Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-04 / 29. szám

Az Országházból jelentjük ________________________________________________________________________;----------------------—:__________________________ Pu sztai Erzsébet (MDNP) napirend clőtli felszólalásában felsorolta az MSZP Í994-es választási ígéreteit, és kifogá­solta, hogy ezek közül kevés dolog valósult meg. Gyimóthy Géza (FKGP) a mezőgazdasági termelők kiszol­gáltatottságát kifogásolta, és szorgalmazta az agrártámoga­tások jobb elosztását. Annak a véleményének adott hangot, hogy nincs kellő szervezettség a magyar agráriumban. Követendő példaként említette a két világháború között eredményesen működő Hangyaszövetkezetek munkáját. Deutsch Tamás (Fidesz) a népjóléti miniszter azonnali tá­vozását sürgette, mert véleményé szerint Kökény Mihály is aktívan közreműködött az 1980-as évek elején és közepén a magyar sportolók doppingolásában. - Ez a lény hihetetlen nem­zetközi károkat okoz mind az ország, mind pedig a magyar sport megítélésében - hangoztatta a Fidesz politikusa. Kezde­ményezte egyúttal, hogy a parlament oktatási és sportalbizott­sága sürgősen vizsgálja ki a doppingbolrány hátterét. Keller László népjóléti államtitkár válaszában kifejtette, hogy a fideszes politikusoknak nem lehet kellő tapasztala­tuk a '80-as évek gyakorlataiból. A doppingbotrányt kirob­bantó dokumentumok egyébként is különböző bulvárcik­kekben jelentek meg - hangoztatta. Lamperth Mónika (MSZP) üdvözölte, hogy a törvény lehetővé teszi minden jövedelemmel rendelkező állampol­gár számára a személyi jövedelemadó bizonyos hányadá­nak szabad felhasználását. Helyeselte azt a jogi szabályo­zást, amelynek alapján az adózó polgárok személyi jövede­lemadójuk egy százalékát az egyházaknak adhatják. Akik viszont lelkiismereti okok miatt más civil szervezeteket kí­vánnak támogatni, azok személyi jövedelemadójuk egy szá­zalékát a szociálisan rászoruló családok és fiatalok megse­gítésére fordíthatják. Ezután a képviselők a területfejlesztési, majd az állatvé­delemmel kapcsolatos határozati javaslatról vitáztak. Mind­két kérdést elnapolták. A bírálat bírálata „Közlemény a bírálatra” címmel a legerősebb kor­mányzó párt elnökétől, köz­társaságunk miniszterelnö­kétől származó nyilatkozatot ismertetett az MTI közlemé­nyeként több napilap, közöt­tük az Önöké is. A közle­ményben több meglepő, már a közelgő választási kam­pány „előjátékaként” érzé­kelhető magvas megállapítás hangzott el. Közülük egyet­len gondolathoz szeretnék rövid megjegyzést fűzni! Ne­vezetesen azt, amikor a mi­niszterelnök úr kijelentette, hogy: —„.... Nem tátja értelmét a felelősségre vonásnak, a pe­reskedésnek, annak ellenére, hogy 1990. és 1994. között 500-700 milliárd forintos ál­lami vagyon porladt szét, és 5—7 milliárddal több kárpót­lási jegyet adtak ki, mint ami­re konkrét határozat volt...” A közlemény bírálataként a leghatározottabban kijelen­tem, hogy a jelzett jogsértés esetén felelősen gondolkodó ember ebben az országban nem mondhatja, hogy nem látja értelmét a felelősségre vo­násnak! Csak találgatni tudok, hogy az állami vagyon „elpor­ladása” és a kárpótlási jeggyel való többmilliárdos manipu­láció mögött mi van valójá­ban. Hűtlen kezelés, csalás, hi­vatali visszaélés, közokirat­hamisítás, stb, stb? Nagy va­lószínűséggel merem állítani, hogy az állami vagyon, a mi állampolgárok verejtékével létrehozott közvagyon „el- magánosítása, eltocsikolása, elkótyavetyélése” során nem arról szólt a feladat, hogy „aki éri, marja”. Vagy mégis? Nyil­vánvaló, hogy egy ilyen mé­retű vagyontömeg újraosztá­sára (vagy átjátszására) kor­rekt^) jogszabályok adták a mozgásteret a jogalkalmazók­nak, a végrehajtóknak. Mint amilyen egyértelmű az is, hogy egy ilyen hatalmas játsz­mában nagyon sok hiba, tör­vénysértés, visszaélés is történ­hetett vagy történhet. Márpe­dig ha ez így van, akkor a köz­élet felelős vezetőinek, alakul­gató demokratikus állami- és gazdasági rendünk felkent, és kevésbé felkent szószólóinak, élharcosainak azt gondolom, hogy elemi kötelessége azt biztosítani, arról gondoskod­ni, hogy a megsértett jogrend­ben a felelősség mértékének megfelelően elszámolásra ke­rüljön. Mert egyébként az ál­dozatot vállaló tömegek, az átalakulás elszenvedői nem veszik tudomásul ezt a „játé­kot”. Azt gondolom, hogy a sok kínnal-bajjal-nélkiilözés- sel járó társadalmi jelenünk­ben a közélet felelős szerep­lői (legyenek bármilyen szinten és beosztásban) nem „szólótáncra” kaptak felké­rést, megbízást. Hanem a mintegy nyolcmillió válasz­tópolgár megbízásából „tár­sastáncra”. Olyan társastáncra, amely­ben a szó jó értelmében a tíz­millió polgártársunk érdeké­ben cselekednek, táncolnak, s nem fordítva. * ' Ebből az is következik, hogy ha egy jogállamban konkrét bűncselekményről beszélünk, akkor az elkövető­ket is meg kell keresni, és el kell járni velük szemben! Va­gyis aki ,,á”-t mond, az mond­jon „bé”-t is! Ne keressünk ott törvénysértést, ahol nincs, de ahol van, ott gondoskodjunk annak megszüntetéséről. Mert „vétkesek közt cinkos, aki néma”. Tisztelettel: Bihari Károly Nyírbátor, Bátori u. 14. szám Hazai krónika Kikérik a lakosság véleményét MTI ___ A bős-nagymarosi beruhá­zás befejezése körül a rendsze­res magyar—szlovák egyezteté­sek ellenére még ma is sok a bizonytalanság. Egy dolog vi­szont biztos: a döntés előtt ki­kérik az érintett magyar telepü­lések lakosságának véleményét - jelentette ki Nemcsók János államtitkár kedden a Komá- rom-Esztergom megyei Nesz­mélyen. Duna menti magyar és szlo­vákiai, zömében magyarok lak­ta települések polgármesterei­vel találkozott. Hangsúlyozta: a majdani megegyezéstől a lehető legmesszebb kívánják tartani az aktuálpolitikai célo­kat, érdekeket. Az is biztosra vehető, hogy az érintett lakos­ság megkérdezése és többségé­nek beleegyezése nélkül egyet­len kapavágásra sem kerül sor a térségben. A jelenlévők többségét érin­tő s érdeklő kérdésre - hogy mi várható a Duna alsó szaka­szán - a delegációvezető el­mondta: a szakértők szerint kí­vánatos egy ottani duzzasz­tás. Több szempontból is meg kell emelni a Duna vízszintjét. A gát - bárhol is épüljön fel - elsősorban hajózási és ökoló­giai érdekeket szolgálna, s csak utána energetikait. Nemcsók János szólt arról is: „a beruhá­zás megvalósításában majdan érintett településeknek - a ko­rábbi kormányokkal szemben — nem ígérnek úgynevezett kenőpénzeket. Az viszont el­odázhatatlan, hogy részben köz­ponti támogatással kiépüljenek végre a Duna menti települése­ken a Bős-Nagymaros miatt im­már hosszú ideje halogatott inf­rastrukturális beruházások”. A szlovákiai települések pol­gármesterei az új gát megépí­tésének tervét azért támogatják, mert annak hatására a folyó bal - azaz szlovákiai — oldalán is megemelkedne a talajvíz szint­je. Ennek következtében pedig tisztulna a kutak vize. Abban a véleményben pedig, amely sze­rint a kölcsönösen elfogadha­tó megegyezés kedvezően hat­na a magyar-szlovák kapcso­latok többi s ugyancsak fontos területére is, teljes volt a jelenlévők egyetértése. Kérelem Belgiumból Magyar túlélők kárpótlása MTI A holocaust magyar túl­élői közül mintegy kétezer- ötszázán már kézhez kapták a svájci kormány külön- alapjából átutalt, szemé­lyenként 400 dollárt, illet­ve az annak megfelelő fo­rintösszeget - közölte Zoltai Gusztáv, a magyaror­szági kárpótlást lebonyolí­tó közalapítvány társelnöke kedden az MTI-vel. A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány társelnöke —, aki egyben a Magyarországi Zsidó Hit­községek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igaz­gatója - elmondta, hogy a legidősebb mintegy ötezer túlélő várhatóan még e hó­nap közepéig hozzájuthat a kártérítéshez. Zoltai Gusz­táv véleménye szerint ápri­lisra valamennyi magyaror­szági jogosult, azaz a csak­nem húszezer túlélő mind­egyike átveheti a számára kiutalandó összeget. A német kárpótlás ügyé­ben a Mazsihisz még nem kapott pontos tájékoztatást - közölte, Hozzátette: rész­letekről csak akkor tudnak beszámolni, ha véglegessé válik a bonni kormány és az illetékes szervezet (Je­wish Claims Conference - JCC) közötti elvi megálla­podás. Zoltai Gusztáv utalt arra, hogy egyes javaslatok szerint a túlélők csak bizo­nyos feltételek teljesülése esetén kaphatnának kárté­rítést. Ennek elkerülése érdeké­ben a szövetség levelet in­tézett az illetékesekhez, kérve: terjesszék ki a kár­pótlást valamennyi túlélőre. A Mazsihisz álláspontja ugyanis az, hogy korlátozás nélkül, minden Magyaror­szágon élő holocaust-túl­élőnek részesülnie kell a kárpótlás összegéből - mondta Zoltai Gusztáv. Amint arról az MTI is be­számolt: a német kormány a nácizmus közép- és ke­let-európai üldözöttéinek megsegítésére ez év janu­árjában kötött elvi megál­lapodást a JCC illetékesei­vel egy 200 millió márka összegű különleges alap létrehozásáról. MTI A többszörös gyilkossággal vádolt Páindy András ügyében jogsegélykérelem eddig nem érkezett Belgiumból, ennek következtében Magyarorszá­gon új fejlemény nem történt az ügyben - közölte Dézsi Mi­hály, az Országos Rendőr­főkapitányság sajtóirodájának helyettes vezetője kedden a távirati iroda érdeklődésére. Elmondta: a magyar fél a hiva­talos írásos jogsegélykérelem alapján maximális együttműkö­désre kész. Annak megérkezte után vé­gezhetők cl a DNS-vizsgálatok is. Amint arról az MTI is hírt adott: amennyiben a belga MTI Haladéktalanul újra kell gon­dolni a kórházi szakambulan­ciákon rendelhető gyógyszerek támogatási rendjét, különben félő, hogy a betegek nem jut­nak hozzá a gyógyulásukhoz szükséges orvossághoz - java­solja az Egészségbiztosítási Önkormányzat (EBÖ) szakbi­zottsága. Az EBÖ kedden csak ügyrendi kérdésekkel foglal­kozott, így a szakbizottság vár­hatóan szerdán terjeszti javas­latát a közgyűlés elé. Egy január 1-jétől érvényes rendelet lehetővé teszi, hogy a kórházi szakambulanciák orvo­sai receptre rendeljenek olyan gyógyszereket, amelyeket ko­rábban közvetlenül csak a kór­házak adhattak ki a betegeknek - mondta újságíróknak Ma- tejka Zsuzsanna, az EBÖ gyógy­szerészeti bizottságának tagja. A problémát az okozza, hogy az ilyen szerek 80 százalékát rendőrségnek a Pándy-üggyel kapcsolatban közölt informá­ciói alapján feltételezhető, hogy a Magyarországon el­tűntként nyilvántartott sze­mélyek azonosak lehetnek valamelyik áldozattal, sor ke­rülhet az összehasonlító DNS- vizsgálatra. Ha a feltételezések beigazo­lódnak, Magyarországon vég­zik el a brüsszeli házban talált emberi maradványok, illetőleg a Magyarországon eltűntként nyilvántartott személyek DNS- adatainak összevetését. Dézsi Mihály leszögezte: téves volt az a híradás, amely szerint bel­ga orvosok érkeznek Magyar- országra a szakértői vizsgála­tok elvégzésére. egyáltalán nem támogatja a biz­tosító. Bár a jogszabályok sze­rint ezeket a gyógyszereket a kórház költségvetéséből kell fi­nanszírozni, ha aZ orvos mégis receptre írja fel azokat, a költsé­gek már a beteget térhetik. Ez azért különösen nagy gond,, mi­vel elsősorban rosszindulatú megbetegedéseknél alkalmazott drága gyógyszerekről van szó - hangsúlyozta Matejka. A kórházak költségvetését jelentősen megterheli a mintegy 1200 szabadárassá vált készít­mény megvétele, miután ezek ára a tb-támogatott patikaszereknél nagyobb mértékben, átlagosan 22 százalékkal növekedett. En­nek az áremelkedésnek a fede­zete éves szinten mintegy 1,5-2 milliárd forint, ami hiányzik az egészségbiztosító, illetve a kór­házak költségvetéséből. A bi­zottság álláspontja szerint erre a tényre mindenképpen fel kell hívni a Népjóléti Minisztérium és a pénzügyi tárca figyelmét. Gondok a szabadáras gyógyszerekkel >1 )i ll 'di-T Kampány­nyitány Berki Antal kommentárja Megkezdődött hát az utolsó nekifutás! A parla­ment tavaszi ülésszaka már a választási kampány jegyé­ben indult. Nem igazán illik kormánypárti képviselők­nek kekeckedni a hatalmi ágazat képviselőivel, de most az ilyesfajta illemsza­bályok már nem számítanak. Horn Gábor, a szabad mada­rak oktatási tötumfáktúma - nem tévesztendő össze a mi­niszterelnökkel - Xénia-1 áz- ügyben vegzálta a legfőbb ügyészt, áki, szegény, most már ki túdja, hányadszor volt kénytelen elmagyaráz­ni a felheviilt képviselőknek, hogy az ügyészségek na­gyon komoly bűnüldöző szervezetek, szíre-szóra, mende-mondákra, pletykák­ra, kampánycélokra nem lenne jó, ha megindulnának. Igaz is, szabaddemokraták. Magyar Bálint olyan hábo­rúba keveredett a szlovákiai partnereivel, mintha párt­könyvét a MIÉP valamelyik alapszervezete állította vol­na ki. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy a kultuszmi­niszternek nincs igaza, hogy pozsonyi kijelentései való­ságtartalmát a legcseké­lyebb mértékben is kétség­be vonnánk, csak éppen szo­katlannak tűnik ez a hang egy szabaddemokrata poli­tikus szájából. A nyitónap kétségkívüli szenzációja Horn Gyula beszéde volt. Azt eddig is tudtuk, hogy ná­lunk minden szép cs min­den jó, de hogy ennyire? Mire a kormányfői beszámo­ló véget ért, a gyanútlan té­vét néző a Kánaánban érez­hette magát. No nem sokáig, mert jött az ellenzék, és egé­szen másképpen magyaráz­ta a miniszterelnök által vá­zolt paradicsomi helyzetet. Most meg mi a fene van - kérdezte a néző a vita befe­jezésekor. No már most ez a mennyország? Vagy maga a pokol? Nem akarjuk eldön­teni a konnány és ellenzéke közötti vitát, csak annyit jegyzünk meg csendesen: Túl sok lett mára a segélye­zeti. Segély energiáért, se­gély azért, hogy ne éhezze­nek a gyerekek, segély azért, hogy... és sorolhatnánk vég nélkül-az ilyen-olyan címén kapható segélyeket. Csak arról- nem beszél senki: va­jon miért olyan gyalázato­sak nálunk a bérek, hogy a kétgyermekes pedagógus- házaspár jogosult lehet a gyermekvédelmi támoga­tásra, mert az egy főre jutó jövedelmük alatta marad az öregségi nyugdíj .minimumá­nak. Hogy lesz így Európai Unió, ha addigra elvérzik a meg sem született középosz­tály? Lehet-e sikeres gazda­ságpolitikáról beszélni ott, ahol nyolcszázezer család nem képes kifizetni energia­számláit, ahol majd két és fél millió embert fenyeget a ki­lakoltatás veszélye? A kormány benyújtotta munkaprogramját a Tisztelt Háznak. A hátralévő alig másfél hónapban annyi tör­vényt akar elfogadtatni, amennyi egész esztendőre is sok lenne. A társadalom létfeltételei­nek javítására azonban ezek a törvények nem tartalmaz­nak semmiféle javaslatot. Zsarolnak, hogy kizavarnak az emberek közé, ha nem csi­nálom a produkciót!...

Next

/
Oldalképek
Tartalom