Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-19 / 66. szám
Mezőgazdaság 1998. március 19., csütörtök Tipusaj ánló Új Kelet-információ ______ A világ első dízelmotoros traktorjai a Cassani névhez fűződnek, az első ilyen erőgépek megjelenése óta a céget felvásárolta a mára traktorairól méltán világhírű SAME csoport. Gépeiket Európától Ázsián át Dél- Amerikáig használják a termelők nagy megelégedéssel. Hazánkban még nem eléggé ismert. A gyár minden reális igényt ki tud elégíteni termékeivel. A kiskerti gépek közül a Solaris az, amely elsősorban a kertészek igényeinek felel meg; nálunk 25, 35, 45 lóerős motorokkal szerelt változatai kaphatók. Négysebességű szinkronváltóval, hidrosztatikus kormánnyal, olajfürdős tárcsafékkel, teljes értékű hidraulikus rendszerrel és teljesítményleadó tengellyel látják el a gyártók alapkivitelben, valamint a traktor nyomtávolsága széles tartományban állítható, ami lehetővé teszi alkalmazását a különböző növénykultúrákban. A Frutteto leginkább gyümölcstermesztőink gépé lehet. A beépített 60, 75, 85 lóerős levegő-olaj hűtésű erőforrásokat a megművelendő terület nagyságától függően célszerű megválasztani, műszaki kivitele az előbb említett Solaris traktorhoz hasonló, attól valamivel igényesebb kivitelében különbözik. A szőlősgazdák is igen eredményesen használhatják, működése minden körülmények között megbízható. A cég csúcskategóriájú gépeiből a legkisebb a Doradó, ami a képen is látható. A 60 és 70 lóerős motorokkal készült traktor intelligens Power Shift sebességváltóval is megrendelhető, ami nagy távlatokat nyit alkalmazhatóságában. Nem hordanak a méhek Szabó Zoltán (Új Kelet) Nehéz helyzetben vannak méhészeink - mondta Hetey Miklós, a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Méh Termék- tanács elnöke tegnap, amikor a szokatlan hideg időjárásunk hatásairól érdeklődtünk. A méhek fürtben ülnek a kaptárakban, megállt a fiasí- tás. Ebben az évben várhatóan több méhcsalád fog elpusztulni, mint tavaly. Az akácosok a talajfelszín közeiétől 2- 3 méteres magasságig elfagytak, a rügyek megpattantak, a hajtások sajnos megfeketedtek. A hosszú távú időjáráselőrejelzések szerint sem várható javulás, hiszen a jövő hétre havat és mínusz 8 Celsi- us-fokot jósolnak. Lehet, hogy a tavalyi évet - amit rossznak minősítettünk - idén a kedvezőtlen időjárás hatására „sikerül felülmúlnunk”. A méhek nem tudták kihasználni a barkások virágzását, csak 1-2 napig hordhattak a mogyoróról és a különböző rekettyékről, ezért, hogy tartani tudják a fiasításhoz szükséges 30 Celsius-fokos hőmérsékletet, most még cukorlepénnyel kell etetni, de ha a méhészeknek még van tavalyról tartalék mézeskeretük, akkor inkább azzal érdemes az elmaradt hordások miatt kieső tápanyagot pótolni. A fiasítás a két héttel ezelőtti jó időben megkezdődött, ha sikerül tartani a kaptárakban a kellő hőmérsékletet, akkor egy héten belül befejeződik, és a dolgozók alkalmasak lesznek a kirepülésre, de még újabb 21 napnak el kell telnie addig, hogy teljes értékű munkát tudjanak végezni. A terveikről csak annyit mondott az elnök, hogy a jövőben szeretnék még jobban összefogni a méhészek munkáját. Erre nagy szükség van, mivel a tervezett 12-14 ezer tonna mézexportot máshogy nem lehet elérni ilyen körülmények között. Remélhetőleg a közös munkához szükséges tagdíjakat mindenki rendezi a március 30-ai határidőig. A méhek napját szeretnék méltóképpen megünnepelni, ezért április 30-ára megyei méhészkongresszust szerveznek Nyíregyházán, ahol átadják eredményes szaktársaiknak az elismerő okleveleket. Megyei borverseny Új Kelet-információ A Megyei Agrárkamara, a Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesület és a Nyíregyházi Központi Vasutas Kertbarát Klub megyei borversenyt hirdet. A megmérettetésre a helyi versenyeken arany fokozatot elért fehér-, vörös- és gyümölcsborok nevezhetők (1 literes fehér palackokban). A borokat március 21-én 12 óráig lehet a bírálóbizottságnak beadni a Vasutas Művelődési Házban, Nyíregyházán, a Toldi utca 23. szám alatt. Ezt követően történik a bírálat. A versenyen arany fokozatot elérő borok készítői termelői oklevélben és tárgyjutalomban részesülnek. íT a Hétről hétre kiskertekben ite Port kavar a tavaszi szél Fekete Tibor (Új Kelet) Lassan katasztrofális méreteket ölt a talaj vízhiánya miatti korai aszály. Az őszi gabonafélék nemcsak a hidegtől sínylődnek, de a nedvesség hiánya is visszaveti a gyenge növényeket a fejlődésben. Nemcsak a szántóföldön, hanem a kiskertekben is érezteti hatását a szárazság. A megyében átlagban csak 8 milliméter csapadék hullott, ami egyötöde a korábbi évek átlagának. A megye keleti részén még ettől is szegényesebb volt az égi áldás, ott csak négy miüimétert mértek a hengerekben. Jól érzékelteti, mennyire kevés ez a vízmennyiség, hogy egy millimétemyi eső egy centimétemyi talajt tud átnedvesíteni. A felső talajréteg jó, ha egy arasznyira vizes, alatta már csak alig nedves, sőt néhol kifejezetten száraz. A hideg idő miatt még nem indultak csírázásnak az elvetett magvak, de ha végre-va- lahára kitavaszodik, akkor bizony öntözni kell. Gyümölcsfák növényvédelme Szerencsére a gyümölcsösök nagy része még nyugalomban van. A nedvkeringés még éppen csak megindult, megkezdődött a rügyek duzzadása, de még nem pattantak ki teljesen. Az ország déli és nyugati részein az enyhe februárban kivirágoztak a kajszi- és őszibarackfák, és mind egy szálig le is fagytak. A szabolcsi gazdák most jól teszik, ha jobban ügyelnek a barackosaik állapotára, mert jó ára lesz az idén a sárga lekvámakvalónak. A metszéssel és az ágritkítással együtt távolítsuk el a fertőzött gally- és ágrészeket, valamint a gyümölcsmúmiákat és hemyófészkeket. A beteg kéregrészeket kaparjuk le egészen az egészséges fahéjig. Különösen a tojáscsomókat ne hagyjuk a háncs alatt. A levágott és lekapart fertőző növényi részeket égessük el. Ügyeljünk arra, hogy szeles időben, illetve a főutak száz méteres távolságán belül ne rakjuk tüzet, mert még érvényben van a tűzgyújtási tilalom. A rügypattanás előtti időszakban a kaliforniai pajzstetű és a lisztharmat áttelelő alakjai okozhatnak betegséget. Különösen az almatermésűekre (alma, körte, birs) veszélyesek. Ezek ellen a fertőzések ellen vegyszeresen lehet védekezni. Jó lehet a Noven- da, vagy minden olyan gombaölő szer, amelyik téli hígításban is alkalmazható. A takácsatkák, a levéltetvek, a sodrómolyok mind csak arra várnak, hogy Sándor, József és Benedek zsákban hozza a jó meleget. Egy huszonegy napos várakozási idejű rovarirtóval két-három hétig is védhet- jük gyümölcsfáinkat a kártevőktől. A gyors lebomlású, úgynevezett háromnapos szerekkel is jó hatást érhetünk el, de az újabb lárvák megjelenésekor újra kell permetezni. A bogyós gyümölcsűek közül a málna elszáradt tavalyi hajtásait vágjuk ki, mert vesszőfoltosságot okozhat. A ribizlire és a köszmétére a kaliforniai levéltetű és a lisztharmat jelenthet veszélyt. Az alacsony bokrok közé a kiskertekben gyakran ültetnek földiepret. Ha rézoxiklorid, vagy kaptán hatóanyagú szerrel permetezünk, az mindkét növénykultúrának védelmet ad, és nem kell külön kevergetni a szereket. A szőlőskertek még nyugalomban vannak, a metszéssel sem késtünk el. Ha felmelegszik az idő, ugrásszerűen fejlődésnek indulnak a vesszők. Ilyenkor előfordulhat, különösen kései metszéskor, hogy levedzeni kezdenek a hajtásvégek. Ez a tápanyagban dús lé jó táptalaja lehet mindenféle gombafertőzésnek. Megelőzésként réztartalmú szerekkel védekezzünk. Ültessünk földiepret A szamóca nagyon szapora növény, ezért csak egészséges szaporítóanyagot használjunk. Ne sajnáljuk kidobni a csenevész, beteg hajtásokat, hisz ha kevés a palánta, akkor is egy nyáron újra besűrűsödik a tábla. A szaporítóanyagot csak közvetlenül az ültetés előtt szedjük fel régi helyéről. Ha nagyobb távolságról szállítják a töveket, akkor ügyeljünk arra, hogy mindig nedves legyen a gyökérzetük. Lehetőleg földdel együtt ássuk ki a töveket, de túl nagy, ásónyi földlabdával nem érdemes elültetni, mert akkor újra csak kiélt talaj veszi körbe a gyökérzetet. A földieper sekélyen eredő bojtos gyökérzetű növény, ezért nagyon igényes a telepítés előtti talajelőkészítésre. Nem elég csak felrotálni a területet, sűrű vas- gereblyével mélyen át is kell dolgozni a földet. Érdemes még a ge- reblyézés előtt a talajra szórni a fertőtlenítőszereket, így a kellő mélységbe kerülhet a méreg. A nagyobb szemű fajtákat 50x50 cm-es távolságra ültessük, míg a hagyományos fajtáknak is hagyjunk legalább 40 centiméteres sor- és tőtávolságot. A szamóca szereti a tápanyagban gazdag puha termőtalajt. A telepítés helyén egy ásónyi mély gödröt készítsünk, és az aljára tegyünk fél lapátnyi érett trágyát, majd egykét lapátnyi termőföldet. Utána helyezzük bele a palántát, rakjuk körbe a tövéig földdel, és a gyökérzetnél jól nyomkodjuk be. Ne maradjon levegő a gyökerek körül, mert az gyökérpenészedést és száradást okozhat. Az ültetés végén öntözzük be a palántákat. Ezzel tömítjük a talajt, és legalább egy ideig nem kell locsolni a földet. Érdemes fekete agrofóliával is letakarni a táblákat. Természetesen a palánták helyét ki kell vágni, de a többi helyen nem nő dudva, és nedvesen tartja a földet is a takarás. A gyümölcs érésekor pedig a szemek nem lesznek sárosak, nehezebben kapnak szürkerothadást, és a fekete szín miatt a melegebb fólia kisugárzása gyorsabb be- érést eredményez. Zöldségeskertben A szélvédett, napsütéses helyeken már kibújt a zöldhagyma, és kihajtott a sóska is. Ilyenkor még nem sok kártevő okozhat bajt, de a lisztharmat spórái előszeretettel látogatják ezeket a korai növényeket. Ha észleljük a jellegzetesen porfmom, fehér színű bevonatot a leveleken, azonnal permetezni kell, mert ez később átterjedhet a kert többi részére is. A gombabetegségek szaporítóképletei sokáig megőrzik csíraképességüket. A sárgarépának és a petrezselyemnek már az első hajtásleveleit is megfertőzhetik. Vetett zöldségféléink közül a mák csírázik leghamarabb. Ha a hónap elején elkezdődött a mag hajtása, akkor félő, hogy a talaj menti fagyok kárt tett benne. Kaparjuk ki egy részen a sort, és nézzük meg, milyen állapotban vannak a hajtások. Ha valóban megfagytak, akkor még pótolhatjuk a vetést. A most földbe került magvak ebben a hidegben még nem csíráznak, csak ha a talaj hőmérséklete eléri legalább az öt Celsius-fokot. Ugyanígy pótolhatjuk a kipusztult sárgarépa-, a petrezselyem- vagy zellerve- teményeket is. Nagy kockázatot vállalt, aki már elvetette a zöldborsóját, de ha épen maradt, akkor valóban korai szüretre számíthat. Szőlőiskola F. T. (Új Kelet) ________ Sz őlőiskolákat már az ókori népek is telepítettek, de igazán fontossá az ezerhétszázas évek végi filoxé- ra-vész idején vált. A meszes, kötött talajon a filo- xéra gombafertőzés a szőlők gyökérzetét pusztította el, ezért csak a fertőzésnek ellenálló alanyba szemzéssel átültetett szőlővesszők maradtak életképesek. A homokos talajon a fertőzés nem tudta kifejteni hatását, ezért - mint a mi vidékünkön is - nem pusztított a veszélyes kór. A szaporítóanyag előállításához sorokban telepített, úgynevezett iskolákba ültették a vesszőket, és szükség szerint ezekbe a venyigékbe szemezték a nemes fajtájú szőlők rügyeit. Szőlőiskolát mi magunk is telepíthetünk. Először ássunk 50-60 centiméter mély árkot olyan hosszan, hogy minden venyigére tíz centiméteres szakaszt számoljunk. A gödör alját szórjuk meg szerves trágyával, és ugyanolyan vastagságban fedjük le termőfölddel úgy, hogy félig legyen laza talajjal a gödör. A továbbtermesztésre alkalmas fajták egészséges vesszőit 4-5 szemre daraboljuk fel, és ebbe az ágyásba állogassuk bele úgy, hogy a felső szem 5- 10 centiméterre legyen a föld felszíne felett. Végül a maradék földdel kupacoljuk fel hosszában az árkot. A földhányást később sem kell leszedni a vesszőkről, mert a laza talajon képes átbújni a hajtás. A későbbiekben ügyeljünk arra, hogy az iskola földje mindig nedves legyen. A szőlő vízigényes növény, és a vesszők gyenge gyökérzete a száraz földből nem tud elegendő nedvességet felvenni. A szőlőiskola is ugyanúgy igényli a növényvédelmet, mint a kifejlett növények, sőt a fejletlenebb hajtásokon hamarabb megtelepszik a gombakártevő. A vegyszerek kikeverésekor ügyelni kell az előírás- szerű adagolásra, különben könnyen megperzselhetjük a leveleket és a hajtásvégeket. A vesszőt legalább egy évig kell hajtatni ahhoz, hogy kiültethető legyen, de akkor sem szenved károsodást, ha két nyáron át marad az iskolában a szőlővenyige. Átültetés előtt ássuk körbe az iskolát olyan mélyen, amilyenre annak idején telepítettük. A lényeg, hogy a talpgyökerek épek maradjanak. Kezdő kiskerttulajdonosok gyakran esnek abba a hibába, hogy sajnálják levágni azt a sok szép hajszálgyökeret, és úgy, ahogy felszedték, érintetlenül rakják új helyére a szaporítóanyagot. A másod- és harmadgyökereket ültetés előtt le kell vágni, hogy a talpgyökerek erőteljesebben fejlődjenek. Ezáltal a növény mélyebbről tudja felvenni a vizet és a tápanyagot, a nyári kánikulában sem szárad ki az ültetvényünk.
