Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-18 / 65. szám

Világkrónika Népszavazás az újraegyesítésről? Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter Pozsonyban, Vladimír Me dar szlovák miniszterelnök pedig Moszkvában tesz hivatalos látogatást 1998 első felében — erről állapodott meg moszkvai tárgyalásai során Jozef Sesták szlovák külügyi államtitkár. A szlovák diplomata emellett javaslatot tett arra, hogy Moszkva és Pozsony kössön megállapodást a határsértők és az illegá­lis bevándorlók visszatoloneolásáról. Kína kedden elutasította a dalai láma pár­beszédet szorgalmazó legutóbbi felhívását, és azzal vá­dolta a tibeti buddhisták vallási vezetőjét, hogy függet­lenségi törekvéseit autonómiapártiság látszatával kendőzi. „Nem ez az első eset, hogy a dalai láma egy állítólagos magasabb fokú autonómiára való igényét ve­tette fel” - mutatott rá Csu Pang-cao kínai külügyi szóvivő. „Számára az első szakasz abban áll, hogy visszaszerezze ellenőrzését Tibet felett. Majd a második szakaszban eljussanak a függetlenséghez.” Az indiai száműzetésben élő tibeti vallási vezető a levert Kína- ellenes tibeti felkelés 39. évfordulóján párbeszédre szó­lította fel Pekinget. Belehalt sérülésébe az a 12 éves palesztin fiú, akit múlt csütörtökön Hebronban lőttek fejen gumilövedékkel izraeli katonák. Szamer Karamehet kórházba szállítása óta mesterségesen tartották élet­ben, mivel a sérülés után azonnal beállt a klinikai halál. A fiút a ciszjordániai Hebronban érte a találat, ahol heves zavargások törtek ki azután, hogy izraeli katonák múlt kedden megöltek három palesztin mun­kást. A nyugat-koszovói Kiina környékén hétfő este fegyveres támadást hajtottak végre ismeretlen tettesek egy ellenőrző pontnál szolgálatot teljesítő szerb rendőrök ellen. A pristinai rádió keddi közlése szerint a feltételezhetően albán terroristák által elkövetett kijevói támadásban egy rendőr megsebesült. A Kiinához közel lévő Srbicában, ahol a február végi és március elejei szerb-albán fegyveres összecsapásokban mintegy kilenc- venen vesztették életüket, normalizálódnak a körülmé­nyek: a város térségében már napok óta nem hallani a lövöldözés zaját, és kedden megnyílt az egyik általános iskola is. Tiltakozó gyűlésre készülnek kedden este a szlovákiai Búcs községben, amiért a kétnyelvű bizonyítványok felvállalása miatt hétfőn Búcson és a szomszédos Bátorkeszin leváltották a magyar iskola igazgatóját. Varga Lajosnak és Novak Ferencnek azért kellett távoznia a magyar iskolák éléről, mert a leg­utóbbi, félévi bizonyítvány-osztáskor az iskoláik ta­nulói a szülők döntése nyomán nem mentek is­kolába, hogy így adják jelét: nem kívánják átvenni az egynyelvű, szlovák bizonyítványokat. Mindkét le­váltott iskolaigazgató helyébe már kinevezték az új igazgatót. A francia állampolgárságróla\kouM új tör­vény kedden megjelent a hivatalos párizsi közlönyben. A korábbi törvénynél lényegesen liberálisabb új szabá­lyozás egyebek közt minden, külföldi szülőktől Franci­aországban született gyereknek 18. életéve betöltésekor megadja a francia állampolgárságot, ha igazolják, hogy a gyerek legalább 5 évet Franciaországban töltött. Lehetővé válik az is, hogy egy ifjú külföldi már 13 éve­sen francia állampolgárságot kapjon, ha azt az ő bele­egyezésével szülei kérik. A törvény szerint egy külföldi felnőtt, ha francia polgárral házasságot köt, annak dátu­mától számított egy év múlva kapja meg a teljes jogú állampolgárságot. Csontváz a szekrényben MTI-Panoráma Két éven ál élt együtt egy japán férfi a szekrényébe zárt