikájában nincs változás. Az új első miniszterelnök-helyettes Borisz Nyemcov hívének számít, s amikor annak tavaly novemberben meg kellett válnia a tüzelő és energetikai tárca vezetésétől, Szergej Kirijenkót nevezte ki miniszternek Jelcin (Nyemcov ajánlására). Viktor Csernomigyirn és Borisz Jelcin