Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-20 / 67. szám

1998. március 20., péntek

Háttér

Waldorfos tapasztalatok itthon és külföldön

Hazát választani, valahová megszületni fontos tényező az emberek életében. Sokan már néhány napos távoliét után érezzük a honvágyat. Ezért is tölt el ámulattal, valahányszor arról hallok, hogy valaki elhagyja hazáját azért, hogy tudásával másokat segítsen. Sam Betts, angol Waldorf-tanító egyike ezeknek. Néhány nappal ezelőtt Nyíregyházán tartott színes, érdekes előadást. Pályájáról, munkájáról, magyar és külföldi tapasztalatairól kérdeztem.

Sebestyén Erzsébet- Hogyan lett Waldorf- tanító?- Az egyetem elvégzése után egy egyházi iskolában kezdtem tanítani árva gyerekeket. Már akkor keresgéltem valami más, valami jobb módszert. Én magam egy nagyon szigorú akadémiai iskolába jártam, és borzasztóan éreztem magam. Úgyhogy amikor az antropozófiai főiskolán a kezembe akadt egy prospektus erről a módszerről, s elolvastam, azonnal tudtam, ez az, amit keresek.- Mi fogta meg benne elsősorban?- Leginkább az, hogy a tanító nem a tananyagtól független személy, hanem egy vele. A tananyag valami benne élő anyag, és ez lenyűgöző. A cél pedig ezt megvalósítani a tanítás során. Csodálatos, nagyon izgalmas feladat.- Hogyan került Magyarországra?- Angliában nagyon sok Waldorf-iskolában tanítottam, többek között középiskolában, illetve az önök országában nem ismert, úgynevezett camp-hill- ben, ami tulajdonképpen egy kis falu, ahol egészséges és fogyatékos családok élnek együtt. Tehát volt már tapasztalatom, amikor Franciaországban találkoztam egy magyar emberrel, aki hívott, szükség volna tanácsadó tanárra. Ennek hat éve. Azóta élek Magyarországon családommal együtt.- Miből áll a munkája?- Tanácsadó tanárként órákat látogatok, beszélgetek a tanítókkal. Ezenkívül részt veszek a tanárképzésben, tanári műhelyeket vezetek, illetve a fóti Waldorf-iskolában magam is tanítok.- Lát-e különbséget az angliai és a magyar Waldorf- iskolák között?- Az iskolában ugyanazok a különbségek tükröződnek, amelyek a két országot is jellemzik. Amit kiemelnék, az a kedvesség, melegszívű- ség, amely az itt élő emberek rendkívüli tulajdonsága. A gyerekek nyitottab- bak, érdeklődőbbek, ami azért abból is fakad, hogy itt az élet egyszerűbb, mint nálunk. Itt sok minden új még, ami Nyugaton már nem. És ez nem hátrány.- Magyarországon még nincs bevett gyakorlata a Waldorf-közép iskoláknak. Mi a helyzet külföldön?- Ez az adott országtól és a törvényektől függ. Németországban például kiváló, mert az állam nagymértékben támogatja ezt az iskolatípust, s figyelembe veszi sajátságait. Angliában viszont annál kevésbé, ugyanis a Waldorf- iskolák sokkal kisebb támogatottságot élveznek, s a nagyon szigorú 10. év végi vizsgák tekintetében nem túl toleránsak. Ennek következtében a Waldorf-középiskolák „két tűz között” vannak: ha megfelelnek a vizsga követelményeinek, akkor jellegüket vesztik el, s elveiket kell feladniuk, ellenkező esetben a vizsga követelményeit nem tudják teljesíteni. Magyarországon viszont nagyon kedvező a helyzet.- Mik a jövőbeni tervei?- Egyelőre mindenképpen maradunk Magyarországon. Foton indul a középiskola, annak a szervezésében veszünk részt. A későbbieket pedig majd meglátjuk.

Nem lesznek fizetőkapuk...

...az M 3-as autópályán, ha lesz választási fordulat - mondta Orbán Viktor a napokban Kisvárdán, azon a konferencián, melyet az európai uniós csatlakozásról szerveztek. A Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke szerint ez már csak azért is fontos, mert autópálya nélkül még tovább mélyül a szakadék az ország négy-öt nyugati megyéjét és a fővárost jelentő fejlett területek, valamint a Dunától keletre eső régiók között. Orbán Viktor szerint éppen ez a kettéosztottság az, amely miatt az unión belül a legnagyobb az aggodalom. A Fidesz elnöke előadását követően interjút adott lapunknak. Az alábbiakban az előadásra is alapozva adjuk közre Orbán Viktor véleményét napjaink néhány fontos kérdéséről, különös tekintettel az európai uniós csatlakozásra.

Kézy Béla (Új Kelet)-A kormány is uniós csatlakozástakar, Ön pedig a Parlament Európai Integrációs Bizottságának elnöke. Bizonyára Öntől és a pártjától sem áll távol a csatlakozás gondolata.- Ezzel kapcsolatosan két végletes vélemény van. A kormány szlogenje szerint Európa a megoldás. A másik véglet pedig röviden azt mondja, a csatlakozás egyenlő a nemzethalállal. Mi azt mondjuk: a magyar problémákat nem Európa, nem Brüsszel, nem az angolok vagy a franciák fogják megoldani, ez magyar feladat. A másik véglet képviselőinek pedig azt mondjuk, hogy az unió nemzetállamokból áll, ahol éppen ezért továbbra is nemzeti hatáskörben maradt a kultúrpolitika és az oktatás. Éppen ezért módunk lesz magyarságunk megőrzésére az unión belül is. Mellesleg nekünk nem kell „elmennünk” Európába, hiszen minimum a magyar államiság kezdete óta itt vagyunk. A legfontosabb dolgunk, hogy kultúránk színvonalához emeljük a gazdaságot.

I- Lesz-e 2002-ben csatlakozás?- Ez az évszám magyar körökben fogalmazódott meg, valójában ilyen dokumentum, amely azt az időpontot közli, nincs az EU-ban. Egyetlen „közvetett bizonyíték” utal erre az évszámra, az unió 1999— 2006 közötti időszakra szóló hétéves költségvetése (Brüsz- szelben ugyanis hét évre készül pénzügyi terv) tartalmaz egy olyan tételt 2003-tól, amely az új tagállamok támogatása címszó alatt szerepel.- Ön előadásában utalt arra, a csatlakozás ellenzői azzal érvelnek, hogy az előző negyven évben Moszkvában szabták meg a fazont, ezután majd Brüsszelből diktálnak. - De azt is mondtam, hogy amíg Moszkvában rendre megmondták, „mi a vonal”, addig Brüsszelbe hiába megy el valaki, ilyet ott akkor sem foga hallani, ha negyven évig élesítette a fülét Moszkvában azért, hogy pontosan megtudja, mi a vonal. Az unióban - mint előbb is utaltam rá - nemzetállamok vannak, s nemigen nézik jó szemmel, ha valaki nem a saját nemzeti érdekeit képviseli. Az ott elveszti a bizalmat. Nem lehet és nem szabad más országok dicséreteire apellálnunk.- Ön elég gyakran használta azt a kifejezést: „euro- konform”. A földkérdésről kezdeményezett népszavazás s az ezzel kapcsolatos állásfoglalásuk viszont nem tűnik eurokonformnak, hiszen az unióban nem tilos más országok polgárainak földet vásárolni.- Még nem vagyunk az unióban, ahol a föld értéke messze nagyobb, mint nálunk. Itthon is elindultak felfelé a földárak, és ebben az ütemben 12 év alatt érik el az uniós átlagot. így az egymillió hektár magyar föld négymilliárd dollárt ér majd. Most a dollár ára 209 forint körül mozog. Ezért a föld hatalmas nemzeti vagyon. Azt javaslom tehát a magyar földtulajdonosoknak, hogy tartsák a földet, és műveljék. Nagyon jó lenne, ha

nem a külföldiek vehetnének földet, hanem az állam felvásárolná azokat a földeket, amelyeket tulajdonosaik nem tudnak megtartani, s az így létrejött állami földalapból bérelhetnének, többek közt a földhiányra panaszkodó téeszek is, vagy vásárolhatnának azok a magyar állampolgárok, akik tehetik. Mellesleg például Ausztriában, ahol elvileg bármelyik uniós ország polgára vehet földet, még a németeknek is ritkán sikerül, annyira speciálisak a helyi szabályok. Nekünk pedig még a csatlakozás után is lehet egy időre mentességet kérni a tilalom feloldására.- Kedvezőtlenül érinthet bennünket - elsősorban a mezőgazdságot - az úgynevezett kvótarendszer.- Ezért is kell a tárgyalásokon is keményen képviselni

nemzeti érdekeinket. Nem mindegy ugyanis, hogy a termelés szempontjából a jelenlegi időszakot, vagy a nyolcvanas évek közepének termelési eredményeit vesz- szük bázisnak. Nekünk az utóbbi lenne jó.

I- Milyen tényezők hátráltathatják a csatlakozást? — Az első három: a bűnözés, a korrupció és az igazságszolgáltatás lassúsága. Megnehezíti a csatlakozást az ország területi kettészakítottsága mellett a vagyoni elszakadás is, hiszen a gazdag és szegény rétegek között tizenhatszoros a különbség, és a lecsúszás folyamatos. Lassan elfogy az amúgy is vékony középréteg.- A kormány 3,6 százalékos gazdasági növekedésről beszél.- Ez igaz, de tegyük hozzá azt is, hogy a 300 főnél többet foglalkoztató cégek 25- 50 százalékos forgalomnövekedést értek el, a 25-50 fősek alig 9 százalékot, és az ettől kisebbeknél ez a szám mínusz 9 százalék, itt tehát csökkenés van. Mi a kisvállalkozók segítésével és segítségével évi 7 százalékos gazdasági növekedést tartanánk célszerűnek. így az ország termelése tíz év alatt megkétszereződne, és 25 év alatt - mire én nagyapa leszek - érné el az EU átlagát.- Végezetül engedjen meg néhány kérdést más témákról. Régóta vannak ellenzékben. Van rá eset, hogy egyetértenek a kormánypártokkal, vagy Önök mindent csípőből elleneznek? - Éppen az utolsó nap hoztunk egy teljesen egyhangú döntést a parlamentben a mozgássérültek jogairól. A NATO-csatlakozás ügyében legfeljebb a módszerekben voltak vitáink.

I- A kormánypártok most elég gazdag programot kínálnak.- Ez igaz, de ha megvizsgáljuk, mit csináltak eddig, aligha számíthatunk másra a jövőben.- A külügyminiszter, aki éppen ma szintén ebben a városban jár, azt állítja, hogy az ellenzék hiúsította meg a kisebbségek parlamenti képviseletéről szóló törvényt.- Ez egy kétharmados törvény. Ha annyira akarták volna, nélkülünk is keresztülviszik.- A közelmúltban éppen egy Fidesz-rendezvényen mondta tréfásan egy politológus, hogy Horn Gyula előző választási győzelemében Ön is sokat segített. Számít most viszonzásra? - Érzékelek ilyet, hiszen a Fidesz szépen jön felfelé. Ezt abból is gondolom, hogy az MSZP mostani kongresszusán egyfolytában bennünket támadtak. Ez pedig azt jelenti, hogy erősödünk.

I- Ezt már nem lehet elrontani?- Ez ügyben Churchill-lel értek egyet. Azt mondta: a politikában sosem lehet kiszámítani, hogy bizonyos cselekedetek. milyen reakciót váltanak ki. így hát legjobb őszintén és tisztességesen azt csinálni, amiben hiszünk.

Orbán Viktor, a megyei képviselőjelöltek társaságában. Balján dr. Helmeczy László és Borkő Károly