Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-12 / 36. szám

Hazai krónika 1998. február 12., csütörtök Kormányülés - előzetes MTI ___ Kü lföldi megfigyelőket hívnak meg a májusi par­lamenti választásra - de­rül ki a csütörtöki kor­mányülés elé kerülő elő­terjesztésből. Magyarország az Euró­pai Biztonsági és Együtt­működési Szervezet (EBESZ) koppenhágai dokumentu­mában politikai kötele­zettséget vállalt arra, hogy nemzetközi megfi­gyelőket fogad az ország- gyűlési választásokra. A vendégek az EBESZ tag­államaiból, továbbá ma­gánintézményektől is ér­keznek a Belügyminiszté­rium és a Külügyminisz­térium szervezésében. A kormány tárgyal az M3-as autópálya Buda- pest-Füzesabony közötti szakaszának útdíjáról. Az egyik variáció szerint szep­tember 1-jétől 9,50 Ft+12 százalék áfa lenne a sze­mélyautók kilométeren­kénti díja, a másik szerint pedig átmeneti ideig ennek az összegnek a fele. Elvi­leg az sem kizárt, hogy el­halasztják a díjszedés be­vezetését, de ez tetemes többletkiadást jelentene a költségvetésnek. Döntés várható arról is, hogy a tervezettnél két év­vel korábban, már 2001. december 31-én átadják a forgalomnak az M3-as Füzesabony és Polgár kö­zötti szakaszát. A kabinet emellett tár­gyal a menekülteket érintő jogszabályok módosításá­ról is, valamint az idei te­rületfejlesztési összegek megyék közti felosztásáról. Eljárás az ügyész ellen MTI A fővárosi főügyész fegyelmi eljárást indított Erdős Ta­más ügyész ellen, mert az előzetes vizsgálat eredménye szerint szakmailag tévesen és érdemben is helytelenül ejtette a vádat az adócsalás és más bűncselekmények miatt Palotás Jánosé llen indított bűnügyben. Pénzes kontroll? Bürget Lajos jegyzete Aligha vitatja valaki, hogy a polgári demokrácia egyik legnagyobb erőssége az a civil kontroll, amely az élet minden területén meg­nyilvánul. Illetve, amely nálunk még csak nyilvá- nulgat, de egyre jobban és hatékonyabban. Nem vé­letlen, hogy több mint 50 ezer civil szerveződés léte­zik az országban, bár az is igaz, nem mindegyik üti meg a minimális mércét sem. Az idő majd szelektál, és akik maradnak, azok va­lóban a társadalmi ellenőr­zés komoly fórumaivá vál­hatnak. Az ilyen irányú törekvések megfogalmazódtak azon a tanácskozáson, melyen ci­vil szervezetek képvisel­tették magukat. Látható és hallható volt, hogy a fele­lősség fűti őket, a tenni akarás. Az az új szín, amit a különböző indíttatású szervezetek jelentenek a magyar közéletben, való­ban a hasznos kontroll és kezdeményezés fórumaivá teszi ezeket. Éppen a füg­getlenségük, a csak a jó ügynek elkötelezettségük, a közösségi véleményeket megfogalmazni tudásuk, a különböző jogos érdekek megjelenítésére kapott jo­gosítványok emelik a civil szervezeteket méltó ma­gaslatra. Éppen ezért volt furcsa, hogy a nagyobb mozgás­teret követelő megnyilvá­nulások mellett sokan em­legették, hogy kevés pénzt kapnak. Kitől? Az ál­lamtól? Jól is nézne ki a civil szféra, ha állami támo­gatással lenne ellenőrzője az államnak. Volt már ilyen, akkor a pártállam adta nyak­ra-főre a pénzeket az őt ki­szolgáló egyesületeknek, alapoknak, szövetségek­nek. Nem valószínű, hogy bármelyik civil szervezet el akarná magát kötelezni bárkinek pénzért. Ez az igény a múlt emlékének visszaköszönése. Magyar- országon alapítványok és nonprofit szervezetek ta­nítják, tanítanák a civil­szférának, miként lehet pénzhet jutni. Pályázattal, vállalkozással, tagdíjakkal és így tovább. Okítják ezt, hiszen a világon sehol, ahol demokrácia van, nem állami segítséggel dolgoz­nak az ilyen szervezetek. Sajnos, nálunk még mindig ez látszik a legegyszerűbb­nek. Kár, hiszen az így tá­mogatott szervezet, egye­sület, mozgalom hamar el­veszítené hitelét, hiszen kilógna az állami befolyás lólába. Nem vitatom, önkormány­zati és kormányzati köte­lesség támogatni azokat a szervezeteket, amelyek mozgáskorlátozottakat, be­teg gyermekeket, fejlődési rendellenességgel születet­teket, fogyatékosokat segí­tenek. És itt meg is lehet húzni a cesurát. Igencsak félelmetes lenne, ha ál­civilbe öltözött államiak igyekeznének a kontrollt gyakorolni. A tanácskozás felszólalói ezen ponton ha­talmasat tévedtek, az anya­giak követelése lényegé­ben a függetlenség áruba bocsátása. Sajnos éppen elég példa van arra, hogy ál­lami vagy párt-álalapítvá- nyok miként manipulálnak pénzt és célokat. Életveszé­lyes lenne, ha az eddig egészségesen induló civil szervezetek az állami pén­zek megszerzésére fordíta­nák erejüket. Aki civil, ne öltsön mundért. Növekedett a támogatottság NATO-tagság egy éven belül Kedvezően értékelték a NATO-tagjelölt három közép-euró­pai ország diplomáciai vezetői a közös washingtoni lobbi­zás eredményét. Kovács László magyar külügyminiszter han- goztatta, hogy az általuk kifejtett érvek kölcsönösen erősítették egymást, még nagyobb hangsúlyt adva monda­nivalójuknak. Bronislaw Geremek, a lengyel diplomácia vezetője sikeresnek minősítette a fellépést, amely szerinte a jó példát mutató együttműködés üzenetét tolmácsolta a ven­déglátók felé. Hasonlóképpen vélekedett a cseh külügymi­nisztert helyettesítő Karel Kovandakülügyi államtitkár is. MTI ________ A lengyel miniszter kifejtet­te: bízik benne, hogy a három ország egy éven belül NATO- taggá válhat, bár a ratifikálás ügyét nem lehet teljesen lefu­tottnak tekinteni. Szerinte lé­nyeges, hogy a hármak nem­csak a felkészülésben, hanem a stabilitás erősítésében és a szö- vetségesi együttműködésben is példaként szolgáljanak. Kovács László közölte, hogy tavaly októberi látogatásuk óta szemlátomást növekedett a csat­lakozás szenátusi támogatottsá­ga, és az egymást erősítő állás- foglalások segítenek eloszlatni a kiszélesítéssel szemben fenn­tartásokat hangoztató szenáto­rok kétségeit. Hangsúlyozta, hogy beszélgetőpartnereik kö­zül senki sem kérdőjelezte meg a három ország felkészültségét és alkalmasságát. Benyomása szerint enyhültek az orosz ellen­vetés miatti aggályok, és már nem merül fel hangsúlyozottan esetleges új választóvonalak kialakulásának a veszélye - el­lenben továbbra is nagyon fon­tos szempont az amerikai tör­vényhozók szemében a bővítés­sel járó költségek nagysága és méltányos megosztása. Elmondta, hogy a három or­szág egyöntetűen ellenzi né­hány szenátornak azt a javas­latát, amelynek alapján az első bővítési forduló után több éves szünetet kellene beiktatni a csatlakozási folyamatban. A hármak közös álláspontja sze­rint a „moratórium” éppenhogy előidézhetné új választóvona­lak létrejöttét, és zavarokat okozna az atlanti szövetségen belül is. Kérdésre válaszolva Karel Kovanda közölte, hogy a megbeszéléseken szó volt Szlovákiáról is. Véleménye szerint az ország beilleszke­dése a nyugati intézmény- rendszerekbe a hármaknak is érdeke, de az integrálódás csak akkor válhat lehetséges­sé, ha Pozsony komolyabb lépéseket tesz a kritériumok teljesítése felé, megváltoztat­va politikáját. Fontosnak minősítette, hogy a NATO ka­puja nyitva maradjon Szlová­kia előtt, és jelezte, hogy a cseh csatlakozás nem rontja a két ország viszonyát. Az iraki tömegpusztító fegyverek ellenőrzése körül támadt konfliktusról Kovács László kifejtette, hogy a hely­zet nagyon súlyos, és magá­tól értetődőnek lehet tekinte­ni, hogy a nemzetközi koalí­ció felépítésén fáradozó ame­rikai kormány a tagjelöltek támogatását is kérte az eset­leges katonai fellépéshez. A külügyminiszter megerősí­tette, hogy a hármak tovább­ra is előnyben részesítik a dip­lomáciai megoldást, de a csa­pásmérések elkerülhetetlensé­ge esetén - a szükséges kor­mányzati és parlamenti dön­tések meghozatalával - ké­szek a segítségnyújtásra. A cseh államtitkár közlése sze­rint Washington nem szabta a ratifikálás feltételéül az Irak elleni támadásban való rész­vételt. A lengyel miniszter úgy vélekedett, hogy kifeje­zésre kell juttatni az atlanti szolidaritást: megítélése sze­rint Varsónak nem kell attól félnie, hogy az Egyesült Álla­mok mellé állva károkat szen­vedhet az európai államokhoz - például Franciaországhoz - fűződő viszonya. A Kárpátok árvái Csángóbál lesz a hétvégén „A moldvai magyarok a világ legárvább népcsoport­ja, akik sem iskoláikban, sem templomaikban nem használhatják anyanyelvűket: akikre nem vonatkoz­nak a történelmi szerződések, mivel a hivatalos ro­mán politika máig nem ismeri el magyar származá­sukat.” így kiáltanak segítségért e keserű sorok egy plakátról, amely most szombat este fél nyolcra a budapesti Petőfi Csarnokba invitál mindenkit a csán­góbálra. Új Kelet-információ A napjainkban is a Kele­ti-Kárpátokon túl élő csán­gók őseinek első csoportjai a XIII. század közepén ke­rültek a területre, amikor IV. Béla király megerősítette és a Szeret folyóig tolta ki Ma­gyarország határait. A mold­vai magyarság évszázadok során újra és újra kapott „utánpótlást” az anyaország­ból érkező kivándorlási hul­lámokkal, melyek közül az utolsót az 1764-es madéfalvi veszedelem indította el. A moldvai csángók évszá­zadok óta az archaikus ma­gyar kultúra életben tartói. Az ortodox, román környe­zetben vallási, nyelvi kü­lönbözőségük miatt a ma­gyar és az európai művelt­ség ősi elemeit őrizték meg egészen napjainkig. Jelen­leg azonban sokszorosan fe­nyegeti őket a beolvadás ve­szélye. Ma a közel három­százezres kisebbség har­minc százaléka beszéli csak magyar anyanyelvét. Eme ősi magyar kultúr- hagyomány megőrzését hivatott továbbvinni a minden évben megrende­zett csángóbál, amelyen moldvai csángó zenészek, énekesek és táncosok lép­nek fel, akik Szépvízről, Klézséről, Pusztináról, Bogdánfalváról érkeztek, és nem ismeretlenek a honi népzene világában, említ­sük csak a Tatros, avagy a Zurgó együttest. Az ese­mény fővédnöke dr. Orbán Viktor, a Magyar Ország- gyűlés Európai Integráci­ós Ügyek Bizottságának elnöke. A programban feleleve­nítenek magyar téli szoká­sokat, hagyományokat, látható lesz eredeti szőt­tesekből készült kiállítás, fotósorozatokon követhet­jük nyomon a csángók mindennapjait, lesz jóté­kony célú tombola és ter­mészetesen hajnalig tartó táncmulatság, ahol „égből szállott dali madár dali táncát járja”. \ Hírről \ hírre Palotai István (Új Kelet) A kormány végre rászánta magát, hogy valami megol­dást keressen a hét évvel ezelőtti (Antall) kormány egyik, még ma is megkérdő­jelezhető döntésének korrek­ciójára, nevezetesen a fel­emelt kamatú OTP-lakáshi- teleket fizetni nem tudó és anyagilag teljesen ellehetet­lenült lakástulajdonosok égető problémáinak meg­oldására. Amint ismeri, a hosszú lejáratú lakáshitelek kamatait az OTP egyoldalú­an (és a kormány döntése alapján) három százalékról ti­zennégy százalékra emelte, ami az adósok jelentős részé­re nézve annyit jelentett, hogy nem tudja teljes összeg­ben fizetni törlesztőrészletét. A hét év alatt azután ezek az elmaradások, valamint kama­tos és büntető kamataik olyan összegre rúgtak, hogy visszafizetésük teljes képte­lenséggé vált. A majdnem boldog építők, illetve OTP- lakás-vásárlók jobbára mára már olyan adósságállományt halmoztak fel, hogy a laká­sok jelenlegi értéke sem fe­dezi tartozásaikat. Magya­rán, a kiköltöztetések elvi­leg meg is kezdődhetnének. A tömeges „földönfutó­gyártás” azonban roppant szégyen lenne az országra nézve, nem is beszélve arról a tengernyi mellékproblémá­ról, amit egy ilyen lépés okoz­na. Az eddig is világos volt, hogy valamit tenni kell eb­ben az ügyben, de az nem, hogy mikor és mit. Nos, a mikor kérdéséi a választások közeledte meg­oldotta! A Horn-kabinet lát­ványosan nekiveselkedett, hogy erre a - minden bi­zonnyal sok voksot eredmé­nyező - lépésre még május előtt sor kerüljön, azonban a hogyanra csak homályos el­képzelései vannak. Az egyik és talán „legva­dabb” antiszociális indíttatá­sú liberális ötlet megvalósu­lásával a nagy hátralékéi la­kások átmennének az dm kormányzatok tulajdonába, és a tulajdonosok bérlőként lakhatnák azokat tovább! Mindamellett, hogy ez az agyrém alkotmánysértő, még ostoba is, mert nem jelöl meg forrást az önkormányzatok­nak, amiből a minimumtar­tozásukat ki kellene fizetni­ük. (Az elvtárs nyilván még abban él, hogy minden álla­mi tulajdon, és így egy zseb­be megy.) Nem sorolnám tovább a többi „zseniális javaslatot”, hanem sokkal inkább sietnek leszögezni, hogy az egyetlen tisztességes megoldás lenne, ha az OTP-lakásvásárlások fedezetére 2001-ig nyújtott állami garanciavállalás alap­ján a befizethelctlen hitelál­lományt jóváírnák (konszo­lidálnák), visszaállítanák a valóban jogszerű állapotot, azaz a három százalékos ka­matterheket, és az adósok az annak megfelelő összegű részfizetést tovább folytathat­nák. Szerintem azonban már akkor is örülhetünk, ha a kompenzáció megtörténik... Ha megtörténik. 1 Kovács László Koncert a bajtársakért MT[ _____ A bu dapesti Zeneakadémi­án február 28-án jótékonysá­gi hangversenyt rendez az anyaországban és az elcsatolt területeken élő volt magyar honvédek és a hősi halottak hátramaradottai tiszteletére a Magyar Hadigondozottak Országos Nemzeti Szövetsége (Mahonsz) és a szolnoki szék­helyű „Zounok” Nemzetközi Hadigondozott Alapítvány. Mint Leskó Ferencnek, a Mahonsz elnökének a tagok­hoz írt és szerdán az MTI-hez eljuttatott leveléből kitűnik: a koncertet az 1848-49-es magyar forradalom és sza­badságharc 150. évfordulójá­ra, a magyar honvédség 150 éves honvédő tevékenysége idejére és 1000 éves állami­ságunk hajnalhasadása idő­pontjára időzítették. Céljuk, hogy a hazai és a nemzetközi közvélemény figyelmének középpontjába állítsák baj­társaik rendezetlen kárpótlá­sát és hadigondozását. Remé­lik, sikerül elérniük, hogy a tavasszal megválasztandó magyar Országgyűlés és ma­gyar kormány végre rászán­ja magát az ügy teljes körű rendezésére. Mindezekre tekintettel, kérik bajtársaikat, minél többen vegyenek részt a jó­tékonysági koncerten, és erre ismerőseiket, barátai­kat éppúgy hívják el, mint gyermekeiket, unokáikat, dédunokáikat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom