Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-19 / 66. szám

1998. március 19., csütörtök Babus Andrea (Uj Kelet) Számos jelentős rendez­vény állandó résztvevői. Ün­nepségeken tőlük hangos a nyíregyházi Kossuth tér, de Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye közönségének szeretete mellett országos és nemzet­közi hírük is figyelemre mél­tó. A fúvószenekar pezsdítő zenéjére dobbannak a lábak, pörögnek a botok... Ez a tár­saság a Szabolcsi Koncert Fú­vószenekar és Majorett Cso­port. A nagysikerű Újévi kon­cert után újabb színes prog­rammal lép közönség elé az együttes március 20-án, pén­teken délután hat órától a nyír­egyházi Yáci Mihály Mű­velődési Központban. Rosta Sándor, az együttes karmes­tere kérdésünkre elmondta, a tavaszköszöntő koncerttel az újévihez hasonló hagyo­mányt kívánnak teremteni. A pénteki műsor repertoárjában különlegességek is szerepel­nek, így Balázs Attila Prelüde című művének ősbemutatóját hallhatják a szerző vezényle­tével, valamint Verdi Aidájá­ban is gyönyörködhetnek a „fülek”, amit tizenöt év után „vett elő” az együttes. A ko­moly műfajok és a világslá­gerek mellett felcsendülnek a könnyűzene akkordjai is, így egy Pet Shop Boys-feldolgo- zást is hallhat a publikum. A koncertre hazalátogat a Ze­neakadémián tanuló tubás, Szentpáli Roland is, akinek szerzeményeiből két számot ad elő a zenekar. Vendégként lép a közönség elé produkci­ójával a RE-flex Modemtánc Stúdió és a Fantom TSE. A koncerten négy karmester vezényel, Rosta Sándor, Ba­lázs Attila, Kasellák Zsolt és Szentpáli Roland. A mazso- rettesoport virtuóz leányai fergeteges bemutatóval ké­szülnek a koncertre. A hat­húsz éves lányok színpadi és menettáncos mozgását öt éve koreografáló Kálvinná Babka Beáta kérdésünkre közölte: hat csoporttal dolgoznak, melyből négy lép fel, kettő utánpótlás. A koncert záró­számában mind a négy fel­lépő csoport szerepet kap a színpadon. A táncpedagógus elmondása szerint egy-egy mozdulatsor otthon, a fotel­ban ülve, gondolkodva szü­letik meg a koreográfus fejé­ben, de előfordul, hogy a pró­bán, hirtelen ötlettől vezérel­ve alakul ki. Babka Beáta nyitott a lányok ötleteire, ja­vaslataira is, s ha megvalósít­hatók, beépítik a mozdulat­sorba. Általában a tamburma- joron kívül tizenkét-tizenhat táncosra, a piciknél húsz kis­lányra alkotják meg a kore­ográfiát. Főként rutinszerzés céljából ismét lelkesen ké­szülnek az augusztus elején megrendezendő kömlődi ma- zsorettversenyre, ahol tavaly egyéni botforgatásban Kö- vesdi Zsuzsanna megszerez­te az első, párosban Bodnár Adrienn és Mogyorósi Éva a második helyezést. Készül­nek a Táncpedagógusok Or­szágos Szövetsége által kiírt 7. Országos Gyermektánc Fesztiválra is, ahol mind gyer­mek-, mind ifjúsági korcso­portban indulnak. Kíváncsi­an várják, a tánc szemszögé­ből milyen megítélést nyer­nek a mazsorettek. Mécséi Dániel vezetőségi tag hozzátette, a tavaszváró koncertet követően, március 24-étől kezdődően újabb nagy kaland vár az együttes tagjaira. Fennállásuk óta először elhagyják kontinen­sünket, és Tunézia közönsé­gének meghódítására törnek. Hagyományos üdülőövezet­ben lépnek fel, majd Medina óvárosában, Sousse-ban, Tu­nézia harmadik legnagyobb városában. Suszter Csaba, az együttes vezetőségi tagja el­mondta, a vendégszereplés előtt egy történelmi köruta­zást is tesznek Tunisztól Kar­thágóig. Kíváncsiak az ország lakosainak életformájára, kul­túrájára és nem útolsósorban gasztronómiájára. A nyolcna­pos látogatáson szeretnének gyümölcsöző kapcsolatot ki­alakítani a távoli országgal. Aggódásra egyedül a hang­szerek szállításának körülmé­nyei adnak okot, melynek módjáról egyelőre még nem igazán van fogalmuk... De megoldják. Megyei krónika „Minden magyar felelős minden magyarért” Polgármesterek II. Világtalálkozója Szamosi István Két rangos eseményen is részt vett a közelmúltban Máté­szalka képviseletében Fülöp István, a város alpolgármeste­re. A Magyar Polgármesterek II. Világtalálkozóját Gödöllőn rendezték meg, néhány nappal ezt megelőzően pedig Nagyká­rolyban a Kraszna menti tele­pülések polgármes|erei, illetve képviselőik adtak egymásnak randevút. A két nemzetközi ta­lálkozóról és az ott elhangzot­takról tájékoztatta lapunkat Fülöp István.- A Magyar Polgármesterek Világtalálkozóját első alka­lommal 1996-ban rendezték meg Gödöllőn, és ott a részt­vevők elhatározták, hogy az együttműködés, a partnertele­pülési kapcsolatok kialakítása, továbbá a világtalálkozók rendszeres megszervezése és lebonyolítása érdekében egye­sületet hoznak létre. Az idei programot a Magyarok Világ- szövetsége, a Magyar Önkor­mányzatok Szövetsége és a Magyar Polgármesterek Egye­sülete szervezte. Mottóul Sza­bó Dezső gondolatát választot­ták, ami így hangzik: „Minden magyar felelős minden magya­rért!”. Ez a szellemiség hatotta át a háromnapos konferenciát, ahol négy szekcióban folyt a munka. Az elsőben a gazdaság és az európai csatlakozás ön- kormányzati kérdéseiről tár­gyaltunk, a másik szekció té­maköre az oktatás, a kultúra és a nyelv volt, a harmadik az ide­genforgalommal, míg a negye­dik a kistelepülések, a magyar falu fennmaradásának lehetősé­geivel foglalkozott. Mátészal­ka testvérvárosa, Nagykároly polgármesterével, Kovács Jenő úrral együtt úgy döntöttünk, hogy a gazdasági szekció mun­kájában veszünk részt. Ott mó­dunkban állt kifejteni, hogy a határok megnyitása nélkül nem lehetséges hatékony kapcsolat- építés két ország - például Ro­mánia és Magyarország - között.- A Magyar Polgármesterek II. Világtalálkozójához nagy­szerűen illeszkedett a néhány nappal korábban Nagykároly­ban, a Kraszna menti települé­sek vezetőinek megrendezett tanácskozás, hiszen ott is ha­sonló gondok kerültek szóba. Az érintett települések 15 polgármestere, alpolgármeste­re egy szándéknyilatkozatot fogadott el ezen a találkozón, mely szerint még ebben az év­ben kívánatos lenne a már rég­óta ígért Vállaj-Csanálos ha­tárátkelő megnyitása. Megfogalmaztuk a vasúti személy- és a teherforgalommal kapcsolatos igényeinket, to­vábbá a szándéknyilatkozat kitér környezet- és tájvédelmi feladatokra is a határ mindkét oldalán. A szándéknyilatkozat rövidített változatát elküldtük a két ország első számú vezető­jének. A tanácskozáson döntés született arról, hogy az el­hangzottak megvalósításához szükséges munkálatok szerve­zeti kereteinek megteremtésé­re bizottság alakul, melynek többek között tagja lett a két város képviseletében Kovács Jenő, illetve Fülöp István. Bürget Lajos kommentárja Ha az ember végigfut az el­múlt évtizedeken, akkor azt lát­ja: mindenfelé történtek me­rényletek. Gondoljunk csak De Gaulle-ra, akit a sértett fekete- lábúak akartak eltenni láb alól. Vagy a német Scheublére és Lafontaine-ra, akiket politi­kai és szociális motivációktól űzött merénylő vett célba. Em­líthetnénk Kennedyt és testvér­ét, akikről ma sem tudni hitele­sen, mely csoportnak álltak az útjában. Merényletet kíséreltek meg Reagen ellen is, de ebbe a sorba tehetjük Szeles Mónikát, akit a féltékeny ellendrukker késsel döfött hátba. Aztán ott volt a nagy svéd politikus, Olaf Merénylet után CMECvaNN^’ megrendelőlap Megrendelem az Új Kelet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei napilapot 1998 ................................................................................. hónaptól ........................ példányban eg y hónapra, negyedévre, fél évre, egy évre (A megfelelő részt kérjük, húzza alá!). és kérem az alábbi címre kézbesíteni. A megrendelő neve:................................................................................................................... címe: A lap megrendelhető minden postahivatalban, illetve a szerkesztőségben. Bővebb felvilágosítási kérhetnek a 42/437-012-es telefonszámon szerkesztőségünkben és a postahivatalokban. Előfizetési díj: egy hónapra: 570 Ft negyedévre: 1710 Ft fél évre: 3420 Ft egy évre: 6840 Ft Aki fél évre megrendeli az újságot szerkesztőségünkben, Nyíregyházán, az Árok utca 15. szánt alatt, az a képen látható nyakláncot kapja ajándékba Új Kelet szerkesztősége 4400 Nyíregyháza, Árok u. 15. Tel./fax: 42/437-012, 437-013 431-498 I-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1 Palme, akit a nyílt utcán lőttek le. Sokféle ok, többféle indulat, sokszor meg nem fejthető cél vezérelt kést, pisztolyt, puskát ismert ember ellen. Az elemzők mérlegelik: vol­tak magányos tettesek. Aztán olyanok, akik kisebb csoportok érdekét fejezték ki. Aztán olyan erők, amelyek félreérthetetlen politikai üzenetet közvetítettek a leszámolással. Volt a motívu­mok között szociális, egyéni indulatú, féltékeny ségi, meg­szállottságból fakadó, politi­kai egyaránt. Vagyis a merény­let indoka sokféle lehet. Politi­kus esetében azonban vélhető, hogy vagy nézeteivel, vagy tet­teivel kapcsolatos okok játszot­ták a fő szerepet. A merénylet persze lehet része a terroriz­musnak is, aligha kétséges, hogy Jasszer Arafat ellen ilyen indítékú cselszövények szület­tek. Allamérdekűnek mondottal is találkozunk, elég, ha csak a müncheni olimpiára, illetve az ottani merénylet megbosszulá- sára utalunk. Lehet tehát a po­litikai, a gazdasági, alvilági terror része, de nem szükségsze­rűen az. Mindezt látni kell akkor, amikor a dr. Torgyán elleni, mindenképpen aljas merénylet­ről beszélünk. Lehet, hogy iga­za van, amikor egyféle terroriz­mus részének tekinti a szemé­lye elleni két kísérletet. De hogy kik állnak mögötte, azt ma senki nem tudja. Mint ahogy az is lehet, hogy semmi ilyen nincs a háttérben, csak éppen vala­kinek nem rokonszenves. Lehet az egész bosszú dolga is, köz­tudott, a Kisgazda vezér nem kíméletes akkor, amikor máso­kat kritizál. Persze ez a felelet semmiképpen nem fogadható el, de elég egy kis paranoia ahhoz, hogy valakiből a „bosz­szú angyala" váljék. Sorol- hanánk még indokokat, de egyet mindenképpen ki kell zár­ni: azt, hogy az ilyen módszer bármelyik magyar politikai párt eszköze lehet. A két merényletkísérlet ugyan­akkor felveti a kérdést: demok­ratikus körülmények között va­jon mennyi a valószínűsége annak, hogy az ilyent ügy fel­deríthető? Kérdés az is, hogy demokratikus körülmények kö­zött az ilyen esetek megismétlő­dése kizárható-e? A válasz: nem valószínű. A politikai motivá­ciójú vagy más indokú merény­letek felderítése és megelőzése lényegében megoldhatatlan feladat. A rendőrségnek de­mokratikus eszközökkel kell működnie. Szerencsére nem lé­teznek olyan, föld alá kénysze­rült szervezetek, amelyek bár­milyen okra hivatkozva az ilyen lépésre vállalkoznak. Nincs, aki ilyet vállal. Lényegében éppen a nyom nélküliség, a többféle motívum ismeretlensé­ge, a legtöbb esetben szűk kör, amely érdekelt, azt hozza ma­gával, hogy a nyomozó ható­ság egy pontnál megreked. Esz­közei korlátozottak. Talán ép­pen ezért fordul elő, hogy a mostanihoz hasonló merényle­teket a demokráciákban nem tudják felderíteni, kérdések feltevésével múlnak ki az ügyek. Nem szeretném azt mondani, hogy a merénylet lehetőségé­vel törvényszerűen együtt kell élni. De hogy a gazdasági, politikai élet, a gazdaság, a politika és az alvilág egyre szorosabb összefonódása ide­jén ez a lehetőség még sokáig fenn fog állni, az bizonyos. Talán ezért lett mára a világ a testőrök világa. Ez pedig sza­márfület mutat minden demok­ráciának. 12] CSAK EG/SZÓRA Szabó Zoltán (Új Kelet) Hazánk közvéleményét nagymértékben felka­varta a Független Kis­gazdapárt első embere, Torgyán József ellen irá­nyuló nemrégiben elkö­vetett merénylet. Meg­kérdeztünk néhány nyír­egyházi polgárt, mi az ezzel kapcsolatos véle­ménye. Bánszki József:- Biztos, hogy politikai érdek fűződött a merény­lethez, hiszen miért nem robbantották fel Horn Gyula lakását? Az az igaz­ság, hogy ő egy kicsit bát­rabban meg meri monda­ni a véleményét, egy ki­csit hirtelen, hamar indu­latos lesz, de ez érthető, mindenkinek az egyéni­sége határozza meg, ho­gyan reagál az őt körül­vevő világra. Takács József:- Szerintem ő idézte elő a robbantást, bár nem fel­tétlenül volt politikai in­dítéka a merényletnek, akár lehetet más is a ki­váltója, de ezt nem tudha­tom. Szegedi Zoltán- Tegnap reggel hallot­tam először erről a rádió­ban. Talán ő maga volt az oka, lehet, hogy más párt­nak köszönheti ezt a „ked­veskedést”. De az sem elképzelhetetlen, hogy egyáltalán nincs politi­kai indítéka. Fütöp István Tunéziába

Next

/
Oldalképek
Tartalom