Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-13 / 61. szám

1998. március 13., péntek Gyerekeknek Legutóbbi rejtvényünk megfejtése: Itt a farsang, áll a bál. A sok megfejtő között sorosolás alapján döntöttünk arról, ki kap­jon könyvjutalmat. Eszerint Bereczki Ro- landnak (Nyírtelek, Puskin út 14/A.), Czomba Gabriellának (Búj) és Hekman Edinának (Rakamaz, Hunyadi u. 53.) pos­tán küldjük el az ajándékokat. Mostani feladványunk megfejtése egy népszokás. Reméljük, megfejtéseitek mel­lé rajzokat is küldtök. Használhattok zsír­krétát, vízfestéket vagy színes ceruzát. Raj­zoljátok le, elképzeléseitek szerint hogyan zajlottak a húsvéti ünnepek régen a falvak­ban, illetve hogyan töltitek ti ezeket a na­pokat! A mostani rejtvény meghatározásai: 1. éjszaka, becsukott szemmel látod, 2. felke­resed, ha beteg vagy, 3. háziállat, 4. a kis- ködmön tulajdonosa is ezt kereste, 5. a hús­vét nem múlhat el enélkül, 6. Micimackó legjobb barátja, 7 ........ Ervin, a Mik­ka makka mesék írója, 8......a foltját meg­ta lálja. készíts hat darab fészket! Előmelegített sütőben süsd tizenöt-tizenhét percen át aranysárgára! Amikor ki­hűlt, töltsd meg marci­pánból vagy cukormáz­ból gyúrt ételfestékkel színezett tojásokkal! (3.) A locsolóknak természete­sen ebből kínáljátok a húsvéti tojásokat! Az oldalt összeállította: Kozma Ibolya Húsvéti fészkek Húsvéti hímes tojásokat bizonyára mindannyian tudtok készíteni, de vajon hallottatok-e már a húsvé­ti fészekről? A fészek elő­nye, hogy nemcsak szépen mutatnak benne a tojások meg a csokinyuszik, de hús­vét után, ha kiürül, meg is lehet enni. Nézzük, mi szükséges hozzá? Tizenkét deka­gramm liszt, hat dkg mar­garin, öt dkg cukor, egy fel­vert tojás fele, fűszerkeve­rék, ételfesték, gyúrható cu­kormáz vagy fehér marci­pán, továbbá egy nagy ke­verőtál, egy fakanál, szita, fokhagymanyomó, sodró­fa, hat centiméter átmérő­jű pogácsaszaggató, sü­tőtepsi és tányér. Fontos, hogy legyen egy adag keksztésztád, amit a következő módon készít­hetsz: kikevered a marga­rint cukorral, egészen ad­dig, amíg finom krémet nem kapsz, apránként hozzá­adod a tojást, szitálj hozzá lisztet és fűszerkeveréket, esetleg gyömbért, alaposan gyúrd össze, amíg ruganyos tésztát nem kapsz. Ha túl lágy, kell még hozzá egy kis liszt. (1.) A keksztésztát sütőlapon nyújsd ki fél centiméter vas­tagra, és a szaggatóval vágj ki hat darab hat centiméter átmérőjű kört! Óvatosan tá- volítsd el a többi tésztát, majd nyomd át a maradékot fokhagyma­nyomón! (2) A megcsava­rodott szá­lakat a ke­rek lapok köré fonva Az E-Misszió és az Új Kelet közös diákújságíró-pályázatán ifjabb Danes Tamás hetedik osztályos tanuló (Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola, Nyír­egyháza) írását találtuk a legjobbnak. Hamarosan lapunk hasábjain is bemutat­juk a kis újságírót, addig is olvassátok nagyszerű írását, melyet nem csak re­mek munkának tartunk, de kellemes humora miatt jól szórakoztunk rajta. Nek­tek is ezt kívánjuk! Fehér szőrmék egy kartondobozban Az egész egy péntek dél­után kezdődött. A húgom és én éppen táborból jöttünk haza, teljesen gyanútlanul. Meglepetés volt számunkra Péter barátom látogatása. Mi­után kibeszélgettük magun­kat, hazament. Csak