Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-19 / 66. szám

Mezőgazdaság 1998. március 19., csütörtök Tipusaj ánló Új Kelet-információ ______ A világ első dízelmotoros traktorjai a Cassani névhez fűződnek, az első ilyen erő­gépek megjelenése óta a cé­get felvásárolta a mára trak­torairól méltán világhírű SAME csoport. Gépeiket Európától Ázsián át Dél- Amerikáig használják a ter­melők nagy megelégedéssel. Hazánkban még nem eléggé ismert. A gyár minden reális igényt ki tud elégíteni ter­mékeivel. A kiskerti gépek közül a Solaris az, amely elsősorban a kertészek igé­nyeinek felel meg; nálunk 25, 35, 45 lóerős motorokkal szerelt változatai kaphatók. Négysebességű szinkronvál­tóval, hidrosztatikus kor­mánnyal, olajfürdős tárcsa­fékkel, teljes értékű hidrau­likus rendszerrel és teljesít­ményleadó tengellyel látják el a gyártók alapkivitelben, valamint a traktor nyomtá­volsága széles tartományban állítható, ami lehetővé teszi alkalmazását a különböző növénykultúrákban. A Frutteto leginkább gyü­mölcstermesztőink gépé le­het. A beépített 60, 75, 85 lóerős levegő-olaj hűtésű erőforrásokat a megművelen­dő terület nagyságától függő­en célszerű megválasztani, műszaki kivitele az előbb említett Solaris traktorhoz hasonló, attól valamivel igé­nyesebb kivitelében külön­bözik. A szőlősgazdák is igen eredményesen használhatják, működése minden körülmé­nyek között megbízható. A cég csúcskategóriájú gé­peiből a legkisebb a Doradó, ami a képen is látható. A 60 és 70 lóerős motorokkal készült traktor intelligens Power Shift sebességváltóval is megren­delhető, ami nagy távlatokat nyit alkalmazhatóságában. Nem hordanak a méhek Szabó Zoltán (Új Kelet) Nehéz helyzetben vannak méhészeink - mondta Hetey Miklós, a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Méh Termék- tanács elnöke tegnap, amikor a szokatlan hideg időjárásunk hatásairól érdeklődtünk. A méhek fürtben ülnek a kaptárakban, megállt a fiasí- tás. Ebben az évben várható­an több méhcsalád fog elpusz­tulni, mint tavaly. Az akáco­sok a talajfelszín közeiétől 2- 3 méteres magasságig elfagy­tak, a rügyek megpattantak, a hajtások sajnos megfeketed­tek. A hosszú távú időjárás­előrejelzések szerint sem vár­ható javulás, hiszen a jövő hétre havat és mínusz 8 Celsi- us-fokot jósolnak. Lehet, hogy a tavalyi évet - amit rossznak minősítettünk - idén a ked­vezőtlen időjárás hatására „si­kerül felülmúlnunk”. A méhek nem tudták kihasz­nálni a barkások virágzását, csak 1-2 napig hordhattak a mogyoróról és a különböző rekettyékről, ezért, hogy tar­tani tudják a fiasításhoz szük­séges 30 Celsius-fokos hőmér­sékletet, most még cukorle­pénnyel kell etetni, de ha a mé­hészeknek még van tavalyról tartalék mézeskeretük, akkor inkább azzal érdemes az elma­radt hordások miatt kieső táp­anyagot pótolni. A fiasítás a két héttel ezelőtti jó időben megkezdődött, ha sikerül tar­tani a kaptárakban a kellő hőmérsékletet, akkor egy hé­ten belül befejeződik, és a dol­gozók alkalmasak lesznek a kirepülésre, de még újabb 21 napnak el kell telnie addig, hogy teljes értékű munkát tud­janak végezni. A terveikről csak annyit mondott az elnök, hogy a jövőben szeretnék még jobban összefogni a méhészek munká­ját. Erre nagy szükség van, mi­vel a tervezett 12-14 ezer ton­na mézexportot máshogy nem lehet elérni ilyen körülmények között. Remélhetőleg a közös munkához szükséges tagdíja­kat mindenki rendezi a márci­us 30-ai határidőig. A méhek napját szeretnék méltóképpen megünnepelni, ezért április 30-ára megyei méhészkongresszust szervez­nek Nyíregyházán, ahol átad­ják eredményes szaktársaik­nak az elismerő okleveleket. Megyei borverseny Új Kelet-információ A Megyei Agrárkamara, a Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesület és a Nyíregyházi Központi Vasutas Kertbarát Klub megyei borversenyt hir­det. A megmérettetésre a helyi versenyeken arany fokozatot elért fehér-, vörös- és gyü­mölcsborok nevezhetők (1 li­teres fehér palackokban). A bo­rokat március 21-én 12 óráig lehet a bírálóbizottságnak be­adni a Vasutas Művelődési Házban, Nyíregyházán, a Tol­di utca 23. szám alatt. Ezt követően történik a bírálat. A versenyen arany fokozatot el­érő borok készítői termelői ok­levélben és tárgyjutalomban részesülnek. íT a Hétről hétre kiskertekben ite Port kavar a tavaszi szél Fekete Tibor (Új Kelet) Lassan katasztrofális méreteket ölt a talaj vízhiánya miatti korai aszály. Az őszi gabonafélék nem­csak a hidegtől sínylődnek, de a nedvesség hiánya is visszaveti a gyenge növényeket a fejlődés­ben. Nemcsak a szántóföldön, ha­nem a kiskertekben is érezteti hatását a szárazság. A megyében átlagban csak 8 milliméter csa­padék hullott, ami egyötöde a ko­rábbi évek átlagának. A megye keleti részén még ettől is szegé­nyesebb volt az égi áldás, ott csak négy miüimétert mértek a hengerekben. Jól érzékelteti, mennyire kevés ez a vízmennyi­ség, hogy egy millimétemyi eső egy centimétemyi talajt tud át­nedvesíteni. A felső talajréteg jó, ha egy arasznyira vizes, alatta már csak alig nedves, sőt néhol kife­jezetten száraz. A hideg idő miatt még nem indultak csírázásnak az elvetett magvak, de ha végre-va- lahára kitavaszodik, akkor bi­zony öntözni kell. Gyümölcsfák növényvédelme Szerencsére a gyümölcsösök nagy része még nyugalomban van. A nedvkeringés még éppen csak megindult, megkezdődött a rügyek duzzadása, de még nem pattantak ki teljesen. Az ország déli és nyugati részein az enyhe februárban kivirágoztak a kajszi- és őszibarackfák, és mind egy szá­lig le is fagytak. A szabolcsi gaz­dák most jól teszik, ha jobban ügyelnek a barackosaik állapo­tára, mert jó ára lesz az idén a sár­ga lekvámakvalónak. A metszés­sel és az ágritkítással együtt tá­volítsuk el a fertőzött gally- és ágrészeket, valamint a gyümölcs­múmiákat és hemyófészkeket. A beteg kéregrészeket kaparjuk le egészen az egészséges fahéjig. Különösen a tojáscsomókat ne hagyjuk a háncs alatt. A levágott és lekapart fertőző növényi ré­szeket égessük el. Ügyeljünk arra, hogy szeles időben, illet­ve a főutak száz méteres távol­ságán belül ne rakjuk tüzet, mert még érvényben van a tűzgyúj­tási tilalom. A rügypattanás előtti időszak­ban a kaliforniai pajzstetű és a lisztharmat áttelelő alakjai okoz­hatnak betegséget. Különösen az almatermésűekre (alma, körte, birs) veszélyesek. Ezek ellen a fertőzések ellen vegyszeresen le­het védekezni. Jó lehet a Noven- da, vagy minden olyan gomba­ölő szer, amelyik téli hígításban is alkalmazható. A takácsatkák, a levéltetvek, a sodrómolyok mind csak arra várnak, hogy Sán­dor, József és Benedek zsákban hozza a jó meleget. Egy huszon­egy napos várakozási idejű rovar­irtóval két-három hétig is védhet- jük gyümölcsfáinkat a kártevők­től. A gyors lebomlású, úgyne­vezett háromnapos szerekkel is jó hatást érhetünk el, de az újabb lárvák megjelenésekor újra kell permetezni. A bogyós gyümölcsűek közül a málna elszáradt tavalyi hajtása­it vágjuk ki, mert vesszőfol­tosságot okozhat. A ribizlire és a köszmétére a kaliforniai levélte­tű és a lisztharmat jelenthet ve­szélyt. Az alacsony bokrok közé a kiskertekben gyakran ültetnek földiepret. Ha rézoxiklorid, vagy kaptán hatóanyagú szerrel perme­tezünk, az mindkét növénykul­túrának védelmet ad, és nem kell külön kevergetni a szereket. A szőlőskertek még nyugalom­ban vannak, a metszéssel sem késtünk el. Ha felmelegszik az idő, ugrásszerűen fejlődésnek in­dulnak a vesszők. Ilyenkor elő­fordulhat, különösen kései met­széskor, hogy levedzeni kezde­nek a hajtásvégek. Ez a táp­anyagban dús lé jó táptalaja le­het mindenféle gombafertő­zésnek. Megelőzésként réztartal­mú szerekkel védekezzünk. Ültessünk földiepret A szamóca nagyon szapora növény, ezért csak egészséges szaporítóanyagot használjunk. Ne sajnáljuk kidobni a csenevész, beteg hajtásokat, hisz ha kevés a palánta, akkor is egy nyáron újra besűrűsödik a tábla. A szaporító­anyagot csak közvetlenül az ül­tetés előtt szedjük fel régi helyé­ről. Ha nagyobb távolságról szál­lítják a töveket, akkor ügyeljünk arra, hogy mindig nedves legyen a gyökérzetük. Lehetőleg földdel együtt ássuk ki a töveket, de túl nagy, ásónyi földlabdával nem érdemes elültetni, mert akkor újra csak kiélt talaj veszi körbe a gyö­kérzetet. A földieper sekélyen eredő bojtos gyökérzetű növény, ezért nagyon igényes a telepítés előtti talajelőkészítésre. Nem elég csak felrotálni a területet, sűrű vas- gereblyével mélyen át is kell dol­gozni a földet. Érdemes még a ge- reblyézés előtt a talajra szórni a fertőtlenítőszereket, így a kellő mélységbe kerülhet a méreg. A nagyobb szemű fajtákat 50x50 cm-es távolságra ültessük, míg a hagyományos fajtáknak is hagy­junk legalább 40 centiméteres sor- és tőtávolságot. A szamóca szereti a tápanyagban gazdag puha termőtalajt. A telepítés he­lyén egy ásónyi mély gödröt ké­szítsünk, és az aljára tegyünk fél lapátnyi érett trágyát, majd egy­két lapátnyi termőföldet. Utána helyezzük bele a palántát, rakjuk körbe a tövéig földdel, és a gyö­kérzetnél jól nyomkodjuk be. Ne maradjon levegő a gyökerek kö­rül, mert az gyökérpenészedést és száradást okozhat. Az ültetés vé­gén öntözzük be a palántákat. Ezzel tömítjük a talajt, és leg­alább egy ideig nem kell locsol­ni a földet. Érdemes fekete agrofóliával is letakarni a táblá­kat. Természetesen a palánták helyét ki kell vágni, de a többi helyen nem nő dudva, és nedve­sen tartja a földet is a takarás. A gyümölcs érésekor pedig a sze­mek nem lesznek sárosak, nehe­zebben kapnak szürkerothadást, és a fekete szín miatt a melegebb fólia kisugárzása gyorsabb be- érést eredményez. Zöldségeskertben A szélvédett, napsütéses helye­ken már kibújt a zöldhagyma, és kihajtott a sóska is. Ilyenkor még nem sok kártevő okozhat bajt, de a lisztharmat spórái előszeretettel látogatják ezeket a korai növé­nyeket. Ha észleljük a jellegze­tesen porfmom, fehér színű be­vonatot a leveleken, azonnal per­metezni kell, mert ez később át­terjedhet a kert többi részére is. A gombabetegségek szaporítókép­letei sokáig megőrzik csíraképes­ségüket. A