csontvázzal anélkül, hogy - elmondása szerint - tudott volna róla. A rendőrség hétfői közle­ménye szerint az 54 éves, mozgássérült Ninohira lesiro ugyancsak meglepő­dött, amikor takarítónője rábukkant a csontvázra. Az eset a Tokiótól délnyugat­ra fekvő Oiszóban történt. A törvényszéki orvostani vizsgálat megállapítása szerint a műanyagmatracba csavart, részben ruha fedte csontváz egy hatvan év kö­rüli, 1 méter 60 centiméter magas, két évvel ezelőtt el­hunyt férfi földi maradvá­nya. Az illető kiléte és a halál oka egyelőre nem isme­retes. Erőszakra utaló nyo- m okát nem találtak. A rendőrség „holttest tör­vénytelen elhelyezése” cí­mén folytatja a vizsgálatot — közölte az AFP a rend­őrségi szóvivőre hivat­kozva. D. Á. (Új Kelet) Az Interfax-Ukraina Hírügy­nökség a napokban jelentette: az Orosz Állami Duma és az Ukrán Legfelsőbb Tanács (par­lament) képviselői aláírásgyűj­tést kezdtek annak érdekében, hogy tartsanak népszavazást „a két ország népe egységével kapcsolatos kérdés eldönté­séről”. Tehát tulajdonképpen Oroszország és Ukrajna újra­egyesítéséről van szó, amit elsősorban az Ukrajnában élő oroszok szorgalmaznak. Az Orosz Állami Duma ülé­sén Georgij Tyihonov, a FÁK- országok ügyeivel foglalkozó bizottság elnöke bejelentette, hogy már 50-50 orosz és ukrán parlamenti képviselő írta alá a népszavazás megtartását sür­gető nyilatkozatot. Olyan nyi­latkozattervezetet hoztak nyil­vánosságra, amely kimondja, hogy a két ország újraegyesí­tése megfelelne mind a két ál­lam és a lakosság érdekeinek. A képviselők készek a két or­szág elnökeihez, parlamentjei­hez és kormányaihoz fordulni a népszavazás kiírása érdeké­ben. Számítanak a politikai pártok és társadalmi szerveze­tek támogatására is. A képviselők tehát feladták a leckét a két kormánynak. Pon­tosabban csak az ukránnak, mert az oroszban lényegesen több híve van az egyesítésnek. Ukrajnában, főleg az ország keleti, központi és déli terüle­tein, ahol az oroszok milliós tömegei élnek, szintén népsze­rű ez a gondolat. Az oroszok, akik az egykori Szovjetunió­ban privilégiumokat élvezlek, nehezen viselik el az ukrán nyelv bevezetését, s eddig nem tudták elérni, hogy a több mint 11 milliós kisebbség nyelve is hivatalos legyen. Több millió­ra tehető az eloroszosodott uk­ránok száma is, akik már az oroszt tartják anyanyelvűknek. Ezek többsége szívesen csatla­kozna Oroszországhoz. Az uk­rán lakosság egy részében is él a nosztalgia az egykori Szov­jetunió iránt, mert akkor jobb volt a gazdasági helyzet és a létbiztonság, magasabb az élet- színvonal. Ha tehát a két ország képviselőinek sikerül keresz­tülvinniük a népszavazás kiírá­sát, akkor az eredmény nem kétséges: államszövetség jön MTI ___ A múlt héten meghűlt orosz elnök betegsége a korábbi nyilatkozatokkal ellentétben nem oly enyhe lefolyású, ezért Borisz Jelcin lemondta c hétre tervezett valamennyi programját. Moszkva emiatt javaslatot tett arra is, hogy a Független Államok Közössége csütörtök­re tervezett csúcstalákozóját is halasszák el április végére. Jel­cinen csütörtök este jelentkez­tek a heveny megfázás tünetei: az elnök teljesen berekedt, kö­högött, és orvosai antibiotiku­mokat írtak fel a felső légúti gyulladás kezelésére. A kedden megtartott orvosi konzílium változatlanul pihe­nést ajánlott az elnöknek, akit azonban nem köt teljesen ágy­hoz betegsége. Jelcin változat­lanul Moszkva melletti rezi­MTI Az MTI tudósítója azt kér­dezte. hogy a román-magyar kapcsolatokat véleménye szerint miként befolyásolja a két ország belpolitikájának alakulása - Romániában a koalíciós problémák és a ki­sebbségi igényekkel kapcso­latos törvényhozási folyamat, Magyarországon pedig a vá­lasztás. Plcsu kijelentette: vélemé­nye szerint a román koalíciós pártok, köztük az RMDSZ és a többi koalíciós partner kö­zötti kapcsolatok elég szilár­dak és bejáratottak ahhoz, hogy ne függjenek egyes po­litikai eseményektől vagy akár választásoktól. Ami a magyarországi választásokat létre. A Nyugat-Ukrajnában élők, akik (az osztrák-magyar fennhatóságnak köszönhető­en) jobban megőrizték ukrán identitásukat, hallani sem akar­nak az egyesülésről, amely is­mét orosz dominanciát hozna magával. A kárpátaljaiak véle­ménye biztosan megoszlik a kérdésben, a többség valószínű­leg Ukrajna önállóságára, tehát az egyesülés ellen voksolna. Bár az a tény, hogy az 1991. decem­ber 1-jén a megye önkormány- zatáról és a Magyar Autonóm Körzetről tartott népszavazás eredményeit az ukrán kormány semmibe vette, könnyen átbil­lentheti a mérleg nyelvét. Az ukrán törvények egyelőre az egyesülés ellenzőit védik, mi­vel kimondják, hogy nem tart­ható népszavazás az ország ha­tárainak megváltoztatásáról. Igen ám, de március 29-én par­lamenti választások is lesznek Ukrajnában, s a prognózis sze­rint a baloldal erőteljes előre­törése várható. A kommunisták pedig hívei az uniónak, módo­síthatják az alkotmányt. Lehet, hogy az 1991-ben függetlenné vált Ukrajna önállóságának hónapjai megszámláltattak? denciáján, Gorki-9-ben lába­dozik, s tovább szedi az anti­biotikumokat, a légzéskönnyí­tő, illetve köhögés elleni gyógy­szereket. Az orvosok emellett sok és meleg folyadék fogyasz­tását is ajánlották az államfőnek. Jelcin orvosai az elnöki saj­tószolgálat közleménye szerint úgy ítélték meg, hogy a he­veny felső légúti gyulladás miatt az államfőnek egyelőre nem szabad terhelnie hangszá­lait, kímélnie kell magát, s ezért egyelőre nem ajánlatos közsze­replése sem. Az orosz .sajtókommentárok már korábban valószínűsítet­ték a FÁK-csúcs lemondását, hiszen egyes vélemények sze­rint Jelcinnek „kapóra jött a megfázása”, hogy a bizalmi válsággal és széthúzással baj­lódó államközösség csúcsér­tekezletét későbbi időpontra tolja ki. illeti, a román diplomácia vezetője elmondta: Constan- tinescu elnök legutóbbi ma­gyarországi látogatása so­rán -, amelyen ő is részt vett - megbeszéléseket folyta­tott a jelenlegi ellenzéki pár­tok képviselőivel is. Ezek a megbeszélések vilá­gosan megmutatták, hogy ab­ban az esetben is, ha a válasz­tásokat ugyanazok a pártok nyerik meg, amelyek ma van­nak hatalmon, ami - mint hangsúlyozta — magánvéle­ményének tekintendő prog­nózis - és abban is, ha nem így történne, a román-magyar kapcsolatokban nem lesz semmiféle meglepetés. E kapcsolatok jó menetét illetően ugyanis nézetazonos­ság van. Jelcin betegsége „kapóra jött” Nem változnak a viszonyok Andrei Plesu román külügyminiszter véleménye sze­rint a román-magyar viszonyt nem fogja érinteni a ma­gyarországi választások kimenetele. A román külügy­miniszter kedden december végi hivatalba lépése óta először találkozott kötetlen témájú sajtóértekezleten a román és nemzetközi sajtó képviselőivel. A szomszéd provokációt emleget MTI __ __ Eg ykori ellenségünk most provokatív módon, a mi területünkön merészeli demokratikus forradalom­ként megünnepelni azt, ami számunkra a megalázó szol­gaságot és a kemény asszi­milációt jelentette - írta kedden a szlovák kormány- hoz közel álló Slovenská Republika a magyar forra­dalom és szabadságharc 150. évfordulóján rendezeti pozsonyi emlékestről. Boros Jenő, pozsonyi ma­gyar nagykövet a múlt pénte­ken több mint ezer vendéget hívott meg az emlékestre, ahol a budapesti Honvéd és több szlovákiai magyar népi együttes adott közös műsort. A meghívott vendégek kö­zött ott voltak a pozsonyi dip­lomáciai testületek képvi­selői, a szlovák és a szlováki­ai magyar közélet ismert sze­mélyiségei, polgármesterek, művészek, újságírók. Részt vett az emlékesten Keleti György magyar vé­delmi miniszter is, akinek érkezését a protokoll szabá­lyainak megfelelően a ma­gyar nagykövetség a védel­mi és a külügyi tárcánál be­jelentette. A Slovenská Re­publika az tartja a „legalat­tomosabbnak”, hogy Keleti hivatalos meghívás nélkül érkezett a szlovák fővárosba, ahol számos „magas rangú idegen katonatiszt” (a Po­zsonyban akkreditált kato­nai attasék) társaságában vett részt „a precízen végig­gondolt provokáción”, va­gyis az emlékesten, melynek műsorában „csupa magyar” szó hangzott el - lett légyen az szónoklat vagy a magyar­ságot dicsőítő ének. A lap úgy ítéli meg, hogy a műsor üzenete „rejtett nyíltsággal »kitartásra« in­tette az itteni magyar irre­dentákat, hogy eljön még az ő napjuk is, amikor teljes szépségében zenghet majd újra itt is a magyar szó” - summázza a műsorban el­hangzottak üzenetét az írás szerzője, aki szerint a ma­gyarok ezt még „a saját for­radalmukról költött hazug­ságok sokaságával” tűzdel­ték meg, azt állítva, hogy ez a forradalom antifeudális volt és demokratikus. Rá­adásul kamerák is voltak, hogy mindezt még a világ­nak is tudomására hozzák, jóllehet „nálunk erről senki sem tudott ”. A lap - neve és nemzetisége elhallgatásával - egy magas rangú katona­tisztre hivatkozik, aki az emlékest meghívottjaként állítólag úgy vélekedett vol­na, hogy az előadás Szlová­kiával szemben „nem volt sem korrekt, sem etikus”. „Késő bánat: a déli szom­széd ismét nemcsak a saját önbizalmát tudta erősíteni, hanem az »ötödik hadosz­lopáét« és azoket az eltö- rökösödöttekét is, akik ezek után még jobban áhí­toznak majd holmi védő­szárnyak alá” - fejezi be a Slovenská Republika, mely­nek szerzője nyomatéko­san emlékeztet arra is, hogy a szlovák társadalmi, mű­velődési intézmények, kor­mánytárcák „természetesen nem mentek el, de a diplo­máciai szabályok terhének engedve másokat küldtek önmaguk helyett”. Hirek Kárpátaljáról Új Kelet-információ Egyházi konferencia A múlt héten Beregszá­szon a Magyar Reformá­tus Egyházak Tanácskozó Zsinata és a Magyar Re­formátusok Világszövet­sége közös konferenciát rendezett. A Vérke-parti város vendége volt kilenc magyarországi, erdélyi, felvidéki és délvidéki re­formátus püspök és több más magas rangú egyházi vezető. A házigazda Gu- lúicsy Lajos püspökkel együtt több kedves is­merőst is köszönthettek a beregszásziak, köztük dr. Bölcskei Gusztávot, dr. Csiha Kálmánt, dr. Hege­dűs Lórántot és Tőkés Lász­lót. A kétnapos találkozón a kárpátaljai református hitélet megújulásáról, az egyházépítés kérdései­ről, az új református énc- keskönyv terjesztéséről, a református gimnáziumok helyzetéről és a lelkipász­torok továbbtanulási lehe­tőségeiről volt szó. A ta­nácskozás alkalmával szen­telték fel a beregszászi Fedák-kastélyban helyei kapott Kárpátaljai Refor­mátus Püspöki Hivatal épü­letét. Krisztus-szobor Rahón Még márciusban meg­kezdődik a pénzgyűjtés a Rahó közelében 2000-ben felállítandó Krisztus-szo­borra. A kezdeményezés a Krisztus Európa Központ­jában Ukrán-Német Jóté­konysági Alapítványtól ered, amely magára vállal­ta a munka szervezését. A tervek elkészíttetése a né­met félre vár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom