Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-23 / 69. szám

■ Tiszai Nagy Menyhért kiállítása A Beregi Ünnepi Hét egyik látványos rendezvénye Vásárosnaményban a kisgéresi (Szlovákia) Tiszai Nagy Menyhért, az aranyosapáti Alkotóház vezetőjének kiállítása, amely a Városi Művelődési Központban tekinthető meg Kerülő Ferenc művésztanár a Rakovszky Sámuelt ábrá­zoló festményével Kulturális hírek Babus Andrea (Új Kelet) A nagykállói művelődési házban március 25-én, szer­dán délelőtt fél tizenegytől és délután két órától a me­sebérletesek láthatják a Violin, a nagy varázsló és a Robinson Crusoe című előadásokat a Szegedi Mi­niszínpad előadásában. Március 27-én, pénteken délután két órától játszó­ház lesz a kultúrházban, ahol a rongybabaszövés és a bőrművesség rejtelmei­ben vezetik be a gyerekeket. *** A Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza már­cius 24-én, kedden este hét órától Szirmai Jenő Mág­nás Miska című operettjé­nek ad otthont. Az előadást a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház társulatának előadásában láthatja a pub­likum. Másnap, szerdán há­romnegyed tizenkettőkor a Cantemus Gyermekkar lép fel az általános iskolások filharmóniai bérletsoroza­tában A kórusmuzsika év­századai című koncertmű­sorával. * ** Új fehértón március 24- én, kedden délelőtt tíz órá­tól a budapesti Pitypang Színpad előadásában a Ró­ka Rudi gyermekműsor várja az érdeklődőket. *** Csenger kultúrházában március 25-én, szerdán délelőtt tíz órától az Ung­vári Bábszínház Kis Tün­dér című előadását láthatja a közönség, március 29-én, vasárnap este hét órai kez­dettel a Szatmárnémeti Északi Színház mutatja be a Mágnás Miska című nagyoperettet. *** Máriapócson március 25-én, szerdán délután két órától könyvtári mesekvíz- vetélkedőt rendeznek alsó tagozatosok számára a mű­velődési házban. A Nyír­bátor és Máriapócs önkor­mányzatai által közösen rendezett Vidám magyar vers- és prózamondó ver­seny elődöntőjét március 27-én tartják Máriapócson. Az általános iskolások délelőtt tíz órakor, a közép- iskolások délután egy órá­tól versengenek egymás­sal. A döntő április 1-jén lesz a nyírbátori polgármes­teri hivatal dísztermében. *** Mátészalkán március 24- én bérletes előadást láthat a közönség a művelődési házban. A helyi Meseva­rázs Kisszínpad társulata Jancsi és Juliska történetét eleveníti meg a színpadon kedden délután két órakor. Március 27-én, pénteken délután a mátészalkai Ifjú­sági Színtársulattól a Légy jó mindhalálig premierjét láthatják az érdeklődők. *** Nyírbátorban március 30-án a Talán Teátrum fél tizenegytől az óvodások­nak, fél háromtól az isko­lásoknak mutatja be a Min­den egér szereti a sajtot című mesejátékot a mozi épületében. 1998. március 23., hétfő Az élet - csata a tollal Úgy tartja a legenda, halálos ágyán ezt a szót mondta ki utoljára: „Ellenkezőleg!” Egész élete kérlelhetet­len tiltakozás volt minden megalkuvás, élethazug­ság, önáltatás ellen. Henrik Ibsen, a modern dráma megteremtője, a skieni, ősi, hajózó-kereskedő pat­ríciuscsalád sarja, a társadalommal lázasan szem­beforduló művész százhetven éve született. Babus Andrea (Új Kelet) Hétéves volt, amikor család­ja nyomorba jutott, s ő pati­kussegédnek állt. Republiká­nus barátaival minden hagyo­mányosság ellen lázongva írta első verseit, köztük a lengyel, majd a magyar szabadságharc elbukásán szomorkodókat. Folyóiratot szerkesztett, majd a norvég Nemzeti Színháznál lett dramaturg, rendező, fordí­tó és házi szerző. A skandináv nemzeti romantika és Heine hatására jutott el az első szín­padi premierjéhez, a Hősök sír­halma című verses történelmi drámához, majd bemutatták a polgári politikusok szájjárta- tásáról írt, a Norma, avagy egy politikus szerelme című ko­médiáját. Suzannah Daae Thoresenl, élete hű kísérő­társát, egyben drámai nőalak­jainak egyik mintáját 1858- ban vette feleségül. Első nagy drámái, a Brand és a Peer Gynt sokat megőriz­tek a romantikus indíttatás­ból, ám azok már az ember és az ideálok viszonyát kutatják. Az ideálok a század közepére erejüket vesztették. Brand ezt nem veszi észre, bár minden kísérlete az eszmények meg­valósítására csődöt mond. El­szántságának mozgatóereje a félelem az eszménytelenség- gel együttjáró ürességtől. írói- költői áttörésével egyidejűleg a norvég parlament megsza­vazta számára az életfogytig­lani alkotói életjáradékot is. A norvég típusú individualiz­mus világméretűvé fokozott karikatúrája, a Peer Gynt egy­ben a nagyhangú és üres sza­vú nemzeti romantika csúfo­lása. Egyetlen vígjátéka, A fi­atalok szövetsége a norvég polgári pártpolitikai képmuta­tást mulatja ki intrikákkal átszőtt formában. Ekkor már záporozott rá az elismerés, a svéd, majd a dán király rend­jelekkel tüntette ki. Svédor­szág képviseletében 1869-ben részt vett a Szuezi-csatorna megnyitásán. A társadalom támaszai a képmutató erköl­csöt intenzív drámai egysze­rűsítésben leplezi le. Itt veti fel első ízben a zárt környezetben élő, személyiségzavarokkal küzdő nő problematikáját. A korszak legnagyobb drámája a Nóra. A szűk látókörű, kicsi­nyes aggodalmú férfitársada­lom és a zseniális ösztönű nő szembesítésében a polgári há­zasság belső ellentmondását ábrázolja. A házasfelek az esz­ményüknek megfelelő párt sze­rették a másikban, s amikor rá­jöttek tévedésükre, Nóra sza­kít férjével és korábbi „baba­házi” életmódjával. Miután tisztázódtak az értékviszo­nyok, akkor zajlik le a - Shaw szerint a modem dráma kezde­tét jelentő - vita, melyből ki­tűnik a két ember felhőtlennek tetsző viszonyának üressége. Itt kezdenek az apró dolgok és azok megítélése drámai tarta­lommá lenni. A világsikerű tör­ténetet hét játékfilm is feldol­gozta. Bizonyos vonatkozás­ban a Nóra ellendarabjának tekinthető a Kísértetek. Alving- né sorsában azt mutatja be Ib­sen, mi történik akkor, ha „Nóra” megalkuszik, és férje mellett marad. A női hős belül­ről próbálja megreformálni a polgári életet, de a javítgatás kicsinyessége önmagát is tönk­reteszi. Ez Ibsen utolsó nyíltan agresszív társadalomkritikai remeke. A népgyűlölő az osz­tályharcot elvető arisztokrati­kus iróniájával a megbékélés kezdete. A Vadkacsában elő­ször választ olyan hőst, aki komikussá válik megszállott­ságában azért, mert elhiszi, hogy eszményeinek megvaló­sítása morális megtisztuláshoz vezet A Rosmersholm eszmék, tapasztalatok és életlehető­ségek kudarcos összehangolá­sa a legplasztikusabb ibseni nőalakkal, egy valódi társa­dalmi forradalmat sejtető hőssel a középpontjában. A tenger asszonya már a termé­szetmisztikába és a pszicho­analízisbe merül. A korszak utolsó, ismét nőközpontú, de már a férfitársadalom lenézé­sét is enyhítő drámája a Hedda Gabler. Utolsó korszakának darabja­it a szimbólum uralkodó szere­pe jellemzi. A Solnes építő­mesterben az öreg mester zse­nimorálját és bűntudatát méri össze, a Kis Eyolf az élet és művészet, a kimeríthetetlen ön- és közámítás drámája. A Ha mi, halottak feltámadunk pe­dig többrétegű költői vizsgá­lódás a művészet hatóerejé­nek és tragikus korlátainak emberi oldaláról. Művészt még világszerte nem ünne­peltek úgy, mint őt a hetve­nedik születésnapján. Leve­leiben még drámái új korsza­kát tervezte, amikor 1900- ban először érte agyvérzés, utóbb többször is. Országos, sőt európai gyászban temet­ték. Gondolatisága világirodal­mi rangú, példa erre esztétikai programadó emblémája: Őszintén £est, őszintén é! Kozma Ibolya (Új Kelet) Tanítani és festeni vágyott egész életében Kerülő Fe­renc, a gávavencsellői Ra­kovszky Sámuel Általános Iskola művésztanára. Első munkahelyén, a község isko­lájában dolgozik 1961-től, mindössze néhány esztende­ig tevékenykedett más intéz­ményben. Négy éven át - az akkoriban még működő — gávavencsellői gimnázium­ban tanított. Az intézmény falát díszíti Kerülő Ferenc festménye, me­lyet Rakovszky Sámuelről, az iskola névadójáról készített. A művész vallja, ma sem vá­lasztana más hivatást. Volt időszak, mikor úgy tűnt, fes­tészetből is meg lehet élni, akkor sem hagyta ott a taní­tást, a tanítványokat. Mindig szüksége volt biztos háttérre, melyet az iskola és a család nyújtott számára. Több kiál­lítása volt már az ország vá­rosaiban. A faluban kedvelik és elismerik munkáját. Hobbija, szórakozása az al­kotás. Esténként, hétvégén és a szünidőkben festeget, szá­mára ez a kikapcsolódást, a feltöltődést jelenti. Elsősor­ban tájképeket, csendélete­ket, portrékat készít, marad a realista ábrázolásnál, melybe beleszövi érzelmeit, érzéseit, lelki világát. Fiatalon kacér­kodott a figuratív ábrázolás­sal is, miközben egyéni stílu­sát kereste. Ezt az időszakot fekete korszaknak nevezi. A művészetről, az életről vallott nézeteit így foglalja össze:- A kezdők valami mást, el­térőt akarnak felmutatni. Az­tán rájövünk arra, hogy az őszinteség a legfontosabb a művészetben. Magamat kell adni, „a valóság égi mását”, s nemcsak a munkámban, a csa­ládban, a kapcsolataimban is. A család, a művészet és a munkám teszi ki az életemet. A feleségem és a két gyerme­kem is pedagógus. Élünk-ha- lunk az unokákért, számunk­ra most ők a legfontosabbak, és a béke, a családi harmónia őrzése. „Az élet-csata a tollal, aki szív- s észvesztő hatalom. Az írás meg - hogy a tollal törvényt ülj lenmagodon. ” Kultúra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom