Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-05 / 30. szám

A 1998. február 5., csütörtök NEMZETKÖZI-----------------' '____^_________ jr J i ^ , -f*0000^ ...é j Magyar Távirati Iroda Egy izraeli lap szerdán közölt értesülése sze­rint lián Biran tábornok, az ország védelmi minisztériumá­nak főigazgatója az iraki válságra való tekintettel úgy dön­tött: Izrael több száz francia AP2C típusú készüléket vásá­rol vegyi és bakteriológiai harci anyagok jelenlétének ész­lelésére, illetve kimutatására. A Háárec szerint szerdán iz­raeli küldöttség utazik Franciaországba, hogy a vételi feltételekről tárgyaljon. Előzetes számítások szerint ez a beszerzés körülbelül húszmillió dollárjába kerül a zsidó államnak. A fehérorosz kormány szerdán közölte, hogy Alekszandr Lukasenko elnök mezőgazdasági és ipari ügyekben illetékes tanácsadóját, Vaterij Popovot előző nap letartóztatták sikkasztás vádjával. Az AP jelentése szerint a minszki Nemzetbiztonsági Tanács jelezte, hogy Popovot „állami pénzek nagyarányú hűtlen kezelésével” vádol­ják. A közlemény szerint Lukasenko támogatja „a bűnö­zés elleni rendületlen küzdelmet”, kijelentve, hogy „a fehérorosz jog mindenkire egyformán érvényes”. Az AP megjegyezte, hogy decemberben hasonló vádakkal csuk­tak le két másik tisztségviselőt, jelesül Vaszilij Leonov mezőgazdasági minisztert és Vaszilij Sztarovojtov terme­lőszövetkezeti elnököt. Li Peng kínai miniszterelnök szerint „az Egye­sült Államok az egész világot irányítani akarja, beavat­kozik más országok belügyeibe”. Li kijelentette a China Information amerikai folyóiratnak adott nyilatkozatában, amelyből szerdán előzetesen szemelvényeket közölt a hi­vatalos Új Kína hírügynökség: „Nem tudjuk elfogadni, hogy az Egyesült Államok illetéktelenül jogot formál az egész világ irányítására, és attól tartok, az országok több­sége nem tudja elfogadni.” A kínai kormányfő nyilatko­zata szerint az Egyesült Államok újra meg újra a nemzet­közi jog fölé próbálja helyezni a saját törvényeit, azt kö­veteli más országoktól, hogy vessék alá magukat az ame­rikai törvényeknek. Li Peng végül úgy vélekedett: a Kína ellen felhozott amerikai vádak, kifogások abból származ­nak, hogy Washingtonban nem ismerik elég jól aJcínai valóságot. Iránban a vallási vezetőkből álló Szakértői Gyűlés, amely az ország politikai és vallási vezetőjét hivatott kijelölni vagy adott esetben felmenteni, ked­den este megerősítette ebben a tisztségében Szőjed Ali Hamenei ajatollahot. Az ország legnagyobb síita szent városában, Meshedben tartott háromnapos gyűlésén a testület emellett megerősítette a Velajat-i Fakih, azaz a vallási vezető politikai hatásköre elvének törvényessé­gét. Múlt év végén több politikai csoport és vallási, vezető, köztük Ali Montazeri ajatollah, Khomeini egy­kori hivatalos utódjelöltje is megkérdőjelezte az 58 éves Hamenei hatalmát. mm Ötvenéves az AIDS MTI Brit és amerikai tudósok szerint az AIDS-betegséget okozó vírus, a HÍV hozzá­vetőleg ötven évvel ezelőtt kezdte pusztító hadjáratát az emberiség ellen. A Nature című tekintélyes brit tudományos magazin szerdai kiadásában megje­lent értekezés szerzői - a New York-i Rockefeller Egyetem AIDS-kutatási központjának szakértői és a nottinghami egyetem kutatói - közölték: a vírus „családfáját” annak a HIV-pozitív vérplazmának a genetikai vizsgálatával sike­rült felvázolni, amelyet még 1959-ben vettek egy kongói férfitől. A mintában fellelt AIDS-kórokozó genetikai elemzése arra utal, hogy a mai világjárvány felelősének tar­tott változat, a HIV-1 „pro­totípusa” 10-15 évvel koráb­ban, vagyis a II. világháború végén, vagy közvetlenül utána jelent meg tömegesen az emberben. A kutatók szerint ma sem tudható pontosan, hogy mi idézte elő közvetlenül a leg- agresszívabb HIV-változat későbbi robbanásszerű terje­dését, az értekezés szerzői gyanítják azonban, hogy a világjárvány kialakulásában alapvető szerepe volt az uta­zás könnyebbé válásának, a növekvő népsűrűségnek és a szexuális kapcsolatok előtt emelkedő korlátok ledőlésé- nek. A kutatógárda szerint mindemellett - tragikus mó­don - az oltások mind széle­sebb hozzáférhetősége is elő­segíthette a ma még gyógyít­hatatlan kór terjedését, mivel lehetséges, hogy sok helyütt sterilizálatlan injekciós tűk többszöri felhasználásával adták be a vakcinákat. Az AIDS-robbanást nyil­vánvalóan csak segítette az is, hogy három évtizedig fel sem ismerték a beteg­ség kórokozóját, s csak akkor kezdődtek a kutatá­sok, amikor a hetvenes évek végén, főleg amerikai homoszexuálisok között feltűnő mértékben kezdett terjedni az immunrendszert leromboló tünetegyüttes. A vírus azóta 29 millió ember szervezetében telepedett meg, közülük 5 millióan már nem élnek. Világkrónika Nem rendeltek el készültséget K. z (Új Kelet) ___ La ssan nyolc éve, hogy az iraki haderő lerohanta Ku- vaitot. Az Egyesült Nemze­tek Szervezetének biztonsá­gi tanácsa kötelezte az ag- resszor katonáit, hogy 1991. január 15-éig hagyják el a megszállt területeket. Az iraki vezetés nem tett eleget a határozatnak, így a szövet­séges erők katonái megtá­madták az arab országot. A támadást megelőző idő­szakban a honvédségnél és a védelmi szervezeteknél magasabb készültségi fokot rendeltek el, mert az iraki ve­zetés minden országot elen- ségnek tekintett. A 90-es évek elején a rendőrség bejáratánál az őrök a szokásos fegyverze­tüket kiegészítve géppisz­tolyt is viseltek a hátukon. Most újra „fokozódik a nem­zetközi helyzet”, mert Irak több helyre nem engedi be az ENSZ szakértőit, akik biológiai fegy­verek után kutatnak. A pesszi­misták újabb háborút jósol­nak, megkezdődött ugyanis az Egyesült Államok katonai erődemonstrációja. A megyei polgári védelmi parancsnokság vezetője, Iste­nes Sándor ezredes és a 61. Vay Ádám Logisztikai ezred törzsfőnöke, Kövér János őrnagy elmondta: egyelőre semmilyen utasítást nem kap­tak arra, hogy a pv-s szerveze­teket, illetve az alakulatokat magasabb készenléti szintbe helyezzék. Jelenleg a napi békefeladatokat látják el. A polgári védelem egy NATO- gyakorlatra készül, amelyen a védelmi szakemberek egy természeti csapás következ­ményeit számolják fel. Jelcin figyelmeztetése Clintonnak Borisz Jelcin orosz államfő szerdán figyelmeztette Bili Clinton amerikai elnököt, hogy az Irak elleni katonai csa­pásokkal újabb világháborút provokálhat ki. Clinton „lé­pései nyomán világháborúval találhatja szemben magát. Túl harsányan cselekszik. Óvatosan kell bánni az ilyen fegyverrel. S nem szabad úgy beszélni, hogy «repü­lőkkel», bombákkal árasztjuk el őket). Ez eddig nem volt jellemző Clintonra” - jelentette ki az orosz államfő a Kremlben újságíróknak nyilatkozva. MTI _________________ Je lcin közölte: mindent meg­tesz annak érdekében, hogy megakadályozza a katonai ak­ciók kibontakozását, s sikerre számít a nemzetközi támogatás segítségével. Az orosz elnök emlékeztetett arra, hogy az első iraki válság idején még nem volt megfelelő mozgástere és lehetősége, most viszont jelen­tős szerepet játszhat pozíciója és azon kapcsolatok alapján, amelyet Clinton elnökkel, Kohl német kancellárral és Chirac francia államfővel alakított ki. Az orosz törvényhozás alsó­háza szerdán határozatban biz­tosította támogatásáról Moszk­va diplomáciai erőfesztéseit az iraki válság békés rendezésére, s egyben keményen elítélte Washington szándékát, hogy rakéta- és légicsapást mérjen az arab országra. Az Állami Duma - amelynek külpolitikai kérdé­sekben hozott határozatai csak ajánlásértékűek - felszólította a kormányt, hogy Oroszország ne tekintse magára nézve kö­telezőnek az Irak elleni nem­zetközi büntetőintézkedéseket, ha az ENSZ jóváhagyása nél­kül mérnének katonai csapást Bagdadra. A törvényhozók ajánlották az orosz kormány­nak azt is, hogy tegyen meg mindent „a hatékony humani­tárius segítségnyújtás érdeké­ben” Irak számára. A Vlagyimir Zsirinovszkij vezette Liberális Demokrata Párt kezdeményezésére elfoga­dott határozat mellett az orosz duma képviselőinek egy cso­portja nyílt levelet intézett az amerikai elnökhöz a vérontás elkerülését, békés rendezését szorgalmazva. Szergej Jasztrzsembszkij orosz elnöki szóvivő szer­dán Moszkvában „idétlen­nek és abszurdnak” minősí­tette egyes nyugati hírügy­nökségek beszámolóit Borisz Jelcinnek az iraki válsággal kapcsolatban tett kijelenté­seiről. A szóvivő reményét fe­jezte ki, hogy „a moszkvai amerikai tudósítók hagyomá­nyos nehézségei az orosz nyelv tekintetében nem mérgesítik el a Kreml és a Fehér Ház kö­zötti viszonyt”. Jasztrzsemsz- kij szerint elég „abszurd” do­log úgy értelmezni Jelcin fi­gyelmeztetését a világháború veszélyéről, hogy az Irak elle­ni csapásokra reagálva úgy­mond Oroszország „majd­hogynem válaszcsapásokra ké­szül, valószínűleg az Egyesült Államok ellen”. A rendkívüli helyzetek orosz minisztériuma ugyan­akkor készül az orosz állam­polgárok esetleges kimenekí­tésére Bagdadból. A moszk­vai illetékesek szerdai közlé­se szerint döntés esetén - amely még nem született meg - három órán belül egy vagy két Il-62-es gépet küldenek az iraki fővárosba. Beszüntették a repüléseket Fejlemények a kötélpálya-baleset után Örmény lemondások mi ________ Az örmény parlament szerdán elfogadta Levon Ter-Petroszján elnök, majd a rangban őt követő Bah­ken Ararkcján parlamenti elnök lemondását. Az ál­lamfői funkció így Robert Kocsarján miniszterelnök­re száll át, aki engesztelhe­tetlen a karabahi kérdésben. Negyven napon belül új el­nökválasztást kell tartani. Az elnök lemondását 111 képviselő fogadta el, 36 el­lenezte, míg három tartóz­kodott, 16 pedig távol ma­radt a szavazástól. A lemon­dást Ter-Petroszján kedden nyújtotta be, miután kara­bahi békeerőfeszítései he­ves ellenállásba ütköztek. Karabah-hegyvidék a szom­szédos Azerbajdzsánban van, de zömmel szeparatista örmények lakják. Szolidari­tást vállalva a távozó állam­fővel mondott le a parlamen­ti elnök. - Az új örmény ve­zetésnek együtt kell működ­nie Oroszországgal, és Mosz­kvának is ebből az elvből kell kiindulnia - jelentette ki szerdán Moszkvában Bo­risz Jelcin orosz államfő. MTI _____ Bi li Clinton amerikai elnök kedden este mélységes sajná­latát fejezte ki Romano Prodi olasz miniszterelnöknek azon katasztrófa miatt, amelyet egy amerikai katonai repülőgép okozott az észak-olaszországi Cavalese síközpontban. Clin­ton ígéretet tett arra, hogy ame­rikai részről teljes lesz az együttműködés a történtek fel­tárásában. Az Avianóban működő ame­rikai légitámaszpont parancs­noka, Timothy A. Péppé tábor­nok egyelőre nem kívánt vála­szolni arra a kérdésre, hogy az amerikai repülőgép pilótájának felelőtlensége okozta-e a húsz ember halálával járó katasztró­fát. A tábornok, aki bejelentet­te, hogy azonnal elrendelték az alacsony magasságban végzett gyakorló repülések szünetelte­tését, csak annyit közölt, hogy a géppel feltehetőleg semmi­lyen műszaki hiba nem történt. Mind az amerikai, mind az olasz katonai illetékesek hangsú­lyozták, hogy az ilyen gyakor­ló repülésekre kidolgozott sza­bályok elméletileg lehetetlen­né tennék á hasonló esetek megtörténtét. A szerdai olasz sajtó egyértel­műen az amerikai pilótát tette felelőssé. A lapok részletesen beszámoltak arról, hogy a hely­béliek már évek óta panaszkod­nak a rendkívül alacsonyan repülő katonai gépekre, s a la­kosokkal együtt a helyi önkor­mányzatok is rendre feljelenté­seket tettek az illetékeseknél - minden eredmény nélkül. A szerencsétlenséget okozó gép a szemtanúk állítása szerint a nem egészen 100 méter magasságban húzódó drótkötélpálya alatt re­pült el. Ezt a „bravúrt” pedig már korábban többször megtették. A történtek mielőbbi, teljes ki­vizsgálását, a felelősség kendő­zetlen megállapítását ígérik az első számú olasz állami vezetők. Oscar Luigi Scalfaro államfő azt kérte Prodi miniszterelnöktől, hogy a kormány azonnal vizsgál­ja felül a katonai gépek repülésé­re vonatkozó előírásokat. Lam- bertoDini visszautasította az ame­rikai támaszpontok bezárására vonatkozó kommunista követe­lést, mondván: „nem szabad min­dent egy kalap alá venni”. Köz­vetve már az ellenzéki pártok is figyelmeztették a kormányt, hogy nem lenne hasznos vitát nyitni a történtek miatt az amerikai kato­nák olaszországi jelenlétéről. \ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) Amit az eszünkkel tudtunk, de a szívünk mélyén alig mer­tük hinni, ím bekövetkezett. Mint egy nagyívű álom, amely kisebb álomképek szövetéből válik teljes egésszé, és bármilyen mese- szerű is, ami történik, mégis maga a valóság: a NATO-tag- államok megkezdték ha­zánk, valamint Lengyelor­szág és Csehország tagfelvé­telének ratifikálását. Az első Dánia volt: a Fol- keting (a dán parlament) elsöprő, majdnem kilencven százalékos többséggel mon­dott igent tagságunkra. Őszin­tén megvallva, kevesen gon­dolták volna, hogy Koppen­hágában nyitnak elsőként ajtót nekünk, hiszen mint köztudott, az EU vonatkozá­sában konkurensek vagyunk a mezőgazdaság területén, és ha a NATO nem is az ÉU maga, de annak bizton az. előszobája... Még mielőtt azonban könnybe lábadna a szemünk, sietve felejtsük el a politikai jótékonyság intézményét, és vizsgáljuk meg, hogy mi motiválhatta Vörös Erik bé­kés utódait a szinte egyhan­gú „igen” kimondásában? Dánia és a többi skandináv tagállam már évekkel ezelőtt azon munkálkodott, hogy az első lépcsőben felveendők köre ne szűküljön a mostani hármakra, hanem mutasson zöld utat a baltikumi köztár­saságoknak — Észtországnak, Lettországnak és Litvániá­nak - is. A skandináv lobbin belül Dánia és Norvégia főleg Lettországot, Finnor­szág pedig Észtországot tá­mogatta, ami jobbára a nép­rokoni szálak indította szen- timentalizmusnak tulajdonít­ható, amelyhez, azonban nyil­vánvalóan gazdasági és po­litikai indokok is csatlakoz­tak. (Svédország nem tagja a NATO-nak.) Mivel azonban törekvésük nem talált meg­értésre, és csak mi (a hármak) kaptunk meghívást az észak- atlanti katonai tömbbe, logi­kus a dán reakció: siettetni kell a ratifikációs eljárásokat, hogy az első körben lévők mielőbb teljes jogú tagok le­hessenek, hogy így a máso­dik körben felveendők kér­dése mihamarabb napirend­re kerüljön... Sokkal fontosabb jelzés­nek tekinthető, hogy a dán ,ja” után néhány óra múltán megszületett a kanadai „yes” is, amikor az ottawai parla­ment áment mondott a „tri­umvirátus” tagfelvételére. Kanadát nem fűtik „kicsinyes európai indulatok”, különle­ges viszonyban csak Lon­donnal (mint a Brit Nemzet- közösség tagja), illetve Que­bec kapcsán Franciaország­gal állnak. A gyors döntés így egy globális akarat tükrözője lehel, amely számunkra ki­mondottan kedvező jeleket mutat. Persze jobban tesszük, ha nem hagyjuk magunkat elan­dalítani, hiszen a világ na­ponta változik. Könnyen meglehet, hogy tiszta égből ér minket villámcsapás... A leglényegesebb momentum azonban az lesz, amikor az. Amerikai Egyesült Államok Szenátusa foglalkozik az. üggyel, hiszen ha ők igenl mondanak ránk, akkor már csak elvileg állhatja valaki az utunkat, gyakorlatilag nem. Ugyanis a NATO-ban mindenki egyénlő, de termé­szetesen közöttük is vannak „egyenlőbbek”, és van olyan is, aki a „legegyenlőbb”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom