Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-19 / 42. szám
Falujáró 1998. február 19., csütörtök Jobban kellene támogatni az állattenyésztést Az enyhe időben a gazdálkodók is jobban mozognak, a kényszerű téli tétlenséget kezdi felváltani a tavaszi munkákra való felkészülés. Bár a jó időt kihasználva már sokan megmetszették a gyümölcsfákat, vannak olyanok is, akik az utolsó pillanatokra hagyják. Tiszabecsen jártunkban nem tudtuk a gazdajegyzőt, Kosán Andrást megkérdezni a gazdák ügyesbajos dolgairól, csak valamivel később kerüli sor a beszélgetésre. Elmondta, hogy a falu lakói szívesen fogadták a tavaly bevezetett őstermelői igazolványt, összesen 302, mezőgazdasági termeléssel foglalkozó gazda váltotta ki a sok előnnyel járó könyvecskét. Az igazolványokhoz szorosan tartozó értékesítési betétlapot minden évben köteles a termelő megújítani, ez jelenleg is folyamatban van a településen, eddig az igazolványok mintegy kétharmadánál történt meg. A különböző mezőgazdasági támogatásokra feltétlenül szükségük van a helyi gazdálkodóknak, igen aktívak voltak tavaly a földhasznosítási támogatások igénylésében. A falu földművelői a termőföldek 86,2 százaléka után igényelték ezt a támogatási formát. Hiányzik a tőkeerős vállalkozói réteg, ez az új munkagépek vásárlásánál is érezhető, pedig feltétlenül meg kellene újítani a gépparkot, mert annak műszaki színvonala leromlott, sok az elavult, öreg gép. A valamikori termelő- szövetkezet jogutód nélkül megszűnt, a szövetkezeti törvény változása után alakult új típusú szövetkezet csak gépi szolgáltatásokat vállal, nem gazdálkodik, szükség lenne a termelőket összefogó erős integrátor szervezet munkájára. Az őstermelők 70-75 százaléka az átalányadózást választotta, sajnos közülük többen is rosszul mérték fel gazdaságuk teljesítőképességét, és átlépték az adómentességet jelentő 250 ezer forintos határt. A tételes költségelszámolásos adózási módot választó gazdálkodók bevétele nagy eltéréseket mutat, de a legmagasabb sem sokkal haladta meg a 700 ezer forintot. Mindez abból adódik - tájékoztatott Kosán András -, hogy Tiszabecs térségében a földterületek nagyon rossz minőségűek, az átlagosan alig több mint 12 aranykorona értékű réti-öntés talajokon nagyon nehéz eredményes szántóföldi növénytermesztést folytatni, de a gyümölcstermesztés sem kecsegtet túl sok reménnyel. Ezt jól bizonyítja az is, hogy a falu termelői összesen csak 50-55 hektár gyümölcsössel rendelkeznek. Az ültetvények igen vegyes képet mutatnak. Az almatermés több mint 70 százaléka léüzemekbe kerül, a maradékot a termelők saját fogyasztásra és „exportra” használják fel. A termesztésben tartott szilvafák nagy része ismeretlen (nevenincs) fajta, csak kis területen termesztenek államilag elismert fajtát. Megtalálhatók a község termőföldjein az árterületeket kedvelő diófák is, a megtermelt dióbelet általában külföldön értékesítik. A földek jelentős részén szántóföldi növénytermesztést folytatnak, de ez sem több mint 1800 hektár. A fő növények a búza, a kukorica és a zab, főleg olyan növényekkel foglalkoznak, amelyekkel az állatok téli takarmányozását meg tudják oldani. Ott, ahol ilyen rossz minőségűek a földek, érdemes lenne a földhasznosítási támogatáson kívül jelentősebb mértékben segíteni az állattenyésztést. A környező településekhez viszonyítva Tiszabecsen tartják a legtöbb tehenet, juhot, tavasztól őszig kihasználják a mintegy 460 hektáros legelőterület adta lehetőségeket, a jószágoknak csak a telet és az éjszakákat kell fedett helyen tölteniük. Az állatállomány minőségével meg lehetünk elégedve és az összetétele is kedvező - hangoztatta a gazdajegyző. Az ország keleti csücskébe Szabó Zoltán látogatott, a fotókat Bozsó Katalin készítette. A szennyvízhálózat még hiányzik Tiszabecsen járva első utunk a polgár- mesteri hivatalba vezetett, a település önkormányzatának közgyűlését zavartuk meg. Balogh Sándor polgármester tájékoztatta lapunkat a falu helyzetéről és az elért eredményekről.- Az 1134 lakosú községünk infrastrukturális ellátottsága jónak mondható, az ivóvizet, a gázt és a telefont bekötöttük, a szennyvízhálózat kialakítása folyamatban van. Nemrégiben szennyvíztisztító telep építésébe kezdtünk három környező településsel összefogva. A beruházás várható költsége 514 millió forint, az ehhez szükséges fedezet előteremtésében jelentős szerepe volt a különböző pályázatoknak - mondta a polgármester. - A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumtól 120 millió forint külön támogatást kaptunk erre a célra, valamint egy korábbi kérelemnek helyt adva a költségek 46,6 százalékát vállalta a minisztérium. Ebben az évben befejeződik a határállomás építése, szeretnénk ezeket a létesítményeket is a szennyvízhálózatba bekapcsolni, ehhez a határvédelmi és -rendészeti szerveknek is hozzá kell járulni, így elkerülhetővé válna az, hogy külön létesítményeket hozzanak létre a határállomáson összegyűlő szennyvíz kezelésére. A település úthálózatával elégedettek lehetnek polgáraink, a meglévő utak aszfalttal burkoltak, csak egyetlen földút van, mely a Tisza-parton kijelölt fürdőhelyre vezet. A közeljövőben szeretnénk ezt is jó minőségű burkolattal ellátni, aminek csak környezetvédelmi akadályai vannak. A Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága az árteret és a közvetlenül hozzá kapcsolódó területeket szeretné tájvédelmi körzetté nyilvánítani. Az út- igazgatóság támogatásával tavaly készült el egy 315 méter hosszú útszakasz 3,5 millió forint felhasználásával. Az út egyik oldalán lévő belterületi földek önkormányzatunk tulajdonában vannak, itt szeretnénk építési telkeket kialakítani a megfelelő közművesítés után - mondta Balogh Sándor.- Az orvosi ellátás színvonala is megfelelő, a településen felnőtt belgyógyász szakorvos rendel, és a gyerekek egészségére védőnő vigyáz. Nagyobb beavatkozásokat igénylő ellátást legközelebb a fehérgyarmati kórházban kaphatnak a rászorulók, a mentő is onnan érkezik településünkre, ha baleset, súlyos sérülés történik. Állami tűzoltóság legközelebb Mátészalkán működik, de a fehérgyarmati önkéntes tűzoltók gyakran sokkal hamarabb kiérnek a tűzesetekhez. Tiszabecsen működik az a körzeti általános iskola, ahova a helyi gyerekeken kívül a magosligcti és az uszkai nebulók is járnak. Összesen 229 tanulója van az iskolának, 12 tanulócsoportban folyik az okítás, ezek közül kettő kisegítő jellegű. A pedagógusok nem szívesen jönnek ide, most is 3 betöltetlen státusa van az intézménynek, hiányzik egy fizika szakos tanár, egy napközis nevelő és egy gyógypedagógus. A kisdiákok jól felszerelt tornateremben tornázhatnak, és ha megéheznek, az iskola étkezdéjében meg is ebédelhetnek. Az önkormányzat anyagi segítséget nyújt az ebédeltetéshez. A Nemzeti Alaptanterv bevezetése folyamatban van. A polgárok elszegényedése és a munkalehetőségek hiánya nagy problémák okozója. A 700 választópolgárból csak 300 körüli a személyi jövedelemadót fizetők száma, míg az önkormányzat több mint 100 embernek fizet jövedelempótló támogatást. A falu vezetése az egyik kitörési lehetőséget a falusi turizmus fejlesztésében látja, bár eddig több kár, mint haszon származott belőle. Nem helybeli vállalkozók a gát védelmében három kempinget is kialakítottak a Tisza-túrák kiindulási helyeként, ezzel csak az a probléma, hogy a bevételek jelentős része nem a településen marad. A falu focicsapata a megyei másodosztályban küzd eredményesen, tavaly új pályát építettünk számukra, csak saját pénzügyi forrásokat felhasználva. A régi pálya területén 8 építési telket alakítottunk ki többgyermekes családok részére. A házak többé- kevésbé elkészültek, kettőben már laknak is - tájékoztatott a polgármester. — A faluban igyekeznek megoldani az idős beteg emberek problémáit is, nyugdíjasotthont működtetnek, amelyben tíz idős ember lakik. Nagy terhet jelent ez az önkormányzatunknak, mégis kötelességünknek érezzük segítésüket. Büszke gazda A falu polgármestere A/o/- váth Sándor gazdálkodói ajánlotta a figyelmünkbe, a termelőt otthonában találtuk, éppen a jószágokkal foglalatoskodott. Öröm volt az udvarára bemenni, a jelenleg téli pihenőjüket töltő munkagépek rendben sorakoztak a kis gépudvaron, várva a tavaszi munkakezdést. A mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés egész embert kíván, a szarvasmarhát nem hagyhatja magára a gazda, nincs se hétvége, se ünnepnap. A kistermelő 100 hold földterületen folytat mező- gazdasági termelést, és mellette 11 tehenet tart. Horváth Sándor a termelőszövetkezet megszűnése után nehéz helyzetbe került, a környéken nagyon kevés a munkalehetőség, ingázással könnyen találhatott volna „tisztább” munkát is.- A gazdálkodást választottam, átvettem édesapám termőföldjét, gépiéit - mondta a termelő. Gondos munkájának meg is lett az eredménye, a szántóföldek jelentős részén (30 holdon) búzát termel, és az állatok takarmányozásához szükséges mennyiségen felül még értékesítésre is jut. Tavaly mintegy 50 tonna búzatermést aratott, ebből 10 tonnát értékesített, a maradékot saját tárolóiban helyezte el, és a tél folyamán, amikor nincs lehetőség a legeltetésre, feleteti a jószágokkal. Sajnos, saját betakarítógéppcl nem rendelkezik, ezért szolgáltatóval kellett elvégeztetnie ezt a fontos munkát, ez jelentősen megdrágítja a termelést. Az almaültetvény temié- sének jelentős részét légyártásra értékesítette, szerencsésnek vallja magát, mert sikerült 21 forintos kilónkénti áron eladnia a léalmát. A környéken hagyományosnak tekinthető szilvás terméséből pálinka és lekvárkészült. a nemes italt értékesíteni nem szándékszik, hiszen a munkákhoz segítségüljövő rokonokat, ismerősöket illik megkínálni. A tehenekre a megtermékenyítés időszakában nagyon oda kell figyelni. Jelenleg a 11 tehénből „hatba van borjú”. Nyereséges az állattenyésztése. ^BaloghSándor