akkor tűnt fel az a kicsi, barna kar­tondoboz, amit édesapám tett a lodzsaajtó elé érkezésünk­kor. Kíváncsian odamentem, és óvatosan kinyitottam. Volt benne répa, saláta és pár isme­retlen eredetű fekete golyó. A figyelmemet egy mocorgó, ronggyal letakart, kicsi, szu­szogó „izé” kötötte le. Mikor hozzá akartam érni, elég eset­lenül megpróbált kiugrani a dobozból. Egy tolltartó nagy­ságú fehér szőrpamacs állt előttem életnagyságban. Hú­gom „de aranyos!” felkiáltás­sal egyből felkapta. Csak most vettem észre, hogy a jövevényhez tartozik két, egyenként 3 centiméte­res fül, továbbá két piros szem és egy vattadarab, ami­ről később kiderült, hogy a farok funkcióját tölti be. Ez valami rágcsáló, von­tam le a nyilvánvaló követ­keztetést. Sőt! Továbbme­gyek. Ez egy nyúl! A mondat bizonytalan volt, mert mint az közismert, a nyúlnak két hosszú füle, négy lába és ha­talmas metszőfogai vannak. Arról viszont, ami a szoba túlsó felében nem akar ját­szani a tesómmal, ha nem mozogna magától, azt hin­ném, hogy plüssfigura. Eközben a pamacs körbe­szaladta a szobát, mindent megszagolt és megkóstolt. Éppen rajtam volt a sor, ami­kor a „nyúl” meglepetésem­re felegyenesedett. Érdekes volt látni, ahogy pillanatok alatt eltűntek a salátadara­bok a szájában. Hirtelen rám­tört a felismerés: ez tényleg nyúl! Rágás közben ugyanis kilátszanak a fogai, és mikor az ember az ölébe veszi, ki­tapogathatok a lábai. A leírás teljes, már csak egy baki van, a nyúl nem ugrik magasra, mint a mesében. Pontosabban az enyém egyáltalán nem ug­rott. Ez az állapot vasárnap reggelig megmaradt. Akkor még nem voltam hozzászokva a „zabagép” jelenlétéhez, és majdnem rá­zártam az ajtót. Persze ő ész­revette a veszélyt, és az ed­dig lomha, jámbor állatka ügyesen elszökkent. A lan­dolás már nem volt olyan fényes. Mintha elbotlott vol­na a levegőben, hasra esett. Szerintem életében először ugrott. A lakás kész játszótér egy kis nyúlnak. így teltek a hó­napok. Muki, mert így hív­juk, csak evett és aludt. Na­ponta körbenyargalta és kör- beszimatolta a lakást, és ha valami újdonságot talált, azt alaposan megszagolta. Ami egy nyúl számára ért­hetetlen, az az ajtó. Mert mi is az ajtó? Egy fal, ami egy­szer van, egyszer nincs. Ilyen­kor Muki megáll egy hely­ben, és gondolkodik. Muki a lodzsán lakik egy szekrényben, aminek az ajta­ját kivettük. Az ajtó helyére egy nagy kartondarabot tet­tünk, amit bevontunk egy hőszigetelő anyaggal, és vág­tunk rá egy lyukat. Azon ug­rál ki-be. A nyúl nagyon tisztaság- és rendszerető. Legalábbis a mi­énk, ahogy az egy urbánus nyúlhoz illik - szokta emle­getni a papám. Egy helyen végzi el a „dolgát” _ az er­kélyajtó előtt, hogy ne tud­junk kimenni. Mondd, kedves olvasó, fürdettél már macs­kát? Ha igen, akkor tudd, a nyúlfürdetés annál ezerszer rosszabb. Muki helyzetmegoldó ké­pessége csodálatos. Ha be­zárjuk egy dobozba, biztos ki akar jutni. Fél a sötétben. Hogyha valamit akar, akkor leül valahol, és gondosan, minden tényezőt számításba véve, megtervezi az akciót. Például, amikor a zöldséges­től hazajövök, Ő a rekamié alatt lapít, és vár. Mikor lete­szem a szatyrot, és elmegyek levenni a kabátom, O kiszalad, és kikap egy répát a szatyor­ból, lehetőleg olyat, ami na­gyobb, mint Ő, és berángatja az ágy alá. Ha benézek a re­kamié alá, Ő próbálja testtel takarni az eleséget. A nyúl nem ragadozó, ez köztudott. Még senki sem hallott kardfogú nyúlról. A nyúl zöldségeket eszik, de azt minden mennyiségben. A szobanövényekel sem kíméli. A számítógép-al­katrészeket sem. Nagyon kíváncsi. Ha édesapám a számítógépet kezeli, O olt sürög körülötte, és nézi, mit csinál. Minden nyúl egyéniség. Muki összebalhézik a macs­kával és édesapámmal is. Jó az ízlése. Túl jó. Annyi­ra szereti a Népszabadságot, hogy egy falatot sem hagy belőle. A vendégeket vi­szont nem szereti. Mind­egyiknek megrágja a zok­niját, kivéve, ha családtag, vagy sokszor van nálunk az illető. Muki utálja a tűz­oltóautókat, mert mindig felébresztik, ha szunyókál. A zenét viszont szereti. A klasszikusokat főleg. Vi­valdi Négy évszakja úgy hat rá, mint másra az alta­tó. Pavarottit is nagyon kedveli. A nyúl nagy befolyással van a környezetére. Min­denki imádja! Az ember valamiért nyugodlabb és óvatosabb, ha Muki a szo­bában-van.- Ha nyaralunk, Muki megy nagymamához „hízókúrára”. Én ajánlom mindenki­nek a nyulakat. Nem sokat üvölt, viszonylag rendet tart maga körül, az ürülé­ke kitűnő trágya. Ezzel szemben viszont sokat eszik. Akinek van megfelelő ide­je, idege, ereje és pénze, vegyen egy szakkönyvet, egy ketrecet, aztán egy nyulat. Jó lenne egy ker­tes ház is. Aki próbálko­zik, annak sok szerencsét, és vegye figyelembe, hogy a nyúl is élőlény. Aki nem próbálkozik, annak azt ajánlom, gondolja meg. Olvassa el többször írátfri* mat, és vigyen répát a Va­dasparkban élő nyulak- nak. Ifj. Danes Tamás 7. osztályos tanuló, Apáczai Csere János Gyak. Alt. Iskola, Nyíregyháza Rajzok a Víz Világnapjára A Víz Világnapja alkal­mából rajzpályázatot hirdet a Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság és a Ma­gyar Hirdológiai Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Szervezete. „Az évszakok és a víz” cím­mel Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében az általános iskolák, illetve a középisko­lák alsó évfolyamos, hat-ti­zenöt éves tanulói részére. A pályázatra egyénileg készí­tett, legalább kettő, de leg­feljebb négy grafikával, sok­szorosító grafikával (papír­nyomat, linó, kollázs), fotó­eljárással (fekete-fehér, szí­nes, szabad méretű), színes eljárással (vízfesték, tempe­ra, kréta, tűzzománc), eset­leg plasztikus megoldások­kal (terrakotta, papírplasz­tika) lehet nevezni. A rajzok mérete legfeljebb A/3-as le­gyen. A pályaművek hátoldalán olvashatóan kérik feltüntet­ni a pályázó nevét, életkorát, pontos lakcímét, az iskola nevét és címét, valamint a rajztanár nevét. A beérkező munkákat szak­emberekből álló zsűri bírál­ja el. Eredményhirdetés már­cius 19-én, csütörtökön tizen­egy órakor lesz a rajzkiállí­tás megnyitóján Nyíregyhá­zán, a Bem József Általános Iskolában. A harmincöt legjobb rajz készítője és rajztanárai részt vehetnek egy felső-tiszai ha­jókiránduláson június 4-én. A pályázatokat a Felső-Ti­sza-vidéki Vízügyi Igazga­tóság címére lehet bekülde­ni. Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. A borítékon nagy betű­vel szerepeljen a jelige: Rajzpályázat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom