Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-10 / 34. szám

Hazai és megyei krónika 1998. február 10., kedd A monoki konokok Az osztrák borhamisítási botrány után a sógorok pa­lackjai már sohasem érnek majd annyit a piacon, mint egykor. Vajon kinek kell majd a tokaji bor, ha Európában megtudják, hogy a szőlőskertek szom­szédságában akkumulátorokat szerelnek szét? Új Kelet-információ A tegnap a monoki And- rássy-kastély elé vonuló munkagépek és autók nagy száma azt jelezte, hogy ha kell, a hegyet is megmozgat­ják a helybeli szőlősgazdák és borforgalmazó cégek, de nem hagyják, hogy a Perion üzembe helyezze feldolgo­zó-gyárát a hajdani Makra­tanyán. Pedig már állítólag több százmilliójában benne van az építkezés, amely vé­gül közel kétmilliárdos len­ne. Ehhez a Környezetvédel­mi és Területfejlesztési Mi­nisztérium pályázatán több mint hatszáz milliót nyertek azzal az ígérettel, hogy két­száz embernek adnak munkát. A demonstráció egyik szer­vezője, Orbán József nyug­díjas bányamérnök lapunk kérdésére elmondta, hogy a beígért munka nem fogja olyan mértékben csökken­teni a munkanélküliséget a térségben, mint amekkora presztízsveszteséget és va­lódi anyagi veszteséget je­lent a tokaji bor rossz nem­zetközi megítélése. Nagyon sok önkormányzat számára jelentene könnyebbséget, ha nem neki kellene a munka- nélküliek jövedelempótlásá­ról gondoskodnia, de ez az üzem magas színvonalon, zárt technológiával dolgoz­na, amelyhez targoncásokra, szakmai vezetőkre és ka­mionsofőrökre lenne szük­ség, nem pedig kétkezi dol­gozókra. Másrészt, ha a zárt technológiából mégis kike­rülne ólom a levegőbe vagy a talajba, akkor a tokaji bo­rok már eladhatatlanokká válnak, hiszen a szőlő termé­szetes ólomtartalma errefelé nagyon a kritikus határ kö­zelében van. Monokon azért látták vol­na szívesen az üzemet, mert az 1800 lakosból közel 300- an élnek támogatásból, illet­ve segélyből munka híján. Az építést ellenzők tábora tavaly augusztustól gyüleke­zik. Akkor kereste meg a ré­gió tíz polgármestere levél­ben Baja Ferenc környezet­védelmi minisztert, misze­rint hallottak a Perion tervei­ről, a minisztériumi támoga­tásról, de kérték: őket is hall­gassák meg! Orbán József szerint a levélre nem érkezett válasz. A Monokkal szom­szédos Bekecsen akkor a tes­tület úgy döntött, hogy tá­mogatja az építkezést. Ekkor lépett színre a Hegyközsé­gek Tanácsa, a Tokaj Rene­szánsz Tokaji Nagy Borok Egyesülete, a Tokaj Keres­kedőház Rt., a Disznókő Rt., és mind-mind tiltakoztak az építkezés ellen. A tegnapi tüntető tömegben, illetve a közmeghallgatáson is - kö­zel hatszázan ültek a terem­ben — ott voltak. A Perion vezérigazgatója a nyílt fórumon kialakult véle­ménytől tette függővé, hogy folytatják-e a beruházást, mert - állítása szerint - más­hol tárt karokkal várják az üzem megépítését. Ha szavá­hoz hű marad, akkor Mono­kon, de egész Tokajhegy- alján sohasem lesz akkumu­látor-feldolgozó. Babus Andrea (Új Kéjét) Pusztadobos önkormány­zata ebben az évben Nyír- madával együtt céltámoga­tásra nyújtott be pályázatot szennyvízhálózat és szenny­víztelep építésére. A üsztító- telep a két község közötti te­rületen helyezkedik majd el. A jelenlegi kalkulációk sze­rint a beruházás 1,2 milliárd forintba kerül. Pályázatot nyújtanak be a Petőfi utca és a Kossuth utca felújítására, melyek a helyközi buszforga­lom miatt igen megrongálód­tak. Az útfelújítás költségei megközelítőleg 35-40 millió forintra rúgnak. A gyermek- védelmi támogatás kifizeté­se az önkormányzatot nagy mértékben terheli, hiszen az arra jogosult gyerekek száma a település gyermeklakos­ságának 90-95 százalék . A község lelkesen készü az idén Dunántúlon meg­rendezendő találkozóra, me yen a „puszta” szót nevük ben hordozó települések képv­iselői gyűlnek ös ze.iTiszanagyfalu ön- kormányzata a község közp- ontjának rendezését terv zi 1998-ra. A parkosítás k zel egymillió forintos költség it a hivatal saját erőből ál Gyűrtelek folytatja a ko­rábbi időszakban elkezdett szennyvízberuházást. A négy település összefogásával létrejövő, több mint 300 millió forintos beruházás terveiből eddig a tunyogmatolcsi rész és az összekötő szakaszok készül­tek el, a csatornák kiépítése és a tisztítótelep befejezése még hátravan. A községben január elején kezdett el működni az öregek napközi otthona, illet­ve klubja. A húsz fő befogadó- képességű, nappali klub egy régi, átalakított szolgálati lakás­ban kapott helyet. A napközi otthon létesítése 15 millió fo­rintba került. Az idősek az ét­kezésen kívül igénybe vehetik a fürdőt, rendelkezésükre áll televízió és videomagnó, heten­te imanapot tartanak, később pedig szeretnék felvenni a kap­csolatot szociális otthonokkal is, amelyek lakóival közös programokat terveznek. Tyúkod önkormányzatának tervei között szerepel, hogy márciusban egy új, kétmunka- helyes orvosi rendelőt és szol­gálati lakást építenek. A beru­házás költségeit az önkormány­zat saját erőből fedezi. A kivi­telezésre a pályázati kiírás már korábban megjelent, s arra öt pályázó jelentkezett. Döntést február 27-én hoznak. fii ,4 lei: Palotai István (Új Kelet)- Polgánnester asszony! Je­lenleg milyen gazdálkodási for­mában üzemel az ipari parkot előkészítő, koordináló cég?- A Nyíregyházi Ipari Park Kft. gazdasági társaság formájában működik. Két tulajdonosa van, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Részvénytársaság és a nyíregyházi önkormányzat. (Az É. M. R. F. Rt.-nck pedig magyar bankokon kívül önkonnányza- tok a tulajdonosai). Azért volt szükség a kft. létrehozására, hogy egy kicsit kiváljon az ön- kormányzatból, és valamivel nagyobb mozgásterei engedjen az ott dolgozóknak, valamint azért, mert így a Befektetési Bank és a Fejlesztési Részvény- társaság is egyfajta elkötelezett­séggel állhat a projekthez.- Kinek a tulajdonában van az a földterület, ahol a park lé­tesül?- Továbbra is az önkormány­zat tulajdona. Ez különben a kor­mány elképzeléseinek is megfe­lel, mert ők is azt tartják követen­dőnek, hogy az ipari parkok az önkormányzatok tulajdonában maradjanak. Úgy tűnik, hogy ér­dekes módon a befektetők is azt a projektet szeretik a legjobban, amikor ingatlant az önkonnány- zatoktól tudnak vásárolni.- Ha létrejön az ipari park, ak­kor ez az ingatlan apportként (az önkormányzat apportjaként) be­kerülne a cégbe?- Arra törekszünk, hogy az in­gatlan értéke - legalábbis az első időkben — fedezze azt az infrast­ruktúrához szükséges saját erőt, amivel a műszaki feltételek megteremthetők.-Jól tudom, az ingatlan hatá­ráig kell hogy közműves legyen a terület?- így igaz, azzal a kiegészítés­sel, hogy a határon belül még az összekötő utak kiépítése is a mi feladatunk. Minden infrastruktú­rát a bemházó köteles kiépíteni a park területén.- Milyen kedvezményeket re­mélhetnek a majdani befek­tetők?- Ez a legnagyobb dilemma, nevezetesen az, hogy milyen ked­vezményig szabad elmennünk? Arra törekszünk, hogy az első évben nullszaldós legyen a mér­leg. Ezt követően már esetleg szó lehet ingatlanértékesítésekből származó bevételről is, de ezt az összeget is szeretnénk munka­helyteremtésre visszaforgatni.- Változik-e a gazdasági tár­saságformája, ha létrejön és tér­tijei majd az ipari park?- Egyelőre ezt még nem tud­juk. Az Ipari Park Kft.-nek jelen­leg az a feladata, hogy segítse a szervezőmunkát, pályázatokat nyerjen. A későbbiekre nézve az az elgondolásunk, hogy a kft. koordinációs feladatokat lát majd el, segítene az oda települteknek megszervezni például a vagyon­védelmet.- Egyfajta gondnoki feladat­körre gondol?- Igen, ez a helyes kifejezés, de ezen belül okvetlenül számítunk annak a rengeteg tapasztalatnak a hasznosítására, amit az inkubá­torház, illetve a kisvállalkozások segítésében az alapítvány össze­gyűjtött. Ez ügyben most kezd­jük majd meg a tárgyalásokat az inkubátorházzal és a Primom Ala­pítvánnyal. A nagy egészen be­lül egy kis inkubátorházat terve­V égre megmozdulni látszik valami a nyíregyházi Ipari Park megvalósulásá­nak ügyében. Örömujjongásra azonban még nincs igazán okunk, legfel­jebb bizakodóbban nézhetünk a jövő elé, hiszen ami történt - a SAAB Gripen Csoport és a város közös szándéknyilatkozatának aláírása -, még legfeljebb csak egy kulcs a kapuhoz, amit ki kell nyitni. Elsőként Csabai Lászlónét, Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármesterét, majd dr. Zilahi Józsefet, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Közgyűlés elnökét kértük, hogy nyilatkozzon a kérdésben. zünk létrehozni. Abba, hogy mit és hogyan csinálnak majd, nem akarunk beleszólni, hiszen már profi módon bizonyítottak.- Hogy lehet majd bekerülni a nyíregyházi Ipari Parkba? Meg kell vásárolni egy területet vagy egy gyárrészt? Esetleg kész, fel­szerelt üzemhez is juthat, akinek van egy remek pro jektje? Kölcsö­nös lesz-e a tulajdonlás a cégek és a park közjött: a cégekben tu­lajdonos lesz-e az Ipari Park, és a cégek - bizonyos mértékig - tulajdonosai lesznek-e az ipari parknak?- Mindhárom megoldás műkö­dőképes, mindre nyitottak va­gyunk: tulajdont is, bérletet is szerezhet, aki jön. Jelenleg azon­ban még nem gondolkozunk olyasmiben, hogy az Ipari Park tulajdont szerezzen a betelepüli cégeknél. Egy lazább rendszert tervezünk, ahol a gondnoki, a szol­gáltató jelleg a domináns. Itt kí­vánom azonban megjegyezni, hogy - mivel a SAAB több befektetőt ígér - ezen belül el tu­dok képzelni egy szorosabb kap­csolatot is. Teljességre törekedni amúgy is lehetetlen ebben a kér­désben, hiszen sem a SAAB, sem a német partnerek nem kértek ki­zárólagosságot, így aztán senki­re sem lenne szerencsés ráerőltetni a szorosabb szervezeti egységet.- A legmodernebb nyugati gyakorlat szerint az ipari parkok­ban és ipari falvakban a gyárak­nak csak a termeléssel kell fog­lalkozniuk. A többi feladatot a marketingtől az anyagbeszerzé­sen, az értékesüésen és a szállítá­son át egészen a pénzügyekig egy közös, úgynevezett agytröszt lát­ja el, természetesen roppant ha­tékonyan. Remélhető, hogy a nyíregyházi Ipari Park is eljut egykor erre a szintre?- Végignéztük a magyar ipari parkokat, ilyen jellegű gyakorla­tot azonban sajnos nem tapasz­taltunk. Székesfehérváron példá­ul még az a fajta együttműködés sincs meg, amit mi tűztünk ki cé­lul. Itt az együttműködésben csak annyira szabad elmenni, amennyire a partner kéri.- Véleménye szerint kialakul­hat-e feszültség a külföldi és a magyar cégek között a parkon belül?- A felügyelő bizottságban , helyet kapott a helyi iparkama­ra képviselője is. Ezzel legin­kább azt szeretnénk hírül adni a megyei és a nyíregyházi befek­tetőknek, hogy ez a létesítmény nem a külföldiek ipari parkja, és elvárunk magyar, szabolcsi, nyíregyházi cégeket is, amelyek ugyanolyan kedvezményeket kapnak, ha betelepülnek, mini a külföldiek.- Magán az ipari parkon kí­vül mit ajánl - mit kell, hogy ajánljon - a város?- Ha egy cég ide költözik, joggal várja el, hogy legalább olyan jól érezzék magukat az itt dolgozók, mint ahonnan jöttek. Ez gyermekeiknek jó iskolákat, feleségüknek - például - szín­vonalas fodrászatot, jó butiko­kat, kulturált városképet, spor­tolási lehetőségeket, élénk mű­vészeti életet jelent. Azt hiszem, hogy ez a város alkalmas ezek­re a feladatokra! Nagyon fontos lenne végre a hármas autópálya megépítése, valamint a nyíregy­házi, vagy esetleg a debreceni reptér mehnyitása külföldi jára­tok előtt. A megközelíthetőség bizony kulcskérdés. Minden­esetre reméljük, a SAAB neve megteszi a hatását, és hamaro­san megjelenik majd az első befektető is. Amint az ismere­tes, a tőke vonzza a tőkét. *** Dr. Zilahi József, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Köz­gyűlés elnöke:- A magyar kormány fontos projektje a harci gépek pályáz­tatása. Az illetékesek nem rej­tik véka alá, hogy annak van a legtöbb esélye, aki az ellenté­telezés kérdését a leghatéko­nyabban megoldja. A mi érde­künk az, hogy mindenkivel tár­gyaljunk, hiszen a győztes még nem ismert. A Megyei Fejlesz­tési Tanácsnak az az érdeke, hogy összmegyei érdekeknek megfelelő befektetések szüles­senek. Nyíregyháza ebből a szempontból evidencia, de Fe­hérgyarmat, Csenger, Mátészal­ka térségét is figyelembe kell venni, hogy aztán ezek a tele­pülésekés térségek a primer fej­lesztések helyei lesznek-e, vagy a megyeszékhely bázisára tele­pült bedolgozói hátterévé válnak, az már más kérdés. Ezzel a projekttel úgy kell számolni a megyének, hogy az egész régió részére mun­kahelyeket és jövedelmet te­remtsen. Nem lenne szeren­csés lemásolni az országos példát - a Dunántúl és az Al­föld közötti gazdasági foglal­koztatási helyzet különböző­ségét kell tolerálni. Konkré­tan, ha Nyíregyháza, Kisvárda térségében a munkanélküli­ség 15 százalék körül van, azt a feszültséget oldani kell, amit a csengéri, a fehérgyar­mati 25 százalék jelent. A má­sik figyelmeztető jel a Nyír­egyháza és Kisvárda térségé­ben lévő magasabb - a me­gyei átlag feletti - jövedelem- szint, míg Fehérgyarmaton és Csengerben ez a szám csupán az átlag 70 százaléka! Ugyan­ez a helyzet Bcrcg bizonyos részein is, de a Dél-Nyírség­ben szintúgy. Az agrárium képtelen ezt a problémát ki­zárólagosan megoldani, Ip-, szén még mindig munkáért}-' kibocsátó tényező, nem is be­szélve arról, hogy alacsony bérszintet produkál. Teljes biztonsággal állítom, hogy a halmozottan hátrányos hely­zetű térségek gazdasági gond­jainak kezeléséhez az ipar és a szolgáltató ágazatok jelen­létét is igényelni fogják. A hadiipar modernizációja foly­tán a behozható befektetési tőke Kisvárda, Záhony térsé­gét azért kerüli el, mert az ot­tani térség gazdasági szerke­zete nemigen kedvező, hiszen a termelőtőke lényegében a közlekedésre, a kereskede­lemre, illetve a szállításra ala­pozva jött létre. Azok az ipari kultúrák, melyek egy ilyen „multinak”, mint a SAAB, kellenek, nem léteznek. Ma­gyarán, nincsenek gyökerei a csúcstechnikának. Persze pót­lólagos ráfordításokkal ez a kérdés megoldható lenne, ami viszont a külföldi befektető mérlegelésén múlik. Mindenesetre nagy érdek­lődéssel várjuk a fejleménye­ket, és nagyon reméljük, hogy az elképzelések valóra is válnak. Csabai Lászlóné és dr. Zilahi József az ipari parkról Csabai Lászióné S Dr. Zilahi József

Next

/
Oldalképek
Tartalom