sárgarépának és a pet­rezselyemnek már az első hajtás­leveleit is megfertőzhetik. Vetett zöldségféléink közül a mák csírázik leghamarabb. Ha a hónap elején elkezdődött a mag hajtása, akkor félő, hogy a talaj menti fagyok kárt tett ben­ne. Kaparjuk ki egy részen a sort, és nézzük meg, milyen ál­lapotban vannak a hajtások. Ha valóban megfagytak, akkor még pótolhatjuk a vetést. A most földbe került magvak eb­ben a hidegben még nem csí­ráznak, csak ha a talaj hő­mérséklete eléri legalább az öt Celsius-fokot. Ugyanígy pótol­hatjuk a kipusztult sárgarépa-, a petrezselyem- vagy zellerve- teményeket is. Nagy kockáza­tot vállalt, aki már elvetette a zöldborsóját, de ha épen ma­radt, akkor valóban korai szü­retre számíthat. Szőlőiskola F. T. (Új Kelet) ________ Sz őlőiskolákat már az ókori népek is telepítettek, de igazán fontossá az ezer­hétszázas évek végi filoxé- ra-vész idején vált. A me­szes, kötött talajon a filo- xéra gombafertőzés a sző­lők gyökérzetét pusztítot­ta el, ezért csak a fertő­zésnek ellenálló alanyba szemzéssel átültetett szőlő­vesszők maradtak életké­pesek. A homokos talajon a fertőzés nem tudta kifej­teni hatását, ezért - mint a mi vidékünkön is - nem pusztított a veszélyes kór. A szaporítóanyag elő­állításához sorokban tele­pített, úgynevezett isko­lákba ültették a vesszőket, és szükség szerint ezekbe a venyigékbe szemezték a nemes fajtájú szőlők rügye­it. Szőlőiskolát mi magunk is telepíthetünk. Először ássunk 50-60 centiméter mély árkot olyan hosszan, hogy minden venyigére tíz centiméteres szakaszt szá­moljunk. A gödör alját szórjuk meg szerves trágyá­val, és ugyanolyan vastag­ságban fedjük le termő­földdel úgy, hogy félig le­gyen laza talajjal a gödör. A továbbtermesztésre al­kalmas fajták egészséges vesszőit 4-5 szemre dara­boljuk fel, és ebbe az ágyásba állogassuk bele úgy, hogy a felső szem 5- 10 centiméterre legyen a föld felszíne felett. Végül a maradék földdel kupacol­juk fel hosszában az árkot. A földhányást később sem kell leszedni a vesszőkről, mert a laza talajon képes át­bújni a hajtás. A későbbiekben ügyel­jünk arra, hogy az iskola földje mindig nedves le­gyen. A szőlő vízigényes növény, és a vesszők gyen­ge gyökérzete a száraz földből nem tud elegendő nedvességet felvenni. A szőlőiskola is ugyanúgy igényli a növényvédelmet, mint a kifejlett növények, sőt a fejletlenebb hajtáso­kon hamarabb megtelep­szik a gombakártevő. A vegyszerek kikeverésekor ügyelni kell az előírás- szerű adagolásra, külön­ben könnyen megperzsel­hetjük a leveleket és a haj­tásvégeket. A vesszőt legalább egy évig kell hajtatni ahhoz, hogy kiültethető legyen, de akkor sem szenved károso­dást, ha két nyáron át ma­rad az iskolában a sző­lővenyige. Átültetés előtt ássuk körbe az iskolát olyan mélyen, amilyenre annak idején telepítettük. A lényeg, hogy a talpgyö­kerek épek maradjanak. Kezdő kiskerttulajdonosok gyakran esnek abba a hibá­ba, hogy sajnálják levágni azt a sok szép hajszálgyö­keret, és úgy, ahogy fel­szedték, érintetlenül rakják új helyére a szaporítóanya­got. A másod- és harmad­gyökereket ültetés előtt le kell vágni, hogy a talpgyö­kerek erőteljesebben fej­lődjenek. Ezáltal a növény mélyebbről tudja felvenni a vizet és a tápanyagot, a nyári kánikulában sem szá­rad ki az ültetvényünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom