Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-20 / 43. szám

1998. február 20., péntek Szerdán az amerikai Kentucky szövetségi ál­lamban lezuhant B-l-es típusú hadászati bombázó repülőgép legénysége életben maradt - közölte csütörtö­kön hajnalban a Kentucky állambeli rendőrség szóvivője. A legénység három tagja gyakorlatilag sértetlen maradt, a negyedik kisebb sérüléseket szenvedett. Megfigyelésre mind a négyüket kórházba szállították. A gép, amely gya­korló repülést végzett bombák nélkül, Fort Campbell településtől 80 kilométerre északnyugatra zuhant le, mezőgazdasági területre, egyelőre ismeretlen ok miatt. Roncsai nagy területre szétszóródtak, de nem okoztak sem sérülést, sem jelentősebb károkat. A B-52-es gépek­nél korszerűbb B-l-es típusú stratégiai bombázót erede­tileg atomfegyverek hordozására fejlesztették ki, de a közelmúltban képessé tették hagyományos bombák cél­ba juttatására is. Kilencven éves korában elhunyt wxxdc lyi Helikon utolsó nagy írója, az egyesült államokbeli Szépműves Céh alapítója, gróf Czegei Wass Albert. Szer­dán érte a halál a floridai Astorban lévő otthonában. A funtineli boszorkány, a Kard és kasza, a Farkasverem, a Láthatatlan lobogó és más nagysikerű regények alkotója Tamási Áron, Dsida Jenő és Aprily Lajos kortársa volt. Az erdélyi és az emigrációs magyar szépirodalom kiemelkedő alakjaként tartották számon, akinek életmű­ve magában hordozza a magyar sors évszázadait. A kivá­ló író -egyetemi tanár —az Erdélyi Világszövetség társel­nökeként és az Amerikai Magyar Szövetség elnökségi tag­jaként is az irodalmi munkássága iránti megbecsülést jel­zi, hogy nem sokkal halála előtt, a közelmúltban meg­kapta a magyar állampolgárságot. A kazahsztáni Arkalik várostól 30 kilo­méterre délkeletre csütörtökön földet ért a Szojuz TM-26 jelzésű űrhajó, fedélzetén Anatolij Szolovjovval, Pavel Vinogradovval és a francia Léopold Eyharts kutatóűrha­jóssal. A leszállás a kijelölt körzetben, közép-európai idő szerint 10 óra 9 perckor történt - közölték az orosz űrköz­pontban. A Szojuz TM-26 ötperces késéssel vált le csü­törtök reggel a Mir űrállomásról, mivel Vinogradov űrru­hájával kisebb probléma volt. A Szojuz leszállóegységé­hez a rossz idő, az erős szél és a hófúvás ellenére már megérkezett a kutatóhelikopter, s az a különleges orvosi egység, amely a visszatért űrhajósok egészségi állapotát vizsgálja. Az első hivatalos közlések szerint mindhárman jól érzik magukat. A helyzet rosszabb lett „Ha Horn kormányfő azt hiszi, hogy az El) hatá­ra így is, úgy is Magyarország keleti határánál fog véget érni, talán építenie kellene egy magas- feszültségű hálózatra kapcsolt szögesdrót kerí­tést is, hogy távol tartsa a románokat” - írja csü­törtöki számában a vezető bukaresti politikai na­pilap, éles hangon reagálva a vízumkényszer esetleges bevezetését pedzegető budapesti nyi­latkozatokra. MTI Néhány nap leforgása alatt - írja az Adevarul — Magyarország miniszterel­nöke Budapestről valósá­gos nyilatkozatözönt zú­dított Bukarestre. Ebben megemlítette azt is: Buda­pest olyan megoldásokon gondolkodik, hogy a ví­zumkényszer ne érintse hátrányosan a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségűeket. Ezután Bogdan Chireac, a román napilap külpoliti­kai kérdésekkel foglalkozó főszerkesztő-helyettese ar­ról ír, milyen keserű szájíz­zel vették tudomásul Romá­niában az ország NATO- és EU-tagjelöltségének elha­lasztását, s az elkövetkező időszakban minden esély megvan rá, hogy a románok keserűsége tovább növe­kedjék. Hiszen - véli a lap - a külföldi beruházásokat és az EU által felajánlott, évente dollármilliárdokra rúgó segélyprogramokat főleg az euroatlanti csatla­kozásra kiszemelt orszá­gokba irányítják. Hivatalosan még a Magya­rországra, Csehországba vagy Lengyelországba utaz­ni szándékozó román állam­polgárok számára szükséges vízum bevezetése is össze­függ a Románia EU-csatla- kozására vonatkozó tárgya­lások megkezdésének elha­lasztásával - írja az Ade­varul, majd felteszi a kér­dést: vajon Lengyelország, Csehország és Magyaror­szág már minden politikai, gazdasági és szociális kér­dését megoldották, és egye­düli európai jogharmonizá­ciós gondjuk a vízumkény­szer bevezetése a románok­kal szemben? A fenti okfejtés után a ro­mán lap a szomszédsági kap­csolatokat vizsgálgatva arra a következtetésre jut, hogy ha a szóban forgó három or­szág vízumkényszert vezet be a románokkal szemben, „akkor keserűen kell megál­lapítanunk, hogy a helyzet rosszabb lett, mint Ceau- sescu idején volt”. Világkrónika Van esély a békés rendezésre Az öbölbeli feszültség erősödésével Izrael is „minden eszközt bevet a helyzet megkavarására”, remélve, hogy ezzel mérsékelheti a halódó közel-keleti rendezési fo­lyamat előmozdítását célzó amerikai nyomást - ez a vé­leménye az egyik legtekintélyesebb független brit stra­tégiai kutatóintézet elemzőinek, akik szerint az iraki tö­megpusztító fegyverzetről felbukkanó értesülések jelentős részét Izrael terjeszti. MTI Izrael „kavar”? A kiterjedt kül- és katonapo­litikai elemzéseiről ismert lon­doni Jane's konglomerátum külföldi hírszerzési szakkiad­ványa, a Foreign Report csütör­tökön azt írta: a félretájékozta­tás a zsidó állam arzenáljának ismert fegyvere, amelynek cél­pontjai közül nem hiányoznak az ENSZ iraki fegyerzetel- lenőrző különbizottságának (UNSCOM) vezetői sem. A CIA egyik illetékese a Foreign Report elemzőinek elmondta: Richard Butler, az UNSCOM vezetője több olyan kijelentést is tett már az iraki fegyverkész­letektől, amelyeket amerikai szakértők megütközve fogad­tak, s amelyekről kiderült, hogy izraeli forrásokból származtak. Butler a Jane's kiadványa sze­rint a múlt hónapban egyene­sen kijelentette, hogy az iraki biológiai fegyverzet képes el­pusztítani Tel-Avivot, jóllehet még a CIA-nak sincsenek érte­sülései arról, hogy Bagdad bevethető állapotú biológiai töltetekkel bírna. A Foreign Report szakértői a zsidó államot gyanítják „azon bizarr amerikai sajtóértesülé­sek” mögött is, amelyek arról szóltak, hogy Irak még 1991- ben mintegy 400 Scud rakétát csempészett megőrzésre baráti államokba, köztük Jemenbe és Szudánba, valamint arról, hogy a bagdadi rezsim mustárgáz- előállító üzemet épített Szu­dánban, s több tucatnyi tudó­sát Líbiába küldte a biológiai fegyverprogram folytatására. Sajtójelentésekben olvasható értesülések szólnak emellett a bagdadi fegyverarzenál ellen készülő légitámadásokról is, csakhogy az UNSCOM-nak nincsenek egyértelmű bizonyí­tékai arra, hogy ezek a fegyve­rek már léteznek - áll a londo­ni elemzésben. *** Izrael Szaddám Húszéin ira­ki elnök meggyilkolásának lehetőségét vizsgálja, ha Bag­dad az ellene indított támadás ürügyén rakétacsapást mérne Izraelre - jelentette a Jerusalem Post című napilap csütörtöki számában. Az újság értesülése szerint Benjamin Netanjahu kormányfő és Ehud Barak, az ellenzék vezére egyetért abban, hogy Izrael védelmének a leg­hatásosabb módja Szaddám Húszéin eltávolítása lenne. Iz­raeli katonai szakértők már 1991-ben hozzáfogtak azok­nak a terveknek az elkészítésé­hez, amelyek az iraki államfő eltávolítását célozzák - írta a Jerusalem Post. Moszkvai vélemények Moszkva szerint a Bili Clin­ton elnök keddi beszédében megfogalmazott álláspont - miszerint Washington az iraki válság tekintetében mégis előnyben részesíti a diplomá­ciai megoldást - kedvező ala­pot teremt a nagyhatalmak to­vábbi, a rendezés érdekében tett együttes erőfeszítéseihez - je­lentette ki csütörtökön Moszk­vában Igor Ivanov orosz kül­ügyminiszter-helyettes. Az orosz diplomata szerint a Clinton-beszédre felfigyeltek Moszkvában, s úgy ítélik meg, hogy a nagyhatalmak együtt­működésének különös jelen­tősége van Kofi Annan ENSZ- főtitkár bagdadi látogatása szempontjából. A Kreml megítélése szerint „van esély - méghozzá nem is kevés - az iraki válság békés ren­dezésére” - jelentette ki csütör­tökön Szergej Jasztrezsembszkij. Az orosz elnöki szóvivő is azt emelte ki, hogy a Bagdadba készülő ENSZ-főtitkár erős tár­gyalási pozíciókkal rendelkezik, mert bírja a BT állandó tagálla­mainak támogatását. Valerij Nyesztyeruskin orosz külügyi szóvivő értékelése sze­rint az iraki válság ügyében kialakult pszichológiai nyo­más „a mesterséges végjáték” érzetét kelti, pedig sokkal előremutatóbb lenne segíteni a diplomáciai erőfeszítéseket, így az ENSZ-főtitkár bagdadi tárgyalásait. Az orosz külügyi szóvivő úgy ítélte meg, hogy a rendezésnél figyelembe kell venni „az iraki állam méltósá­gával és szuverenitásával” kap­csolatos érdekeket is, hiszen Moszkva megítélése szerint ezeket az elemeket szem előtt tartva is lehetséges kölcsönö­sen elfogadható megoldást ta­lálni a válságra. Az Irak elleni csapás nem te­szi majd lehetővé, hogy Orosz­ország ratifikálja a START-2 szerződést - figyelmeztetett Vlagyimir Rizskov, a duma al- elnöke. A kormánypárti képvi­selő szerint „a légicsapások azt jelenthetik, hogy a START-2 ra­tifikálása a messzi távolba vész”, s ha nem is lesz katonai akció, a NATO-bővítés ügyében tanú­sított amerikai magatartás, illet­ve a START-3 előkészítésének ügye számos jogos kérdést vet majd fel az orosz parlamentben. Oroszország nem kíván büntetni Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter szerdán meg­tartott budapesti tárgyalásainak választ kell adniuk arra a kérdésre, miként építi majd kapcsolatait Moszkva a NATO-ba és az EU-ba belépő országokkal, s mennyibe kerül majd ez a csatlakozás Oroszországnak - írta csü­törtöki kommentárjában a Kommerszant Daily című te­kintélyes orosz gazdasági napilap. MTI ____________________ A cikkíró kiemelte, hogy az orosz külügyminiszter most lá­togatott el először a NATO-ba meghívott kelet-európai or­szágba. Nem véletlenül esett a választás Budapestre, mert a moszkvai külügyminisztérium­ban úgy ítélik meg, hogy a ma­gyarok - a másik két pályázó­hoz képest - sokkal nagyobb mértékben készek a NATO- klubba való belépésnél figye­lembe venni Moszkva érdekeit. „A magyarok nem akarják, hogy a NATO-csatlakozás Moszkvával való konfrontációba torkolljék, mivel akkor a szem­benállás első vonalában talál­nák magukat” - idézett a gaz­dasági napilap egy név nélkül nyilatkozó, magasrangú orosz külügyminisztériumi tisztség- viselőt. Primakovot Budapes­ten az összes magyar vezető fogadta, s e megbeszéléseken igyekeztek megfelelő képletet találni Oroszország és a NATO- és EU-tagjelöltek kapcsolatai­ra. A Kommerszant Daily sze­rint e képlet valószínűleg a következőképpen néz ki: Moszkva nem tudja megaka­dályozni a belépést, s nem kí­vánja megbüntetni vagy zsarol­ni a „pályázókat” - ez nemcsak hasztalan, de éppen hogy el­lenkező hatást kiváltó lépés lenne (ezt bizonyították R/aűov csehországi orosz nagykövet túlságosan kemény hangvéte­lű nyilatkozatai is). Helyénvaló viszont az alku­dozás a NATO és az EU bővíté­sének feltételeiről. Nyilvánva­ló, mely kérdéseket kell megvi­tatni: lesznek-e külföldi katonai támaszpontok vagy atomfegy­verek ezekben az országokban (a NATO-csatlakozásuk után), mennyire szigorodik vízum- rendszerük, és milyen korlá­tozások érinthetik majd az Oroszországgal folytatott ke­reskedelmet az EU-csatlako- zás után. Ez utóbbi nyugtalanítja leg­inkább Moszkvát, hiszen Ma­gyarország olajigényének csak­nem 100 százalékát Oroszor­szág elégíti ki, s vonatkozik ez a paksi atomerőmű fűtőele­meinek szállítására is (ez éven­te 800, illetve 100 millió dol­lárt hoz az orosz félnek). \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) A dolgok jelenlegi állása szerint minden jel arra mutat, hogy lassan, de biztosan ban­dukolunk az Európai Unió felé. Tennivaló még bőven akad, és nagyon téved, aki azt hiszi, hogy ezek csupán gaz­dasági jellegűek. Bármilyen furcsa is, talán pénzügyi hely­zetünk okozza a legkevesebb problémát, Íriszen a gazdasá­gi élet trendje pozitív irány­ba mutat, és a fejlődés két­ségtelen. A legtöbb - és mi­nél előbb rendezendő - fel­adat a mezőgazdaság és az ah­hoz kapcsolódó támogatási, felvásárlási és strukturális anomáliák feloldása - úgy­mond europanizálása -, va­lamint az Alkotmányos Jog­rend teljes harmonizációja. Mindez persze nem azt je­lenti, hogy ezeken felül nincs bőven teendőnk! Rengeteg, és magyar szemmel talán lé­nyegtelennek tűnő olyan té­makör van, amely nagyon is nagy súllyal esik latba, an­nál is inkább, mert „kirakat­ban lévő” kérdések ezek: mint például az állatvédelem és ennek törvényi szabályo­zottsága. Hogy könnyebb legyen a kérdés megértése, néhány EU-s példa:- Svédországban a sertése­ket maximum 80 kilósig sza­bad hizlalni, mert nem elég, hogy a súlyosabb sertésekért egyetlen fillért sem adnak, de jelentősebb túllépés esetén állatkínzás címén bűnvádi eljárás indul a gazdit ellen;- az állatkínzást a törvény bizonyítottság eseten 2-5 évig terjedő, letöltendő sza­badságvesztéssel bünteti. Egy jönköpingi férfi például szórakozásból bekente egy kutya farkát olajjal, és meg­gyújtotta. Öt év lett a jussa... Ha valaki a kutyáját ütlege­léssel tanítja a feladatok el­végzésére, a kutyát hatósági úton elveszik tőle, és más gazdánál helyezik cl;- a szárnyasok csak tenné- szetazonos helyeken nevel­hetők. A rekeszes csirkegyá­rakat betiltották. A liba tömé­séért 1-2 év minden bizony­nyal kiosztásra kerül. A ser­tés otthoni vágása is súlyos bűncselekmény, egyrészt, mert ellenőrizheteüen adókö­teles jövedelmeket eredmé­nyezne (ott a saját célra nevelt után is adózni kell), másrészt, mert a vágás körülményei embertelenekés fájdalmasak;- állatkísérletek csak szi­gorúan ellenőrzött körülmé­nyek között és számban végezhetők, és csakis erre a célra nevelt állatokkal;- egy védett halászsas le- lövéséért a büntetés több száz­ezer koronára is rúghat (egy korona egyenlő 27 forinttal), természetesen egy-két év bör­tönbüntetéssel kombinálva;- egy szál védett gottlandi gyopár leszakítása már 10- 15 ezer koronából kifutja... Nos, azt hiszem, ennyi nagyjából elég, hogy képet kapjon a üsztelt olvasó: mi­lyen messze is állunk az eu­rópai normáktól, és teen­dőink mennyire bokrosak. Az állatvédelmi törvény mielőb­bi tető alá hozása tehát igen­is fontos teendő, mert hazánk megítélésében hallatlan fon­tos szerepet játszik. Hogy mennyire, álljon vé­gezetül itt egy skandináv szlogen, amely nagyon sok gépkocsin olvasható: „MI­ÉRT FOLYTATTOK KE­GYETLEN ÁLLATKÍSÉR­LETEKET, AMIKOR VAN­NAK POLITIKUSOKIS?...” Benjamin Netanjahu Jevgenyij Primakov (jobbra)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom