Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-25 / 47. szám
Nyíregyháza Iü: W:1 --------------Nincs aranyuk, nincs bankjuk Munkatársunktól A megváltozott támogatások kedvezőtlenül érintik a református egyházat. Sipos Kund Kötöny nyíregyházi református esperes elmondta, hogy a felekezet iskolája az állami normatív támogatás melletti kiegészítő pénzt már nem a helyi önkormányzattól, hanem a művelődési tárcától kapja. A pénz csak szűkösen elegendő az oktatási intézmény működésére. Bővítésre, felújításra nem jut. Ötmillió forintot kellene a közeljövőben nyugdíjba vonuló pedagógusok végkielégítésére kifizetni, amely jelentősen megterheli az egyház kasszáját. Az elmúlt évben a megyében 69 gyülekezet kapott összesen 4 millió forint állami támogatást. Az esperes elmondta, hogy más felekezettel szemben nincsenek bankjaik, nincs aranyuk. Abból a pénzből élnek, tartják fenn intézményeiket, amit a hívők a perselybe dobnak, pedig tervei vannak a nyíregyházi közösségnek. Templomot, lelkészlakást, öregek otthonát szándékoznak a megyeszékhelyen építeni a reformátusok, és terveik között szerepel iskolájuk bővítése is. A református egyház állami támogatása a tavalyi közel egymilliárd forintról ez évben az országban harmadával csökkent. A többi felekezettel együtt megszüntették a hitoktatói óradíjat költségvetésükben. Ezzel megvonták az egyházak szerzett jogát, megnehezítették a hit- és erkölcstan oktatását, miközben a társadalomban erre igény jelentkezik. Sipos Kund Kötöny nem tudja, minek alapján döntöttek így az ország vezetői. Elmondta, hogy az Antall-kormány idején kötött szerződés szerint a történelmi egyházak a költségvetés 2 ezrelékét kapták meg, az a megállapodás reális volt. Az 1994- es kormányváltás után a dokumentumot nem módosították, mégsem volt olyan év, hogy a szerződésben vállalt arányban kapták volna az egyházak a pénzt. A református egyház sérelmei miatt az Alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért. Gazdira várnak K. Z. (Új Kelet) _________ A közelmúltban a Városüzemeltetési Közhasznú Társaság munkatársai két alkalommal szerveztek a városban kóborkulya-begyűjtési akciót. A kht. műszaki igazgatóhelyettesétől, Róka Imrétől megtudtuk, hogy várakozásának megfelelően húsz gazdátlan ebet gyűjtöttek be kollégáik, és több alkalommal használtak altatólöve- dékes pisztolyt. A területet ezen alkalmakkor a rendőrök és a közterület-felügyelők biztosították. Róka Imre elmondta, hogy elsősorban azokat a városrészeket keresték fel, ahonnan több panasz érkezett a kóbor kutyák miatt. A begyűjtést a város lakói nem nehezítették meg, de nem is segítették - a közömbösség volt a jellemző. A begyűjtött ebek közül oltás után 11-et átvett az Állatbarát Alapítvány, ott új gazdira várnak a jószágok. 1998. február 25., szerda Lakossági fórum Sóstón Fogadóóra Fórumra hívta Sóstófürdő és Sóstóhegy lakóit Föl- desi István önkormányzati képviselő. A napokban megrendezett találkozó vendége volt Csabai Lász- lóné, Nyíregyháza város polgármestere, Giba Tamás alpolgármester, Soltész József, a Városüzemeltetési Kht. ügyvezetője, Nagy Péter, a Városüzemeltetési Iroda vezetője és Dankó András városi közlekedésmérnök. Szabó Zoltán (Új Kelet) A fórumon Földesi István az elmúlt évet értékelő beszámolójában ismertette az elért eredményeket. Elmondta, hogy Sóstófürdő látványos fejlődésen ment keresztül, a Krúdy Szálló kivételével sikerült a tóparti épületeket visszavásárolni. A városnak csak ez került pénzébe. A felújításhoz szükséges forrásokat pályázati úton szerezték (szerzik) meg. A Svájci-lak felújítása befejeződött, és az idén szeretnék üzembe helyezni a kádfürdői is.- A körzetben lévő 84 út állapota sok helyen siralmas, csak 45 százalékban borított aszfal- tal, ennek arányát tavaly nem sikerült érdemben növelni — mondta a képviselő. — Fontos célunk az utak és a járdák további építése, az ehhez szükséges pénzügyi háttér múlt évben nem állt rendelkezésre. Járda csak az utak 10 százaléka mellett van, de ahol az út jó minőségű (aszfaltozott), ott nem is feltétlenül indokolt külön járdát építeni. Az elmúlt évben mintegy 2 kilométer hosszúságú járdát építettek a lakosság és a Városüzemeltetési Kht. összefogásának eredményeként. Önkéntes kezdeményezések nélkül ma már elképzelhetetlen az útépítés. 1996-ban 14 sóstói utca adott be pályázatot, ennek megvalósítására nem volt pénz, de idén várhatóan elkezdődhetnek a munkák. A Sóstóhegyet a Korányi Frigyes úttal összekötő szakasz építése folyamatban van, jelenleg a csapadékvíz-elvezetés megoldásán dolgoznak. A település ivóvízellátása jónak mondható. A Hadobás sor és a Kcmecsei út kivételével mindenhol a vízminőségi követelményeknek megfelelő vezetékes ivóvíz van - hangoztatta Földesi István. - A szennyvízelvezetés problémáját Sóstófürdőn sikerült megoldani az elmúlt évben, egészen az üdülőtelkek végéig, de a gyakran katasztrofálisnak nevezhető csapadékvíz-elvezetés helyzetén érdemben nem sikerült változtatni. Tavaly több mint 100 pince került víz alá, és csak a tűzoltók segíthettek. A közvilágítás ott hiányzik, ahol a legnagyobb szükség lenne rá, az emberi figyelmetlenségen kívül ez a balesetek fő okozója. Súlyos problémákat okoztak a rongálok, rengeteg lámpát tettek tönkre, javításuk óriási összegeket emésztett fel. A belváros felé irányuló közlekedés megoldott, bár az emberek kényelemérzete nem a legjobb, főleg a csúcsidőszakban. Olyan még nem fordult elő, hogy valaki a zsúfoltság miatt lemaradt volna a járatokról. Orvosi ellátás ugyan létezik, de nem a lakosság igényeinek megfelelően. A Sóstóhegyen élőknek nagyon messze van az orvosi rendelő, és az oda eljutás is nehézkes, leginkább azoknak, akik a beteg nebulókat kényszerülnek több kilométeren keresztül magukkal cipelni. A fogorvosi ellátás hamarosan rendeződik, az Úttörő utcán fogorvosi rendelő épül. A helyi intézmények működése jónak mondható. A Tókuckó funkciójának megfelelően működik, a vadasparkot az öregek és a fiatalok egyaránt kedvelik, a múzeumfalu nemrégiben országos elismerést vívott ki. A szociális helyzet alakulásáról csak annyit mondott a képviselő, hogy a segélyek iránti igényt ki tudják elégíteni, és a közeljövőben szeretnének egy nyugdíjasklubot létrehozni az öreg, megfáradt emberek számára. A beszámolót a polgárok felvetéseinek, kérdéseiknek megtárgyalása követte. Az itt lakók a közbiztonságot siralmasnak tartják. Az egyik hozzászóló nagyon hiányolta a helyi rendőrőrsöt, szerinte az egyetlen körzeti megbízott nincs nagy hatással a bűncselekmények megelőzésére. Véleménye szerint a lakosság összefogásával és anyagi támogatásával meg lehetne oldani ezt a problémát. Valamennyi felszólaló egyetértett abban, hogy a fásítás nem olyan ütemű, mint ahogy szükség lenne rá, és a szemét is sok. A kisgyerekesek és az idősek félnek a tó körül gyakran póráz nélkül szaladgáló nagytestű kutyáktól. Ezeket a gondokat a lakosság szemléletmódjának változása is könnyen orvosolhatná, ugyanis hiába telepítenek fákat, ha azokat kicibálják, megrongálják, és a szemét is csak akkor okoz gondot, ha nem a hulladékgyűjtőbe dobják lakótársaink. Új Kelet-információ Fogadóórán várja az ügyfeleket hivatali helyiségében február 25-én. szerdán 13 és 15 óra között Pásztor Miklós aleredes, a nyíregyházi rendőrkapitányság vezetője. Kuckójövő Munkatársunktól A Tókuckó igazgatói teendőivel az előző vezetőt, László Gézánét bízta meg a közelmúltban a képvislő- testület egy évre. Egyesek szerint ez a közeljövőben szervezeti változást jelent az intézményben. Értesüléseink szerint a nyíregyházi városatyák azért csak egy évre bízták meg az igazgatót, mert a város közoktatási tervében az intézmény kollégiumként szerepel. Mágneskártya Új Kelet-információ Módosítja a megyeszékhely jegyzője, dr. Fazekas János a nyíregyházi polgár- mesteri hivatal udvarára a gépkocsibehajtás módját. Az önkormányzati vezető szerint háromszor anynyi behajtási engedélyt adtak ki. mint ahány jármű befér az udvarra. A hivatal Bethlen Gábor utcai bejáratánál már felszerelték a mágneskártyával működő sorompót. A kártyáért ezer forint letéti díjat kell fizetni, és a rendszámmal ellátott engedélyt megkaphatják a következő gépkocsi-tulajdonosok: a képviselő-testület tagjai, a közgyűlés bizottságainak, albizottságainak nem képviselő tagjai, a polgármesteri hivatal dolgozói (a gépkocsihasználat szükségességét az iroda vezetője igazolja), a kisebbségi ön- kormányzati képviselők és a városi tűzoltó-parancsnokság munkatársai. Minek nevezzelek? Fekete Tibor (Új Kelet) Nem is olyan egyszerű a névválasztás. Nemcsak az újszülötteknek nehéz nevet adni, de egy újonnan nyíló üzletnek, vagy egy szolgáltatóirodának sem könnyű olyan frappáns, az üzlet jellegére utaló, mégis figyelemfelkeltő nevet adni, ami még a törvényi előírásoknak is megfelel. A megyeszékhelyen is találunk éppen elég fura,és néha irritáló, vagy éppen semmitmondó cégért. Szétnéztünk Nyíregyháza belvárosában, és mondhatni, sok csodát láttunk. Egy átlagember nehezen tud mit kezdeni a Yellow Squash, a Beauty Studio vagy a POPEYE feliratokkal. Eszik, isszák, vagy éppen ruhaneműt árusítanak? Ötletes, de a hatályban lévő rendelkezéseknek nem felel meg a MegCayal's felirat, amiből pedig egyöntetűen kiderül, mit kínál a vendéglős. Az egyik legötletesebbnek a Top-Rongy importruházat feliratot találtuk, amelyen egy szemléletes ábra is utal arra, hogy itt turkálós boltot talál a betérő vevő, mégpedig a legjobb fajtából. Az üzletek elnevezését már régóta törvények szabályozzák. A törvényváltoztatások dzsungelében nem tudtuk kideríteni, hatályban van-e még az az 1989. évi törvényerejű rendelet, amely részletesen megszabja, hogyan lehet üzleti tevékenységet folytatni, üzleteket elnevezni. A törvény a végrehajtást a települések jegyzőinek hatáskörébe utalta. Nyíregyházán a hatósági ügyosztály foglalkozik az engedélyek elbírálásával és a régi kérelmek felülvizsgálatával. Mint azt dr. Köteles István osztályvezetőtől megtudtuk, már korábban is voltak olyan belkereskedelmi minisztériumi rendeletek, amelyek az üzletek névválasztásánál a magyar nyelv védelmét helyezték előtérbe. Nehezen lehet azonban mit kezdeni a törvénynek azzal a megfogalmazásával, amely szerint a magyar nyelvben meghonosodott idegen szavakat is lehet cégérként alkalmazni. Hisz ki dönti el, hogy például a SHOP kifejezés honos-e vagy sem? A Magyar Tudományos Akadémia mellett működik a nyelvészeti csoport, de nem lehel minden egyes üzletnyitáskor az akadémia szakvéleményét kikérni. Az osztályvezető büszke arra, hogy Nyíregyházán a polgár- mesteri hivatalban öt-tíz perc alatt elintézheti valaki az üzletnyitási kérelmét, míg a fővárosban nem ritán harminc vagy hatvan nap is kevés erre. Ha a hatósági ügyosztály ilyen részletességgel vizsgálna minden egyes kérvényt, akkor nálunk is harmincnapos lenne az elbírálás ideje. Az üzlettulajdonosoknak a múlt év augusztus 22-éig kellett megújítaniuk az engedélyüket. A hatósági ügyosztálynak kellett vigyázni arra, hogy egy településen egy üzletnév csak egyszer szerepelhessen. Minden boltnak egyedi elnevezést kellett választani, mert különösen a lakótelepeken egymást érték a Mini ABC-k és Mini Shopok. Az osztály munkatársai ekkor is jobbára csak arra ügyeltek, hogy a név- választásban ütközés ne legyen. Az osztályvezető véleménye szerint elvileg kötelezhetnék a rendeletnek nem megfelelő nevű cégek tulajdonosait a névváltoztatásra, de kinek állna ez érdekében? „Az ellenőröknek ez a legkisebb gondjuk!” - summázta tömören Köteles István. „A Corner Bárnak vagy a Bannhof vendéglátóegységnek nem a nevével van a legtöbb bajunk, hanem azzal a sok lakossági bejelentéssel, amely szerint vendégeik zavarják a környéken élők nyugalmát, zajosak, és este tíz után sem csökkentik a zenegépek hangerejét.” Valóban égető szükség lenne egy normális kereskedelmi törvényre, amely egyértelműen tisztázná a jegyzők hatáskörét, a kamarák feladatát, vagy a működési engedélyek visszavonásának feltételeit. A szocializmus éveiben volt már ilyen tör- r vény, de a demokrácia kiiszö- | bén semmissé nyilvánították ” azt. Az új törvénytervezet I elkészült, de ebben a parla- ö menti ciklusban már nem ke- ° rül terítékre.
