Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-17 / 40. szám
Falujáró 1998. február 17., kedd Ahol a környék kenyerét sütik Megyeszerte ismert a Kistó Pékség, ahol a környék egyik legízletesebb kenyerét sütik. Kálmándi Károly termelési irányító kalauzolt végig bennünket a pékségben, amely 1996 szeptemberétől üzemel. Napi kapacitása közel 6 tonna, de ezt jelenleg csak felerészben tudják kihasználni. Ennek az az oka, hogy a környéken több sütőüzem is működik, s mindenki ragaszkodik a piacához. A Kistó Pékség termékeit elsősorban Kocsordon, Mátészalkán és a környező településeken árusítják, de eljutnak Nyírbátorba és Fehér- gyarmatra is. Öt-hatféle kenyeret, kiflit, zsemlét, perecet és töltelékes árut sütnek a pékségben. Kórházi részleg a kastélyban A Mátészalkai Területi Kórház ár. Kocsár Imre főorvos vezette kihelyezett részlege a Tisza-kastélyban található. Krónikus és utókezelő osztály ez 56 ággyal. Elsősorban agyér-el- meszesedés okozta leépüléses állapotba került, magas vérnyomás következtében fellépő agyvérzést követő bénulásos, valamint daganatos betegeket helyeznek itt el a környék településeiről. A kastély körüli park és a kis tó kellemes és nyugalmas környezetet biztosít a főleg idős betegek számára. Újjáépül a templom Tavaly húsvétkor elektromos zárlat következtében leégett a református templom. Most egy szépen megújuló, a falu egyik látványosságává váló épület fogadott bennünket. Bányai Zoltán tiszteletes úrtól megtudtuk, hogy a templom már szerkezetkész állapotban van, ezután következnek majd a belső munkálatok, amelyek elvégzése újabb anyagi források felkutatását teszi szükségessé. Az újjáépítésre a kormány 20 millió, a helyi gyülekezet 3 millió forintot adott, de érkeztek pénzadományok más református gyülekezetekből is. A munkálatokhoz még 15-20 millió forintra lenne szükség. Ennyi kellene az építkezés teljes befejezéséhez és a templom berendezéséhez. Nyitott szemmel útközben A Kraszna című társadalmi, kulturális és közéleti folyóirat alapító szerkesztőjét, Bakos Pált szerencsére otthon találtuk. Éppen a lap következő számát szerkesztette és készítette elő tördelésre.- Mikor kezdődött irodalmi munkássága?- Irodalmi munkásságom, a közélettel való kapcsolatom az 1970-es évek középéig nyúlik vissza. 1974-ben jelentek meg első írásaim a lapokban, a Szabad Földben, a Képes Újságban, a Kelet-Magyarországban, a Határ-Szélben. Rendszeresen írogattam. Voltak olyan témák, amiket nem lehetett prózában megírni, de szükségesnek láttam, hogy felhívjam rájuk a figyelmet. Ezeket fogalmaztam meg versben. A verset is publikálni kellett valahol. Első^költeményeimet Székelyhídi Ágoston közölte a Hajdú-Bihari Naplóban. Később kapcsolatot teremtettem több irodalmi társasággal, Nyíregyházán a Váci Mihály Irodalmi Körrel, bekapcsolódtam a Bessenyei Társaság munkájába, a fehérgyarmati Kölcsey Társaság tevékenységébe, majd az 1992-ben megalakult Hármashatár Irodalmi Társaságéba. Főleg Udud István tanár és költő, Hamar Péter filmesztéta és tanár révén kerültem kapcsolatba ezekkel az irodalmi társaságokkal. Mozgóposta-járatkezelő vagyok Mátészalkán, s munkakörömnél fogva járom a megyét, a szatmári, beregi, dél-nyírségi falvakat. Volt olyan időszak, amikor jobban tudtam, hogy mi történik Lónyán, Barabásban, Nagyhódoson, a határ menti községekben, vagy esetleg Mezőkaszonyban, mint itt, Kocsordon vagy Mátészalka környékén. S mert igyekszem nyitott szemmel járni, a látottakat, tapasztaltakat írom meg prózában, versben, újságcikkben. Még 1987-ben elvégeztem a Kelet-Magyarország szerkesztősége és a MÚOSZ újságíró-előkészítő stúdióját, majd 1991-ben Esztergomban a Vitéz János Tanítóképző Főiskola vizsgabizottsága előtt felsőfokú újságírói képesítést szereztem.- A Kraszna című lap megalapításával nagy fába vágta a fejszéjét. Mi késztette erre a lépésre?- Hat évvel ezelőtt hoztam létre a lapot. A címe adott volt, hisz a Kraszna mentén élünk. Szerettem volna egy olyan regionális lapot létrehozni, amely a Kraszna forrásvidékétől Vá- sárosnaményig a folyó menti községekbe és városokba jut el. Tehát egy Romániába is átnyúló lapról álmodtam. Elmond- ' lám ezt az ötletet többször, több helyen, de nem figyeltek rá. Egyedül nem tudtam tenni ebben az ügyben. Jelenleg a Kraszna háromszáz példányban jelenik meg. Kocsordon, Mátészalkán ismerik, de néhány száma eljut az ország különböző részeire, Sopronba, Szegedre, Komáromba, sőt külföldre, Amerikába, Ausztráliába, Szatmárnémetibe, Beregszászra is. Jó kapcsolatom alakult ki az ausztráliai Sydneyi Magyar Kaszinóval, amely rajtam keresztül támogatja évente egy- egy kocsordi gyerek középiskolai tanulmányait. A Krasz- náról még annyit kell tudni, hogy ez a fénymásolással sokszorosított lap ez évtől kezdve kéthavonként jelenik meg nyolc oldalon. A technikai változást, azaz a havonkénti kiadásról való lemondást részben a postaköltség csökkentése, részben pedig a hosszabb terjedelmű írások közlése tette szükségessé.- Kik segítik a lap megjelenését?- Gyakorlatilag az én feladatom a szerkesztés és a kiadás. Szerzőtársaim a baráti körömből kerülnek ki, illetve a Váci Mihály Irodalmi Kör és a Bessenyei Társaság tagjai. Bekapcsolódott Szerencsről a Hegyaljai Alkotók Társulása is a munkába. A szerkesztésben a Dunaharasztiban élő Maczó János segít, neki van számítógépe és fénymásolója. A tördelést és a számításokat magam végzem el.- Térjünk vissza irodalmi tevékenységére. Jelent-e meg önálló kötete?- Önálló kötetem még nem jelent meg, bár össze van állítva a kézirata. A kiadás pénz kérdése. írásaim a lapokon kívül tizenegy antológiában láttak napvilágot.- Remélem, mielőbb talál támogatókat kötete kiadásához, s akkor szélesebb körben is ismertté válik irodalmi tevékenysége. Köszönöm a beszélgetést! Nagydobos ej Nyirparasznya \ \ Szamosszeg | Papos l j A iS, 1 y Kocsordh Jánni^V^ MÁTÉSZALKA '■ Nyírmeggyes / Nyírcsaho \ \ ^ Nyírcsaholy^ Vy Hírek Első utunk Jakab Zsig- mond polgármester úrhoz vezetett. Tőle tudtuk meg, hogy csütörtökön ülésezett az önkormányzat kép- viselő-testülete, amely a költségvetés elfogadásáról döntött. Százhetvennyolcmillió forint a község költségvetése. Fő céljuk az intézmények működőképességének fenntartása. Kocsordon rendelkezésre áll minden infrastruktúra, megvan az ivóvíz-hálózat, a szennyvízhálózat, önálló kábeltévé-hálózat működik a faluban, teljes egészében kiépüllek az utak, a kerékpárút. Az utak 90 százaléka aszfaltozott, a többi burkolását még ebben az évben el akarják végezni. így már nem ilyen jellegű gondjaik vannak, hanem például az iskola bővítése, a Nemzeti Alaptanterv bevezetésével kapcsolatban újabb tantermekre van szükség, például számítástechnikaira. Könyvtárat, olvasótermet kell létrehozni, külön ellennel kialakítani. Pályázatot készítettek, s ha pénzhez jutnak, az év második felében hozzákezdhetnek az iskola építéséhez. Tavaly elkezdték egy elhanyagolt útszakasz kiépítését a közeli tanyára. Több mint egy kilométernyi utat sikerült is felújítaniuk. Ebben az évben ezerháromszáz méter közút kiépítésére, aszfaltozására is szükség van, amely lényegében már a határba vezet ki. Ez jobb lehetőséget ad a gazdálkodóknak földjük megközelítésére. Az oldalt írta: Dalmay Árpád. A fotókat készítette: Bozsó Kotláin Távol-keleti vállalkozók Elterjedt a híre, hogy kínaiak vásárolták meg az öt-hat éve árválkodó egykori téesztele- pet. A fogadtatása felemás: egyesek helyeslik, hogy a távolról jött vállalkozók munkahelyet teremtenek, rendbe hozzák az elhanyagolt telepet, mások viszont fájlalják, hogy nem akadt helyi ember, akinek eszébe jutott volna ez a lépés. A telepen szorgos munka folyik. Eltakarítják a romot, felégetik az embermagasságú száraz kóróerdőt. Kiépítik az infrastruktúrát, a községi hálózatból bevezetik a gázt, az ivóvizet. Az ott dolgozók elmondták, hogy az elképzelések szerint baromfitelep lesz. Ding Yan asszonnyal, a telepet megvásárolt mátészalkai For Education Kft. menedzserével a kocsordi varrodában találkoztunk, ahol szintén a kínai vállalkozók próbálnak további munkahelyeket teremteni. A kínai család öt éve él Mátészalkán, ahol éttermet és ruhaboltot nyitottak. A kocsordi varrodában elsősorban sportruhát, pizsamákat, pólókat és fehérneműt fognak készíteni. Amíg át nem állnak a tervezett kapacitásra, körülbelül húsz embert tudnak foglalkoztatni, később, ha nagyobb lesz a termelési terület is, úgy 70-100 fő keresi majd meg itt a kenyerét. A menedzser azt is elmondta, hogy a téesztelep hivatalosan még nem az övék, megvásárlása folyamatban van. A további tervek attól függnek, hogy mennyi pénzt sikerül szerezniük Kínából az anyavállalatuktól elképzeléseik megvalósítására. Pillanatnyilag legfontosabb a szerződés érvényesítése, majd a nagyon elhanyagolt épületek kijavítása. A Peking melletti Tiencsin nevű, majdnem kilencmilliós lakosú kikötővárosból Mátészalkára származott család otthon érzi magát Szatmárban, igyekszik bekapcsolódni a város és a környék életébe. S ami szintén nagyon fontos: az emberek tisztelik, becsülik őket, befogadták a mesz- sziről jött vállalkozókat. Ahogy Szent István királyunk óta természetes ebben az országban. I Piros, ropogós, és az illata. Bakos Pál egyik munkája
