Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-25 / 47. szám

mJL ...hogy Torgyárt József, a Független Kisgazdapárt el­nöke Mátészalkán, a 9. számú választókerületben in­dul az országgyűlési képviselő-választáson? - kér­deztük mátészalkai polgároktól Szamosi István Sinkó Borbála gimnáziu­mi tanárnő:- A rádióban hallottam, hogy Torgyán József Máté­szalkán indul az országgyű­lési képviselő-választáson. Nagyon jó lenne, ha a térsé­günkben egy kis pozitív irá­nyú változás megindulna. A megye fejlesztését ígéri Tor­gyán József, de az az igazság, hogy itt, Szabolcs-Szatmár- Beregben az ígéretek halla­tán az ember már egy kicsit pesszimista. Néhány éve Tor­gyán úr is ígérte a fiatalok­nak a lakásépítési segítséget, aztán abból sem lett semmi, bár nem tudom, ezért ki a hi­bás... Ennek ellenére - meg­választása esetén - szívből kívánom, hogy tervei sikerül­jenek, és az itt élők is jobban boldoguljanak. Bakai Józsefné rokkant- nyugdíjas:- Nekem teljesen mindegy, ki jelölteti magát képvise­lőnek, a lényeg, hogy jobb életünk legyen. Főként a nyugdíjasok és a leszázalé­koltak helyzetén kellene vál­toztatni. Én egyedül élek, ezért igazán nem is panasz­kodom, de a nagy többség javulást várna, több nyugdí­jat, jobb megélhetést. Ha ezt Torgyán tudja megadni, hát tőle várják! Még nagyobb a gond a fiatalokkal: az ő hely­zetükön igazán változtatni kell, mert nagy részük csak céltalanul cselleng! Bálint János MAV-forgal- mi szolgálattevő:- Térségünk csak nyerne vele, ha Torgyán József Má­tészalka képviselőjeként ke­rülne be a parlamentbe. Ügy­véd lévén, iskolai végzettsé­génél fogva is felkészült em­ber. Szerintem viszont sok­szor nem veszik komolyan a parlamentben, de erről talán ő is tehet, mert egy kicsit „show-man” és néha hagyja is, hogy annak nézzék kép­viselőtársai. Gyakran nem a komoly oldalát emeli ki a dolgoknak, sokszor rá is ját­szik erre, és többet beszél, mint kellene. Ennek ellenére úgy érzem, sokat tehetne a vidékünkért, főként a mező- gazdaság és az ukrán-magyar kapcsolatok terén. Csoba Lászlóné (jelenleg gyesen van):- Csak most hallottam, hogy Torgyán József itt in­dul a választásokon, de örü­lök neki, mert ő az emberek mellett áll. A munkanélküli­ségen kellene változtatni, le­gyen hol dolgozni, akár az iparban, akár a mezőgaz­daságban, mert most alig van munkalehetőség. Szabó Viktor karbantartó:- Szerintem itt jó helyen indul Torgyán József, mert Mátészalka szülötte, sokan ismerik, és jó benyomást tesz az emberekre. Véleményem szerint megválasztása esetén jobb lesz a környékünknek, mint eddig, mert ennek a tér­ségnek alig van ipara, ami volt, már az is csak félig-mcddig lé­tezik. Az ipar fejlesztése na­gyon kellene, hogy legyenek munkahelyek. A mezőgaz­daságot is jobban fel kellene karolni. Ruhák nyugdíjasoknak Munkatársunktól Közös akciót szervezett tegnap a Magyar Televízió Gyorssegély Alapítványa és a Vöröskereszt. Az ügy előz­ményeként korábban hasz­nált ruhákat gyűjtöttek a hu­manitárius szervezet munka­társai. A Vöröskereszt megyei illetékeseitől megtudtuk, hogy összesen 25 mázsa használt ruhát adtak le szin­te csak magánszemélyek és főképpen idős emberek, ami­ket kedden Szabolcs-Szat- már-Bereg 37 településén osztottak szét a kisnyugdí­jasok között. Az akció tegnap reggel nyolc este hat óráig tartott, és a rászoruló nyugdíjasok igé­nyeit ki tudták elégíteni. Megyei krónika 1998. február 25., szerda „Vonzerőtervet” készítenek a megyei közgyűlés idegcnl'or­Új Kelet-információ Az Amerikai Egyesült Álla­mok magyarországi Gyors Re­agálású projektje, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Mun­kaügyi Központ és az Első Nyírség Fejlesztési Társaság kedden délelőtt a PRIMOM Inkubátorház konferenciater­mében megkezdte a kistérségi társaság komplex turisztikai programjának kidolgozását. Az amerikai fél az anyagi tá­mogatáson kívül kidolgozott tematikával és oktatóanyagok­kal segíti a fejlesztési társaság munkáját. A megbeszélésen hosszabb távú munkatervet dolgoztak ki a résztvevők. Öt munkacsoport megalakításáról határoztak, me­lyekbe meghívják a társasághoz tartozó önkormányzatok képvi­selőit, a vállalkozókat, a helyi turisztikai szervezetek vezetőit, Tanyik József Hosszú idő óta együttmű­ködve végzik munkájukat me­gyénkben is a határőrök, a rendőrök és a pénzügyőrök. Több közös akció is bizonyí­totta, hogy együtt hatéko­nyabb a munka, ráadásul a kö­zösen végrehajtott ellenőrzés alkalmával azonnal meg tud­ják kezdeni az eljárást, az in­tézkedést jogellenes cselekmé­nyek esetén. Többek között ebből a meg­Hatházi Andrea (Új Kelet) Több éve „modernkori” lo­vagi tornával ünnepük Mátyás király nevenapját a nyíregyhá­zi Hunyadi Mátyás Általános x Iskolában. A rendezvénysoro­zat már február 23-án elkezdő­dött, és egészen március 7-éig tart. A programok sorában kiemelkedő szerepet kapott a tegnapi nap, hiszen szinte min­den tantárgyat, műveltségi te­rületet érintő versenyeket tar­tottak az örökösföldi iskolá­ban. A háromfordulós, Mátyás és kora leveiezős történelmi vetélkedőn legjobban a tuzséri Lónyay Menyhért Általános Iskola csapata szerepelt. A rajzversenyre már koráb­ban megérkeztek a pályamun­kák, amelyek között tűzzo­mánc-, kerámia- és pasztellmű- vek is voltak. A szervezők kiemelkedő munkájukért a Jó­kai Mór Református Általános Iskola, a Móra Ferenc Általá­nos Iskola csapatait és Sinkó Dalmát, a Bátori István Általá­nos Iskola diákját jutalmazták. Az óvodás rajzolók közül a legszebbnek Hudák Emese, Gere Mariann (21. Sz. Óvoda) galmi bizottságának tagjait, a kamarák képviselőit, továbbá muzeológusokat, az egyházak és bankok képviselőit. A csoportok négy alkalom­mal ülnek össze a közeljö­vőben. Feladatuk egy úgyne­vezett „vonzerőterv” elkészíté­fontolásból indította el Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben is közös akcióját február 25-én 00.00 órától a Nyírbátori Határőr Igazgatóság, a megyei rendőr-főkapitányság és a Vám- és Pénzügyőrség megyei pa­rancsnoksága. A megye több pontján határőrből, rendőrből, vámosból álló közös járőr ellenőrzi a forgalmat. Arra kényesen vigyáznak, hogy az akció során a lakosság, az utasok feleslegesen ne vára­kozzanak. A rutin-ellenőrzés és Nagy István (Margaréta Óvo­da) alkotásai bizonyultak. A matematikaversenyen első he­lyezést ért el a 6. évfolyamon Fülöp Tamás (Móra Ferenc Ált. Isk.), a 7. évfolyamon Czagány Adám (Apáczai Ált. Isk.), 8. évfolyamon Hupczik Norbert (Móra F. Ált. Isk.). A népdal­éneklési versenyen az ötödik­hatodik osztályosok csoportjá­ban Garai Csillát (Vécsey Ált. Isk.), a hetedik-nyolcadikosok között Bodnár Kingát (Jókai Ált. Isk.) találták a legjobbnak. A népdaléneklő csoportok ver­senyében legjobban a 17. Sz. Általános Iskola és a Hunyadi Mátyás Általános Iskola leány­csoportja szerepelt. A furulyá- sok közül a Móra Ferenc Álta­lános Iskola diákjainak pro­dukciója tetszett a legjobban a zsűrinek. A Mátyás mese- és prózamondó versenyen az 1-2. osztályosok között első lett Vadász Viktória (Kodály Zol­tán Ált. Isk.), a 3-4. osztályo­sok között Csalami Krisztina (Vécsey Ált. Isk.), és az ötödik­hatodikosok között Keretes Gábor (Herman Ottó Ált. Isk.). A magyar nyelvi vetélkedőn legjobban Sándorfy Kitti (Mó­sc, ami nemcsak a kitörési le­hetőségeket (nevezetességek- látnivalók, kulturális rendez­vények, kiállítások stb.) ismer­teti, hanem egységes rendszer­ként a tervezett programok végrehajtásához szükséges anyagiak előteremtésének a módját is. során a jogsértőket kívánják kiszűrni, akivel nincs problé­ma, néhány percen belül mehet tovább. Akinél viszont gondok jelentkeznek, azzal szemben a jogsértéstől függően a hatás­körrel rendelkező szerv azonnal elkezdi az eljárást. A lakosságtól az ellenőrzést végrehajtók megértést, türel­met kérnek, hiszen valameny- nyíünk érdekében történnek az intézkedések. Az akció a tapasztalatok függvényében határozatlan ideig tart. ricz Zsigmond Ált. Isk.) szere­pelt. A biológiaversenyen Tóth Melinda (Hunyadi Mátyás Áll. Isk.), a kémiaversenyen Mák Gyula (Hunyadi), a fizikaver­senyen Fráter Edit (nagyhalá­szi ált. isk.) lett az első. Az idegennyelvi versenyeken az ötfős csoportok közül német­ből a Váci Mihály Általános Iskola csapata, franciából a Eötvös Általános Iskola II-es csapata, míg angolból a Hu­nyadi Mátyás Általános Isko­la csapata teljesített a leg­eredményesebben. A gyer- mek-szólótáncversenyen a li­es és III-as korcsoportban Bár­sony Pártát kaptak: Hits Ka­talin, Makai Andrea, Szabó Tímea, Horváth Krisztina, Kovács Diana, Koós Renáta, Majoros Diana és Tóth Má­ria. A Bokrétát Gluck Márton, Madár Gábor, Tószegi István, Márton Attila, Nagy József, Szálku István, TúrócziZoltán, Cs. Nagy Zsolt, Árpád Zsolt és Tóth József nyerte el. A leg­eredményesebb iskola díja egy Mátyás-emblémás két­szintes torta volt, amelyet a Vécsey Általános Iskola diák­jai fogyasztottak el. Árvíz volt, árvíz lesz K. Z. (Új Kelet) A Víz Világnapja (már­cius 22.) alkalmából kez­dődött tegnap rendezvény- sorozat Nyíregyházán, a Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság székhá­zában. Dr. Pók Judit, a me­gyei levéltár főlevéltárosa a Csavargósan járó Tisza című előadásában azt fej­tegette, hogy a folyó árvi­zei ellenére partjának kö­zelében az egykori Szatmár vármegyében 98 község volt. Már 1613-ban tör­vény írta elő a töltések ki­építését. A műtárgyak minősége azonban silány volt, mert azokat ingyen munkával, robottal építtet­ték. így a vármegye egy ré­sze rendszeresen víz alatt állt. A XVII.. XVIII. század­ban kezdték el nagyobb ütemben a medrek tisztítá­sát, a gátak építését és a ka­nyarok átvágását. Az utób­bi nem ment zökkenőmen­tesen, mert sok esetben a szomszédos vármegyék ér­dekei nem találkoztak. Az 1814-es és az 1830-as nagy árvizek döbbentették rá a térség vezetőit a Tisza sza­bályozásának a szükség- szerűségére, de az a viták miatt csak 1832-ben kezd­ődött cl Zsurknál egy nagy kanyar kiegyenesítésévcl. Fejér László, a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Köz- gyűjtemény igazgatója az általa vezetett intézmény létjogosultságát azzal ma­gyarázta, hogy amíg a víz körforgása fennmarad, árvi­zek mindig voltak és min­dig lesznek. így az azokról szerzett információkat tá­rolni, értékelni kell. Kuta­tásairól elmondta, hogy az 1840-es években társulá­sok alakultak a vízügyi szabályozásokra, és 20 év­vel később a robotot felvál­totta a töltéseken a fizetett munka. A múlt század kö­zepén álltak szolgálatba a gátőrök, akik az 1890-es években az elsők között kaptak telefont. Az illeté­kes vezetők az 1879-es szegedi árvíz után újragon­dolták a Tisza szabályozá­si elképzeléseit, fokozot­tabb állami beavatkozásról, szabályozásról döntöttek. A trianoni békeszerződés után a folyószabályozási munkálatokban - a határok megváltozása miatt - a tár­sulások lehetetlen helyzet­be kerültek. Az árvizek megakadályozása érdeké­ben elsősorban a határ menti térségben erősítették meg a töltéseket. Fejér László befejező gondolatá­ban azt hangsúlyozta, hogy a társulások államosítására kiváló ürügy volt az 1948- as árvíz pusztítása. A szer­vezeteket tíz évvel később ismét megalakították, de lényeges feladataik nem voltak. Megalakulnak Új Kelet-információ A Nyíregyházi Nőszö­vetség február 27-én dél­után három órától alakuló ülést tart az Országzászló tér 8. szám alatt, a TIT-szék- ház épületében. Minden régi és új tagtársukat szere­tettel várják. Közös akció a rendért Modernkori lovagi torna a Hunyadiban IsinkóBorbáhi^^^^^^Csobí^íszlóné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom